Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-10-19 / 42. szám

Evangélikus Elet

2003. OKTÓBER 19. 7. oldal

BESZÉLGETÉS DR. PUSZTAY LÁSZLÓVAL

► ZAszkaliczky Zsuzsanna

Az örökifjú, mozgékony, mindig mosolygós tekintetű Pusztay Laci bácsit - aki már 89 éves, és a minap keresztelte ötödik dédunokáját - az Evangélikus Országos Múzeumban végzett munkájáról kérdeztem.

Hány évig dolgozott Laci bácsi a múzeumban?

Kicsit több mint tizenhét évig, 1982. december l-jétől egészen I999. december 3 I-ig.

Hogy is került ide Laci bácsi? Mi volt a múzeumi munka előzménye? Nem munkának, hanem szolgálatnak tekintem ezeket az éveket is, de erről majd később beszélek... Negyvenöt éves lelké- szi szolgálat után, I982. október l-jén mentem nyugdíjba Surdról, a Somogy-Za- lai Egyházmegye kis gyülekezetéből. Az utolsó időkben én voltam az egyházmegye gyűjteményi előadója. A vizitációk alkalmával az esperessel meglátogattam a gyülekezeteket, ellenőriztem a gyűjteményi anyagot, néhol segítettem a leltározásban, főleg az irattárak rendezésében.

Amikor a lányaink közelébe, Budakalászi kerültünk, Fabiny professzor úr, a múzeum igazgatója levélben felkeresett, hogy a megbetegedett Komjáthy Lajos helyére tárlatvezetésre kérjen fel. Családommal megbeszéltem, átgondoltam, és igent mondtam.

A múzeumi szolgálat nem volt ismeretlen számomra, hiszen a lelkészi szolgálat folytatásának tekintettem. Mindig is szerettem a történelmet. Ezt talán dr. Jánosi Istvánnak köszönhettem, aki a Fasorban tanított nagy hozzáértéssel.

Lelkészi szolgálatnak tekintettem ezt az új munkakört is: úgy akartam végezni, hogy a szívem szerinti mondanivalót megértsék és megérezzék a látogatók. A szívemen átszűrtem, amit mondtam, ez azt jelenti, hogy bizonyságot tettem Isten csodálatos dolgairól az egyházban és a hazámban is. Hiszen Isten dolgait meg lehet

látni a történelemben is! Nagy szeretettel magyaráztam látogatóinknak, tárlatvezetéseimen a haza szeretete is átsugárzott. Egy lelkész testvérem egyszer azt mondta: „Laci bácsi evangélizál és magyarizál.” Kicsit talán túlzó ez a kifejezés, de végeredményben ilyen szándék vezérelt. A látogatók szívesen hallgattak, elismertek.

Honnan jöttek ezek a látogatók? Az egész világról, persze sok-sok magyar és külföldön élő magyar is volt közöttük. Püspökök, egyházi vezetők, nemcsak evangélikusok, hanem reformátusok, katolikusok, nemcsak fehérek, hanem színes bőrűek is. Sok turista, kiránduló tévedt be, s akadt olyan is, aki céltudatosan jött. Luther végrendeletét látva, rengetegen csodálkoztak!

Voltak e kiemelkedő jelentőségű személyek Laci bácsi hallgatói között?

Igen, sokan, én most csak kettőt emelek ki. Például járt nálunk utolsó királyunk - IV. Károly - unokájának menyasszonya, Eilika Oldenburg, aki nagyon kedvesen nyilatkozott a látottakról. (Ő egyébként evangélikus, Budapesten volt az esküvőjük, amelyre egyházunk vezetőit is meghívták.) Dr. Johannes Rau nevét említem még, ő ma a német állam elnöke. Teológiai végzettsége van, s nagy érdeklődéssel hallgatta annak idején a magyar lu- theranizmus történetét.

Gyülekezetek, fiatalok is jártak a múzeumba?

Az ifjak is jöttek szép számban, de nem elég sokan. Megemlítem dr. Lamperth Gyulát, aki Sopronból évente elhozott egy-egy osztályt! A szomszédos Deák téri gimnáziumból pedig Zomboryné Rózsa látogatott el ide rendszeresen a tanítványaival. A teológushallgatók kevésbé érdeklődtek a múzeum iránt, csak néharfyu- kat ismerhettem itt meg. A lelkészek is eljöttek időnként a konfirmandusaikkal. Nagyon fontos lenne, hogy a konfirmáció küszöbén minél több fiatal megismerkedjen evangélikus múltunkkal!

Hozott-e új kapcsolatokat, ismeretségeket a múzeumi szolgálat? Ó, hogyne! Például akkor, amikor Fabiny Tibort helyettesítettem időnként az országos, egyházi műemléki konferenciákon. Ezek számomra is nagyon hasznosak voltak, és megismerkedhettem más felekezetek szakembereivel is.

Volt-e, van-e olyan tárgy a múzeumban, amely különösen is kedves Laci bácsi számára?

Van több is. Például Luther végrendelete és az a kis bronz Luther-szobor, amely a bejáratnál áll. (Knud Knudsen művé - a szerk.) Olyan mozgalmas, lendületes ez az alak! Mintha azt mondaná: menjetek csak! Azt is sugallja, hogy a reformáció nem megállapodott jelenség, hanem szüntelen folyamat, az egyháznak is naponkénti reformációra van szüksége. Ahogy Luther fogalmazza meg a 95 tétel közül az elsőben: a keresztény ember élete naponkénti megtérés kell, hogy legyen!

Hogy érezte itt magát Laci bácsi? O, remek munkatársi légkör volt a múzeumban! Mindenki, a tárlatvezetők, a pénztárosok örömmel, jókedvvel végezték a dolgukat. Mindenki nagyon kedves volt. Garam Zoltán lelkész testvéremmel kezdtem a tárlatvezetést, aztán nyugdíjas, nyelvet beszélő hölgyek is munkába álltak. Nagyon örültünk Kinczler Irén testvérünk hozzánk kerülésének, ő lelkészi szolgálatot is teljesít a múzeumban, értékes, szép munkát végez. Fabiny Tibor nagy empátiával válogatta meg munkatársait, mindenki tisztelte, megbecsülte, s ő is elismerte munkánkat. Még baráti születésnapi köszöntéseket is szervezett! Évente meghívott gödöllői nyaralójába egy délutánra, amely az igehallgatás, beszélgetés, éneklés jegyében teltei. Ez is szép emlékem marad.

Milyen ma a múzeum?

Örültem, amikor a fiatal Harmati Béla idekerült. A munka azóta is szépen megy. Jólesik, ha bemegyek, és látom, hogy minden szép rendben zajlik. Nemrég volt egy remek Ordass-kiállítás, most pedig évfolyamtársam, Koppány János rajzait lehet látni. A múzeumra jó szívvel emlékszem, kedves, szép emlék. Örülök, hogy nyugdíjas éveimben még tovább szolgálhattam Isten dicsőségére, egyházam s hazám javára. Isten áldását kérem a múzeumra és dolgozóinak életére.

Isten áldja Laci bácsit! Köszönöm a beszélgetést. ◄

Jó Pásztor Kövágóörsröl (XVIII. sz. második fele)

Tichy Kálmán: Pletykázók (olaj, karton, év nélkül)

A gyűjteményi konferenciák fontosságáról

Harmati BSla LAszlö

Evangélikus egyházunknak régi, jól bevált intézménye az egyházmegyékre támaszkodó gyűjteményi előadói hálózat. Az utóbbi húsz-egynéhány évben azonban ez az igen fontos feladatot.ellátó szervezet kikerült az érdeklődés középpontjából, és már nem működik megfelelően. Ma azonban, az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén elengedhetetlen ennek a fontos szervezetnek a hatékony működése, félreértés ne essék, nem egy újabb bürokratikus intézmény létrehozása a cél, hanem a történelmi és művészeti értékeink megóvása és továbbadása az utókor számára. Ez régebben is így volt, és ma is így kellene, hogy legyen. Törvényeink szerint a gyűjteményi előadók nyilvántartást vezetnek az egyházmegye gyűjteményi jellegű anyagairól (könyvek, levéltári iratok, kegytárgyak), és az anyagban történt bármilyen tudomásukra jutott változásról (lopás, állagromlás,

restaurálás, helyváltoztatás stb.) értesítik az egyházmegye elnökségét és az országos gyűjteményeket. Feladatuk annál is nehezebb, mert sokszor másodállásban, munka mellett kell ezt a feladatot végezniük minimális szakmai és anyagi segítség mellett.

A helyzet kilátástalanságát látva a három országos gyűjtemény összefogott, és az Evangélikus Országos Múzeum alapításának 30. évfordulója alkalmából szakmai konferenciát rendez 2003. október 16-án a gyűjteményi előadók számára.

A később évenként tartandó összejövetel célja a megismerkedésen túl a gondok, problémák megosztása, egységes cselekvési tervek kidolgozása, illetve színvonalas előadások meghallgatásával egyfajta szakmai továbbképzés is. Reméljük, hogy ezek a konferenciák beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, és elősegíthetik értékeink megőrzését, átörökítését. <

Az Evangélikus Országos Múzeum időszaki kiállításai

1.450 éves az Ágostai hitvallás (1980)

2. Liturgikus művészet: keresztelési és úrvacsorái edények (1981)

3. Új szerzemények (Petőfi-, Kossuth-, Deák-relikviák) (I982)

4. Magyarországi evangélikus énekeskönyvek (I983)

5. Raffay Sándor templomépítő munkássága (1984)

6. Sztehlo Gábor-emlékkiállítás (I985)

7. Bornemisza Péter emlékezete. Kiállítás születése 450., halála 400. évfordulója alkalmából (1986)

8. Kalchbrenner Károly-emlékkiállítás (I986)

9. Eperjesi vértanúink emlékezete (1987)

10. Karácsonyi bélyegkiállítás (Kiss János lelkész, Kapolcs) (I987)

I I. Kapi Béla püspök emlékezete (1988)

12. 200 éves a Pesti Egyház (1988)

13. Solymári Walkó László emlékezete (éremkiállítás) (I989)

14. Vida Vilma: Tűfestések (I989)

15. Bibliafordítók (1990)

16. Tisztelgés a Vizsolyi Biblia előtt (1990)

I 7. Reményik Sándor-kiállítás (1990)

18. Magyarországi evangélikus zsinatok (1991)

19. „A hit megtartó ereje". Várady Péter erdélyi fotóművész kiállítása (I992)

20. Urbán Ernő-kiállítás (I993)

21. Kossuth Lajos emlékezete (I993)

22. Albert Schweitzer-kiállítás (1994)

23. Luther Márton emlékezete (levelezőlap-kiállítás) (I996)

24. Thököly Imre emlékezete (I996)

25. Ezeréves a magyar iskola. Iskolatörténeti kiállítás (I996)

26. Olmütz, Theresienstadt, Josephstadt, Kufstein evangélikus foglyai (I998)

27. Reformációi emlékérem-kiállítás (I987)

28. Augustana Confessio (1999)

29. „Az ősök hite a jövő reménysége”. Dunántúli gyülekezetek kincsei (2000)

30. In memóriám Ordass Lajos (2001)

31. „Ilyennek láttam őket". Koppány János karikatúrakiállítása (2002)

Összeállította: Missura Tibor