Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-10-26 / 43. szám

Fotó: Bottá Dénes 68 . ÉVFOLYAM 43. SZÁM 2003. OKTÓBER 26. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 19. VASÁRNAP ÁRA: 135 Ft r A TARTALOMBÓL Reformáció és revolúció Szolgálat- tollal és kamerával Kelenföldi ünnepnapok Ifjúsági melléklet Levetett saruval Ez év áprilisában nyolcvannál is több magyarországi és erdélyi településen közve­títették Essenbőf korunk egyik legismertebb igehirdetője, Ulrich Parzany evangélizációját. Európa-szerte tízezrek látták estéről estére a zenés-látványos szuperprodukciókat, melyek csúcspontjai a német evangélikus lelkész buzdító, építő és bátorító igehirdetései voltak. A Magyar Evangéliumi Szövetség (Alliansz) meghívására Ulrich Parzany október 17-én, pénteken Magyarországra látogatott. A fővárosi Deák téri templomban tartott felekezetközi missziós istentiszteleten a neves igehirdető találkozott azokkal az egyházi vezetőkkel, lelkészekkel és gyülekeze­ti munkatársakkal is, akik a tavaszi evangélizáció, a Pro Christ hazai szervezésében és lebonyolításában szerepet vállaltak. Az alkalom kezdetén a vendéglátó gyülekezet ne­vében Gáncs Péter püspök köszöntötte a megjelenteket. Ulrich Parzany beszédében ki­emelte, hogy országunkban példaértékű a keresztény felekezetek közötti együttműkö­dés, amely minden bizonnyal abból fakad, hogy a magyarok szeretik a hazájukat, és aggódnak honfitársaikért. „Jézus Krisztus sokkal fontosabb az összefogásban részt ve­vők számára, mint az elválasztó különbségek” - mondta, majd arról fejtette ki gondo­latait, hogy miképpen lehet az Istenről szóló jó hírt továbbadni az embereknek. Az igehirdetés után a történelmi egyházak vezetői, illetve a baptista, metodista, pün­kösdi egyházak, szövetségek képviselői hozzászólásaikban a további együttműködés mellett álltak ki. D. Szebik Imre elnök-püspök kifejtette, hogy a kereszténységnek egy elégedetlenkedő és anyagias világban elégedettséget, a fogyasztói társadalomban puri­tánságot és a kísértésekben vergődöknek a Krisztussal győztes életet kell felmutatnia. Ulrich Parzany ígérete szerint 2006-ban is lesz Pro Christ-evangélizáció, és elkép­zelhető, hogy 2008-ban Mágyarország ad otthont a rendezvénynek. A következő mű­holdas igehirdetésre azonban nem kell olyan sokat vámunk, hiszen a szervezők - ígé­reteik szerint - jövő márciusban kifejezetten a fiatalok számára készített produkciókkal jelentkeznek majd, melyeket a tervek szerint szintén közvetítetnek hazánkban is. Az esten nagy sikerrel lépett fel a Lupták György lelkész vezette „Gospel Sasok” együttes is. Az alkalmat Szeverénvi János záróimádsága és úti áldása zárta. Szegfű Katalin Az Evangélikus Országos Múzeum fennállásának harmincadik évfordulója alkalmából október 16-án országos gyűjteményi konferenciát rendezett. A Deák téri gyülekezet nagy­termében elsőként dr. Fabiny Tibor tartott előadást, majd dr. Szála Erzsébet mutatta be a soproni gyűjteményt a résztvevőknek. Ezt követően Harmati Béla László, az Országos Evangélikus Múzeum igazgatója szólt a dunántúli egyházmegyékben végzett felmérései­ről. Vendég előadóként dr. Voigt Vilmos, az ELTE a néprajzi tanszékének vezetője arról számolt be a jelenlévőknek, hogy az egyházon kívüli gyűjteményekben is számos evangé­likus „kincs” található. Végezetül dr. Csepregi Zoltán, az EHE tanszékvezetője a levéltári források kutatásába, használatába vezette be a hallgatóságot. A nagy sikerű egész napos konferenciára meghívást kaptak az egyházmegyei gyűjteményi előadók is, akiktől a jövő­ben intenzívebb segítséget is várnak a szervezők. TSZM r Északi egyházkerületi nap Balassagyarmaton Két - vagy ha jól meggondolom, há­rom - dologtól is tartottam. Az egyik, hogy túl kevesen jönnek el. Az idő­pont kiválasztásakor ugyanis még nem lehetett tudni, hogy ez a szom­bat rendkívüli munkanap lesz. A má­sik aggályom volt, hogy túl sokan lesznek. Kellemetlen lett volna, ha az érkezők nem férnek el, vagy parkolá­si gondok támadnak. Rossz idő ese­tén pedig még az étkezés megoldása is problematikus. A gyülekezet tagjai azonban lelkesen, fáradságot nem is­merve készülődtek. Minden eshető­ségre számítva még egy sátrat is állí­tottak a gyülekezeti ház előtti térre. Az utóbbi napokban éppen ezért, a stresszt kerülendő, struccpolitikát folytattam. Hagytam a dolgokat a maguk medrében folyni - a lelkes gyülekezeti tagokat pedig dolgozni az előkészületeken. Végül minden nagyon szépen alakult. Sütött a nap, esőfelhőnek nyomát sem láttuk. Minden szolgálattevő szerencsé­sen megérkezett, és tíz órára teljesen megtelt a templom. Az istentisztelet előtt mindenkinek volt még ideje arra, hogy a gyülekezeti teremben egy meleg teát vagy kávét és némi süteményt vágyén magához. A bevonuló püspököt, esperest és lelkészeket a balassagyarma­ti gyülekezeti énekkar örvendezésre hí­vó szolgálata fogadta Zólyomi Pálné or­gonakíséretével. A liturgiát Szabó András esperes, Kulcsár Zsuzsanna se­gédlelkész és jómagam végeztük. Ezt követte D. Szebik Imre püspök igehirde­tése, melyben a Máté evangéliuma 14. fejezetében olvasható történet alapján arról szólt, hogy életünk viharaiban egyedül Jézushoz érdemes fordulnunk segítségért. Neki mindenre van elég ha­talma - még akár arra is, amiről igénk szól, hogy mint Péter, a tenger hullámai közt is tudjunk járni. Az istentiszteleten a jelenlévők többsége élt az úrvacsora­vétel lehetőségével. (Folytatás a 3. oldalon.) Evangélikus vagy-e még? Családlátogatás során egy idős, beteg, ágyhoz kötött asszonyt látogattam meg. Amikor hitéről kezdtünk beszélgetni, beszámolt arról, hogy ő minden vallásos műsort meghallgat a rádióban. Beszámolója végén ezt mondta: „Én már nem is tudom, milyen vallású vagyok”. Megdöbbentett ez az elbizonytalanodás. Ez az asszony minden vasárnap istentiszteleten vett részt. Olvasta, tanulmányozta a Bibliáját. Jól ismerte, használta énekeskönyvünket. Annak idején egyházi isko­lában tanult. A rádióban, televízióban szereplő keresztény adások figyelemmel kísérése - ezek szerint - gyülekezeti tagjainkban felébresztheti a bizonytalansá­got: „Evangélikus vagyok még?” A reformáció hónapjában érdemes ne­künk is érdemes szembenéznünk azzal a kérdéssel, hogy egyházunk népe hogyan vélekedik evangélikussága felől. Gyülekezeti bibliaórán, szeretetven- dégségen megkérdezhetnénk a jelenlé­vőket, mit értenek evangélikusságuk alatt. Az összegyűjtött válaszokat lel­készgyűléseken, de akár az Evangélikus Életben is közreadhatnánk; biztosan hasznos tapasztalatcsere lenne. Egyházi iskoláinkban pályázatot írhatnánk ki ta­lán ilyen címen: Mit jelent nekem az, hogy evangélikus diák vagyok? Az egyetemünkön tanuló teológusokat is el­gondolkodtathatnánk arról, mit jelent számukra az, hogy evangélikus lelkész­nek készülnek. Amerikában a közelmúltban mutatták be Eric Till Luther életéről készített filmjét. Az óriási sikerrel vetített alkotás természetesen szólásra indította a kriti­kusokat is, akik először is a film címével - „Lázadó, géniusz, a szabadság bajno­ka. .- kapcsolatban fejezték ki nemtet­szésüket. Észrevételeik közül kiemelen­dő az a megállapítás, mely szerint a mű túlságosan didaktikusra sikerült: inkább tanítani akar, mint egy történetet elme­sélni. Persze kérdés, hogy hiba-e az, ha a nézők tanítást kapnak Lutherről? (Az egyháztörténészek között is akadnak szép számmal olyanok, akik Luther személyi­ségének megelevenitéséhez igen fontos­nak tartják tanítása megszólaltatását is.) Az egyik amerikai legjelentősebb luthe­ránus közösség, az ELCA már összeállí­tott egy segédanyagot a film ifjúsági órá­kon történő feldolgozáshoz. Figyelemre­méltó a gyors reagálás. Iránymutatás ar­ról, hogyan kell kulturális értékeket ke­resztény szemmel értékelni. Luthert kezdettől fogva Bibliával a kezében ábrázolták a festők és a szobrá­szok. Október hónapja nem csupán a re­formáció eseményére történő emléke­zés. Nézzünk szembe a kérdéssel: Mit jelent nekem a Biblia, az evangélium? Ez mindnyájunk számára üdvösségkér­dés. Jelzés arról, hogy az élet vagy a ha­lál útján járunk. Ferenczy Zoltán Országos énekkari találkozó 2001 október 24-20,, Deák téri evangélikus templom A REFORMÁCIÓ EMLÉKNAPJA A DUNA TELEVÍZIÓBAN OUOQ 2003. október 31-én, pénteken a Duna Tv-ben számos műsorral emlékeznek meg a reformáció emléknapjáról. Az alábbiakban részletek közlünk a nap műsorából. 10.05-kor Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt című ver­sét mondja el Rubold Ödön. 14.30-kor Wittenberg hajnalcsillaga címmel Luther Márton feleségé­ről, Bóra Katalinról látható félórás ismereterjesztő film. (Szerkesz­tő: Fabiny Tamás) 15.00- kor A reformáció zsoltárai címmel Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos ad elő 45 percben olyan énekeket, amelyeket Luther, vala­mint a magyar reformátorok (Sztárai Mihály, Bornemisza Péter, Far­kas András, Huszár Gál, Szenczi Molnár Albert és mások) szereztek, s amelyek igen nagy mértékben járultak hozzá a reformáció tanainak gyors elterjesztéséhez. (Szerkesztő: Fabiny Tamás) 19.00- kor reformációi ünnepi istentisztelet közvetítése a partiumi Szárazberekről; igét hirdet: Tőkés László királyhágómelléki refor­mátus püspök. 21.20-kor4 Te igéd igazság címmel húszperces dokumentumfilm lát­ható Cseri Kálmán református lelkészről. (Szerkesztő: Zika Klára) 22.10-kor „Egy szelet kenyér” Nők a baranyai szórványvilágban címmel 40 perces dokumentumfilmet mutatnak be a baranyai re­formátus lelkésznők szolgálatáról. (Szerkesztő: Gellér Rózsa) 22.50-kor A gályarab prédikátorok emlékezete címmel 20 perces is­meretterjesztő filmet sugároznak azokról a protestáns prédikáto­rokról és tanítókról, akiket az ellenreformáció idején hitükért gá­lyára vittek. (Szerkesztő: Fabiny Tamás) „A hit tehát a cselekedetekben nyilvánul meg, és a cselekedetek megtételével ismét visszatér önmagához, amint a Nap is felkeltétől lenyugtáig halad, és is­mét elér napfelkeltéhez. Azért a nappal a békés, munkás életet jelenti, az éj­szaka pedig a viszontagságos, szenvedő életet; a hit pedig mindkettőben meg­nyilvánul, él és munkálkodik, ... " Luther Márton: A jó cselekedetekről (Takács János fordítása) »

Next

/
Oldalképek
Tartalom