Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-06-01 / 22. szám
Fotó: Bottá Dénes 20 03. JÚNIUS 1. 5-oldal Evangélikus Élet GYERMEKBARÁT MÚZEUM- múzeumbarát gyermekek Mindössze egyetlen látogató fintor- gott, és tett megjegyzéseket arra a zsivajra, amely az Evangélikus Országos Múzeumot betöltötte az elmúlt tanév hat szombatján... Régóta éreztük, milyen fontos lenne a gyermekekkel, a gyülekezetek legifjabb tagjaival is megismertetni evangélikus múzeumunk anyagát, tulajdonképpen evangélikus kultúránkat, történelmünket, művészetünket. Nyilván nehéz elképzelni, hogy óvodások ámulva állnak meg a tizedik kehely és a tizenhatodik több száz éves nyomtatvány előtt, s közben türelmesen, sőt szájtátva hallgatják a mélyenszántó tárlatvezetést. Vidám, játékos formát akartunk tehát adni a komoly tartalomnak. Az volt a célunk, hogy érezzék: a múzeum nem valami idegen, hideg hely, ahol halott tárgyak sorakoznak (és ahol árgus szemek figyelik, nem érünk-e véletlenül hozzá valamihez), hanem - ahogy jelenünknek a múlt - életünk része lehet, játszva tanulhatunk, tanulva gyönyörködhetünk. Több tucat szülő, hitoktató értette meg szándékainkat, és az első alkalommal hatvannál több gyermek váltotta meg an- .gyalos múzeumi bérletét, amely hat közös alkalomra szólt. Együttléteinket rendre beszélgetéssel kezdtük. Ilyenkor körüljártunk egy-egy, hittanóráról vagy hazulról már ismerős témakört (idén az egyházi év eseményeire rímelve). Öröm volt hallgatni a lelkes válaszokat, látni az arcokon, a szemekben a felismerést: a fény, a szőlőfürt, a rózsa, a bárány mind Jézusról prédikál! A beszélgetés során a gyermekek egy- egy értékes, a tárlókból kiemelt tárgyat kézbe is vehettek. Áhítat ült a tekintetekben, ahogy a cémakesztyűs kis kezecskék óvatosan megforgattak egy ezüst cibóriumot, vagy megtapogatták egy barokk festmény vakrámáját. Talán sokan megértették, hogy egy-egy ötvösmü, faragás vagy festmény még a dédi dédijé- nél, sőt még Petőfi Sándornál is régebben született („de Mátyás királynál azért fiatalabb”). A múzeumi bemelegítés után a Deák téri gyülekezet valamelyik termébe vonultunk fel, ahol kézműves foglalkozások keretében különféle technikákkal ismerkedtünk meg, persze nem felejtve mindazt, amit a múzeumban tanultunk, így aztán bájos csuhéangyalok, szin- pompás papírvirágok, gyapjúlabdák készültek. Csodás fényű gyertyák kerültek vászonra a gyerekek ecsetjei alól, s kedves falusi templomok épültek kartonból. A legnagyszerűbb alkotást közösen készítettük, mint több száz évvel ezelőtti falvak lakói: böjtben kálváriát építettünk vászonnal lebontott székekből, ládákból. Jézus szenvedéstörténetének állomásait a gyerekek gyűjtötték össze, s alkották meg kartondobozokból, színes papírokból. Felemelő, csodálatos összmunka, közösségkovácsoló élmény volt az az alkalom is, amelyen Levente Péter bátyánkat láthattuk vendégül. Műsorában a „Dédike” - aki színes sálat kötögetett - nagy kívánsága volt, hogy eljuthasson a kálváriához, hiszen férje halála óta, egyedül nem járhatott ott. Természetesen végül a kedves szomszéd „házaspár” - egy nagyobbacska leány és egy pici fiú - a játék végén elkísérték őt a „falu végére”, a mi szépséges kálváriánkhoz. Elértük-e célunkat? Választ csak később kapunk. Evek, évtizedek múlva derül ki, hogy ezek a gyermekek szívesen betémek-e majd kiállításra, múzeumba. Az azonban biztos, hogy ezeken a szombat délelőttökön örömmel tanultak, és haza is vihettek valamit - mesélni- és megmutatnivalót egyaránt. Az pedig elsősorban a mi örömünk, hogy egyre otthonosabban mozognak múzeumunkban, hogy sokan már tudják, mit melyik tárlóban láthatnak, s hogy a múzeumlátogatók száma általuk is növekedett. Reméljük, jövőre újra találkozunk. Hol? Hát a múzeumban! Zászkaliczky Zsuzsanna „ Ó, ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell, hogy a Könyvnél több az Elet és az Ember: mert a Könyv is Elet, s él, mint az ember - így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember. ” (Babits Mihály) Az Evangélikus Országos Könyvtár hivatalosan 1957 óta működik. Ez a jelentős könyvanyagot őrző, tudományos bibliotéka ún. ősnyomtatványokat (15. századi anyagokat) is gondoz és őriz. Az EOK tagja az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének, valamint a Magyar Könyvtárosok Egyesületének, és emellett még a muzeális értékeket őrző, védett könyvtárak közé is tartozik. Dr. Hubert Gabriella színes beszámolóján keresztül elsőként betekinthettünk az Evangélikus Országos Könyvtár történetébe. Megtudhattuk, hogy a könyvgyűjtés eredetileg a 19. században, az evangélikus egyetemes egyház levéltárában kezdődött. Elődeink Trianon után is a művelődés megtartó szerepét hangsúlyozták: „Gyűjtsünk össze minden szellemi terméket, ami a reformáció szellemének ihletéből született: könyvet, lapot, művészeti alkotást, hogy a reformáció alkotó és termékenyítő munkájának lehetőleg teljes tárházát bírhassuk.” A levéltári anyag mellett felhalmozódott egyéb köteteket a Luther Társaság gondozta. A 20. században két nagy főúri bibliotéka is az egyház tulajdonába került: 1929-ben a Podma- niczky-Degenfeld-könyvtár, 1949-ben pedig a Radvánszky-könyvtár. A kiskartali Podmaniczky-Degen- feld-gyűjteményt, amely minden tudományágat felölel, 1861-ben alapította báró Podmaniczky Géza (1839-1923) és felesége, gróf Degenfeld-Schomberg Berta (1843-1927). Érdekes adalék, hogy a csillagászattal is foglalkozó grófné az 1895-1906 közti időszakban a több mint huszonötezer kötetet saját kezűleg katalogizálta. Az alapítólevél szerint az adományozásnál az örököst, a református Degenfeld Pált több cél is vezette. Egyfelől ily módon kívánt gondoskodni a megfelelő elhelyezésKönvvről ről, őrzésről és gondozásról. Másrészt ezekkel a művekkel a közművelődést akarta szolgálni, és úgy érezte, hogy ez leginkább az által érhető el, ha a kötetek egy „erkölcsi testület” birtokába jutnak. tan védjük az egyházi könyvtárakban összegyűlt értékeket, hiszen a könyvtár nagy anyagi és erkölcsi értéket biztosít az egyháznak.” G. Zs. Irodalmi értékeket kutató, gondozó könyv- és levéltáros szakemberek találkoztak május 22-én az Országos Széchényi Könyvtárban. A muzeális állományt őrző könyvtárak 4. konferenciáján több érdekes ismertető hangzott el a világi és egyházi gyűjteményekben található kincsekről. Egyházunkat dr. Hubert Gabriella képviselte. Az Evangélikus Országos Könyvtár (EOK) tudományos munkatársa „Különgyűjteménvek - raktárban és virtuálisan. A Podmaniczky- és /fflrfva/isttAv-gyűjtemények feltárása” címmel tartott előadást a résztvevőknek. A szabályos, minden kötetre kiterjedő átvételt Scholz Oszkár egyetemes levéltáros végezte. A könyvtártermek kialakítását is gondos tervezés előzte meg. Ma kétféleképpen is meg lehet keresni minden egyes könyvet: a szerző és az egyes témakörök felől is. A másik gyűjtemény - báró Radvánsz- ky Béla (1849-1906) müvelődéstörté- nész, koronaőr sajókazai könyvtára - 1867-es alapítású, művelődéstörténeti jellegű szakkönyvtár. Az Evangélikus Országos Könyvtár e két különgyűjteménye értékes, régi könyvekkel gyarapítja könyvtárunkat. Ezek a művek nemcsak a teológusoknak, de más tudományágak művelőinek is kutatási anyagot szolgáltatnak. „Ezért tartom fontosnak - hangsúlyozta előadása végén Hubert Gabriella -, hogy fokozotkönvvért Elejeországtól Végeországig Béres Melinda: Széllelbélelt mesék Nemrég látott napvilágot Béres Melinda vidám mesekönyve, amely két kisfiú barátságáról, közösen átélt élményeiről és csodálatos képességeiről szól. Kedves humorral elmesélt kalandjaik során Nikkó és Firifura egyre több barátra tesznek szert, miközben izgalmas kalandok közepette teljesítik utazásuk célját: segítenek a bajbajutottakon. így segédkeznek Mikulás apónak célhoz juttatni a gyerekek ajándékait, megkeresik Firifura születésnapját, megnevelik a neveletlen Makk Jankót, és megtanítják a selypítő Dojszit helyesen beszélni, hogy csak néhány esetet említsünk. A megannyi ötlettel és nyelvi leleménnyel megírt huszonnégy mesét az egyetemista szerző nagycsoportos óvodás kisöccse, Béres Merse bájos illusztrációi keltik életre. Az igényes kivitelű kötetet jó szívvel ajánlom figyelmébe mindazoknak, akik olyan könyvet kívánnak a kicsinyek kezébe adni, melyben minden mese az örök érvényű emberi értékekre - segítőkészség, illedelmes viselkedés, igazságosság, munkaszeretet tanít. A gyermekek nyelvén megfogalmazott történeteket nemcsak a gyermekek forgathatják haszonnal, hanem a szülők, nagyszülők, hitoktatók is. A könyv ugyanis igazi felüdülést jelent minden olvasó számára - életkortól függetlenül. ) BoZsu Kiadta az Akovita Kft. 2003-ban Budapesten. Ara: 1995 Ft. Kapható az evangélikus könyvesboltban (1085 Bp., Üllői út 24.) és a nagyobb könyváruházakban. Észt kórus a zuglói templomban Május 19-én a tallinni Károly-templom énekkara adott hangversenyt a zuglói templomban. Tallinn legnagyobb temploma - egyben evangélikus főtemploma - kiváló kórust mondhat magáénak, mely számos nemzetközi kórusversenyen és fesztiválon szerepelt sikerrel. Hazánkba is Németországon, Szlovénián és Horvátországon keresztül vezető kőrútról érkeztek. Az 1989-ben alapított együttes munkájában különösen hangsúlyos az észtországi kortárs egyházzenei alkotások előadása. Több ilyen kompozíció bemutatása fűződik nevükhöz. Budapesti műsoruk nagyobbik részét szintén 20. századi észt szerzők (pl. Mart Siimer, Piret Rips és Urmas Sisask) egyházzenei alkotásaiból állították össze. Igényesen és nagyszerű hangképzéssel énekelték Palestrina és Reger müveit is, de a hallgatóság a legmaradandóbb élményt éppen azoknak a daraboknak a megszólaltatása által kapta, melyek hazájuk zenéjét reprezentálták. A kórust a fiatal egyházzenész generáció két tehetséges képviselője vezényelte. a vezető karnagy, Heli Jiirgenson, valamint Piret Aidulo, aki az est orgonista közreműködője is volt. F. G. Egy éjszaka a film, egy délelőtt az összetartozás jegyében A csíksomlyói búcsú a világ magyarságának legnagyobb tömegeket megmozgató ünnepe. Noha Mária-ünnep, földrajzi helyzeténél és történelmi szerepénél fogva a nemzeti összetartozás szimbólumává vált, hol katolikus és protestáns hívő az ökumené jegyében élhette meg kereszténységét - Sütő András szavaival élve - „a nagy rontás” évei alatt. A Duna Televízió évek óta résztvevője a csíksomlyói ünnepnek, s közvetítésével immár öt földrész magyarságához juttatja el a sokáig nem feledhető képeket. Idén sem lesz ez másként, legfeljebb az ünnep kibővül: június 6-án este 10 órától veszi kezdetét az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Duna Televízió pünkösdi filmfesztiválja, amely pünkösd előestéjén az igényes filmek szeretetét a virrasztás hagyományával köti össze. A három teremben zajló majd’ száz filmet felvonultató előadássorozat pontos programját terjedelmi okokból is nehéz felsorolni, de helyet kap köztük a nemrégiben díjjal kitüntetett Iskola a Gyimesekben című alkotás, az Ordass Lajos püspökről készült portréfilm vagy a jelentős visszhangot kiváltott Visszaemlékezés Romzsa Tódorra, a görög katolikusok vértanúhalált halt püspökére. A filmek teljes listáját a Duna Televízió honlapján (www.dunatv.hu), valamint az Uránia Nemzeti Filmszínház honlapján (www.urania-nf.hu) lehet megtekinteni. A tizennégy órás vetítést a másnap délelőtt, június 7-én 11 óra 30 perckor kezdődő hagyományos pünkösdi búcsú közvetítése zárja, melynek mottója a ká- nai menyegzőn elhangzott krisztusi mondat lesz. < A Duna Televízió és az Uránia Nemzeti Filmszínház közös rendezvényére a belépés ingyenes, s melyre minden kedves érdeklődőt szeretettel látnak a film alkotói, valamint a rendezők. 1 v
