Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-05-11 / 19. szám
4. oldal 2003. MÁJUS 11. Evangélikus Élet Idén is az életre szavaztak IV. Országos babatalálkozó Lakitelken Párbeszéd a toleranciáért „Szembesülés és szembesítés” A „Párbeszéd a Toleranciáért Program" csoporttagjai - a felsőoktatásban tanulmányokat folytató hallgatók és oktatóik - a holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából április 28-án bemutatták közös munkájuk tavaly október óta elért eredményeit a budapesti Bálint Zsidó Közösségi Házban. Ezen a konferencián az Evangélikus Hittudományi Egyetem képviseletében dr. Hausmann Jutta vezetésével két harmadéves hallgató - Mónus Györgyi és Pelikán András - is részt vett. A család és a gyermek mint társadalmi érték, valamint ezen értékek megőrzése és tudatosítása állt az idei, immár negyedik lakiteleki országos babatalálkozó rendezvényeinek középpontjában. A közel százötven főt megmozgató programot idén is közösen szervezte az Alfa Szövetség és a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány. Az anyák napja köré szervezett háromnapos találkozón többnyire sokgyermekes családok - részben az Alfa Szövetség volt partnerei, részben örökbefogadók, a családért és a gyermekekért különleges áldozatokat is vállaló szülőpárok - vettek részt. A rendezvénynek otthont adó Lakiteleki Népfőiskola évről évre beiktatja eseményei sorába a babatalálkozót. Az összejövetel a mind több oldalról — népességében, történelmi tudatában, szociális és mentális egészségében - veszélyeztetett magyar társadalom belső tartását és önismeretét szeretné erősíteni, elősegítve a családban rejlő sajátos érékek újbóli feltárását és felismerését. Lezsák Sándor, a népfőiskola elnöke, országgyűlési képviselő a következőkben fogalmazta meg az idei találkozó jelmondatát: a haza ma a család, az anyafold, a nyelv, a 93 négyzetkilométernyi Magyar- ország, a Kárpát-medence - a történelmi haza és végül, de nem utolsósorban a gyermek! Tehát - némileg átköltve Kölcsey örökbecsű sorait - a népfőiskola elnöke „a baba mindenek előtt” gondolatot tette meg az idei összejövetel mottójává. A társszervező Alfa Szövetség civil szervezetként 1996 óta segíti a megfogant életek világrajövetelét, a megszületett gyermekek életben maradását, szülői lemondás esetén a babák örökbefogadását. A szövetség nem csekély számú csecsemőgyilkosságot előzött meg a jobbára szakképzett tagok áldozatos tevékenysége révén. A másutt főállásban orvosként, védőnőként, szociális munkásként dolgozó mintegy húszfős „törzscsapat" aktívan részt vesz az Alfa-hang szolgálatban (telefonos elsősegélynyújtás a tanácstalan vagy bajbajutott kismamáknak), ám segítőik köre - orvosok, ügyvédek, jogászok, gyámügyi szakértők stb. - ennél jóval nagyobb létszámú. A szervezet egyik fontos feladatának tekinti a titkolt terhességek felderítését és az elkerülhetetlen örökbefogadások felgyorsítását, mert a cél a gyermek mihamarabbi családba segítése - hangoztatta Vamyú Ildikó, a szövetség elnök asszonya. A szakmai előadások a gyermekvédelmi törvény változásaitól a népi gyermekjátékok értékrend- szeréig a gyermeknevelés, a családsegítés és az örökbefogadás szinte valamennyi területét felölelték. Kimagasló színvonalú bemutatót tartott dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, egyetemi tanár a népi gyermekjátékok és az egészséges nemzeti tudat kapcsolatáról; dr. Téglásy Imre, az Alfa Szövetség főtitkára pedig a fogantatástól kezdődő gyermek- védelem mellett fejtette ki érveit. A háromnapos rendezvényt harangszenteléssel egybekötött ökumenikus istentisztelet zárta. A Gombos Miklós őrbottyáni műhelyében készült közel negyvenkilós lélekharang évente egyszer, a babatalálkozók alkalmából szólal majd meg a Lakiteleki Népfőiskola Szent Ist- ván-kápolnájának előterében. A harang szava - Lezsák Sándor megfogalmazása szerint - emlékeztet a megfogant, de meg nem született kisbabákra, a megszületett és nehéz körülmények közt félcseperedett gyermekekre, továbbá köszönti a gyermekeiket vállaló és szeretetben felnevelő édesanyákat és édesapákat. Pintér Attila A Párbeszéd a Toleranciáért Program célja a különféle kisebbségek megkülönböztetésével és hátrányos helyzetével szembeni küzdelem, a „másság” elfogadásáért. A legutóbbi találkozás Pilisszent- kereszten zajlott le tavaly októberben, ahol a részt vevő csoportok megfogalmazták, hogy céljuk elérése érdekében milyen irányban szeretnének elindulni. A mostani alkalom lényege tehát az volt, hogy számot adjanak arról, hogy mit is sikerült elvégezniük. Elsőként a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának képviselője számolt be arról, hogy beindítottak egy speciális szemináriumot hallgatóiknak, ahol Kertész Imre Nobel-díjas könyvét, valamint a Schindler listája című filmet dolgozták fel - természetesen nem csupán az egyik, hanem a másik oldal szemszögéből is. (Azért is fontos, hogy a programba bekapcsolódtak az egészség- ügyi oktatási intézmények, mert a kisebbségi probléma - különösen a cigány kisebbségi helyzet - hatása mind az orvosi közellátás terén, mind az oktatásban igen nagy mértékben érezhető.) Másodikként dr. Hausmann Jutta számolt be arról, hogy dr Lichtmann Tamással, a Debreceni Egyetem professzorával létrehozta a Goldziher Intézetet, Az Esztergom- Budapesti Főegyházmegye Börtönmissziója, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Börtönszolgálata, a Magyar Evangéliumi Börtönmisszió és a Magyar Testvéri Börtöntársaság immár tizenegyedik alkalommal szervezi meg Magyarországon a börtönmissziós imahetet május 4—11. között. A rendezvényt összesen több mint 100 országban szeramely a tudományos kutatást szolgálja. Munkájának középpontjában a monote- ista vallások és kultúrák, valamint ezek kapcsolatainak vizsgálata áll. Az intézet a zsidó és keresztény teológia, valamint a hozzájuk kapcsolódó kultúrtörténeti kérdések tanulmányozásával indítja tevékenységét. Mindezt azzal a céllal teszik, hogy interdiszciplináris, felekezet- és vallásközi kutatómunka segítségével a zsidó és keresztény kutatók együtt keressenek választ a társadalmi és vallási feszültségekre. Ezt követően Fogarasi Gábor református lelkész mutatta be az általuk alapított „Dániel-munkacsoport” tevékenységét. Ők elsősorban a fiatalságot szeretnék megérinteni, de a lelkészeket, gyülekezeti vezetőket és gyülekezeti tagokat is. Igen fontosnak tartják annak észrevételét, tudatosítását, hogy az antiszemitizmus ma egyet jelent az Izrael-el- lenességgel is. A Szolnoki Általános Iskola képviseletében megjelent Godó Tivadarné Jamnik Judit idén tavasszal egy egyhetes rendezvénysorozatot szervezett Szolnokon „Tovább élünk az emlékeinkkel” címmel, az összes ottani oktatási intézmény részvételével. Célkitűzésük mindenekelőtt az volt, hogy a gyermekekkel megismertessék a vezik meg azonos vezérgondolat jegyében. Az idei imahét igéje: „ Uram, könyörülj rajtunk!" Kapcsolódó hír, hogy április 26-án Budapesten 10 fő- és mellékállású börtönlelkész, valamint szolgálatukat börtönben is végző lelkipásztor részvételével megalakult a Börtönlelkészek Nemzetközi Szervezetének (IPCA - Intemakisebbségek üldöztetésének történetét és mai helyzetüket. Arról is szó esett, hogy mennyire lekötötte és megragadta a téma az iskolásokat. Ennek következtében a legközelebbi hasonló alkalom rendezésében már a diákok is részt kívánnak vállalni az interjúk készítésétől a bemutatandó anyagok gyűjtéséig bezárólag szinte mindenben. A rendezvénnyel kapcsolatban tévé- és rádióműsorok is készültek. A Hatvanból érkezettek arról számoltak be, hogy a Hatvani Cukorgyár falán emléktáblát helyeztek el a holokauszt áldozatainak emlékére. Az eseményen többek között részt vett a helyi polgár- mester is, és a parlament egyik képviselője mondott beszédet. Végül, de nem utolsósorban a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán indított, a témához kapcsolódó szemináriumról értesülhettünk. A következő nap, április 29-én, kedden az egybegyűltek Szabó István „Szembesítés” című filmjének vetítésén vehettek részt, majd utána a rendezővel is találkozhattak. A szerdai záró napon pedig néhány témához kapcsolódó előadás után dr. Vásárhelyi Mária szociológus, Dési János újságíró, Ungváry Rudolf író és Vizsolyi Ákos pszichológus kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett a mai magyar társadalmi közhangulatról. Végezetül a program szervezői és résztvevői egyaránt kifejezték azon reménységüket, hogy az elkezdett munkát egyre szélesebb körben tudják majd folytatni, és eredményeket tudnak elérni. Mónus Györgyi tional Prison Chaplains’ Association) magyarországi csoportja. Az IPCA - Magyarország (egyelőre) nem kíván önálló jogi személyként működni, hanem egy alulról szerveződő, kellő súllyal rendelkező munkacsoport vagy baráti kör (testvéri közösség) szeretne lenni, ellátva egyúttal a börtönlelkészek és segítőik érdekképviseletét is. Börtönmissziós imahét Egyházakkal az Európai Unióba A fenti témacímmel rendezett konferenciát az esztergomi vármúzeumban április 28-án a Ko- márom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke. Agócs István köszöntőjében utalt arra, hogy hagyományteremtő céllal szervezték meg ezt a találkozót: a jövőben évente szeretnének alkalmat teremteni arra, hogy az egyházak vezetői egy-egy kérdés kapcsán elmondhassák véleményüket a megye politikusai előtt. Az első ilyen jellegű tanácskozás témájának aktualitását a nemrégiben megrendezett uniós népszavazás adta. A magyar történelem valláspolitikai központjában megrendezett konferencia első és egyetlen laikus előadójaként Buda Péter valláspolitikai szakértő Szabad egyház, szabad állam - állam és egyház partnersége a jövő Európájában címmel fejtette ki gondolatait. Véleménye szerint az Európába vezető úton a gazdasági elvek sokkal hangsúlyosabban jelentkeznek, mint az erkölcsi oldal. Az egyházak egyik fontos feladata, hogy erre a problémára felhívják a politikusok figyelmét. Tudnunk kell ugyanakkor azt is, hogy az Európai Unió hazánkban sem fogja befolyásolni az egyház belső tanítását, hanem az egyes tagállamokra hagyja saját egyházpolitikájának megvalósítását. A megkezdett gondolatmenet folytatásaként Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek a római katolikus egyházjog és az EU jogrendjének harmonizációját vizsgálta. Hangsúlyozta, hogy a belső kánonjog és az állami egyházjog között különbséget kell tenni. Véleménye szerint az EU-jog még kiforratlan, ezért egyelőre nincs hatással az egyetemes egyházjogra. Inkább az egyházi jogi személyek jogállása vet fel kérdéseket az egyesült Európában. Aggodalmának adott hangot, amikor a túlzott demokrácia elve alapján az unió diszkriminációt tiltó intézkedését vizsgálta. így ugyanis egy intézmény nem lehet világnézetileg elkötelezett: egyházi iskoláinkba ezen az alapon mindenkit fel kell venni. Erdő Péter szerint a megoldás az lehet, ha az ott dolgozó munkatársaktól várjuk el követelményként a keresztény értékrendet. Rédly Elemér pápai prelátus a lelkipásztor szemével vizsgálta a konferencia témáját. Tudatosította, hogy az evangélium hirdetése nem függhet a külső körülmények kedvező vagy kedvezőtlen alakulásától, csak a megtérésünktől. Véleménye szerint az unión belül több olyan dolog is megvalósulhat, amely számunkra különösen fontos: például a keresztények egysége, az egykor ellenséges országok megbékélése, Trianon problémájának megoldása. Magyarország nem attól keresztény, hogy mindenki hívő, hanem attól, hogy neveltetésünkben, kultúránkban, történelmünk alakulásában érezzük a keresztény szellemiséget. Fel kell hívnunk Európa figyelmét arra, hogy az erkölcsi problémákból adódnak a gazdasági nehézségek. A fiatalok morális neveléséből tehát minden országnak gazdasági érdeke származik. Hangsúlyozta, hogy „az értékekkel szemben nincs semlegesség, a világnézet több mint tárgyi tudás”. A tagállamok lakosságának nagy része valamilyen egyházhoz tartozik, csak néhány százalék vallja ateistának magát. A pápai prelátus előadásában azon félelemének adott hangot, hogy liberalizmus és semlegesség címén államvallássá teszik az ateizmust Európában. Feladatunk, hogy a keresztény társadalmi tanítást hirdessük, de tudnunk kell, hogy ezek csak külső körülmények, amelyektől nem függ az egyház jövője - zárta szavait. Lukáts András református püspökhelyettes egyházának jövőjét vázolta referátumában. Sajnálatosnak tartotta, hogy a mai életfelfogást a teljesítmény, a pozíció és a jólét határozza meg. Ezzel szemben azok, akik ma Magyarországon a keresztény értékrendet vallják, nacionalisták, klerikálisok és megbélyegzettek. Hollandiában gyülekezeti centrumokat zárnak be az igénytelenség miatt, ugyanakkor iszlám mecsetek épülnek. Emlékeztetett arra, hogy az EU zászlajának 12 csillagot ábrázoló jelképe a Jelenések könyvének egyik jelenetét ábrázolja. Ennek alapján is hallatni kell a szavunkat. Zsoldos Gábor tatai református esperes ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy az Európai Unió alapítása eredetileg a 325-ben tartott niceai zsinathoz vezethető vissza. Valójában 1054-ben, a nagy egyházszakadással jött létre a keleti és a nyugati civilizáció Európában. Ittzés János evangélikus püspök Európa lelke - a Lélek Európája címmel tartott előadásában hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az EU határa nem a korábbi szabad és nem szabad európai államok között húzódik, hanem a Krisztus-hivők és a nem Krisztus-hívők között. Európa lelkét ma a szekula- rizmus, a liberalizmus és a globalizmus határozza meg. Kiiktattuk életünkből Istent, de úgy, mintha korábbi érdemeit is elfelejtettük volna. A korszellemet és az aktuális politikai csillagállást kérdezzük Isten helyett. A népszámlálás szerint hazánk lakosságának 75%-a tartja magát vallásosnak vagy a keresztény értékeket vallónak. De ne gondoljuk, hogy csak a maradék 25% áll ki az élettársi viszony vagy az ún. szingli életmód mellett, és hogy csak nekik születik házasságon kívül gyermekük, vagy végeznek abortuszt. Egy hajóban ülünk, és nézzük a lankadt vitorláinkat. Néhányan szelet próbálnak fújni, és csodálkoznak, hogy nem mozdulunk. Sokan mást is várnak tőlünk, de nekünk csipetnyi sóként és kö- römnyi kovászként kell hirdetnünk, ami ránk bízatott, hogy Európa lakható földrésszé váljon - hangsúlyozta egyházunk püspöke. Korreferátumában Bencze András evangélikus esperes megemlítette, hogy egyházmegyéjének gyülekezeteiben számos külföldi partnerkapcsolat létesült. Az uniós törekvések szellemének megfelel például az is, hogy a komáromi lelkész rendszeresen tart istentiszteleteket a szlovákiai városrészben. A megépült Mária Valéria híd már az esztergomiaknak is felkínálja a szlovákiai területek felé való nyitás lehetőségét. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi hangsúlyozta: a zsidó hitvallásúak a népszámlálás szerint valóban kevesen vannak, de ennek oka az, hogy hitvallásuk helye a templom. Az elmúlt évszázadban a zsidók két ószövetségi eseményt is újra átéltek. Az egyik az Izrael népének teljes kiirtására tett kísérlet - erről Eszter könyvében olvashatunk a másik pedig Isten nevének totális elfelejtetése - amiről a Makkabeusok könyvében van szó. Ne csodálkozzunk tehát, ha a népszámlálásnál sokan nem merték megvallani hovatartozásukat. A főrabbi reményét fejezte ki, hogy ennek az évszázadnak az elején egy szabad közösségbe léphetünk be, ahol nem ismétlődhetnek meg a múlt szörnyűségei. A konferencia sajtótájékoztatóval ért véget abban a reményben, hogy jövőre egy más témában újra együtt lehetnek az érintettek, és ismét lehetőség nyílik arra, hogy a megye politikusai meghallgassák az egyházak vezetőinek véleményét. Menyes Gyula
