Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-09-07 / 36. szám

Evangélikus Elet 2003. SZEPTEMBER 7. 11. oldal üzenet az Ararátróli___ rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla A genetikailag módosított élelmiszerekről A mezőgazdasági géntechnológia legfőbb célja a hozamnövelés. Ennek érdeké­ben a haszonélőlények szervezetébe egy másik élőlényből (sok esetben állatból; csirkéből, halból, de akár emberből) származó gén(eke)t juttatnak be. 2000-ben világszerte összesen 44 millió hektáron (azaz csaknem öt magyarországnyi terü­leten) termeltek genetikailag módosított (GM) haszonnövényeket. Az Európai Unió egyelőre ellenzi a GM-növények termesztését, ami most az Amerikai Egye­sült Államok és az Európai Unió közti kereskedelmi háborúval fenyeget. Az EU elutasító magatartása miatt a biotechnológiai vállalatok az elmúlt években Kö­zép- és Kelet-Európábán próbáltak új piacokat keresni. Ezen országok ki van­nak szolgáltatva a vállalatok felől érkező nyomásnak. Hazánkban egyelőre még csak kísérleti ültetvények léteznek, a GM-haszonnövények kereskedelmi célú termesztése a hosszan tartó engedélyeztetési folyamat miatt viszont épp idén, Vatikán és génmanipuláció - áldásuk rá? A Vatikán egyre aktívabban kommentálja a világot foglalkoztató eseményeket, változásokat. Legutóbb az azonos neműek házasságát helytelenítő közleményé­ben igazította el a katolikus híveket e kényes kérdést illetően, míg most - egyelő­re nem hivatalos formában - a génkezelt élelmiszerek mellett foglalt állást. 2003-ban indulhatott meg. A legtöbb, a világon ma kereskedelmi for­galomban lévő, illetve nálunk szántóföldi kipróbálás alatt álló GM-fajtát néhány nagy multinacionális vállalat fejlesztette ki. Az általuk alkalmazott eljárások, mód­szerék és termékek szabadalmi védelem alatt állnak. A cégképviselők úgy vélik, hogy a géntechnoló­gia egyaránt előnyt jelent a termelők, a kereskedők és a fo­gyasztók számára is. E technológia egy­szerű és hatékony módszereket biztosít a termelőknek, ala­csony költségekkel, oly módon segíti - a cégek elképzelése szerint - gondolkod­ni nem szerető, ké­nyelmes gazdálko­dót, akit minden cselekvésében hasz­nossági és gazdaságossági szempontok vezérelnek, hogy időt, fáradságot és in­tellektuális erőfeszítést takarít meg neki, nagyobb kényelmet és hasznot biztosítva. Gyógyír a problémákra? A mezőgazdasági géntechnológia egye­sek szerint gyógyírt kínálhat a mai me­zőgazdálkodás által előidézett problé­mákra. Valójában azonban éppen ennek az ellenkezője tűnik igaznak: a mező- gazdasági géntechnológia a jelenlegi, környezeti és társadalmi szempontból egyaránt fenntarthatatlan iparszerű, in­tenzív mezőgazdálkodási formák to­vábbvitelét jelenti. A GM-növények ter­mesztése éppúgy igényli a vegyszerezést és a gépesített, monokultúrás művelést, mint „hagyományos” párjaiké. Az Egye­sült Államok mezőgazdasági minisztéri­umának vizsgálatai azt igazolják, hogy a GM-növények termesztése - az ígére­tekkel ellentétben - nemhogy kevesebb, hanem egyenesen több vegyszert igé­nyel, ráadásul még a hozamokat sem nö­veli meg jelentősen. Egy új gén bevitelének egy élőlény evolúciósán összecsiszolt, visszacsato­lások és kölcsönhatások által ftnomam szabályozott génjeinek működésére vo­natkozó következményeit még csak alig sejtjük. Átfogó vizsgálatok hiányában nehéz előre jelezni, hogy szervezetünk hogyan fog reagálni az új, gyakran víru­sokból, baktériumokból származó gének termékeire: kelthetnek-e allergiát, lehet­nek-e mérgezőek? Az eddigi sajnálato­san szórványos kísérleti adatok koránt­sem megnyugtatóak: arra utalnak, hogy számolnunk kell nemkívánatos „mellék­hatások” megjelenésével. Hosszabb távon a géntechnológia alig­hanem legkomolyabb kockázata az lehet, hogy a - már amúgy is monokultúrákra alapozott - mezőgazdaságot még tovább uniformizálja, mivel nem csupán egyetlen faj alkotja az ültetvényeket, hanem még az egyedek is gyakorlatilag azonosak geneti­kailag. A mezőgazdasági géntechnológia emiatt csökkenti az élelmiszerellátás biz­tonságát, mivel az egyforma egyedekből álló agrártársulás rendkívül sérülékeny a kártevőkkel, illetve az élettelen környezet módosulásaival (például az éghajlatválto­zással) szemben. Ennek oka, hogy egy genetikailag azonos egyedekből álló tár­sulásban nincs esélye arra, hogy felbuk­kanjon egy, a megváltozott körülmények­hez alkalmazkodni képes egyed, így a termés teljesen megsemmisülhet. Érdekek hálójában Az intenzív mezőgazdaság negyven-öt- ven éve alatt már tájfajták, változatok ezrei tűntek el mindörökre a nagy hoza­mú, „modem” változatok egyeduralmá­nak árnyékában. Mivel a géntechnológia rendkívül pénz- és tudásigényes eljárás, szinte kizárólag nagy multinacionális cé­gek foglalkoznak vele. A jelentős költsé­gekkel kifejlesztett GM-fajták megtérülé­sét szem előtt tartó biotechnológiai vállalatok minél gyorsabb piaci terjeszke­désre törekszenek. A géntechnológia al­kalmazása jelentősen felgyorsította a vi­lág agráriparában az elmúlt években megindult példátlan vállalat-összeolva­dási és -kivásárlási hullámot, aminek kö­vetkeztében ma már maroknyi szereplő irányítja a világ vetőmag- és élelmiszer- termelésének, illetve -kereskedelmének zömét. A géntechnológia terjedése maga után vonta a szabadalmi rendszerek mó­dosítását is: a felfedezés és találmány közötti különbség elmosásával lehetővé vált az élő anyag; a sejtek, szövetek, sőt az élőlények szabadalmaztatása is. Vol­taképpen ez a tényező áll a géntechnoló­giai fejlesztések eredményeinek erőlte­tett ütemű piacra dobása mögött: a vetőmagok után begyűjtött jogdíjak és licencek hozzák az igazi hasznot. A fenntartható és az élelmiszer-biz­tonság szükségleteit kielégítő mezőgaz­daság az iparból átemelt módszerek he­lyett a természettől tanul, a tájba illeszkedik, a sokféleségre alapozva te­szi stabillá a termelést, szelíd, organi­kus módszereket alkalmaz. Ebben a jö­vőképben a GM-növényeknek nincs helyük. A géntechnológiai törvény megjele­nését és a GM-élőlények esetleges jövő­beli magyarországi bevezetését eddig még nem előzte meg sem környezeti, sem gazdasági, sem társadalmi hatásta­nulmány. A hazai (és a nemzetközi) sza­bályozás speciális hiányosságain kívül alapvető elvi problémát jelent, hogy el­méletileg sincs lehetőség a géntechnoló­giai eljárás során az élőlényekbe beülte­tett idegen gének (az ún. transzgének) elterjedésének megakadályozására. Egy­re több idevágó nemzetközi tapasztalat bizonyítja, hogy az izolációs távolságok ellenére a virágpor elterjedése és a ter­més szétszóródása meggátolhatatlan. Hasonlóképpen szinte elkerülhetetlen a GM-növényeknek a nem módosítottak­kal való keveredése az aratás, a tárolás és a feldolgozás folyamán. Mivel a jogi szabályozás a természet- tudományos ismeretanyagra támaszko­dik, itt viszont még számos kérdés meg­válaszolatlan, illetve jó néhány probléma megjósolhatatlan, a jog önmagában nem képes a géntechnológiában rejlő kockáza­tok kiküszöbölésére, legfeljebb a kocká­zatok minimalizálására és a kockázatke­zelés hatékony megvalósítására töreked­het. A csomagoláson feltüntetendő köte­lező jelölést a törvény csak azokra a ter­mékekre írja elő, amelyekben a GM-ösz- szetevő fehérje vagy DNS formájában van jelen, s nem vonatkozik az adalék­anyagokra, aromákra és az extrakciós ol­dószerekre, így az érintett élelmiszerek nagy része kiesik a hatálya alól. (Forrás: www.zpok.hu/genmanipulacio) Géntechnológia - Isten áldásával? A gének módosítása az ökológiai, társa­dalmi és gazdasági veszélyeken túl eti­kai problémákat is felvet: hogyan gon­dolhatják Istenben hívő emberek, hogy mi tökéletesebbet alkothatunk, mint amit a Teremtőtől kaptunk? Nem isten­káromlás-e belenyúlni a természetbe, és oltalmi jogot kérni a nem általunk előál­lított, hanem „csak” módosított élőlé­nyekre? A pápa - a génpiszkálás éllova­sai által oly gyakran emlegetett érvben valós lehetőséget látva, miszerint a har­madik világ élelmezési gondjait hivatott megoldani - támogatólag nyilatkozott róla. „Génmanipuláció Isten áldásával” - ezzel a címmel jelent meg egy cikk 2003. augusztus 21-én a Budapesti Nap­ban. A Szentszék szerint támogatni kell a tudomány vívmányait, csakhogy épp a tudomány nem tudja bizonyítani, hogy szervezetünkre, a teremtett világra nin­csenek káros hatással a genetikailag mó­dosított élelmiszerek. Az egyházi segélyszervezetek dolgo­zói is arra figyelmeztetnek, ha a nagy konszernek gyártotta génmanipulált élelmiszert beengedik a harmadik világ piacaira, az még nagyobb függőségbe ta­szítja a különben is szegény országokat. Isten tökéletes világot adott nekünk, amelyet nap mint nap gyorsuló ütemben teszünk tönkre, már gyermekeink, uno­káink létét veszélyeztetve mindennapos cselekedeteinkkel. Hiszek a gondolat teremtő erejében. Hiszem, hogy belső világunkkal teremt­jük meg a bennünket körülvevő valósá­got. Épp ezért van mit tennünk, mind­annyiunknak, az ökológiai katasztrófával fenyegető világ gyógyításáért - a gén- manipuláció területén is. Az egyház azonban, mint a hívő emberek közössé­ge, még ennél is többet tehet... Ferjentsik Viola Ha a génkezelt élelmiszerek valóban ké­pesek megoldani egymilliárd éhező gondját, bűn lenne elzárni az utat a me­zőgazdasági termények e fajtája előtt - jelentette ki Ersilio Tonini olasz bíboros a La Stampa hétfői számában. Az olasz média egyik legismertebb vatikáni személyisége a független napi­lapnak adott nyilatkozatában egyértel­műen kiállt a génkezelt élelmiszerek mellett, mert szerinte az megoldaná az éhezés világszintű problémáját. Ebben az esetben a kutatás szent kötelesség - fűzte hozzá a főpap. Szerinte Európát önnön egoizmusa készteti a génkezelt élelmiszerek elutasítására, mert így re­méli érvényesíteni protekcionista érde­keit, attól félve, hogy saját mezőgazda- sági termékeinek árai csökkennek majd. Az interjú olyan időszakban lát napvi­lágot, amikor az olasz sajtóban felröppent a hír: a Vatikán őszre dokumentumot ké­szül nyilvánosságra hozni, s abban várha­tóan helyeselni fogja a génkezelt élelmi­szerek előállítását. A hírt ugyan nem erősítette meg Renato Martino érsek, a Iustitia et Pax (Igazságosság és Béke) Pá­pai Tanácsának elnöke, aki a Corriere della Sera hasábjain hétfőn csak annyit ámít el: a Szentszék ősszel mintegy ötven szakértőt kíván összehívni egy nemzetkö­zi konferencia keretében, és csak azután foglal állást ebben a témában, ha meg­hallgatta a tudósok véleményét. A lap emlékeztet II. János Pál pápa 2000. november 11-én elhangzott beszé­dére, amelyben megállapította: a bio­technológiai eredményeket nem lehet pusztán a közvetlen gazdasági érdekek alapján megítélni, fontos a szigorúan tu­dományos és etikai értékelés. Az olasz lap ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy egyes helyi katolikus egyházak (például a brazíliai vagy a zambiai) az egészségre gyakorolt, ismeretlen hatá­sokra hivatkozva egyelőre elutasítják a génkezelt élelmiszereket, szemben a Va­tikán egyre markánsabban körvonalazó­dó helyeslő álláspontjával. Az ÉLŐ EGYHÁZ című műsor szeptember 7-én, vasárnap 12.10-kor kezdődő adásában félórás össze­foglaló látható a Déli Egyházkerület elnökségének békéscsabai beiktatásáról. Ismétlés: szeptember 9. (kedd), 12.30. Szeptember 11-én (csütörtökön) 18.15-től Két évvel a tornyok leomlása után címmel riportmüsor látha­tó arról, hogy a New. Yorkot ért két évvel ezelőtti terrortámadást követően miként vettek részt a lelkészek és a lelkigondozók a mentésben, illetve a segítésben, valamint arról, hogyan működik az áldozatok hoz­zátartozóit támogató evangélikus segélyszolgálat. Szerkesztő-riporter: Fabiny Tamás. (MTI - 2003. augusztus 5.) Magyar Rádió: Együttműködési megállapodás az egyházakkal Együttműködési megállapodást írt alá a keresztény egyházak, valamint a Ma­gyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) képviselőivel a Ma­gyar Rádió elnöke - tájékoztatta kedden Morvái Katalin, a közszolgálati médi­um kommunikációs irodájának vezetője az MTI-t. A dokumentum szerint a közszolgálati médium ezen egyházak hitéleti, oktatási, nevelési, szeretetszolgálati és missziós tevékenységét, kulturális értékeit a Kossuth adón mutatja be, s itt számol majd be azok ünnepeiről is. A vallási műsorokra vál­lalt kötelezettségeit a Petőfi és a Bartók rádión, regionális és internetes szolgáltatá­sán keresztül végzi a Magyar Rádió. A megállapodás aláírói a kialakult gyakorlatot alapul véve az egyházi és vallási műsorok esetében azt az arányt tekintik kívánatosnak, amely szerint az e célra fordí­tandó műsoridő fele a katolikus, ötödé a református, tizede az evangélikus, öt-öt szá­zaléka a görög katolikus, illetve az izraelita felekezetnek, fennmaradó egytizede pe­dig a többi közösségnek jut. Rögzítették azt is, hogy a Magyar Rádió Rt. á műsoraikat érintő valamennyi kér­désben egyeztet partpereivel; a médium megbízottja az érdemi döntések koordinálá­sában a Magyar Rádió Vallási és Közművelődési Szerkesztőségének vezetője. A dokumentumot a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Mazsihisz, a Hajdú­dorogi Görögkatolikus Egyházmegye, a Magyarországi Unitárius Egyház, a Magyar- országi Baptista Egyház, a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Ortodox Egyház, az Evangéliumi Pünkösdi Közösség, valamint a Hetednapi Adventista Egy­ház képviselője látta el kézjegyével. Az egyezményt a Magyar Rádió részéről Kon­dor Katalin elnök írta alá. (MTI) Lelkipásztorok! Ifivezetők! Megjelent a START ifjúsági óra-vázlat sorozat II. kötete a Szentírás Szövetség gondozásában.- Kidolgozott bibliatanulmányok,- a tizenéveseket érdeklő témák,- kreatív ötletek, játékok,- fénymásolható feladatlapok. Kapható és megrendelhető: Szentírás Szövetség 1091 Budapest, Kálvin tér 8. Tel.: (06 1)216-5115, e-mail: szszov@ax.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom