Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-05-11 / 19. szám
Evangélikus Élet 2003. MÁJUS 11.3. oldal „Hozomány” a A lexikon meghatározása szerint a hozomány „a nő által a házasságba hozott ingó vagy ingatlan vagyon”. Ezt a kifejezést alkalmazták az elmúlt hetekben arra a tárgyra, személyre, épületre vagy bármi egyébre is, amit egy adott település olyan becsesnek tartott, hogy úgy értékelte, azzal gazdagítja majd az Európai Unió sokszínű kultúráját. A békési megyeszékhely egyik hozományának az evangélikus Nagytemplomot választotta. A döntést a békéscsabai képviselő- testület márciusban hozta meg. A település polgármestere, Papp János a „hozománygálán” arról beszélt, hogy „a város kultúrájának, értékeinek gazdag tárháza számos lehetőséget kínált, nem volt könnyű választani”. Végül Munkácsy Mihály, a csabai kolbász és az evangélikus Nagytemplom mellett döntöttek. Ez utóbbiról a polgármester a következőket mondta: „A Nagytemplom nagyon értékes építészeti emlék, de rég túlnőtt ezen. Békéscsabán valójában az együttélés, az erős gyökerek és a kötődés szimbóluma, és így nem véletlenül része a város lógójának is.” A városi képviselő-testület egyik tagja, a békéscsaba-erzsébethelyi gyülekezet lelkésze, Kutyej Pál Albert az Evangélikus Életnek adott nyilatkozatában elmondta: - A Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság fogalmazta meg a békéscsabai hozományra tett javaslatait, ezek között első volt a Nagytemplom. Bizottsági elnökként úgy éreztem, hogy a közgyűlésen is fel kell szólalnom mellette. Arról beszéltem, hogy ez az egyik legnagyobb szlovák-magyar kettős nyelvű evangélikus templom Európában, és hogy méltán van helye a város lógóján is: megjelenik a hivatalos levelek pecsétjein, és ennek alapján készített sok üzletember is bélyegzőket a maga számára! A lógón egyébként a Kis- és a Nagytemplom együtt látható, mert ez annyira egyedi a világban, hogy össze sem lehet téveszteni mással. A testület egyhangúlag, 21 igen szavazattal fogadta el a három békéscsabai hozományt. Kimondta tehát, hogy ezekkel gazdagítja a békési megyeszékhely az európai sokszínű kultúrát. Szerintem a 3600 fős Nagytemplom tagadhatatlanul a legjelentősebb műemléki épület Békéscsabán, amit méltán tekintenek meg a külföldiek, világiak is. Nem dicsekszünk vele, hiszen elődeinktől örököltük, de vigyázunk rá, hogy mi is át tudjuk adni az utódainknak - zárta szavait a lelkész. Szegfű Katalin A békéscsabai Nagytemplom A békéscsabai evangélikus hívek száma a XVIII. század végére elérte a tízezer főt. Az 1745-ben épült, később bővített ún. Kistemplom egyre inkább kicsinek bizonyult, ezért fölmerült egy új templom építésének terve. Több lehetőség közül Milecz Mihály lelkész javaslata győzedelmeskedett, amely szerint a régi templom megtartásával építenék meg az újat, így a gyülekezet a munkák idején sem marad istenháza nélkül. A Kistemplommal szemben, a tér keleti oldalán lévő hatalmas telken kezdték meg 1807-ben az alapkő letételével Magyarország legnagyobb evangélikus templomának építését. A saját erőből, a gyülekezet minden tagjának anyagi áldozatával elindult építkezés a lendületes kezdés után a napóleoni háborúk és az azt követő pénzromlás, a hívek elszegényedése miatt 1811-ben megakadt. Csak két évvel később folytathatták a munkákat, és végül 1824-ben, Péter-Pál napján szentelték fel. A nagyméretű, hosszában héttengelyes, a rövid oldalon háromtengelyes istenháza nyugati homlokzatát torony zárja, keleti homlokzata az eredeti tervtől eltérően kortyolt oromzattal végződik. A templom összképe harmonikus, nyugodt, szinte méltóságteljes. A toronyra eredetileg könnyed, késő copf stílusú sisakot helyeztek el, de sajnos az 1834-es földrengés pusztítása után kisebb, a torony testével nem arányos sisak került. Lenyűgöző a hatalmas belső tér, a karzatokra vezető csigalépcsők szinte lebegni látszanak a kívülről beáradó fényben. A templom félköríves boltozata, a karzatok lágy barokk kosárívei könnyedséget, a fehérre festett falak és pillérek puritán kialakítása tisztaságot, emelkedettséget sugároz. A Nagytemplomba belépőt a keleti falon elhelyezett hatalmas szószékoltár és a keresztelőmedence ragadja meg. A kimagasló kvalitású szószékoltár-építményt az evangélikus egyházművészet nagy egyénisége, Dunaiszky Lőrinc szobrász tervezte és kivitelezte. Az 1823-ban az elkészült részfaragványokat, díszítményeket, szobrokat az architektúrával együtt a helyszínen állították össze. Ekkor készültek el a padsorok, illetve a karzatok berendezése is. Az oltár előtt balra átló piszkei vörös márvány, kehely alakúra formált keresztelőmedence szintén Dunaiszky fantáziáját, tehetségét dicséri. Fontos kiegészítőként a nyugati karzaton kapott helyet az orgona. A békéscsabai Nagytemplom esetében az oltár és a szószék a második karzatig magasodik, szinte önálló építészeti alkotássá válik. A szószék és az oltár ilyen típusú egyesítését a többkarzatos templomok létrejötte indokolta. A szószékoltár szigorú ikonográfia szerint épült fel: az úrasztala fölött az oltárpredellán az utolsó vacsora domborműve, az oltárkép az úrvacsorát követő megváltást, vagyis Krisztus kereszthalálát ábrázolja (Leonhard Landau munkája, sajnos 2000 nyarán ellopták), az oltár fölött elhelyezett szószék az apostolok küldését, a szószék fölötti hangvetőn a Szentlélek galambja az Ige kinyilatkoztatását szimbolizálja. A két oszloppárral kereteit, timpano- nos oltárépítményt allegorikus szoborcsoport teszi teljessé. Közép-Európa legnagyobb evangélikus templomát kiváló akusztikája hangversenyek rendezésére is alkalmassá teszi. 1978-ban a földrengés megrongálta, de szépen rekonstruálták. (Csigó László: Magyar evangélikus templomok című könyvének felhasználásával) AB-ámen Az Alkotmánybíróság nem engedett a nyomásnak. Nem látott okot arra, hogy változtasson az egészségügyi törvénynek a betegek jogait megfogalmazó paragrafusain - konkrétan a kezelés visszautasításának a lehetőségén --, másrészt nem fogadott el olyan szabályokat, amelyek lehetővé tették volna az úgynevezett aktív eutanáziát, amely az élet kioltását - nyersebben fogalmazva gyilkosságot-jelenti. A híradások kiemelték, hogy az egyházak üdvözölték a döntést. De hasonlóan foglaltak állást az egészségügy állami, társadalmi és szakmai szervezetei is, mondhatni mindazok, akik nem egy-egy (még oly látványos) vonatkozását ismerik a problémának, hanem értik, érzik teljes mélységét. Az eutanázia azokban az európai országokban is - például Hollandiában, Belgiumban - gyilkosságnak minősül, ahol meghatározott, szigorú feltételek betartása esetén nem büntetik az aktív eutanáziát. Jellemző, hogy ezekben az országokban - szakértői becslés szerint-tízszer annyi lehet valójában az ilyen esetek száma, mint a törvény előírásait követő nyilvántartott cselekmények: az összes halálozás néhány százalékát eléri az érték. A hitbeli és erkölcsi megfontolásokon túl a hazai egészségkultúra és közgondolkodás ismeretében riasztónak minősíthető az aktív eutanázia perspektívája. Hiszen a józan döntés sajnos nem zárja le a témát, csak új fejezetet nyit a történetben. Jellemzőek azok a felmérések, amelyek arról szólnak, hogy a társadalom kétharmada helyeselné az aktív eutanázia engedélyezését. Ezek sajátos módon arról üzennek, hogy ez esetben közvetlen veszély fenyegetné a beteg, idős embereket, illetve a krónikus ártalmakban szenvedő fiatalabbakat is. A döntés előtt a kérdést a sajtó úgy exponálta, hogyan mérlegel majd az Alkotmánybíróság az élet védelméhez és méltóságához fűződő jogok feszültségében. Valljuk, hogy a két alapjog az emberi élet kritikus fázisában, a nagy útra készülve, Charon ladikjában is összeegyeztethető. Az egyházak népe sokat tehet az emberi méltóságnak az élet végső stádiumában való megőrzéséért, A valóban sokszor személytelenné, olykor embertelenné is váló egészségügyi ellátást is humanizálhatja ez a szemlélet. A családok felelős szeretete, a hospice mozgalom terjedése, fejlesztése, a testi panaszok enyhítése, a lélek ápolása mind-mind segíthetnek abban, hogy a társadalom ne az élet kioltásában vélje - teljesen tévesen, egy-egy esettől befolyásolva - megtalálni az emberi méltóság megőrzésének az útját. Nem az aktív eutanázia, hanem az aktív szeretet - az utolsó órákban is erős, cselekvő szeretet - jelenti a megoldást. Dr. Frenkl Róbert Készülünk a IV. országos evangélikus találkozóra Székesfehérvár, június 27-28. TUDNIVALÓK Nagy megtiszteltetés és egyben kihívás a székesfehérvári evangélikus gyülekezet és a Fejér-Komáromi Evangélikus Egyházmegye számára, hogy helyet adhat a IV. országos evangélikus találkozónak. Bízunk benne, hogy az idei találkozó - az előzőkhöz hasonlóan - nem csupán sok keresztény ember tartalmas együttléte lesz, hanem megújulást, gyógyulást is hoz életünkbe azzal, hogy újra és újra megtapasztaljuk Jézus Krisztus jelenlétét közöttünk. Ennek érdekében lázas előkészítés, tervezés folyik gyülekezetünkben. Márciustól egy lelkes csapat munkálkodik azon, hogy minden rendben történjék. A hívogató, információs levelet, a programtervezetet és a csoportos jelentkezési nyomtatványokat az ország kétszázötvenhárom egyházközségébe küldtük el áprilisban. Május 15-ig várjuk vissza a kitöltött jelentkezési íveket, amelyek adataival tudunk tovább dolgozni: a szálláshelyeket lefoglalni, parkolóhelyeket, étkezési helyeket biztosítani, u. gisztrációs helyszíneket kijelölni a résztvevők számának ismeretében. Minden gyülekezetből váijuk a testvérek érkezését! Külön kérjük a csoportos jelentkezést, a részvételi díj előzetes összegyűjtését és a kiküldött csekken történő befizetését. (Szükség esetén az egyéni befizetéshez is tudunk csekket küldeni.) Ezen kérések a biztonságos pénzkezelést és a regisztráció gyorsítását szolgálják. A részvételi díj pénteki szállással, szombati reggelivel és ebéddel 3000 Ft/fő, egynapos részvétel ebéddel 2000 Ft/fő. Ezen összeget jelentősen kiegészíti az országos egyházi támogatás, amellyel együtt tudjuk a teljes költséget fedezni. Komoly kiadást jelent a klimatizált sportcsarnok bérleti díja, a közegészségügyi szabályok betartásához szükséges technikai felszerelések biztosítása, a kiadványok elkészítése stb. A Székesfehérvárra utazás módját is kéijük a jelentkezési összesítőn feltüntetni, annak érdekében, hogy a városba érkezést, tájékozódást táblákkal, transzparensekkel könnyebbé tehessük. A személy- gépkocsival, illetve különbusszal érkezőknek a sportcsarnok közelében levő nagyáruházak parkolójában foglalunk helyeket, erről térképvázlatot küldünk június elején a jelentkező gyülekezeteknek. A vasútállomáson és az autóbusz-pályaudvaron is eligazító táblákkal, fogadó emberekkel várjuk az érkezőket. A szálláshelyek a sportcsarnok közelében, kulturált középiskolai kollégiumokban lesznek, amelyekben akkor már a nyári szünet miatt diákok nem tartózkodnak, ezért csak a találkozó résztvevőit fogadják. A négyágyas szobákban a földszinti ágyakat kértük, de lehetőség van az emeleti ágyak elfoglalására is. Összesen ezer-ezerötszáz személynek tudunk szállást biztosítani. A szobákat június 27-én, pénteken tíz órától lehet igénybe venni. Akik városnézést is szívesen iktatnak be programjukba, így csomagjaiktól megszabadulva nézelődhetnek a hangulatos belváros barokk épületei között, illetve kipihenhetik az utazás fáradalmait a közös program 18 órai kezdetéig. A regisztráció a szálláshelyeken, valamint várhatóan a nagy parkolókban felállított sátrakban történik. A pontos helyszínről júniusi levelünkben értesítjük a gyülekezeteket a feldolgozott jelentkezések alapján. A résztvevők kitűzőt, névkártyát, ebédjegyet kapnak a regisztrációs helyeknél, és mindenkinek egy-egy tájékoztató füzetet adunk, amely a találkozóval kapcsolatos fontos információkat tartalmazza. Étkezést a szombati napra tervezünk: a szállást kérőknek reggelit és minden résztvevőnek ebédet tudunk biztosítani a közeli általános iskola étkezdéjében, illetve a szálláshelyen lévő éttermekben. Büfé felállításával folyamatosan ki tudjuk szolgálni a szomjas és éhes vendégeket. Kérjük a testvéreket, hordozzák imádságban a találkozót szívükben, hogy emberi erőfeszítésünket Isten áldása kíséije. Áldott készülődést kívánunk! Kissné Kárász Rózsa, egyházmegyei felügyelőhelyettes, szervező IV. Országos evangélikus találkozó, Székesfehérvár, 2003. június 27-28. n JELENTKEZÉSI LAP (szükség szerint kérjük sokszorosítani) NÉV: _______________________________ ÉLETKOR: CÍ M: ___________________________________________________ TE LEFON:____________ GYÜLEKEZET:___________________________ TE RVEZETT ÉRKEZÉS:___________________________________________ (a regisztráció pénteken 10 órától működik) KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ:__________________________________________ SZÁLLÁST KÉR: IGEN / NEM A jelentkezési lapot május 15-ig kérjük beküldeni a következő címre: Evangélikus Lelkészt Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szekfű Gy. u. I. Tel: 22/ 506 677 A részvételi díj, amely tartalmazza a szombati ebéd, valamint a programok költségeihez való hozzájárulást: 2000 Ft. Kollégiumi szállás péntek éjszakára reggelivel együtt: + 1000 Ft. Az összeget a találkozó helyszínén kell befizetni, illetve csoportok esetében kérjük előre összegyűjteni. Csoportok összesítő íven is jelentkezhetnek a fenti adatok feltüntetésével.
