Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-12-21 / 51-52. szám

16. oldal 2003. DECEMBER 21, r Evangélikus Elet: JÉZUS MINDENKIT MEG TUD GYÓGYÍTANI! Lelki segély - szenvedélybetegeknek Advent első vasárnapján mintegy hatvanan töltötték meg a puszt^vámi gyüleke­zeti termet, hogy - a Fraternitas lelkészegyesület szervezésében - a lelki segély, közelebbről az iszákosmentő misszió szolgálatának sikeréért könyörögjenek. A helybélieken kívül Sárról, Bakony- csernyéről, Bakonybánkról, Bokodról, Mórról érkezett érdeklődőket és meghí­vott szolgálókat Kapi Zoltán lelkész kö­szöntötte, az egyesület tevékenységéről pedig Magassy Zoltán nemeskéri lelkész beszámolt be. A Fratemitás Magyarországi Evangé­likus Lelkészek Közössége legutóbb ok­tóber 15-én, Győrött tartott összejöve­telt. Az imádságos együttgondolkodás eredményeként a Selmeczi Lajos lelkész vezette Evangélikus Szenvedélybeteg- mentő-misszió szarvasi „gyógyító hetei” mellett, számos gyülekezetben sikerült felhívni a figyelmet az alkoholbetegek­kel való hathatós foglalkozás szükséges­ségére. A Szentlélek láthatatlan munká­ja nyomán az Úr ma is láthatóan meg tud gyógyítani mindenféle bajban, nyomo­rúságban lévőt, így az iszákosságból is tud szabadulást adni! Ugyan nem min­den ember gyógyul meg, de az, akinek szívében meggyullad a hit tüze, az bol­dogan állíthatja, hogy ő is a meggyógyí­tottak közé tartozik! Érdekfeszítő előadásban Honti Irén budapesti kórházlelkész idézte fel koráb­bi, kiskunhalasi szolgálatát, melynek so­rán - évek alatt - formálódott személyes álláspontja: Jézus Krisztus pótolhatatlan és tökéletes „szabadító”, de a lélekmentő munkában a modem pszichológia ered­ményei is jól használhatók. Utalt Jung megállapítására, aki pácienseinek olykor azt mondta: „Nem tudok önökön segíteni, forduljanak a valláshoz!” Ezek a hívőkké lett emberek alapították meg azután a Névtelen (Anonim) Alkoholisták Moz­galmát. Honti Irén hangsúlyozta, hogy azért indokolt a különböző tudományága­kat is segítségül hívni, mert a szenve­délybetegségek - így az alkoholizmus is - nagyon összetett módon hatnak: fizi­kai, idegrendszeri, lelki hatás is jelentke­zik. Nincs reménytelen eset! - állította biztatóan. Mindnyájan képesek vagyunk gondozni a bajban lévőt, előképzettség nélkül is - feltétlen, odaadó szeretettel, meghallgatással. A végleges, tényleges döntésre ugyanakkor a betegnek kell el­jutnia, helyette nem dönthetünk Bátky Miklós rédei református esperes elmondta, hogy 1981-ben szerveződött újra a RIM, a Református Iszákosmentő Misszió. A gyógyító konferenciákon az evangélikus lelkészek is rendszeresen vállalnak szolgálatokat. Bátky Miklós egyházi megbízásból 1983-ban került erre a missziós területre. Hosszas próbál­kozás után 1987-ben saját gyülekezetéből is vitt egy alkoholistát a „gyógyító konfe­renciára”, akinek megtérése megdöbben­tette a falut. Ez volt az a pont, ami után Isten új és új szabadulókat adott úgy, hogy létrejöhetett a ma is működő utó­gondozó kör. Az előadó hangsúlyozta az utógondozás fontosságát, hiszen ha valakit a Szentlélek meggyógyít, majd magára hagyják, a körülmények köny- nyen visszahúzzák oda, ahonnan épph­ogy csak kimászott! Róth Jánosné 1992-ben lett „sza­bad”. Testvérünk Jézus szabadító ere­jéről beszélt. Elmondta, hogy élete a tékozló fiúéhoz hasonlított. Apja refor­mátus kántortanító volt. Érettségi előtt, 18 évesen ismerkedett meg egy jóképű fiatalemberrel, akivel 36 éve élnek bol­dog házasságban. Italozása első gyer­mekük születése után kezdődött, ami­kor a munkahelyére visszatérve név­napi, születésnapi köszöntések során kellett koccintania. Később rájött, hogy a munkavégzésben jól doppingolja, erőt ad neki az ital. Évek múltán viszont már azért kellett innia, hogy egyáltalán le­gyen ereje reggelente felkelni. Egyszer bezárkózott, és gyógyszert vett be, kis híján meghalt. Ezután 6 hónapig volt a tatai alkohológián, ahol Bátky Miklós többször meglátogatta, és ajánlotta a dömösi RIM-konferenciát.A dömösi misszió épülete egy dombon áll. A házhoz vezető 51 lépcsőt három rész­letben tudta csak megtenni, annyira gyenge volt. Amikor belépett, úgy érez­te, hogy hazaérkezett. Keservesen sírt, majd lelkileg kinyílt, s a tíz nap alatt az Úr Jézus csodálatosan megszabadította. Most, 54 évesen kötetlen munkaidejű munkát végez, családjában ő az egyet­len kereső. Róth Jánosné bizonyságtétele után a szomszédos gyülekezetekből érkezettek mutatkoztak be, majd Szarka István espereshelyettes mondott köszönetét az alkalomért. Id. Magassy Sándorné bu­dafoki nyugdíjas lelkész több gyüleke­zetben - előbb papnéként, majd diakó­nus lelkészként - szerzett nyomasztó élményeiről beszélt. Az istentiszteleti szolgálat után érkezett Bartucz István szákszendi lelkész szintén személyes él­ményeit idézte fel. A megszabadultak- nak szükségük van a törődésre, imád­ságban is hordozni kell őket! Egyedül nem megy, testvérek között könnyebb - zárta szavait Bartucz István. A pusztavámi alkalom végén a boko- di Badics Lászlóné mondta el saját ver­sét, majd a tisztébe délelőtt folyamán beiktatott Macher János gyülekezeti fel­ügyelő fejezte ki örömét, hogy az első alkalmon ilyen nagy volt az érdeklődés. A misszió eddigi és új szolgálói kérik és várják a gyülekezetek lelkészeinek és tagjainak imádságos támogatását! Bármilyen észrevételt, véleményt, ja­vaslatot szívesen fogadnak, akár segítsé­get kérnek, akár a tervezett további gyü­lekezeti napok megrendezését vállalnák, vagy a tervezett gyógyító hetekre külde- nék-vinnék érintett, bajban lévő testvé­reinket! Van remény, van kiút, hiszen - Jézus ma is gyógyít! M. Z. További információk: Selmeczi Lajos, Tata: 34/383-819; id. Magassy Sándorné, Budapest: 20/524-8764; Bartucz István: 20/553-2260; Kapi Zoltán: 20/475-4171; Magassy Zoltán: 20/255-6085. Vasárnaptól Vasárnapig Ajánló a rádió és a televízió műsoraiból december 21-töl december 28-ig VASÁRNAP HÉTFŐ KEDD SZERDA 6.00 - tv2, Reggeli gondola­tok. Vallási magazin (30’) 6.10 - Duna, „Törd át az ég zárt ajtaját” (15’) 9.25 - m2, Karácsony az egyházi könyvkiadóknál (35’) 12.30 - Duna, Élő egyház. Vallási híradó (30’) 14.30 - PAX, Beszédtéma. Karácsony. Vitaműsor (45’) 15.00 - Bartók, Musica sacra. Egyházzenei maga­zin (60’) 17.00 - PAX, Csendes éj Kanadában. Karácsony a huttertáknál (30’) 18.30 - PAX, Fébé. Doku- mentumfilm az evangéli­kus diakonisszaegyesület­ről (45 j , CSÜTÖRTÖK 11.04 - Kossuth, Istentiszte­let közvetítése a Deák téri templomból. Igét hirdet: Gáncs Péter (56 j 12.45 - mtv, Karácsonyi val­lomások (30’) 12.50 - Duna, Rónay György: Betlehem; Reményik Sán­dor: József, az ács Istennel beszél (10’) 14.30 - Főnix, Győri János Sámuel: Karácsonyi ora­tórium (35 j 14.55 - tv2, Ben Húr. Ame­rikai történelmi kaland­film, 2/1. Rend.: William Wyler (103’) 16.04 - Kossuth, Hétköz­napok szentjei. Gadácsi János műsora (56’) 5.30 - Duna, Isten kezében. A várakozás (ism.) (25’) 10.30 - PAX, Tíz emberöltő ünnepe. Riportfilm a cinkotai evangélikus gyü­lekezetről (30) 13.30 - Kossuth, Erős vár a mi Istenünk! Az evangéli­kus egyház félórája (30) 18.45 - Duna, Egy az Isten. Magyar dokumentumfilm (52’) 19.15 - m2, Mindentudás Egyeteme. Megszületett a szeretet. Gáncs Péter és Szabó István előadása (70) (ismétlés: 22.10- Duna) 21.50 - PAX, Családi orvos (ZMC-Proméd) (25) PÉNTEK 9.30 - mtv, A karácsonyi kincs. Kanadai rajzfilm (53’) 9.30 - PAX, Családfa, 4/4. (ZMC-Proméd) (30) 21.15 - Kossuth, Szálláske­resők. Roszik Gábor és a gödöllői Tessedik Sámuel Anyaotthon (45) 14.30 - tv2. Ben Húr. Ame­rikai történelmi kaland­film, 2/2. Rend.: William Wyler (114’) 21.30 — PAX, Családi sza­badidő (ZMC-Proméd) (25) 23.17 - Bartók, Karácsonyi mise - igeliturgia (részle­tek). Közreműködik: a Benkó Dixiland Band és Bozorády Zoltán esperes (43) 9.30 - PAX, Családfa, 4/1. (ZMC-Proméd) (30) 16.25 - mtv, Útmutató. Isten ajándéka (25’) 17.00 - Duna, A Messisás csillaga. Magyar doku­mentumfilm (29’) 18.00 - PAX, Ébredés. Ifjú­sági műsor, 19/13. (ZMC-Proméd) (30) 21.30 - PAX, Családi hie­rarchia (ZMC-Proméd) 23.00 - mtv, Salamon. Olasz-németspanyol- francia film, 2/1. Rend.: Robert Young (85’) 0.25 - Duna, Gyöngyössy Levente: Verkündigung (Angyali üdvözlet). Öt szimfonikus kép Rainer Maria Rilke verseire (30’) SZOMBAT 6.30 - Petőfi, Pax rádió. Hit, hivatás, hitvallás (30’) 11.15-PAX, Fébé. Doku- mentumfilm az evangéli­kus diakonisszaegyesület­ről (45 ) 12.15 - Duna, Isten kezében. Az örök titok nyomában (25’) 16.45 - PAX, Tíz emberöltő ünnepe. Riportfilm a cinkotai evangélikus gyü­lekezetről (30) 20.15 - PAX, Otthon. Doku- mentumfilm-sorozat, 4/1. (45’) 22.55 - tv2, József és a szí­nes, szélesvásznú álomka­bát. Angol musical (77’) 23.35 - Duna, Karácsonyi mise. Előadja: a Benkó Dixiland Band (79’) 12.01 - m2, Demetrius és a gladiátorok. Amerikai tör­ténelmi film. Rend.: Delmer Daves (97’) 14.05 - Bartók, A betlehemi gyermek. Selma Lagerlöf novellája (31 ’) 15.05 - Kossuth, „Nem arra, hogy szeressenek, hanem hogy én szeressek...”. Lieb- hardt Ágota műsora (55’) 15.40 - Duna, A karácsony története. Francia-angol animációs film (47’) 18.00 - Főnix, Győri János Sámuel: Karácsonyi ora­tórium (35 ) 19.10 - Duna, Ábel a renge­tegben. Magyar játékfilm. Rend.: Mihályfy Sándor (102’) VASÁRNAP 10.10 - m2, Útmutató. Isten ajándéka (ism.) (30’) 10.30 - PAX, Molnár Mária nyomdokain. Riportfilm (30) 13.04 - Kossuth, Névjegy. Szokolay Sándor zeneszer­ző (51) 13.15 — mtv, Megszületett a szeretet. Gáncs Péter és Szabó István előadása (70) (ismétlés: 21.25 - Duna) 15.30 - mtv, Örömhír. Az evangélikus egyház műso­ra (30) 22.40 - m2, Jeremiás. Olasz-francia-német- angol film. Rend.: Harry Winner (9Ú) Összeállította: Győri Virág Kórusban zengett az ének A kőszegdoroszlói társegyházközség hétköznapjai a templomrenoválás je­gyében telnek. E dolgos hétköznapok­ba hozott igazi ünnepet a közelmúltban a győr-ménfocsanaki evangélikus gyü­lekezet Soli Deo Gloria kórusa. Az énekkar tagjait egy-egy család látta vendégül ebédre, így már családias körben is alkalom nyílt az ismerkedés­re, beszélgetésre. Ebéd után szép ajándékkal kedves­kedtek a vendégek a vendéglátó csalá­doknak, amikor átadták műsoros hangkazettájukat. Délután felekezeti hovatartozás nélkül, szép számban gyülekeztek össze a kőszegdoroszlói- ak a faluház jó akusztikájú nagyter­mében (a templomrenoválás miatt az istentiszteleteket is itt tartja a gyüle­kezet). A koncertre a nemescsói, lukácsházi és cáki gyülekezetből is jöttek érdeklődők. Varga Katalin segédlelkésznő kö­szöntő és gondolatébresztő szavai után vette kezdetét a bő egyórás kon­cert, amely mindenkinek szép és ma­radandó élményt adott. A hangver­seny végén - a testvéri közösségben való együvé tartozás csodálatos meg­nyilvánulásaként - a hallgatóság üte­mes tapsától kísérve a kórus és a doroszlói, valamint a nemescsói fiata­lok közös éneke zengett. Az énekkar a doroszlói szereplés után a társgyülekezet másik „végvárá­ban”, az acsádi gyülekezetben is szol­gált. Torda Géza Adventi koszorúm története Adventi időben koszorúm ebédlőnk gyönyörű 12 ágas faragott csillárján szokott függeni. Túlzás nélkül mondhatom, ez így lakásunk legszebb darabja. Ámulva áll meg alatta minden látogatónk... Nem azért, mintha a rajta függő hatalmas adventi koszorú nem lenne kevésbé figyelemreméltó, hanem azért, mert vala­hogy megérzik, hogy a csillárnak is, meg az adventi koszorúnak is „története” van. Erre pedig mindenki kíváncsi szokott lenni. Én most mindkettőt elmon­dom. Mivel pedig a csilláré egyszerűbb történet, azzal kezdem. Kőszegen lakó orvos kollégám nyugdíjba készült. Egyedül maradván, gyermekei Bu­dapestre hívták magukhoz, hogy hátralévő idejét náluk töltse. Éppen lakását készült feladni. Ilyenkor az errefelé lakók felesleges bútoraikra úgynevezett önkéntes árve­rést szoktak rendezni, melyre körlevélben hívják meg barátaikat. Minden olyan bú­tordarabra, amelyet nem tudnak vagy nem akarnak magukkal vinni új lakásukba, cé­dulát szoktak akasztani a tárgy árával és esetleges jellemzésével, történetével. Ezek az alkalmak baráti körben, kedélyesen, hosszas beszélgetés közben szoktak zajlani, és csak a „maradékra” adnak fel hirdetést a régi tulajdonosok. Baráti meghívóval a kezemben jelentkeztem én is, és megnézegettem kollégám kí­nálatát. Szemem a szoba egyik sarkában heverő, nagy kupac farakáson akadt meg, amely egy ócska zsákkal volt félig letakarva.- Ez mi?... Illetve mi volt? És miért nem égetted el, vagy miért nem adtad le a vá­rosi lomtalanítások idején? - kérdeztem.- Ez bizony „előző életében” lakásom dísze volt: egy 12 ágú faragott csillár képé­ben. A rendszerváltás idejében azonban egy idegen katona szobámba benyitva „bur- zsuj!” csatakiáltással puskatusával azt erre a farakásra változtatta. Azóta pedig nem volt szívem sem elégetni, sem „lomtalanítani”, mert ezt bizony én faragtattam, és én állíttattam össze. Kapsz egy százast, ha magaddal viszed - a zsákkal együtt! - hang­zott a megdöbbentő eligazítás.- Elviszem, és én adok neked érte akár 200-at is - válaszoltam, és a rossz zsákba pakolt amorf anyagot a vállamon vittem egy kőszegi fafaragóhoz, régi jó barátom­hoz.- Tudsz-e ezzel a halom fafaragással valamit kezdeni? - borítottam Völker lábai­hoz a zsák tartalmát. Barátom alig kapott levegőt a fahalmaz láttán.- 12 ágú facsillár volt ez „előző életében”! Én faragtam, én állítottam össze sok évvel ezelőtt. Össze is tudnám újra állítani, ha nem hiányozna sok belőle! De neked én két csillárt ígérek ebből: egy négyágút meg egy nyolcágút! Mindkettő gyönyörű lesz! - mondta.- Nem! Ennek ugyanolyanná kell újjászületnie, mint amilyen eredetileg is volt! Itt hagyom zsákostul, és majd jelezd, ha végeztél vele, és jöhetek érte! Egy hónap múlva elkészült a mű. Mentem is érte, de nem volt könnyű törés nél­kül átszállítani Kőszegről Szombathelyre. Azóta van az ebédlőnkben. Igazán csak nagy ünnepeken „szerepel”, így adventben is. Minden látogatónk megcsodálja, és történetét kéri... Adventi koszorúnk története is méltó hozzá. Azzal kell kezde­nem, hogy ősi evan­gélikus családból szár­mazom. Amióta az eszemet tudom, édes­anyám gondoskodásá­nak köszönhetően min­dig volt adventi koszo­rúnk. Csak amikor egyetemre kerültem, akkor vettem át tőle ezt a szép szokást. Első adventi koszo­rúm alapját Tisza-parti fűzfák vesszői képez­ték Szegeden. Nem volt könnyű rájuk fe­nyőágacskákat szerez­ni, de mindig sikerült. Amikor pedig a sors Kolozsvárra vetett, ott is volt adventi koszo­rúm, a legnehezebb időben is. Mígnem egy kedves jó barátom, egy művészi adottságokkal bíró kovácsmester - aki egyébként szintén evan­gélikus volt - kezébe tiem került egy ilyen füzfavesszős koszorú. „Észtet topja el a doktor úr, én csinállog magánag vaspól szépet és tartóssat!” - mondta a maga félig magyar, félig osztrák kiejtésével. Hamarosan el is készült beton­vasból a karika, a gyertyatartókkal és a cseppfogókkal együtt. Koszorúnk egész éven át a padláson pihen, de adventi időben feldíszítve szolgál a csillár alatt. Dr. Kneffel Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom