Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-10-05 / 40. szám

8. oldal 2003. OKTÓBER 5. Evangélikus Élet fangszo idióban Fülep Ferenc technikai rendező ötlete alapján a millennium éve óta hallhatjuk hétről hétre delente a Kossuth rádióban a négy nagy felekezet - a római kato­likus, a református az evangélikus és a görög katolikus - harangjait. Kiválasztá­sában az Ökumenikus Tanács segített a közszolgálati adónak. A Magyar Rádió jóvoltából A magyar harangok című kötet CD-melléklete segítsé­gével ezentúl bárki meghallgathatja a 2000 pünkösdje óta bemutatott száz harang hangját, illetve azok rövid történetét Bőzsöny Ferenc avatott tolmácsolásában. Az útikönyvként is forgatható kiadványt szeptember 24-én mutatták be a Ma­gyar Rádió márványtermében. Aznap - a harangszót követően - a Déli krónika élő­ben is kapcsolta a helyszínt, ahol Lengyel Anna mikrofonja előtt Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke ismertette a vállalkozás létrejöttének körülményeit. Egyebek mellett elmondta, hogy a képes-hangos könyvnek már készül a folytatása, és újabb harminc-negyven település vár arra, hogy délidőben bemutatkozhasson. A „Magyar harangok. Déli harangszó a Magyar Rádióban" című kötet ünnepélyes bemutatóját megtisztelték jelenlétükkel az egyházi vezetők, az érintett települések kép­viselői, harangozók és harangöntők, nem utolsósorban pedig a kiadvány támogatói és a Déli harangszó mindennapi munkájában részt vevő rádiósok. A rövidesen bolti forgalomban is kapható könyvhöz Módi Ferenc köztársasá­gi elnök írt előszót. TÚRMEZEI ERZSÉBET: Harangok hívnak Harangok hívnak szép, zengő szóval Hangjukban Krisztus hívása szólal: „Kegyelem, áldás, erő vár rátok! Jöjjetek hozzám! Békét találtok. " Harangok zúgnak. Énekek zengnek. Hála az élő, örök Istennek! ' Nagy irgalmáért, szeretetéért! Templomépítő sok hitért! Háza mindnyájunk szent menedéke. Hangzik az ige. Arad a béke. Jó meleg fészek fáradt madárnak. Benne a mennynek kincsei vannak. Éled a hitünk, újul a telkünk: Jézus Krisztusban életet leltünk. Boldog, győzelmes sereggé válunk. Van hős Vezérünk, van erős várunk. Vallói vagyunk ősök hitének. Évszázadokon át zeng az ének. Harangok hívnak szép, zengő szóval, s hangjukban Krisztus hívása szólal. (1987) Hazánkban általánosan elterjedt fel­fogás szerint a déli harangozást Hu­nyadi János 1456-os nándorfehérvári (ma Belgrád) győzelemének emléké­re rendelte el III. Callixtus pápa. Ez­zel szemben külföldön ezen indítékot nem ismerik, sőt egyesek a magyar feltételezést kisajátítónak, nacionalis­tának ítélik. Való igaz, hogy a déli ha- rangkondítást elrendelő bulla 23 nap­pal a csata előtt kelt, és a török veszély ellen (a csata sikere érdekében) buzdí­totta imára a keresztényeket. Ám a csatában aratott győzelem híre előbb (vagy a bullával egy időben) ért Budá­ra, így joggal feltételezhető, hogy ha­zánkban 'a déli harangszó már kezdet­től a nándorfehérvári győzelemre emlékeztetett. A történelmi tévedés korrekciója nem kell, hogy megsem­misítse az eddigi évszázados magyar hiedelmet és gyakorlatot! Ma is jo­gos, hogy a déli harangszó kapcsán hálával telt szívvel a beteljesült ké­résre emlékezzünk. http://kincsestar.radio.hu/harajigok/eredet.htm Mit mondanak a harangok? Harangok szava ihlette azt a CD-t, amely a Bprda Antikvárium gondozá­sában látott napvilágot. A Mit mon­danak a harangok? című lemezen 14 vers és Pál apostol Szeretet-himnusza hangzik cl Szabó Gyula tolmácsolá­sában. Az ismert színművész Petőfi. Ady, Nagy László, Márai, Arany, Reményik, Dsida és Juhász Gyula költeményeit és saját müvét mondja el. A versek témája kapcsolódik a ha­rangozáshoz: az ércnyelvek születés­ről, halálról, ünnepről, gyászról, ha­zatérésről és elutazásról mesélnek. (Forrás: Heti Válasz) A millennium évének értékes hagyatéka A Kossuth rádió Déli krónikáját harangszó, valamint azt követően rövid, másfél perces műsor előzi meg. A déli ha­rang minden héten más-más településről szólal meg. Az összeállításban - melyet eredetileg csak a millennium évé­re terveztek - értékes információkat kapunk az adott tele­pülésről, illetve annak templomáról és harangjáról. Dr. Bőzsöny Ferenccel, a műsor 72 éves bemondójával laká­sában találkoztunk. Kellemes basszbariton hangja minden rádió- hallgató számára ismert. A Magyar Rádió (MR) nyugalmazott örökös fobemondója 1956 nyara óta dolgozik az intézménynél. Gyermekkorában pap szeretett volna lenni, ezért Veszprémben teológiát tanult. Négy kisszemináriumot abszolvált, amikor a fő­iskolát felszámolták. Ezután nem sikerült felvételt nyernie egyetlen felsőoktatási intézménybe sem. Az orvosi egyetemen is próbálkozott, de önéletrajza, „előélete” alapján nyomban eluta­sították. Ezután mint szerkezeti lakatos és hegesztő dolgozott különböző üzemekben. Katonai szolgálatát rádiótávírászként teljesítette. Az egyik tiszt tanácsára aztán szerencsét próbált a Magyar Rádiónál, ahol háromezer ember közül választották ki őt a bemondói munkára. Közben az ELTE bölcsészkarán stilisz­tikából doktorátust szerzett. A Déli harangszó című műsort a rádió egykori alelnöke, Ju­hász Judit kezdeményezte, aki ma a püspöki kar titkárságának szóvivője. Fülep Ferenc hangmérnök 20 évvel ezelőtti vágyát teljesíti be: ő rögzíti országszerte a műsorban elhangzó harang­szót. Eddig több mint 150 harangszót vett fel. Ágoston István fe­lelős szerkesztő állítja össze a műsor szövegét, Bőzsöny Ferenc pedig stilisztikailag igazítja, majd felolvassa a mindenkori harang rövid, velős történetét. A szerkesztőséget mai napig számos tele­pülés keresi meg. és kéri a műsorba való felvételét. Erre az évre mindösszesen két üres adáshely maradt. A déli harangszót első ízben Csiksomlyóról közvetítették, pünkösdkor. Ezután Nagyvá­rad. Ungvár, Nagyszombat és Munkács következett. Budapesten az első felvételek a Bazilikában, a Mátyás-templomban, valamint a Kálvin téri református templomban készültek. A Kárpát-medence harangjainak javarészét még a történel­mi Magyarország idejében öntötték. Vannak 400-500 éves ha­rangjaink is. A 16-17. században sokat elrejtettek a törökök elől, közülük néhányat sajnos azóta sem találtak meg. A harangok hangjának szépsége nincs feltétlenül összefüg­gésben a méretükkel. Léteznek nagyobb méretűek, mint példá­ul a tatai, melynek súlya ugyan 800 kilogramm, azonban meg­lehetősen szűk térben helyezték el, így éppen hogy csak mozgatni lehet. Néha egy jóval könnyebb harang szebben tud szólni, ha nagyobb helyen lakik. Fontos a hang szempontjából a harang formája is, például a henger alakú harangok nem szól­nak olyan szépen. A legtöbb helyen ma már elektronikusan működtetik a harangokat. A technika azonban nem képes telje­síteni azt a hármas megszakítást, mely eredetileg három Ave Mariát jelentett. Bőzsöny Ferencnek természetesen vannak kedvenc harangjai is. Pécsett született, nem véletlen hát, hogy elsőként a pécsi szé­kesegyház Péter-harangját említi, melyet gyermekkorában gya­korta jómaga is megkondított. Csodálatosnak találja a híres za­rándokhely, Máriagyüd harangját is. A szentgotthárdi harang - mely 4000 kg-os tömegével a Dunántúlon a legnagyobb - hang­jába „az ember mellkasa beleremeg, ha meghallja” - emlékszik vissza a bemondó. Nagy élmény volt számára a bécsi Stephans­dom Pumerin-harangja is. Mikor első ízben Münchenben járt, az egyik térről a háztetők között a Frauenkirche tornyát pillantotta meg. Egy régebben ol­vasott cikk jutott eszébe, mely arról szólt, hogy Adenauer és de Gaulle annak idején baráti szerződést kötöttek, ezt követően pe­dig közösen vettek részt a müncheni Frauenkirche szentmiséjén. A szkeptikus írás azzal végződött, hogy a két ország között fenn­álló ellentétet még a Frauenkirche harangjai sem tudták elcsití- tani. Bőzsöny Ferenc éppen itt tartott gondolatban, mikor meg­szólaltak a templom harangjai, és negyedórán keresztül csak zúgtak, zúgtak... Számos elmélet létezik arról, hogy honnan került a harang a kereszténység szimbólumai közé. Európában a középkor köze­pén válhatott általánossá. Az egyházi szóhasználatban, sőt a li­turgiában is a harang személyként él, teste, lelke, szíve, hang­ja és lába van. Hármas funkciója világszerte ismert: az élőket hívja, a holtakat elsiratja, a viharokat megtöri. Magyarországon közel háromezer harang van. Reméljük, hogy a hallgatók szép sorjában mindegyikkel megismerkedhet­nek... Horváth Judit (Duna Nova Press) (Részlet a könyvből) SOLTVADKERT, evangélikus templom Soltvadkert Bács-Kiskunban, a Dunától és a Tiszától egyenlő távolságra fekvő város. Már a címere, a stilizált hordó és a szőlőfa is az itt lakók fő foglalkozását szimbolizálja. A mai város az Árpád-házi királyok ide­jében vadászterület volt, és így őrizte meg a Vadkert nevet 1900. október 18-ig, amikor az Soltvadkertre változott. Vadkertre vagy Vadkert- pusztára az első német és szláv ajkú evangélikusok Mária Terézia uralkodása alatt érkeztek. 1747-ben templomot és iskolát építettek, amely az 1760-as években a katolikusoké lett. majd a türelmi rendeletet követően a helyi református egyház vette birtokába. Soltvadkert mai klasszicista stílusú evangélikus templomát 1837-ben szentelték fel. 42 méter magas tornyában három harang van. A nagyharangot 1924-ben öntötték. Mivel 1987-ben ez a harang megrepedt. Gombos Lajos aranykoszorús harangöntőmester újraöntötte. Innen jelezte a delet a harangszó a rádióban 2001. február 4-től február 10-ig Haranghúzás birkózókkal- avagy ami a kötetből kimaradt A 80-as évek végén megrepedt a soltvadkerti evangélikus templom nagyharangja. Nem is a látvány, hanem a megvál­tozott hang volt „fülbeötlő”. Erre maga az őrbottyáni ha­rangöntőmester, Gombos Lajos figyelmeztette Káposzta La­jos gyülekezeti lelkészt, ugyanis a pár száz méterre álló helyi katolikus templom tornyában dolgozva feltűnt neki a furcsa, repedt hang. A gyülekezet presbitériuma annak rendje és módja szerint megtárgyalta a dolgot-, amelynek következtében az 1924-ben készült harangot még egyszer, utoljára meghúzták, majd levet­ték. 1990 tavaszára készült el az új harang Örbottyánban, amelynek Soltvadkertre érkezése igazi ünnep volt. Szombaton, a hálaadó istentisztelet előestéjén cserkészek vigyáztak a régi­új harangra, éjjel pedig presbiterek őrizték azt. Sokan eljöttek megnézni, különösen sok férfi zarándokolt oda. Ennek is meg­van a maga hagyománya Vadkerten: többen úgy emlékeznek, hogy amikor a második világháborút követő szovjet hadifog­ságból hazatérve leszálltak a vonatról az elhurcoltak, éppen dél volt, és megszólaltak a harangok. Az ünnepre gyülekezve aztán egyre-másra kérdezgették az öregek: „Vajon lesz-e olyan szép hangja, mint az előzőnek volt?” A hálaadó istentisztelet a templom előtt kezdődött. Itt dr. Harmati Béla püspök áldását követően a soltvadkerti birkó­zók húzták fel a harangot, mégpedig kézi csőrlővel és kender­kötéllel működő hagyományos csígasorral. Ehhez le kellett ál­lítani a főutca forgalmát, amelyet Káposzta Lajos - akkor már esperes - kérésére a helyi rendőrök biztosítottak. A templom­ban tartott igehirdetés után meg is húzták a toronyban az új, 800 kilós nagyharangot, mely azóta is mindennap megszólal. Epilógus A rendszerváltó év történetéhez hozzátartozik a rendőri szer­vek reagálása is. Akkoriban ugyanis politikai rendezvényen már nem vehettek részt rendőrök. A lelkész nem is arra hívta őket, hanem egyházira, mégpedig gyakorlati feladattal: forga­lomleállítással. Ez a harangfelhúzás alatt, azaz mintegy 20-30 percig tartott. Másnap, miután az ünnepség szépen lement, az egyik rendőr jelezte a lelkésznek, hogy „baj van, mert nem a kecskeméti megyei kapitányságon lett kérve az engedély”. Egy, a „főnöknél” tett villámlátogatással azonban ez a problé­ma is megoldódott, és azóta is szép emlék él mindenki szívé­ben erről az 1990. májusi hétvégéről. K. L. Címlapunkon a herceghalmi multifunkciós ökumenikus templom „evangélikus harangja" — munka közben. Fotó: Bottá Dénes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom