Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-03-16 / 11. szám

2. oldal 2003. MÁRCIUS 16. Evangélikus Élet r rw w __ EL Ő VIZ „Szerelmi háromszög” A közelmúltban olvastam dr. Csókay András „Alagút az agyban” című ri­portkönyvét. A neves idegsebész nem­csak szakmai kérdésekről, az általa ki­fejlesztett új sebészeti eljárásról ir benne, hanem őszintén vall magánélete válságairól, a sötét alagútban tett bo­lyongásairól, melyek mindaddig keserí­tették életét, amíg rá nem lelt a fényre az alagút végén. Mielőtt családi élete összeomlott vol­na, találkozott Jézussal. Ez a találkozás teljesen megváltoztatta életét, s attól kezdve egyetlen iránytű mutatta számá­ra az utat: a jézusi szeretet. Azóta is ez hatja át mind családi életét, mind szak­mai munkáját. Talán meghökkentő, de így is fogalmazhatunk: „szerelmi há­romszögben” élnek - Jézus, ő és a fele­sége. Ez a szerelmi háromszög abban különbözik a mindennapi életben előfor­duló sajnálatos, elszomorító kapcsola­toktól, hogy ebben a viszonyban nincs féltékenység. Tiszta, harmonikus életet teremt számukra Jézus jelenléte, mely segít eligazodni az élet nehéz pillanatai­ban. Mert bizony vannak ilyenek! Szak­mai féltékenység a kollégák részéről, anyagi gondok, túlterheltség, az egész­ségügy számos gondja-baja. De mindezt feledteti az a szeretet, amely fentről száll alá, amely erőt ad ahhoz, hogy mindent megtegyen a magatehetetlen, kómában lévő betegekért, s maradjon ereje ahhoz is, hogy szeretetéből hazavigyen társá­nak és gyermekeinek is. S talán észre sem veszi, hogy a háromszög közben át­változik sokszöggé, aminek egyik szöge mindig Jézus. „Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet, és az az em­ber, aki értelmet kap. Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek, és nagyobb jövedelme, mint a színaranynak.” (Péld 3,13-14) Az idegsebész reflektorfénybe került - nem ok nélkül de példája álljon előt­tünk, egyszerű, hétköznapi emberek előtt. Ragadjuk meg mi is az alkalmat, a Jézussal való találkozás lehetőségét! Le­het, hogy nevünk mindvégig ismeretlen marad embertársaink előtt, de Isten előtt soha nem lesz így, ha hiszünk Őbenne, és nem félünk semmitől. „Érezzétek, és lássátok, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki hozzá menekül.” (Zsolt 34,9) Csaba Piroska BÖJT 2. VASÁRNAPJA (REM IN ISCERE) Hátha mégis Mt 12,15b—20 Máté evangélista Ézsaiás próféta köny­vének 42. fejezetéből veszi azt az idé­zetet, amely arról szól, hogy a Messiás az Úr szolgájaként teljesíti küldetését. A szolga jelentése az Ószövetség ere­deti nyelvén, a héberben igen közel áll a fiúéhoz, bár nem utal vérségi kötelék­re. Olyan bizalmas szolgát jelölhet, akit a házban egyszerűen csak a fiúként em­legetnek. Ez nem idegen az európai nyelvektől sem: például az angol boy szót fordít­hatjuk egyszerűen fiúnak, ami - éppen így - jelölhet kifutót, bolti segédet vagy akár háziszolgát is. (A boyszolgálat je­lentése is közismert.) A szolga szónak a fiút helyettesítő használatára pedig ép­pen a magyar nyelv kínál példát. Ma már régiesen hangzik, irodalmi emléke­inkből mégis ismert a fiúgyermek „kis szolgám’’-ként való megszólítása, ami kedveskedő, bizalmaskodó fordulat volt a szülő részéről. Az idézett prófécia tehát úgy beszél az Úr szolgájáról, hogy közben sejteni engedi: jóval többről is szó lesz még itt. Ő lesz az, akit az Isten háznépe Fiúként ismer majd, aki a bizalmas szolgákéhoz hasonló nagy önállóságot élvez, amikor küldetését végrehajtva érvényt szerez a törvénynek. Nem úgy jár el, mint Mózes, aki csak szolga volt, és a rábízott paran­csolat legmélyebb értelmét maga sem ér­tette, de nem is úgy, mint a föld királyai. Sem fenyegetéssel, sem erőszakkal nem fogja a törvény igazságát kikényszeríte­ni. Lesújtani sem fog a bűnösökre a tör­vény szigorával. A példaként említett megrepedt nád az egykori ítélkezés mágikus eszköze. A halálraítélt életét a megrepedt nádszállal tekintették egynek, amelyet a bíró a ke­zében tartott. Az ítélet elhangzása után a nád két végét egymáshoz hajlította, mire az kettétört. Ez annak jele volt, hogy az ítélet végrehajtható. Ha a nádszál még­sem tört volna el, azt isteni jeladásnak te­kintették volna annak érdekében, hogy az elítélt kegyelmet kapjon. A füstölgő mécses olyasvalami, ami­nek léte céltalan. A mécses törvénye az, hogy világítson. Az ember törvénye pe­dig az, hogy betöltse Isten akaratát. Ahogy a füstölgő mécsest nem lehet töb­bé világítóvá tenni, úgy nem lehet a tör­vényszegő embert sem rábírni Isten aka­ratának betöltésére. A Messiás mégis erre vállalkozik: úgy szerez érvényt a törvénynek, hogy a törvényszegőket a törvény betöltőivé teszi. Ezt mindenek­előtt azzal igyekszik elérni, hogy tanítást ad az Isten jóságáról és bűnbocsátó sze- retetéről. A prófécia folytatásában egyre nyil­vánvalóbban rajzolódik ki a szenvedő Messiás képe. Azért vár rá sok szenve­dés, mert a törvénynek nem ítélettel sze­rez érvényt. Emiatt rátámadnak a törvény őrei, és törvényszegéssel vádolják. Pon­tosan ezt teszik Jézussal a főpapok, az írástudók és a farizeusok is. ítéletükkel ellene fordítják a törvény átkát, mert sze­rintük törvényszegést követett el, amikor Isten jóságával vigasztalt nyilvánvaló bűnösöket. Nem értették meg, hogy - Jé­zus szerint — éppen az a törvényszegők utolsó esélye, ha megtapasztalják Isten irántuk való jóindulatát és szeretetét. Ezt az esélyt adta meg Jézus - élete feláldo­zása árán - mindenkinek. Annak remé­nyében tette mindezt, hogy az ítéletet ér­demlő, megrepedt nádszál életű bűnös hátha mégis megmenekül, hátha mégis életben marad. Ez a hátha mégis alapú gondolkodás nem csupán Jézus sajátja, hanem maga Isten cselekszik így. Ám akik a törvény őrének képzelik magukat, ezen mindig megbotránkoznak. Isten nevében, Istenre hivatkozva elveszik másoktól a hátha mégis esélyét! A mai vasárnap ezért kí­nos kérdéssel szembesít: nem tartozol-e te is azok közé, akiket az Isten másokhoz való jósága botránkoztat? Nem úgy mé­regetsz-e embereket, hogy ők már úgy­sem változhatnak, úgysem térhetnek meg?! Ne feledd, hogy Isten logikája so­ha nem a már úgysem lehet, hanem min­dig a hátha mégis! Erről szól az egész evangélium! Jézus érted is elment meg­halni a Golgotára, mert - bár tudta, hogy ez szinte lehetetlen - remélte, hogy a ke­resztje alatt hátha mégis visszatalálsz Is­tenhez. Hátha mégis kikel szivedben az ige magvetése! Ki tudja, talán még a te szívedben is termést hoz az aratás napjá­ig. Úgy legyen. Véghelyi Antal IMÁDKOZZUNK! Úr Jézus Krisztus! Köszönjük, hogy életedet értünk is váltságul adtad, és köszönjük, hogy még mindig remény­séggel tekintesz ránk: hátha mégis hinni fogunk benned, hátha mégis át­adjuk neked egész életünket, hátha mégis követőid leszünk. Könyörülj rajtunk! Eleveníts meg minket Lel­keddel, hogy halálod ára kárba ne vesszen rajtunk! Ámen. o RATIO OECUMENICA Az alább közölt általános könyörgő imádságot szeretet­tel ajánljuk minden gyülekezet figyelmébe, bátorítva a gyülekezeti lelkészeket arra, hogy az istentisztelet litur­giájának alakításakor számoljanak a rovatunk nyújtot­ta lehetőséggel is. Mindenható Istenünk, hallgass meg minket kegyelme­sen, amikor színed elé visszük hálaadásunk, bűnbána­tunk és könyörgésünk szavait. Megköszönjük, Urunk, hogy megőriztél bennünket a bűnök és a bajok ellenére. Hálát adunk szereteted és irgalmad jeleiért, életünk ese­ményeiben való megtartó jelenlétedért. Kérjük, bocsáss meg nekünk, amiért sokszor elfeledkezünk arról, hogy mi magunk is bűnbocsánatból élő, irgalomra és kegye­lemre szoruló bűnösök vagyunk, s nem a mindent job­ban tudók és jobban tevők gyülekezete. A viharral is büszkén dacoló szálfák helyett megrepedt, értékvesztett nádszálak vagyunk csupán. Bocsásd meg, hogy sokszor nem tudunk ellenállni a hatalom bűvöletének, pedig tudjuk jól, hogy Jézus nem uralkodni tanított, hanem szolgálni. Bocsásd meg szeretetlen mondatainkat és tet­teinket, amelyekkel téged és egymást megbántottuk. Jé­zusért kérünk... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! Könyörgünk hozzád a bennünket körülvevő kisebb és nagyobb közösségekért: családunkért, gyülekezetün­kért, egyházunkért. Bocsásd meg, amikor elmulasztot­tuk azt a szolgálatot, amit ránk bíztál közöttük, vagy amikor kényelmetlennek, nehéznek, kellemetlennek gondoltuk azt, ahelyett hogy imádságban erőt és bátorí­tást kértünk volna hozzá. Bocsásd meg, amikor miat­tunk nem épült a te országod. Jézusért kérünk... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! Könyörgünk hozzád testvérünkért, Eszterért, aki ró­lad tett bizonyságot szóval és tettekkel, élete árán is. Ál­dunk mindazért a jóért, amit rajta keresztül adtál. Bűn­bocsátó irgalmaddal fedezd el emberi gyarlóságait. Könyörgünk szeretteiért és mindazokért, akik az ő el­vesztésének fájdalmát hordozzák. Könyörülj rajtunk. Jézusért kérünk... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! Könyörgünk mindazokért, akik félelemben élnek, betegség vagy gyász terhét hordozzák. Könyörgünk a világ szegényeiért, akik szükséget szenvednek, és a gazdagokért, akiknek szíve megkeményedett. Könyör­günk békességért és megbocsátásért az emberek között. Mennyei Atyánk, a te végtelen irgalmadban bízva kérünk, hallgass meg minket a mi Urunk Jézus Krisztu­sért. Ámen. ... SAROK PALYAZAT Evangélikus gyülekezetek informatikai felszereltségének támogatására Az Országos Közgyűlés által elfogadott 2003. évi költségvetés alapján idén 29 da­rab számítógépes konfiguráció (számítógép + digitális multifunkciós fénymásoló, lézernyomtató és telefax) beszerzésére nyílik lehetőség, melyeket a Magyarorszá­gi Evangélikus Egyház gyülekezetei pályázat útján nyerhetnek el. A pályázat célja korszerű ügyviteli és kommunikációs rendszer kialakítása egyházunkban, és ennek keretében azoknak az egyházközségeknek infrastruktú­rával történő felszerelése, amelyek saját iroda- és számítástechnikai eszközökkel nem rendelkeznek, illetve eszközeik elavultak, és a gyülekezet anyagi erejéből nem telik beszerzésekre. Az elnyerhető eszközök a következők: • Dell OptiPlexGXóO számítógép (Celeron 1.7GHz, 128 MB RAM, 20 GB HDD, 24xCD-ROM, 56k faxmodem) 3 éves helyszíni garanciával, LG 700B 17” monitor, • Windows XP Home magyar operációs rendszer, OpenOffice.org 1.0 magyar nyelvű irodai programcsomag és további ingyenes szoftverekből összeállított csomag, • Brother MFC 9880-as digitális multifűnkciós lézernyomtató, A4-es fénymá­soló, telefax és színes szkenner. Pályázati feltételek: önrész: 50.000 Ft (az eszközök árának 10%-a), informatikához értő helyi segítő szakember rendelkezésre állása, internetes kapcsolódás vállalása, az Internet Munkacsoport által rendelkezésre bocsátott e-mail cim használata, a gyülekezet honlapjának elkészítése és folyamatos frissítése, adminisztrációs szoftvercsomag (SÜNI) bevezetése, amint elérhetővé válik, részvétel központi szervezésű informatikai képzéseken. Nem pályázhatnak: • azok az egyházközségek, melyek rendelkeznek 3 évnél nem régebbi számító­géppel. A számítógépek beszerzése központilag történik, egységes konfiguráció alapján. A sikeres pályázók a döntésről értesítést kapnak, és gépüket előre egyez­tetett időpontban az Országos Egyházi Irodában vehetik át. A pályázatokat a 2003. április 7-ig (postai bélyegző dátuma) kérjük postai úton beküldeni a következő címre: „Számítógép-pályázat”, Országos Egyházi Iro­da 1085 Budapest, Üllői út 24.- Benyújtandó a pályázati űrlap és mellékletei 5 pél­dányban. Határidő után érkező, illetve hiányos (az űrlapot mellőző) kérvények nem kerülnek elbírálásra. A pályázati űrlap és mellékletei egyházunk honlapjáról letölthetők (http://www.lutheran.hu), illetve kérésre az Országos Egyházi Iroda postán meg­küldi ezeket (telefon: 483-2260). Hafenscher Károly igazgató, Országos Egyházi Iroda 3 £ 5 £ 3 5­LITURGIKUS TÉR Ne ijedjen meg a kedves olvasó! Egy hete, amikor elindítottuk a liturgikus térről szóló sorozatunkat, nem azt ígértük, hogy minden szögről külön írunk. A bevezetőben arra utaltunk, hogy a szent tér titkairól, a templom üzenetéről, lényegéről beszélünk majd. Rainer Volp, a nemrég elhunyt német liturgiatudós, a szakrális hely nagy szakértője így fogalmazott: a li­turgia tere olyan, mint a szöveg, a benne jelenlévők, az istentiszteletet ünneplők olvasnak belőle, hallják üzenetét. így, amikor most heteken át a szent fér szerepel a Liturgikus Sarok napirendjén, nem mást teszünk, mint megpróbálunk olvasni, jól érteni, tu­datosítani. Beszéljenek hát a falak, a berendezések, az eszközök! Jóllehet az istentisztelet elképzel­hető falak nélkül is. Sokak mesélhet­nének arról, milyen nagy élményben volt részük, amikor egy erdei tisztás, egy szép hegyoldal, egy ifjúsági tábor szabadtéri színpada adott otthont a li­turgiának. A vallástörténet világa is tud arról, hogy az ember újra meg új­ra használta a „természet templomát”, ahol a csillagok, a nap, a hold, az erdő fája, a hegy sziklaorma, a tágas tér volt az Istennel való találkozás remélt vagy megélt helye. Mégis a keresz­ténység története többnyire arról ta­núskodik, hogy a liturgia zárt térbe, négy (vagy több) fal közé kerül. A falak - a körülhatárolt tér miatt - zártságot, védettséget, biztonságot je­lentenek, ugyanakkor mozgásteret, tá­volságot is biztosítanak. Elszálló gondolatainknak, csapon­gó természetünknek ugyanis szüksége Falak van a zárt térre. A térbe be kell lépni - ez egyfajta elhatározást igényel, mi­vel a térben helyet kell találni -, s a térből dolgunk végeztével ki kell lép­ni - ez ismét tudatos lépést vár el. A zárt tér rendet, rendező elvet is jelent. A falak irányítják tekintetünket, beha­tárolják figyelmünket, vezetik lépte­inket. A zárt tér - bár nyomasztólag is hathat - segít bennünket. Nem bezárt­ságot, nem fogva tartottságot sugall, hanem épp ellenkezőleg: felszabadít­hat, helyünkre tehet minket, az ottho­nosság érzetét keltheti bennünk. A falak védettséget is jelentenek. Védettséget az időjárás viszontagsága­ival, a fagyos hideggel, a kínzó hőség­gel, a viharos széllel vagy a szakadó esővel szemben, hogy mindez ne za- vaija az Istenre figyelést, a Vele való csendes beszélgetést, a felszabadult di­csőítést. Oltalmat a világ ma már elvi­selhetetlen zajával szemben, hiszen ha a külső zaj kibírhatatlan, alig lehet megteremtetni a belső csendet. Ám a „környezetszennyező” hangokat ki­szűrhetik a falak. Bárcsak minél több ilyen csendsziget várná nyitott kapuk­kal a ma - csendre vágyó - emberét! Isten Mózest a szikla hasadékába állít­ja akkor, amikor elvonulása elviselhe­tetlen nagy energiát jelentene szolgája számára. Ilyen „sziklahasadék” lehet a templom minket védő fala is. A törté­nelem számos példája emlékeztet erre. A templom szent hely volt: aki a falai közé húzódott, az megmenekült a gyil­kos fegyverek vagy az erőszak elől. A zártság és a védettség mellett azonban azt is átélhetjük a megszen­telt falak közt, hogy ott aktívan tevé­kenykedhetünk. Levegő, fény és tér áll rendelkezésünkre, a falak ezért mozgásteret kínálnak. Ahol nemcsak magam vagyok, hanem más is elfér, ahol az embertársam is otthon lehet. Nem csupán a hatalmas katedrálisok kínálják a távlat érzését, a kicsiny ká­polna is kölcsönözheti ezt az élményt. Aki beül egy templom utolsó padjába, és előre- vagy feltekint, átélheti ezt. Több ez, mint lakószobánk légtere, a másik sarok távolsága, más ez, mint egy hosszú folyosó látótere... Ez a tér lehetőséget teremt a lelki és a fizikai aktivitásra. Az élettér min­den tevékenységnél fontos, hiszen megfelelő munkához megfelelő térre van szükség. Az imádság, a közösség- építés, a beszéd, a térdelés, a kézfo­gás, a be- és kivonulás teret igényel. Nem végtelent, de nem is szűköset. A templom falai ezt az adott közösség és adott funkció számára optimális teret határolják be, jelölik ki. A templomfalak külső és belső anyaga, díszítése, tisztasága, mérete, tagoltsága is sok mindent közvetít, el­árul. Áldott falak közt vagyunk - hallot­tam nem is olyan rég egy vidéki temp­lomban egy presbiter testvér szavait. A templom önmagában nem szent, még akkor sem, ha felszenteltük. Az ige, a találkozás, Isten jelenléte teszi azzá. A falak sem szentek, mégis ál­dott eszközei lehetnek az istentiszte­letnek. Az élet istentiszteletének. Ha olvasni akarunk belőlük, ha hallani akaijuk néma szavukat, elgondolkod­tató világ tárul elénk. Hafenscher Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom