Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-03-23 / 12. szám

2003. MÁRCIUS 23. 3. oldal Evangélikus Élet Ifjúsági központ a jövő egyházáért Mindenkor és mindenütt „Régiós ünnepnap a mai!” - fogalma­zott a győr-nádorvárosi evangélikus templomban elmondott igehirdeté­sében Ittzés János, a Nyugati (Dunán­túli) Evangélikus Egyházkerület püs­pöke abból az alkalomból, hogy március 15-én megnyitották az Evan­gélikus Regionális Ifjúsági Központ (ERIK) győri irodáját. Ittzés János 2Thessz 2,16-3,3 alapján tartott igehirdetésében azon örömének adott hangot, hogy az iroda átadásával egy olyan új szolgálat kezdheti meg szervezetten munkáját, amely az ifjúság misszionálását vállalja fel. Ez a munkaág különösen is fontos, hiszen a jövő egy­házát építi. A püspök két olyan veszedelemre hívta fel a jelenlévők figyelmét, amely az evangélium szol­gáira mindig leselkedik. Az egyik az, hogy az em­ber önmagát tolja az ügy elé, és önmagát tekinti a si­ker zálogának. A másik ve­szély pedig az, hogy a szív indulatának kiszolgálójává válik. Ezért egyrészt aláza­tosan kell a szolgálatot vé­gezni, azzal a tudattal, hogy az ügy mindig Isten dicsőségét szolgálja; más­részt viszont szilárdan, nem a saját vágyainknak engedelmeskedve, hanem a belső hallásra élesen fi- gyslve. így bizonnyal meg fogja áldani az Úr ezt az új munkaágat és mindazokat, akik ebben szolgálatot vál­lalnak. A győri irodát a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház hívta életre az if­júsági munka regionális szintű koordiná­lása érdekében. A megnyitón jelen volt Lénán Viktor, egyházunk gyermek- és if­júsági bizottságának elnöke is. - Nyír­egyháza, Szeged és Pécs után itt, Győrött nyitottuk meg a negyedik regionális centrumunkat - mondta. - Úgy látjuk, hogy aggasztó mértékben fogy evangéli­kus egyházunk lélekszáma. A gyüleke­zeteink derékhadát az idősebb korúak al­kotják, fiatalt nagyon keveset látunk. Ezért gondoltunk arra, hogy budapesti központtal létrehozunk egy olyan szer­vezetet, amely az evangélium hiteles üzenetével célzottan az ifjúságot szólítja meg: koordinálja az egyházunkban folyó ifjúsági munkát, és az eddig felhalmozó­dott gyakorlati tapasztalatokat átadva se­gíti azoknak a szolgálatát, akik a gyüleke­zetekben a fiatalokkal foglalkoznak. Szeretnénk egy közvetítő rendszert létre­hozni, amiben mindenki megtalálja azo­kat a lehetőségeket, amivel a leghatéko­nyabban és legjobban tudja végezni szolgálatát. A győri régióban arra számí­tunk, hogy egy egyetemi gyülekezet jön majd létre. A Győr-soproni Egyházme­gye ifjúsági egyesületével, a Mustármag Egyesülettel is kapcsolatot keresünk, to­vábbá tudjuk, hogy talán éppen itt, Győr­ben a legerősebb a MEVISZ égisze alatt működő Bárka szakcsoport. Várjuk az ő csatlakozásukat is. A regionális közpon­tok vezetői, így a győri központ vezetője is rendszeres időközönként beszámol ne­künk az elvégzett munkáról, és ezeken az alkalmakon közösen megvitatjuk az elkövetkezendő időszak legfontosabb te­endőit. Az ERIK győri irodájának vezetője a közgazdasági egyetemét végzett, jelen­leg polgári szolgálatos Németh Péter lett. Tősgyökeres győri, édesapja a ná­dorvárosi gyülekezet gondnoka. - Az iroda négy megyét (Győr-Sopron, Vas, Veszprém, Komárom-Esztergom) fed le.- tájékoztatta lapunkat. - Megpróbáltuk úgy kialakítani ezt a régiót, hogy nagyjá­ból megegyezzen a csatlakozás után maj­dan megszülető EU-s térséggel, hiszen az Európai Unió régiókat támogat majd a különféle pályázati lehetőségekkel. Első és legfontosabb célom, hogy ezt az új szolgálati ágat megismertessem és elfo­gadtassam a környék ifjúsági vezetőivel. Elkezdtem kapcsolataim építését, amiben segítségemre van Ócsai Zoltán helyi lel­kész is. Konkrét feladatként fogalmazó­dott meg irányomban, hogy figyeljem és értesítsem az i^úsági vezetőket azokról a pályázati lehetőségekről, ahonnan egy-egy ifjúsági projekt megvalósításához le­het pénzt nyerni. Természete­sen segítséget nyújtok ezek­nek a megírásához is. Hosszabb távú célom, hogy olyan eszközöket szerezzek, amelyeket az ifjúsági munká­ban állók kikölcsönözhetnek. Egy diavetítőnk már van, ké­sőbb hangfalakra és egyéb hasznos technikai eszközökre szeretnék még szert tenni. Irodám a nádorvárosi lelkészi hivatalban működik, a hiva­tali órákban mindennap elér­hetnek az érdeklődők. Ócsai Zoltán lelkész nem titkolta örömét, hogy gyüle­kezete adott otthont az új irodának: - Ez a regionális ifjúsági központ olyan lehe­tőségeket ad, amelyeket ki lehet és ki is kell használ­nunk. A kérdés most már csak az, hogy az ifjúsági ve­zetők élnek-e ezekkel. Fon­tosnak tartom megjegyezni, hogy a szolgálatunkhoz szükséges anyagiak döntő részét pályázatok útján szerezzük be, va­gyis ez az új induló munkaág egyáltalán nem fogja megterhelni az egyházközsé­gek költségvetését. Tudjuk ugyanis, hogy a legtöbb gyülekezet csak nagyon szűkös költségvetéssel rendelkezik, ezért nem kívánunk újabb terhet rájuk róni. Én azt várom a győri iroda megnyitásától, hogy új lendületet és új színt hoz a térség ifjúsági munkájába. Az istentisztelet és az iroda megnyitá­sa után a résztvevők még együtt marad­tak, hogy baráti, testvéri beszélgetésen cseréljék ki tapasztalataikat, és szóljanak terveikről, elképzeléseikről. Kiss Miklós Csend mindenütt, hóba süppedt, finom csend. Egyszer csak a távolból valami kü­lönös és szűnni nem akaró „hrú-hrú’’-t hoz a szél, aztán ahogy lassú méltósággal közelednek a hosszú ideig megfejthetet- lennek tűnő hangok, kiderül: egy elszánt hattyúcsapat érkezik a tóra. Fiaimmal egyre beljebb haladunk a derekuknál pu­ha gombákkal díszített parti fűzfák mel­lett. Az egyik alatt mesterien kimunkált vidralyuk, körötte néhány halpikkely. A nádasban parányi madarak motoszkálá- sától zizzen meg néha a száraz levél. A befagyott víztükör előtti keskeny földnyelv végében vaddisznónyomok. Óvatosan be­sétálunk a jégen, pár méterre tőlünk ne­hézkes szárnyakkal egy bölömbika reppen fel a nád közül. Miután megnéztük hóba melegített helyét, Abris és Bálint arra biz­tat, hogy menjünk beljebb. Beljebb, a mindig - télen-nyáron - tiszta tótükör fe­lé. Óvatosan lépkedünk, megállunk, megint lépkedünk, mert a friss jég néha sejtelmes roppanássalfigyelmeztet: fiilelj, ne tovább... Sokadszor vagyunk így együtt a tónál: ismerjük nyári, őszi és téli arcát. Ismerjük a csendet, ami - madarász barátommal, Tiborral együtt - mindannyiszor oly sze­retettel fogad bennünket. Közben a mindennapok zsivajában el­felejtjük vagy éppen felidézzük az él­ményt, hogy a tónál, a természet templo­mában mindannyiszor Istennel talál­kozunk. Őt halljuk a szélben, a hattyú­szárnyak finom muzsikájában, a nádast ébresztgető madárzajban, a távolból fe­lénk csörtető őzcsapat riadójában, de őt halljuk a réti héják tavaszból télbe tévedt nászában is. Istent látjuk a holdfényben világló tó arcán, a frissen születő vetés ezernyi zöldjében, a madártoll-szivár- vány különös ívén, a füzek nemes görcse­iben és az ég felé ágaskodó ecetfák kö­zött is ott van Ö. Ahogy gyermekeim mosolyában is je­len van Isten. Mindenben: kőben, fában, gyümölcsben, csillagban, szerelemben, ételben és borban. Amiképpen Hamvas Béla mondta: Isten a főtt sonkában is benne van. A virágokban, a barátság­ban, az alvásban, a nevetésben, a ver­sekben, a múlhatatlan és segítő szereiéi­ben. Gyermekeim mosolyában, bennünk: mindenkor és mindenütt. Gülch Csaba A DÉLI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKERÜLET EGYHÁZKERÜLETI BÍRÓSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYE A Déli Evangélikus Egyházkerület Bírósága Lackner Pál I. r. panaszosnak, a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház Elnökségének alábbi tagjai, dr. Frenkl Róbert, D. Szebik Imre, Ittzés János, Benczúr László és Weltler János II-VI. r. panaszosok­nak és Zászkaliczky Pál VII. r. panaszosnak a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerülete Közgyűlésének 2003. január 31. napján a püspökválasztási eljárással kapcsolatos, a jelöltlista véglegesítése tárgyában meghozott közgyűlési határozat megsemmisítése iránti panasz, valamint a szavazási eljárás egyes szabá­lyainak megsértése miatti panasz tárgyában a 2003. február 27. napján Budapes­ten megtartott ülésén - egyhangúlag - meghozta a következő HATÁROZATOT. A Bíróság a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerülete Közgyű­lésének 2003. január 31. napján a püspökválasztási eljárással kapcsolatos, a jelölt­lista véglegesítése tárgyában meghozott közgyűlési határozatát megsemmisíti, és a közgyűlést új határozat meghozatalára utasítja. A jelen határozat ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet írásban előterjeszteni a határozatot hozó bíróság elnökségénél. Budapest, 2003. február 27. Dr. Giró Szász János s. k. Győri János Sámuelné s. k. Feyér Sándor s. k. egyházkerületi nem lelkészi egyházkerületi lelkészi elnök-bíró egyházkerületi bíró elnök-bíró, tanács elnöke Németh Péter irodavezetőt Menyes Gyula kamerája örökítette meg A közelmúltban zajlottak, illetve még most is zajlanak a felvételik egyházunk gimnáziumaiban és középiskoláiban. A végzős tanulók pedig már az érettségi vizsgára, valamint egyetemi és főiskolai tanulmányaikra készülnek. Ezúttal vi­déki és fővárosi középfokú evangélikus oktatási intézményeket kerestünk meg, hogy „beiskolázási körképet” adhas­sunk lapunk olvasóinak. A Magyarországi Evangélikus Egy­ház Aszódi Petőfi Gimnáziumában már­cius 14-ig tartottak a felvételi vizsgák. Pontosabb eredmények majd csak április végén, május elején állnak rendelkezés­re. Gál Tibor igazgatóhelyettes elmond­ta, hogy idén 58-an készülnek az érettsé­gire. Közülük Í50-en egyetemeken vagy főiskolákon tanulnának tovább, 8-an pe­dig felsőfokú szakképzésben szeretné­nek részt venni. A végzősök közül a teo­lógiára' nem, hittanár szakra azonban hárman jelentkeztek. * A Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény megbízott igazgatója, Kolarovszki Zoltán szerint ah­hoz, hogy egy iskola a szülő és a gyerek számára vonzóvá váljék, „szerető szigorra” van szükség. Fontos a magas szintű oktatás, a maradandó értékek közvetítése. Lényeges a pedagógus személyének hitelessége is. Arra a kérdésre, hogy idén hányán je­lentkeztek, elmondta: „160-an nyújtottak be felvételi kérelmet a négyéves gimná­ziumi osztályba, közülük 30-35 főt ve­szünk fel. A nyolcosztályos gimnázium­ba február 10-ig 49 jelentkezés érkezett be. Ez a szám nem végleges, június kö­zepe táján mindig akad néhány »megkésett« jelentkező. Két osztályt szeretnének indítani, ahol a tervek sz.e- rint összesen 44-45 tanuló kezdheti meg tanulmányait. A szakközépiskolába 77 fő iratkozna be szívesen, de csak harmin­cat vehetünk fel. A hatvannégy érettségi­ző közül ketten jelentkeztek az Evangéli­kus Hittudományi Egyetemre.” * A soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) jó kapcsolatot ala­kított ki az egyházzal és a gyülekezettel. Solymár Mónika iskolalelkész és Budaker Dóra hittantanár személyében az állandó hitoktatás is biztosított. Mint azt Solymár Mónika iskolalelkésztől megtudtuk, most két-két fő jelentkezett a budapesti teológia lelkész szakára, illet­ve vidéki hitoktatóképzésre. „Mióta egyházi a gimnázium, mindig küldünk a teológiára diákokat. Nálunk zajlik a harmadévesek hospitációja is” - egészítette ki információinkat Tölti Ba­lázs igazgató. Ebben a tanévben négy érettségiző osz­tály van, nappali tagozaton 102, levelezőn pedig 36 fo kap majd végbizonyítványt. A felvételi eljárás még folyamatban van, május vége felé lesznek pontos ered­ményeik. A nyolcosztályos tagozaton két és félszeres a túljelentkezés. A kilencedi­kesek körülbelül háromszoros túljelent­kezés mellett - több lehetőség közül vá­laszthatják ki, hol szeretnének tovább tanulni: a hagyományos gimnáziumi osz­tályban, a német (nemzetiségi) osztályban vagy az úgynevezett nulladik évfolya­mon, ahol csak német nyelvet oktatnak. A líceumba leginkább Sopron város és kör­nyéke evangélikusai jelentkeznek, de az iskola - a régi hagyományoknak megfele­lően - szívesen látja a dunántúli evangéli­kusok gyermekeit is. * A Budapest-Deák Téri Evangélikus Gim­názium igazgatója, Schulek Mátyás az in­tézmény vonzerejét illetően elárulta, hogy „ennek oka egyfelől egészen prózai: isko­lánk könnyen és egyszerűen megközelít­hető. Másrészt sokan - családi okokból - érzelmileg kötődnek a Deák térhez. Az sem elhanyagolható, hogy a gimnázium­nak jó híre van, elterjedt, hogy békés, sze­retetteljes légkör uralkodik a falak között. A diákok hetven százaléka evangélikus, a tantestületben is körülbelül ugyanez az arány. Az igazgatótanács is az egyházhoz kötődő emberekből áll. Nincs evangélikus matematika és kémia, viszont van evan­gélikus matematika- és kémiatanár. Nem tanítunk másképp, mint egy állami iskolá­ban, de egyfajta szellemiséget minden­képpen igyekszünk átadni”. Az elmon­dottakhoz még hozzáteszi: „Próbálok külön is odafigyelni a vidéki, valamint a sokgyermekes családokból érkező evan­gélikus gyerekekre. Bizonyos határokon belül »kedvezünk« nekik azért, hogy ne állami vagy más felekezeti iskolában, ha­nem inkább »saját« evangélikus gimnázi­umukban tanuljanak tovább.” Mind a négy-, mind pedig a nyolcosz­tályos tagozatra 30-30 gyereket tudnak fel­venni. Idén a négy évfolyamos képzésnél több mint háromszoros volt a túljelentke­zés, 94 fö szeretett volna itt tanulni. A nyolcosztályos tagozat harminc helyére 74-en adták be a jelentkezésüket. A felvé­telinél a nemek közti arányt nem minden­hol tartják számon, többnyire törekednek az ötven-ötven százalék elérésére. A Deák téren az idei jelentkezők között több volt a lány, mint a fiú. A 65 érettségiző végzős közül egy jelentkezett a teológiára. * A hitoktatás fontos szerepét hangsúlyozza dr. Tárnok Dezső,- a Budapest-Fasori Evan­gélikus Gimnázium igazgatója. Az intéz­mény jó kapcsolatot ápol a környékbeli egyházközségekkel. Három úgynevezett „törzsgyülekezetük” van: a szomszédos Budapest-Fasor, valamint Angyalföld és Zugló. „Ennek a nagy múltú, erős követel­ményeket támasztó iskolának ma is jó híre van, idén 68 tanuló tesz érettségi vizsgát. Külön kiemelném még a differenciált kép­zés jelentőségét, illetve azt, hogy - a hagy­ományoknak megfelelően - a kántorképzés lehetőségét is biztosítjuk az érdeklődőknek. A felekezeti megoszlást tekintve a fel­vehető tanulók ötven százalékáig az evangélikusokat részesítjük előnyben. A tízszázalékos »missziós keretet« kihasz­nálva felveszünk olyan diákokat is, akik már előre jelzik, hogy nem vallásosak ugyan, de lojálisak a vallással szemben.” A felvételihez lelkészi ajánlás és hit­tanfelvételi is szükséges. A nyolc évfo­lyamos tagozaton 52 helyre 86-an jelent­keztek. A négy évfolyamos osztályokban pedig 72 fő pályázta meg a rendelkezés­re álló 28 helyet. „Előfordult az is, hogy az előre elter­vezettnél több diákot vettünk fel, hogy ne kelljen elutasítanunk a felvételi határ­időn túl jelentkező evangélikusokat sem. A megnövekedett létszámú osztályokban azonban nehezebb tanítani, felborul az intézmény gondosan megtervezett peda­gógiai programja” - zárta le a beszélge­tést az iskolaigazgató. * Különleges helyzetben van a miskolci Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola abból a szempontból, hogy itt 2002 tavaszán zaj­lott le az első felvételi. Természetesen igyekeznek minél több evangélikus gye­reknek helyet adni, bár a körzetükben kevés az evangélikus vallásúak száma. A 2003/2004-es tanévre 660-an je­lentkeztek. Közülük száz főt vennének fel a gimnáziumi, 70-et pedig a szakkö­zépiskolai osztályokba. Ebbe az intéz­ménybe is több lány jelentkezett, a ne­mek közötti arány 80-20 százalék. „Iskolánk erősségei közé tartozik, hogy több tárgyat (magyar, matematika, bioló­gia, idegen nyelv, pedagógiai ismeretek) emelt óraszámban tanítunk. Diszlexiás és diszgráfiás, azaz olvasási és írási ne­hézségekkel küzdő gyerekeket is okta­tunk. Ebben az esztendőben 175 érettsé­giző diákunk van” - adott felvilágosítást Fellegvári Zoltán igazgató. Amint az a fenti, túljelentkezést mutató adatokból is látszik, evangélikus egyhá­zunk középfokú oktatási intézményei nagy népszerűségnek örvendenek. Remény sze­rint mindez annak a jele, hogy az általuk képviselt, rajtuk keresztül közvetített érté­kekre is igény van. Gazdag Zsuzsanna ♦ T i I Beiskolázási korkép Felvétel evangélikus iskoláinkba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom