Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-06-01 / 22. szám

Fotó: Bottá Dénes 20 03. JÚNIUS 1. 5-oldal Evangélikus Élet GYERMEKBARÁT MÚZEUM- múzeumbarát gyermekek Mindössze egyetlen látogató fintor- gott, és tett megjegyzéseket arra a zsi­vajra, amely az Evangélikus Országos Múzeumot betöltötte az elmúlt tanév hat szombatján... Régóta éreztük, milyen fontos lenne a gyermekekkel, a gyülekezetek legifjabb tagjaival is megismertetni evangélikus múzeumunk anyagát, tulajdonképpen evangélikus kultúránkat, történelmün­ket, művészetünket. Nyilván nehéz el­képzelni, hogy óvodások ámulva állnak meg a tizedik kehely és a tizenhatodik több száz éves nyomtatvány előtt, s köz­ben türelmesen, sőt szájtátva hallgatják a mélyenszántó tárlatvezetést. Vidám, játékos formát akartunk tehát adni a komoly tartalomnak. Az volt a cé­lunk, hogy érezzék: a múzeum nem vala­mi idegen, hideg hely, ahol halott tár­gyak sorakoznak (és ahol árgus szemek figyelik, nem érünk-e véletlenül hozzá valamihez), hanem - ahogy jelenünknek a múlt - életünk része lehet, játszva ta­nulhatunk, tanulva gyönyörködhetünk. Több tucat szülő, hitoktató értette meg szándékainkat, és az első alkalommal hatvannál több gyermek váltotta meg an- .gyalos múzeumi bérletét, amely hat kö­zös alkalomra szólt. Együttléteinket rendre beszélgetéssel kezdtük. Ilyenkor körüljártunk egy-egy, hittanóráról vagy hazulról már ismerős témakört (idén az egyházi év eseménye­ire rímelve). Öröm volt hallgatni a lelkes válaszokat, látni az arcokon, a szemek­ben a felismerést: a fény, a szőlőfürt, a rózsa, a bárány mind Jézusról prédikál! A beszélgetés során a gyermekek egy- egy értékes, a tárlókból kiemelt tárgyat kézbe is vehettek. Áhítat ült a tekintetek­ben, ahogy a cémakesztyűs kis kezecs­kék óvatosan megforgattak egy ezüst cibóriumot, vagy megtapogatták egy ba­rokk festmény vakrámáját. Talán sokan megértették, hogy egy-egy ötvösmü, fa­ragás vagy festmény még a dédi dédijé- nél, sőt még Petőfi Sándornál is régeb­ben született („de Mátyás királynál azért fiatalabb”). A múzeumi bemelegítés után a Deák téri gyülekezet valamelyik termébe vo­nultunk fel, ahol kézműves foglalkozá­sok keretében különféle technikákkal is­merkedtünk meg, persze nem felejtve mindazt, amit a múzeumban tanultunk, így aztán bájos csuhéangyalok, szin- pompás papírvirágok, gyapjúlabdák ké­szültek. Csodás fényű gyertyák kerültek vászonra a gyerekek ecsetjei alól, s ked­ves falusi templomok épültek kartonból. A legnagyszerűbb alkotást közösen ké­szítettük, mint több száz évvel ezelőtti falvak lakói: böjtben kálváriát építettünk vászonnal lebontott székekből, ládákból. Jézus szenvedéstörténetének állomásait a gyerekek gyűjtötték össze, s alkották meg kartondobozokból, színes papírokból. Felemelő, csodálatos összmunka, közös­ségkovácsoló élmény volt az az alkalom is, amelyen Levente Péter bátyánkat lát­hattuk vendégül. Műsorában a „Dédike” - aki színes sálat kötögetett - nagy kí­vánsága volt, hogy eljuthasson a kálvári­ához, hiszen férje halála óta, egyedül nem járhatott ott. Természetesen végül a kedves szomszéd „házaspár” - egy na­gyobbacska leány és egy pici fiú - a já­ték végén elkísérték őt a „falu végére”, a mi szépséges kálváriánkhoz. Elértük-e célunkat? Választ csak ké­sőbb kapunk. Evek, évtizedek múlva de­rül ki, hogy ezek a gyermekek szívesen betémek-e majd kiállításra, múzeumba. Az azonban biztos, hogy ezeken a szom­bat délelőttökön örömmel tanultak, és haza is vihettek valamit - mesélni- és megmutatnivalót egyaránt. Az pedig el­sősorban a mi örömünk, hogy egyre ott­honosabban mozognak múzeumunkban, hogy sokan már tudják, mit melyik tárló­ban láthatnak, s hogy a múzeumlátoga­tók száma általuk is növekedett. Reméljük, jövőre újra találkozunk. Hol? Hát a múzeumban! Zászkaliczky Zsuzsanna „ Ó, ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell, hogy a Könyvnél több az Elet és az Ember: mert a Könyv is Elet, s él, mint az ember - így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember. ” (Babits Mihály) Az Evangélikus Országos Könyvtár hivatalosan 1957 óta működik. Ez a je­lentős könyvanyagot őrző, tudományos bibliotéka ún. ősnyomtatványokat (15. századi anyagokat) is gondoz és őriz. Az EOK tagja az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének, vala­mint a Magyar Könyvtárosok Egyesületének, és emellett még a muzeális értékeket őrző, vé­dett könyvtárak közé is tartozik. Dr. Hubert Gabriella színes beszámolóján keresztül elsőként betekinthettünk az Evangélikus Országos Könyvtár történetébe. Megtudhattuk, hogy a könyv­gyűjtés eredetileg a 19. század­ban, az evangélikus egyetemes egyház levéltárában kezdődött. Elődeink Trianon után is a mű­velődés megtartó szerepét hang­súlyozták: „Gyűjtsünk össze minden szellemi terméket, ami a reformáció szellemének ihle­téből született: könyvet, lapot, művészeti alkotást, hogy a re­formáció alkotó és termékenyí­tő munkájának lehetőleg teljes tárházát bírhassuk.” A levéltári anyag mellett felhalmozódott egyéb köteteket a Luther Társa­ság gondozta. A 20. században két nagy fő­úri bibliotéka is az egyház tulaj­donába került: 1929-ben a Podma- niczky-Degenfeld-könyvtár, 1949-ben pedig a Radvánszky-könyvtár. A kiskartali Podmaniczky-Degen- feld-gyűjteményt, amely minden tudo­mányágat felölel, 1861-ben alapította báró Podmaniczky Géza (1839-1923) és felesége, gróf Degenfeld-Schomberg Berta (1843-1927). Érdekes adalék, hogy a csillagászattal is foglalkozó gróf­né az 1895-1906 közti időszakban a több mint huszonötezer kötetet saját ke­zűleg katalogizálta. Az alapítólevél szerint az adományozás­nál az örököst, a református Degenfeld Pált több cél is vezette. Egyfelől ily módon kí­vánt gondoskodni a megfelelő elhelyezés­Könvvről ­ről, őrzésről és gondozásról. Másrészt ezekkel a művekkel a közművelődést akar­ta szolgálni, és úgy érezte, hogy ez legin­kább az által érhető el, ha a kötetek egy „er­kölcsi testület” birtokába jutnak. tan védjük az egyházi könyvtárakban összegyűlt értékeket, hiszen a könyvtár nagy anyagi és erkölcsi értéket biztosít az egyháznak.” G. Zs. Irodalmi értékeket kutató, gondozó könyv- és levéltáros szakemberek találkoz­tak május 22-én az Országos Széchényi Könyvtárban. A muzeális állományt őr­ző könyvtárak 4. konferenciáján több érdekes ismertető hangzott el a világi és egyházi gyűjteményekben található kincsekről. Egyházunkat dr. Hubert Gabriella képviselte. Az Evangélikus Országos Könyvtár (EOK) tudományos munkatársa „Különgyűjteménvek - raktárban és virtuálisan. A Podmaniczky- és /fflrfva/isttAv-gyűjtemények feltárása” címmel tartott előadást a résztvevőknek. A szabályos, minden kötetre kiterjedő átvételt Scholz Oszkár egyetemes levél­táros végezte. A könyvtártermek kialakí­tását is gondos tervezés előzte meg. Ma kétféleképpen is meg lehet keresni min­den egyes könyvet: a szerző és az egyes témakörök felől is. A másik gyűjtemény - báró Radvánsz- ky Béla (1849-1906) müvelődéstörté- nész, koronaőr sajókazai könyvtára - 1867-es alapítású, művelődéstörténeti jellegű szakkönyvtár. Az Evangélikus Országos Könyvtár e két különgyűjteménye értékes, régi könyvekkel gyarapítja könyvtárunkat. Ezek a művek nemcsak a teológusoknak, de más tudományágak művelőinek is ku­tatási anyagot szolgáltatnak. „Ezért tar­tom fontosnak - hangsúlyozta előadása végén Hubert Gabriella -, hogy fokozot­könvvért Elejeországtól Végeországig Béres Melinda: Széllelbélelt mesék Nemrég látott napvilágot Béres Me­linda vidám mesekönyve, amely két kisfiú barátságáról, közösen átélt élményeiről és csodálatos képessé­geiről szól. Kedves humorral elmesélt kalandja­ik során Nikkó és Firifura egyre több barátra tesznek szert, miközben izgal­mas kalandok közepette teljesítik uta­zásuk célját: segítenek a bajbajutotta­kon. így segédkeznek Mikulás apónak célhoz juttatni a gyerekek ajándékait, megkeresik Firifura születésnapját, megnevelik a neveletlen Makk Jankót, és megtanítják a selypítő Dojszit helye­sen beszélni, hogy csak néhány esetet említsünk. A megannyi ötlettel és nyel­vi leleménnyel megírt huszonnégy me­sét az egyetemista szerző nagycsopor­tos óvodás kisöccse, Béres Merse bájos illusztrációi keltik életre. Az igényes kivitelű kötetet jó szív­vel ajánlom figyelmébe mindazoknak, akik olyan könyvet kívánnak a kicsi­nyek kezébe adni, melyben minden mese az örök érvényű emberi értékekre - segítő­készség, illedelmes viselkedés, igazságosság, munkaszeretet tanít. A gyermekek nyelvén megfogalmazott történeteket nemcsak a gyermekek forgathatják haszonnal, hanem a szülők, nagyszülők, hitoktatók is. A könyv ugyanis igazi felüdülést jelent min­den olvasó számára - életkortól függetlenül. ) BoZsu Kiadta az Akovita Kft. 2003-ban Budapesten. Ara: 1995 Ft. Kapható az evangélikus könyvesboltban (1085 Bp., Üllői út 24.) és a nagyobb könyváruházakban. Észt kórus a zuglói templomban Május 19-én a tallinni Károly-templom énekkara adott hangversenyt a zuglói templomban. Tallinn legnagyobb temp­loma - egyben evangélikus főtemploma - kiváló kórust mondhat magáénak, mely számos nemzetközi kórusversenyen és fesztiválon szerepelt sikerrel. Hazánkba is Németországon, Szlovénián és Hor­vátországon keresztül vezető kőrútról ér­keztek. Az 1989-ben alapított együttes munkájában különösen hangsúlyos az észtországi kortárs egyházzenei alkotá­sok előadása. Több ilyen kompozíció be­mutatása fűződik nevükhöz. Budapesti műsoruk nagyobbik részét szintén 20. századi észt szerzők (pl. Mart Siimer, Piret Rips és Urmas Sisask) egyházzenei alkotásaiból állították össze. Igényesen és nagyszerű hangképzéssel énekelték Palestrina és Reger müveit is, de a hall­gatóság a legmaradandóbb élményt ép­pen azoknak a daraboknak a megszólal­tatása által kapta, melyek hazájuk zenéjét reprezentálták. A kórust a fiatal egyházzenész gene­ráció két tehetséges képviselője vezé­nyelte. a vezető karnagy, Heli Jiirgenson, valamint Piret Aidulo, aki az est orgo­nista közreműködője is volt. F. G. Egy éjszaka a film, egy délelőtt az összetartozás jegyében A csíksomlyói búcsú a világ magyarságá­nak legnagyobb tömegeket megmozgató ünnepe. Noha Mária-ünnep, földrajzi helyzeténél és történelmi szerepénél fog­va a nemzeti összetartozás szimbólumává vált, hol katolikus és protestáns hívő az ökumené jegyében élhette meg keresz­ténységét - Sütő András szavaival élve - „a nagy rontás” évei alatt. A Duna Televízió évek óta résztvevője a csíksomlyói ünnepnek, s közvetítésével immár öt földrész magyarságához juttatja el a sokáig nem feledhető képeket. Idén sem lesz ez másként, legfeljebb az ünnep kibővül: június 6-án este 10 órától veszi kezdetét az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Duna Televízió pün­kösdi filmfesztiválja, amely pünkösd előestéjén az igényes filmek szeretetét a virrasztás hagyományával köti össze. A három teremben zajló majd’ száz filmet felvonultató előadássorozat pon­tos programját terjedelmi okokból is ne­héz felsorolni, de helyet kap köztük a nemrégiben díjjal kitüntetett Iskola a Gyimesekben című alkotás, az Ordass Lajos püspökről készült portréfilm vagy a jelentős visszhangot kiváltott Vissza­emlékezés Romzsa Tódorra, a görög ka­tolikusok vértanúhalált halt püspökére. A filmek teljes listáját a Duna Tele­vízió honlapján (www.dunatv.hu), vala­mint az Uránia Nemzeti Filmszínház honlapján (www.urania-nf.hu) lehet megtekinteni. A tizennégy órás vetítést a másnap délelőtt, június 7-én 11 óra 30 perckor kezdődő hagyományos pünkösdi búcsú közvetítése zárja, melynek mottója a ká- nai menyegzőn elhangzott krisztusi mondat lesz. < A Duna Televízió és az Uránia Nem­zeti Filmszínház közös rendezvényére a belépés ingyenes, s melyre minden ked­ves érdeklődőt szeretettel látnak a film alkotói, valamint a rendezők. 1 v

Next

/
Oldalképek
Tartalom