Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-04-27 / 17. szám

2003. ÁPRILIS 27. 5. oldal Evangélikus Élet JEZSÓ ÁKOS: VOKSOK ÉS KERESZTEK Dokumentumkötet egy párt és bukásáról Másfél évtizeddel ezelőtt reményekkel telve tekintettünk a jövőbe. Jezsó Ákos Voksok és keresztek címmel nem­régiben megjelent könyve a Keresz­ténydemokrata Néppárt tündöklésé­nek és bukásának történetén keresztül szembesít sokunkat a reményekkel, és teszi érthetővé számunkra a mögöt­tünk hagyott tizenöt esztendőt. A ki­válóan dokumentált, igényes kötet szerzője az oknyomozó riporter ala­posságával tárja elénk a közelmúltat. A tanulmánykötethez Mayer Mihály pécsi római katolikus püspök írt előszót, hangsúlyozva, hogy ebben ö maga nem a KDNP-ről akar beszélni, hanem a ke­reszténydemokráciáról. Arról az érték­rendről, amelyet bármely politikai párt beleszőhet programjába, „pártprogram­má” válva azonban gyakorta kiüresedik, sőt akár visszaélések leplezését is szol­gálhatja... A püspök bevezető gondolatai­ban a mai parlamenti demokrácia jobb és bal oldalának egyházpolitikáját is ösz- szefoglalja. A könyv egészének megér­téséhez különösen jó „előszót” nyújt a baloldal leírásával. Némi leegyszerűsí­téssel úgy fogalmaz, hogy a baloldal egy Isten nélküli zárt világban gondolkodik, a vallást és a vallási értékeket csupán megtűri. Számára a mindenkori napi tu­domány állása az irányadó, ezért ígéretei csak a mai napra vonatkoznak. A múltat megkérdőjelezi, ezért válhat szemében gyűlöletkeltövé mindenki, aki a múltat felemlegeti. A baloldal a történelmi egy­házak helyett - a fentiekből következően - szívesebben támogatja a szektákat. A püspök szerint ezzel szemben a jobbol­dal konzervativizmusa a kipróbált, be­vált és megtapasztalt értékekre épít, va­gyis az erkölcsre, illetőleg a múlt értékeire és tapasztalatára. Jezsó Ákos a tényeket „beszélteti” ar­ról, hogy mennyiben épített a Keresz­ténydemokrata Néppárt ezekre az emlí­tett pillérekre. Ő maga alig kommentál, ám egy rövid bevezető erejéig a történel­mi visszapillantásnak is teret ad. Ebben Varga László egykori KDNP-elnök emlé­keztet arra, hogy az egykori néppárt egye­dülálló történelmi munkát végzett Ma­gyarországon. A pártot a két világháború közötti keresztény szociális mozgalmak­ban részt vett nemzedék alapította 1944- ben, a német megszállás alatt. Igazi nép­párt volt, és politikáját a testvéri szeretet légköre vezérelte, a valódi keresztényde­mokrata eszmét tűzte ki céljául. Az 1947- es hírhedt kékcédulás szavazáskor valójá­ban megnyerték a választást, amikor 62 képviselőjük jutott a parlamentbe. Mint ismeretes, 1949-re a Kommunista Párt le­hetetlenné tette működésüket. Képviselői szétszóródtak, börtönbe kerültek, vagy külföldre menekültek. Fontos azonban tudni, hogy az „újraalapítok” 1989-ben ezt a pártot és egykori programját szeret­ték volna életre kelteni. A könyv szerzője a párt újjáalakulásá­nak történetével kezdi sorait. Felidézve a rendszerváltás hajnalán éledező ellenzé­ki szellemi műhelyek szerveződésének körülményeit, leszögezi: Keresztes Sán­dor személyében egy sokat szenvedett, hiteles egykori képviselő kezdte újra­éleszteni a pártot. A szerző egyúttal hangsúlyozza azt a sajnálatos tényt is, hogy noha az egykori kommunista „egypárt” már nem, de a belügyminisztérium 1989-ben még elég erős volt ahhoz, hogy bomlasztó ügynö­köket építsen be az alakuló ellenzéki pártokba. Értesülése szerint ebben az időben a belügyi tárca páncélszekrényé­ből sok papírnak kelt lába, amelyek a zsarolás potenciális eszközeivé válhat­nak. Bizonyára a mai jobboldali pártok­ban is vannak olyan emberek, akik egy­kor erőszakkal beszervezett pártállami ügynökök voltak. Talán ma már valóban jót akarnak a társadalomnak, ám elvileg tündökléséről ők mindmáig zsarolhatók... (Az átvilágí­tási törvény csak a Ill/III-as főcsoportfő­nökségre vonatozik, a többi ügyosztály iratai időzített bombaként tűnhetnek fel bármelyik pillanatban - amint ez már a miniszterelnök esetében is megtörtént.) A tanulmánykötet mindenesetre rámu­tat, hogy míg az egykori MSZMP elvtár­sai a tanult pártfegyelmet betartva (és a pártvagyont megörökölve) egységesen tudták folytatni politizálásukat az MSZP- ben, addig a jobboldal megosztott lett a kisebb pártokban. Sőt az esetlegesen be­épült rebelliseknek köszönhetően még ezeken belül is pártharcok kezdődtek. A KDNP is erre a sorsra jutott. A sokáig egységes arculatot bírósági perek, szék­házfoglalások, verekedések, reformerek és rebellisek vitája, kizárások és egyéb botrányok váltották fel. A pártvezetők­ből diktátorok lettek. Mindeközben az MSZP a választási kampányában nem titkolta azt a stratégiá­ját, hogy meg kell osztani a jobboldalt, és le kell járatni az emberek előtt. Az előbb említettek alapján ezt nem is volt nehéz nekik megtenni. A szerző figyelemre méltónak tartja, hogy a pártot tönkretevő emberek felelősségre vonás nélkül távoz­hattak, és többen közülük feladatot kap­tak a jelenlegi MSZP-SZDSZ vezette ko­alíciós kormány háttérmunkájában. A Magyar Nemzet prominens újság­írójának könyve - kordokumentum. Tör­ténelmünknek egy olyan korszakát ábrá­zolja, amelyben valószínűleg minden másképpen történt volna, ha az érintettek kimondatlanul is meghallották volna egyik püspökünk felszólítását: „Akinek sáros a keze, álljon félre! ” A kötet - amelynek függelékében el­olvashatjuk a KDNP 100 pontos prog­ramját, valamint a párt I. kongresszusán, 1992-ben megfogalmazott téziseket is - a Válasz Kiadónál jelent meg. Menyes Gyula Énekelt Biblia Húsvéti koncert a Millenáris Teátrumban Gryllus Dániel, Sebestyén Márta és Gryllus Vilmos Fotó: Bottá Dénes Két újabb sornyi pótszék behordása után vehette csak kezdetét április 16-án az „Énekelt Biblia” című koncert a Millenáris Teátrumban. A,közönség - mely a Kossuth-díjas Kaláka együttes tagjának, Gryllus Dánielnek korábban megjelent lemezeiből, a „Hegyi beszédből”, a „Pál apostolból”, valamint a „Zsoltárok könyvéből” kaphatott ízelítőt - ezúttal sem csalódott. Gryllus Dániel különleges, archaikus dallamvilága és Sumonyi Zoltán költő bibliai parafrázisai páratlan él­ményt szereztek minden résztvevőnek. „Sosem szolgálhatsz két urat, Isten vagy Mammon az urad” - hangzott az első dal refrénje. Jézus Hegyi beszédét Gryllus Dániel és testvére, Gryllus Vilmos szólaltatta meg citera-, illetve gitárkisérettel. A következő rész bibliai alapját Pál levelei szolgáltatták, a keletkezés szerinti idő­rendi sorrendet alapul véve. Apostoli üzenetüket Gryllus Dániel (ének, citera) és Hal­mos Béla (hegedű) tolmácsolta. A galátákhoz címzett sorokat a korinthusbeliekhez írt első levél nyomán született két dal követte. Az első a pártoskodástól óvott, a má­sodikban a szeretethimnusz mindig aktuális figyelmeztetése hangzott el: „Ha pedig szeretet nincs bennem, alkalom adódjék emberként s angyalmód.szólanom, csak zen­gő érc vagyok vagy pengő cimbalom”. A római és a Timóteushoz írt levelek meg­hallgatása után a nézők is énekelték a páli levelek záróakkordjának refrénjét: „Di­csérjétek az Urat minden népek, minden nemzetek dicsérjétek!” A szünet után a zsoltároké volt a főszerep - mind szóban, mind pedig zenében. Először Váradi Péter, Oravecz Péter, Harcos Bálint és Karaffiáth Orsolya - az ifjú költőnemzedék tagjai - olvasták fel egy-egy versüket, példázva, hogy a bibliai iroda­lomnak ez a százötven gyöngyszeme megihleti a fiatal generációkat is. Ezt követően pedig Sebestyén Márta (ének, furulya, xilofon), Gryllus Vilmos (ének, gitár), vala­mint Gryllus Dániel (citera, ének, altfurulya, klarinét) avatott tolmácsolásában csen­dültek fel a zsoltárok. A fellépő művészek jóvoltából a jelenlévők felejthetetlen nagyheti ajándékkal tér­hettek haza. Köszönet érte. GaZsu Egy „ártatlanul bűnös” film első sikerei Végre a mozikban a Bánk bán Jóllehet már egy éve elkészült, mégis csak most mutatják be a hazai filmszínházak az első magyar operafilmet, Erkel Ferenc Bánk bánját. Születését politikai indíttatá­sú viharok kísérték, majd kicsinyes viták hónapokra dobozba kényszerítették az „új­kori” magyar filmtörténet egyik legszebb darabját. A 34. Magyar Filmszemlén tör­tént - versenyen kívüli - bemutatója volt rehabilitálásának első állomása. Hosszan tartó ovációval fogadta az érdeklődők so­kasága a Káéi Csaba rendezte nagyszabá­sú alkotást, melyet előbb ismerhettek meg az Egyesült Államokban, mint itthon. Az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos operatőri munkájának köszönhetően a középkort felidéző tablókban, festői természeti ké­pekben, izgalmas beállításokban, felejthe­tetlen jelenetekben gyönyörködhetnek a nézők. A Bánk bán akár Franco Zeffirelli legendássá vált operafilmjeivel is bátran felveheti a versenyt. A címszerepet az Erdélyből elszárma­zott Kiss B. Atilla alakítja, akinek a hazai sikerek nyomán immár nemzetközi is­mertsége is bontakozóban van. (Tavaly a barcelonai Teatro del Liceu színpadán lé­pett fel Montserrat Caballé partnereként Saint-Saéns Vili. Henrikjében, a buda­pesti társulat japán turnéján a Carmen Don Joséját énekelte, legutóbb pedig Hamburgban debütált a Parasztbecsület Turiddujaként.) A közönség és a szakma egyaránt lelkesedéssel fogadta a művész korábbi Bánk-alakítását: a szereppel kap­csolatban szerzett színpadi tapasztalatait bizonyosan a felvételek során is kamatoz­tatni tudta. Marton Éva Gertrudisként prózai színészeket megszégyenitő arcjáté­kával és drámai alakításával az operafilm központi alakjává lép elő. Immár több mint harminc éve tartó káprázatos világ- karrierjének újabb állomásai a karakter­szerepek, melyeket ugyanolyan nagy be­leéléssel tolmácsol, mint korábban Verdi, Puccini és Wagner hősnőit. Bánk és a ki­rályné összecsapása, mely Gertrudis meg­gyilkolásába torkollik, mind színészi, mind énekesi szempontból a film igazi csúcspontja. Rost Andrea személyében si­került megtalálni Melinda ideális megsze­mélyesítőjét. A fiatal művésznő neve ugyancsak jól cseng a komolyzene vilá­gában, hiszen az elmúlt tíz évben a bécsi Staatsopertől kezdve a milánói Scalán keresztül a New York-i Metropolitanig minden nagy zenés színházban bemutat­kozott már. Sugárzó egyénisége és szép, lírai szopránja megejtő színészi alakítás­sal párosul. A többi szereplő - Gulyás Dénes (Ottó), Sólyom-Nagy Sándor (Pe- túr bán), Miller Lajos (Tiborc) és Kováts Kolos (II. Endre) - tudásuk legjavát adva járultak hozzá a vállalkozás sikeréhez. Káéi Csaba rendezésének további ér­deme az átgondolt dramaturgia. Például Melinda teljes kiszolgáltatottságának hangsúlyozásával meggyőzően tárja elénk a meggyalázatásához vezető utat, a viharos Tisza-parti jelenetben pedig ma­gyarázatot ad arra, hogy Tiborc miért nem tud a tébolyodon nő segítségére si­etni, amikor Bánk asszonya gyermeké­vel az örvénylő folyóba veti magát. Az utóbb említett jelenetre rímelő előjáték­tól a megrendítő zárójelenetig egy pilla­natra sem kalandozik el a néző figyelme, és a film megtekintése minden bizonnyal sokak számára a mű revelációszerü újra­felfedezését fogja jelenteni. Lehet, hogy ez a Bánk bán világkarri­erjének kezdete? Jogosan bízhatunk eb­ben... Pallós Tamás (Új Ember) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Támogatási lehetőség tmiemlékorgonáink restaurálására A Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) Zenei Szakmai Kollégiuma az idén is meghirdette müemlékorgonák restaurálására irányuló pályázati felhívását. A pályázatot 2003. szeptember 15-ig beérkezően kell benyújtani kizárólag postai úton. A pályázati felhívás teljes szövege és a pályázati feltételek részletesen megta­lálhatók az NKA honlapján (www.nka.hu), illetve a Pályázatfigyelő web-oldalán. A szükséges adatlap letölthető az NKA honlapjáról (www.nka.hu), továbbá sze­mélyesen is beszerezhető az NKA Igazgatóságán és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának ügyfélszolgálati irodáján (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.). Az adatlap postai úton is igényelhető - bélyeggel ellátott A/4-es válaszboríték mel­lékelésével - az NKA Igazgatóságától (1062 Budapest, Bajza u. 32.). Minden további információval, tervkészitéssel kapcsolatban dr. Kormos Gyulá­hoz, egyházunk müemlékorgona-felügyelőjéhez lehet fordulni. Elérhetősége: 06/70 2222 691, illetve a gykormos@epito.bme.hu e-mail einten. A nem műemlék jellegű orgonákkal kapcsolatos tanácsért, illetőleg az ilyen or­gonákon történő változtatás engedélyezéséért továbbra is Trajtler Gábor egyház­zenei igazgatóhoz kell fordulni (1052 Budapest, Deák tér 4. Tel.: 337-9959). Egyházunk Női Missziója Erő az erőtlenségben címmel ASSZONYHÉTVÉGÉT SZERVEZ 2003. május 16-18. között Révfülöpön. (Az alkalom 16-án vacsorával kezdődik, és 18-án ebéddel fejeződik be.) A jelentkezéseket 2003. április 30-ig kérjük eljuttatni a Női Missziói Osztályra (1085 Budapest, Üllői út 24., telefon: 483-2261). Nevesek összejövetele A magyar nyelvvel foglalkozó tudósok, nyelvészek tudományterülete igen szer­teágazó. Van olyan, aki a nyelvjáráso­kat tanulmányozza, mások a magyar beszédhangok sajátosságait vizsgálják, egyesek a magyar nyelv régi állapotát kutatják, némelyek a mai magyar nyelv jellemzőit igyekeznek felderíteni. Nyelvtudósaink egy része pedig a nevek csodálatos világára összpontosítja ku­tatásait. A nevek - a személy-, hely- és egyéb nevek - számos olyan emléket őriznek, amelyet máshonnan nem lehetne megis­mernünk. Különösen igaz ez a földrajzi nevekre. A dűlők elnevezései sok, egyéb­ként feledésbe merült történelmi ese­ményt, birtokviszonyt, személyes kötő­dést örökítenek meg, így rendkívül fontos az összegyűjtésük - nem csupán a nyelvészet, hanem más tudományok szá­mára is. A névtanosok között éppen ezért számos olyan ember akad, aki végzettsé­gét tekintve nem nyelvész, de elkötele­zetten gyűjti és közli az adatokat. A földrajzi nevek gyűjtésének orszá­gos szervezése egy kiváló magyartanár vezetésével folyik. Ördög Ferenc Nagy­kanizsán, egy középiskolában kezdte ta­nári pályáját. Ma már számos tudomá­nyos díj tulajdonosaként, még több felbecsülhetetlen értékű könyv szerzője- ként nyugdíjba vonult, és csak az egyete­men tanít. Április 8-án a magyar névtudo­mány jeles képviselőinek társaságában ünnepelte hetvenedik születésnapját. Eb­ből az alkalomból a Magyar Nyelvtudo­mányi Társaság szokásos tudományos ülése előtt neves és kevésbé ismert szak­emberek köszöntötték a kitűnő tudóst. Az ELTE nagy tanácstermét megtöltő névtanosok az ország minden tájáról - sőt a határainkon túlról is - érkeztek, hogy munkájukról, kutatásaikról beszá­moljanak a nyilvánosság előtt. Először az idén megrendezendő jászberényi név­tani konferencia előkészületeiről hallot­tunk híradást, illetve Farkas Ferenc ér­dekes előadásának segítségével egyúttal a jászberényi tanítóképző főiskola ered­ményes névtani munkásságába is bepil­lanthattunk. Ezután a Debreceni Egyetem nyelvészeti tanszékének vezetője, Hoff­mann István számolt be az ott folyó kuta­tások pillanatnyi állásáról. Megtudhattuk: megannyi kitűnően képzett fiatal tehetség dolgozik a nagyszabású névtani kiad­ványokon, a helynevek tudatos, nagy szakértelmet követelő gyűjtésén. A budapesti Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem magyar nyelvészeti tan­székén is kiemelt kutatási területnek számit a névtan. Az itt folyó munkálato­kat hosszú ideje Hajdú Mihály professzor irányítja, melynek eredményeképpen nagy értékű, különböző színű soroza­tokban jelennek meg a hely-, a személy-, a foglalkozási vagy más névgyüjtések kincsei. Több fiatal (és idősebb) tehetség szá­molhatott be ebből az alkalomból saját kutatásairól. Kárpátaljáról, Erdélyből, Délvidékről érkezett egy-egy tudós, akiknek szakmai tudásán átsütött a tárgy iránt érzett felelős szeretet is. Érezhető volt, hogy nemcsak tudománynak tekin­tik azt, hanem a cselekvő hazaszeretet te­rének is. A nyolcvanhárom éves Janics Jenő például - akinek már számos köte­te jelent meg a sok ezer saját gyűjtésű adatból - Aradon él, de gyakran tartóz­kodik Magyarországon, hogy levéltárban tanulmányozhassa a nagy lelkesedéssel begyűjtött adatok írásos változatát. Er­dély különböző vidékeit járja, és menti a már egyre nehezebben elérhető kincsein­ket: a szép magyar szavakat. A magyarság helyzetére jellemző, hogy Sikládon nemrég háromszáz gye­rek volt, ma csak öt - mondta könnyes szemmel. Mint említette, nagyon megne­hezíti a munkáját az, hogy az egyre fo­gyó magyarság alig tudja felidézni a régi elnevezéseket, különösen akkor, ha ro­mán környezetben él. A két és fél órás találkozó hamar el­repült. A tanszék névkutató munkakö­zösségének kiadásában minden jelenlé­vő ajándékképen átvehette a Névtani Értesítő legújabb számát, mellyel Ör­dög Ferenc munkássága előtt tiszteleg­tek a pályatársak. Az ünnepeknek, illetve mindazoknak, akik hozzá hasonlóan szívügyüknek te­kintik a névtant, ezúton kívánunk sok erőt szép feladatuk sikeres végzéséhez. Berényi Zsuzsanna Ágnes <

Next

/
Oldalképek
Tartalom