Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-01-26 / 4. szám
Fotó: Bottá Dénes 4. oldal 2003. JANUÁR 26. Evangélikus Élet KÉSZÜLÜNK A KERESZTÉNY NOK VILAGIMANAPJARA (I.) LIBANON „Jöjj hozzám a Libanonról, jegyesem, jöjj hozzám, ruháid illata olyan, mint a Libanon illata. Kedvesem termete olyan, mint a Libanon, pompás, mint a cédrusok!" A bibliaolvasó ember azonnal felismeri ezekben a költői szépségű sorokban Salamon vallomását az Énekek énekéből. Az Ószövetségben 75 alkalommal olvasunk utalást Libanon hófödte hegyvonulatának szépségére, cédrusainak örökzöld pompájára. Az Újszövetségben kétszer szerepel, hogy Jézus elhagyta Izrael földjét, és a mai Libanon területén járt. Kánéban egy menyegzőn vendégeskedett Máriával és tanítványaival, itt tette első csodáját. Márk tudósítása szerint Tífusz és Szidón vidékén is járt Jézus, ahol meggyógyította a sziroföníciai asszony leányát. A 2003-as női világimanap megünneplésére libanoni keresztény asszony ytestvéreink hívnak bennünket. Témájuk kérés, sőt kiáltás, mert a Lélek erejére és együtt érző imádságunkra van szükségük nehéz helyzetükben. A 20. század végén (1975-1990) politikai és vallási polgár- háború dúlt Libanonban, amelynek sebeit, veszteségeit még ma sem heverték ki. Hagyományainkhoz híven a következőkben velük és országukkal fogunk ismerkedni és készülni a március 7-i imanapi istentiszteletre. Bevezetőül néhány tudnivaló: Libanon a Közel-Kelet legkisebb országa. Területe 10 452 négyzetkilométer, amely feleakkora, mint Izrael, és jóval kisebb, mint a mi Dunántúlunk. A térképre tekintve nyugaton a Földközi-tenger, délen Izrael, keleten és északon Szíria határolja. Zászlóján piros csíkokkal szegélyezett fehér mezőben örökzöld cédrus látható: Libanon ékessége, népének büszkesége, az erőnek és az állandóságnak jelképe. Bár a háborúnak vége, az ország földrajzi fekvése miatt lakói állandó bizonytalanságban élnek. Izrael Állam megalapítása óta (1948) több százezer palesztin menekült él az országban. Lakóinak száma 4 millió, akik 18 különböző elismert feleke- zethez tartozónak vallják magukat. 40 %-uk keresztény: maroniták, görög és római katolikusok, bár vannak protestánsok is az országban. A lakosság 60 %-a mohamedán: síiták, szunniták és drúzok. Az arab országok közül itt él a legtöbb keresztény, maga az államfő is az. Az ország államformája köztársaság, fővárosa Bejrut. Hivatalos nyelvük az arab, de elfogadott és használt a francia és az angol nyelv is. A következőkben keressük újságunkban az imanapi emblémát, és az előkészítő anyagot olvasva, imádkozva készüljünk a március 7-i alkalomra. Keveháziné Czégényi Klára Az imanapról információk B. Pintér Márta lelkésztől kaphatók, és ugyancsak egyházunk női misszió osztályára kérjük jelezni az evangélikus szervezésű imaalkalmak helyét és időpontját. Cím: 1085 Budapest, Üllői út 24., Tel: 483-2261, Fax: 486-3513. Szlovák egyházi vezetők kitüntetése Rudolf Schuster államelnök a Szlovák Köztársaság önállóságának tizedik évfordulója alkalmából, január 1-jén a pozsonyi várban állami kitüntetéseket adott át a szlovák kulturális, tudományos és társadalmi élet 31 kiváló személyiségének. A kitüntetettek között vezető egyházi személyiségek is vannak. A Pribina-kereszt I. osztályú fokozatát kapta dr. Július Filo, a Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház egyetemes püspöke, a Szlovákiai Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, a pozsonyi Comenius Egyetem Teológiai Fakultása gyakorlati tanszékének professzora. Filo püspököt 1997-ben a Lutheránus Világszövetség hét évre egyik alelnökéül választotta. Ezt megelőzően az LVSZ genfi központjában öt éven át az ifjúsági és tanulmányi program vezetője volt. Hasonló kitüntetésben részesült Frantisek Tondra püspök is, a Szlovákiai Püspöki Konferencia elnöke. A Pribina-kereszt II. osztályú fokozatát kapta Erdélyi Géza református püspök, Nikoláj érsek és Ján Hirka kerületi püspök. A Szlovák Köztársaság legmagasabb állami kitüntetése a 9. században élt nyit- rai fejedelemről kapta nevét. (EPST) A Keresztény-Zsidó Társaság újévi sajtótájékoztatója A Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára szerint az Országgyűlésnek anyagilag is támogatnia kellene a vallások közötti párbeszédet, nem csak „alamuszi módon" részesülni annak társadalomformáló eredményeiből. Sze'csi József erről a szervezet január 15-i, hagyományos újévi sajtótájékoztatóján beszélt Budapesten, a Deák téri evangélikus gyülekezet tanácstermében. Hangsúlyozta, hogy az egyházak közötti magyarországi párbeszédbe - az igényeknek megfelelően - be kellene vonni más világvallásokat, így például az iszlámot is. Szécsi József elmondta: az Országgyűlés tíz évvel ezelőtt 1 millió, míg tavaly - megfogalmazása szerint megalázó módon - mindössze 110 ezer forinttal támogatta a társaság munkáját. Leszögezte, hogy az 1991-ben létrejött tömörülés „nem tolja egyik párt szekerét sem”, nem lekötelezettje sem a mindenkori kormánynak vagy ellenzéknek, sem chikus szinten is nagyobb jelenléttel kapcsolódjon be a keresztény-zsidó párbeszéd társadalmasításába”. Tordai Péter társelnök, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke jelezte, hogy Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató társaságában előző nap kötetlen megbeszélést folytatott Erdő Péterrel. Mint mondta, úgy érzik: a prímás-érsek a 2000 a keresztény vagy zsidó szervezeteknek. A főtitkár úgy értékelte: az egyházak közül csak az evangélikus és a pünkösdi egyház, valamint egy kis baptista gyülekezet az, amely „tisztességesen, anyagilag is támogatja” társadalmi munkában végzett tevékenységüket. Napjaink jelenségeit áttekintve a főtitkár utalt arra, hogy néhol antiszemita irodalmat árusítanak, s azon belül - megfogalmazása szerint - előkelő helyet kap egy kötet, amelyben Jézus „természetesen magyar, és mindenekelőtt nem zsidó”. Erdő Péter katolikus érsek múlt szombati beiktatása kapcsán Szécsi József úgy fogalmazott: azt várják az új főpaptól, hogy „a katolikus egyház hieraréves problémákat megoldani igyekszik, s valóban az ökumené, a tolerancia, egymás elveinek tiszteletben tartása mellett szeretné ellátni tevékenységét, irányt szabva a magyar katolikus püspöki karnak. Harmati Béla evangélikus püspök, aki - Tordai Péter, valamint Várszegi Asztrik katolikus és Bölcskei Gusztáv református püspök mellett - ugyancsak az egyesület társelnöke, utalt arra, hogy Erdő Péter tavaly - még a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektoraként - helyet adott az általa vezetett intézményben annak az ünnepségnek, amelyen a 80 esztendős Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbit köszöntötték. (MTI) A Keresztény-Zsidó Társaság (KZST) újévi sajtótájékoztatóját két előadás követte. Elsőként dr. Róbert Péter a magyar zsidók európai ellenállásban betöltött szerepéről beszélt. Ezt követően pedig dr. Lakatos Emil, hazánk nyugalmazott hágai nagykövete szólt arról, milyen szerepet töltöttek be a magyarok és a magyar zsidók a Belga Királyság ellenállási mozgalmában. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a társaság kiadványai megvásárolhatóak az Evangéliumi Pünkösdi Közösség - Semsey Andor u. 23. alatt lévő - budapesti központjában, emellett felhívták a figyelmet két soron következő programra is. Ezek közül az első január 28-án 17 órakor, a Bárka Baptista Gyülekezetben (1158 Budapest, Adria u. 24.) lesz, melyen Szilárd Gyula olvassa fel a vészkorszakot megörökítő verseit. Január 29-én délután öt órakor pedig „Nagykőrösi keresztény-zsidó teológiai napot” tartanak az Arany János Művelődési Központban (Nagykőrös, Szabadság tér 7.).- gazdag Szlovák nap Békásmegyeren A békásmegyeri „összegyülekezés napja” januárban a hazai szlovák hittestvérek bemutatkozásának alkalma volt. A gyülekezet szeretettel, ízletes sztrapacskával és süteménnyel várta a város különböző részeiből és a vidékről érkezőket. A délelőtti prédikációt Nobik Erzsébet szarvasi lelkész tartotta két nyelven. Mindkettőn olyan szabadon, lendületesen, gazdag szókinccsel beszélt, hogy a hallgató tűnődhetett: vajon melyik az anyanyelve? Módszere is követésre méltó: nem törte mondatonként darabokra az igehirdetést, hanem elmondta először szlovákul, aztán magyarul. Kétnyelvű volt a liturgia is, az énekek egyik versszaka magyarul, a másik szlovákul hangzott el. Külön gyönyörűséget jelentett a népviseletbe öltözött nagytarcsai asz- szonykórus éneke. > A délutáni együttlét a budapesti szlovák gimnázium diákjainak dalaival és betlehemes játékával kezdődött. Olyan hangulatot keltettek ezek a fehér viseletbe öltözött, tisztán csengő hangú kislányok, mint valami behavazott fiatal fenyőerdő. A hazai szlovákság sorsának, mai helyzetének bemutatását dr. Gyivicsány Anna professzor (ELTE) és Nobik Erzsébet előadásai szolgálták, szavaikhoz sokan kapcsolódtak kérdésekkel, és beszéltek rokoni, gyülekezeti kötődéseikről. A mai Magyarország több vidékén (az Alföldön, Szabolcsban és Nógrád megyében) szétszórt szlovákok jórészt a török kiűzése után kerültek a hódoltsági veszedelmek és nyomorúságok miatt elnéptelenedett területekre. Ahonnan az ember eltűnik, ott a természet Visszaveszi uralmát; az elmocsarasodott, őserdővé vált vidékek művelésére hiányzott az ember. Ezért indult meg a telepítés a Felvidékről és Németországból. Az áttelepültek nemcsak földet, de a jobbágyi terhek alól is felmentést kaptak. Megérdemelten, hiszen kezessé szelídítették a vadont, termővé tették a parlaggá vált földet. Kemény küzdelmüket mindig templom- és iskolaépítéssel kezdték. így sikerült megőrizniük evangélikus hitüket, önazonosságukat megtartó nyelvüket. A kisebbségi létet már a kiegyezés utáni korszak is fenyegette: az állami és ezzel az elmagyarosító - iskolázást fejlesztette. Az állami munkalehetőségek, hivatalok elnyerése érdekében ajánlatos volt a névmagyarosítás. Ám az egyház niég erős volt, az azt anyagilag támogató parasztság gazdag (a jó fold meghálálta a bizalmat), s a hagyományok, szokások még őrizték a „szlovákban a szlovákot”. A 20. század második felében a városba űzte a falu a gazdákat. Megszűntek az egyesületek, államosították az iskolákat, beszűkült az egyház mozgástere. Isten irgalmából mégis megmaradtak ezen a .jégverés-csepülte” (Illyés) Duna-tájon a kisebbségek, a szlovákok is, hogy őrizzék őseik hitét, szokásait, nyelvét. Ha Isten úgy látta jónak, hogy az ő képére és hasonlatosságára teremtett ember sokféle legyen, akkor ez így van jól. És mivel minden büntetéshez mellékel vigaszt, én azt is hiszem, hogy Bábel tornyánál nemcsak az örök emberi hübrisz büntetéseként tette sokfélévé az emberi beszédet, hanem mert ő is gyönyörködik a sokféleségben, és meg akarja tartani azt. Bozókv Éva » Bottá Dénes Felvétele
