Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-03-02 / 9. szám

2003. MÁRCIUS 2. 11. oldal Evangélikus Élet Egyházunk és a 21. század CS Vftáflbálő evangélikus stratégia a tudástársadalom küszöbén Az Intelligens Egyház Munkacsoport rovata. Rovatgazda: Babics Csaba Rovatunkban többek között arról a stratégiaalkotó tevékenységről szeretnénk be­számolni, melyet 2001 decembere óta végez munkacsoportunk. Tevékenységünket egyházunk elnök-püspöke, Szebik Imre hívta életre a Stratégiakutató Intézet felké­rése alapján. Ezen intézet vezetője, Varga Csaba és projektvezetője, Bese Ferenc (fóti gyülekezetünk presbitere) ugyanis felajánlotta, hogy térítésmentesen segítsé­get nyújt az evangélikus informatikai-kommunikációs jövőkép és akcióterv elké­szítésében. A csoportba meghívást kaptak az internetes és a médiamunka képvi­selői, így az Internet Munkacsoport tagjai, a legfontosabb írott és elektronikus médiumok szerkesztői, országos missziói lelkészünk és országos irodaigazgatónk, valamint a témában otthonosan mozgó gyülekezeti lelkészek is. Tisztelt Szerkesztőség! Az elmúlt egy-másfél évben felfigyeltem arra, hogy az Evangélikus Élet tudósításai­ban egyre szívesebben használják a szerzők püspökeinkre a főpásztor megszólítást, címet. Számomra egyértelmű, hogy e titulus a püspök szó szinonimájaként kerül a cikkekbe. Rokon értelmű kifejezésként azonban csak olyan szavakat használunk, amelyek tartalmukban helyettesíthetik az alapszót. Evangélikus teológiai gondolkodásunk szerint a püspök és a főpásztor szó tartal­milag nem egyenértékű. Mert bár a szó jelentéstartalma szerint korrekt lehet a hasz­nálat - hiszen ha a lelkészt mint pásztort tekintjük, úgy a lelkészek pásztorolásával megbízott lelkészt, az egyházkerület lelkészi vezetőjét nevezhetnénk főpásztomak. A főpásztor cím azonban teológiánkban, egyházunk hétköznapi szóhasználatban már foglalt. Ennek a Bibliára visszavezethető magyarázata van. A Szentírásban egyetlenegy helyen fordul elő a főpásztor cím, egyértelműen Jézus Urunkra alkalmazva: „És amikor megjelenik a főpásztor, elnyeritek a dicsőség her­vadhatatlan koszorúját. ” (lPt 5,4) A katolikus háttérrel rendelkező címet előszere­tettel használja a világi zsurnalisztika, mi azonban a speciális (biblikus) jelentéstar­talmat valljuk. Egyházunkban több mint tíz éve a hierarchikus címeket (főtiszteletű, nagytiszteletű, tisztelendő) hivatalosan nem használjuk. A püspöki szolgálattal kap­csolatban ma is iránymutató számunkra az Ágostai hitvallás 28. cikke. Azt gondolom, püspökeinket tisztelni és becsülni kell, hiszen az a felelősség, amit egyházunkért hordoznak, nem könnyű. Mégis úgy érzem, nem megkülönböztető cí­mekre van szükségük, hanem elsősorban testvéri, munkatársi szeretetre. Szeretettel: Johann Gyula (Budapest) „ÚJ PARANCSOLATOT ADOK NEKTEK...” Deák téri „kisdeákok” Miért fontos a stratégiakészítés? Akik a legmodernebb eszközöket' használják (számítógépet, mobiltelefont, videót), azok tudják, hogy a modem technika vi­lága hihetetlen gyorsan fejlődik: újabb és újabb lehetőségek nyílnak meg a techni­ka segítségével. Márpedig egyházunk legfontosabb kommunikációs döntésho­zóinak, műsorkészítőinek és szerkesztői­nek - de rajtuk kívül a lelkészeknek is - át kell látniuk a fejlődésben levő infor­matikai-kommunikációs lehetőségeket. Korántsem az eszközökről van szó, ha­nem arról, mire használhatjuk ezeket: lét­rehozhatunk teológiai tudásbázist, inter­netes rádiót, online könyvesboltot és médiatárat, kiépíthetünk virtuális gyüleke­zeti testvérkapcsolatokat távoli országok egyházközségeivel, illetve megteremthet­jük az evangélikus távoktatás feltételeit. A célok megvalósulásához átgondolt terve­zés szükséges, amely összehangolja a kü­lönböző médiaágak munkáját, és fejleszté­seiknek távlatokat ad. Mindehhez rendel­kezésre áll a Stratégiakutató Intézet mun­katársainak szakértelme és tapasztata, va­lamint nagyszámú - korábban elkészített ­intelligens régióprogram, melyekre építhe­tünk. Ráadásul a református egyház már elkészült programja nagyon sok tanulság­gal szolgál a mi munkánkhoz is. A tudástársadalomra vonatkozó evan­gélikus stratégia (melyet a munkacsoport még ebben az évben szeretne befejezni) két részből áll majd. Első része helyzetké­pet ad a tudástársadalomról és az egyhá­zakról, jelenlegi informatikai-kommuniká­ciós rendszerünkről, azután megrajzolja az evangélikus jövőképet és a vallás helyét a jövő társadalmában. Áttekintjük a nyugat­európai és észak-amerikai stratégiákat, melyek ötleteket nyújthatnak saját tudás­társadalmi jövőképünk kidolgozásához. A második rész operatív programot nyújt az informatikai fejlesztésekhez, az informáci­ós társadalmi projektekhez és a tartalom- fejlesztéshez. Mit is takarnak ezek a szakkifejezések? Az informatikai fejlesztések az infrastruk­túra kialakítását szolgálják: milyen eszkö­zökre, hálózati (internetes) hozzáférésre, szoftverekre lesz szüksége a jövő evangéli­kus egyházközségének, egyházmegyéjé­nek, iskoláinak? Az információs társada­lom projektek azt hivatottak körbejárni, ho­gyan illeszkedik környezetébe (egy ún. „in­telligens településbe”) egy gyülekezet, egyházi iskola, milyen újdonságokat jelent például a presbitériumok számára az infor­mációs társadalom, illetve hogyan szólít­hatjuk meg a média és internet korszaká­ban felnövő fiatalokat? A tartalom- fejlesztési projektek között kap helyet a tu­dástársadalom keretei között megvalósuló teológiai munka, egyházunk szociális mun­kája, az oktatással kapcsolatos programok, valamint a hagyományok ápolásának lehe­tőségei és a jövő médiastratégiája. A témákat a stratégiai munkacsoport havi találkozókon vitatja meg, a köztes időszakokban pedig a témafelelősök önál­lóan dolgoznak, és a világhálón keresztül tartják a kapcsolatot. Sajnos az eredeti, felkért szakértői létszám lecsökkent, mi­vel a médiaágak szerkesztői nem tudnak időt szakítani a munkacsoportban való részvételre. Ez azért sajnálatos, mert az ő jövőbeli munkájuk kereteit is meg kell terveznünk a stratégiában. Kárpótlást nyújtanak azonban a munkában részt vál­laló lelkészekkel, a Stratégiakutató Intézet munkatársaival, illetve az Internet Mun­kacsoport tagjaival folytatott izgalmas vi­ták, gyümölcsöző eszmecserék, melyek során jövőképünket formáljuk. Igyekszünk minél szélesebb kitekintés­re alapozni a stratégiát, mely a különböző intelligens társadalom projektektől kezd­ve a református tudástársadalmi stratégián keresztül a pannonhalmi bencés apátság fejlesztési koncepciójáig ível. Bogdányi Gábor Budapest, Deák tér 4. A főváros közepe. Templom, egyházi épületek, mellette a Sütő utcában az Evangélikus Leánygim­názium - volt. Iskola, ahol nemcsak ma­gas követelmények, szigorú rend uralko­dott, de sajátos légkör is. Tanáraink tudtak minket szeretni, és mi gyermek­ként is, felnőttként is szerettük, máig tiszteljük őket. Ahol jeles operaénekese­ket, színészeket, mérnököket, tanárokat, családanyákat neveltek, s ahol máig, holtig - sőt azon túl is tartó - barátságok születtek. Erre vágytam, amikor meg­született egyetlen unokám... Okos, eleven kicsi unokám olyan böl­csődei tapasztalatokban részesített, ame­lyekre lidérces álmaimban sem gondol­tam. Ott szerzett szókészletének egy része családunkban és tanári munkám­ban soha nem volt használatos, igaz, ma­napság egyes „irodalmi” müvekben két­ségkívül „divatos” kifejezések ezek. Hogyan jelentkezzünk ilyen háttérrel az evangélikus óvodába? Némi aggodalom­mal pályáztunk, ám végül bejutottunk. Az óvónők, Deák Ildikó, Südy Györgyné (Már­ti), Szűcs Mária (Marcsi) kedves figyelem­mel fogadtak mindezek ismeretében is. Programjukban hittantanítás, játszótéri le­vegőzés, uszodalátogatás is szerepel. A gyerekek elevenek, jókedvűek, de fegyel­mezettek is. Ezt halk, kedves felszólítással érik el. Honnan tudom? Három és fél éves kisunokám - az óvoda egyik legkisebbje - a következőket telefonálta: „Nagyikám, ugye elviszel engem Csákvárra, a táborba? Édesanyáék dolgoznak a hétvégén is, de ugye te elviszel?” Meglepett a feladat: út az ismeretlenbe, viszont a könyörgő hang­nak nem lehetett ellenállni. A csákvári családos csendeshétvégét egy vasárnapi családi istentisztelet előz­te meg a Deák téren. Az óvodások szüle­ikkel, testvéreikkel jönnek. Mire számít­hatunk? Mit érthet egy három és fél éves kisgyerek az igehirdetésből? Eddig nem mertük templomba vinni, mert féltünk attól, hogy kis örökmozgó unokánk megzavarja esetleg az áhítatot, hiszen minden érdekli, kérdez, beszél, csiripel. Ildikó és Márti személyre szóló figye­lemmel, mosolyogva fogadtak, azt mondták, örülnek nekünk. A rövid ige­hirdetést Cselovszky Ferenc lelkész tar­totta. És a kicsi óvodások figyeltek. Nem mondom, hogy mozdulatlanul, hangtala­nul, de nem zavaróan viselkedtek. Hatal­mas lepedő mögött ámyjátékkal bemuta­tott bibliai történetet láttunk. A munká­ban, a szervezésben, előadásban az ifjú óvónők férjei is részt vettek. Úrvacsora. Mit ért ebből csöpp Jáz­min Juditom? De fogja a kezemet, mel­lettem térdel, és örül a lelkész simogatá- sának. Felemelő élmény volt. Trajtler Gábor szolgált orgonajátékkal, a kicsik élvezték a harangok csilingelősét is. Igen, de a következő héten táborozás lesz pénteken, szombaton és vasárnap! Nagy feladat ismeretlen körülmények kö­zött. Fivérem, a pestszentlőrinci egyház- község felügyelője az útimarsallunk. Az eső esik. A város pénteki csúcsforgalma már az Erzsébet hídon csüg- gesztő. Az eső zuhog, hamar sötétedik, de Csákváron, a Luther utca 1 .-ben Cselov­szky Ferenc moso­lyog, szobát ajánl, ahol emeletes vas­ágyak várnak, és mű­ködő gázkonvektor. Mosolyog Zászka- liczky Zsuzsó is, meg­érkezik Ildikó és fér­je, minden otthonos, családias. Terítenek vacsorára, Ildikó ismerteti a programot, a gyerekek intésére figyelnek, és mondják az asztali áldást. Másnap is esik, még éjjel is, meg min­dig. A program változik, mert nem lehet leveleket gyűjteni az erdőben, de vannak vetélkedők a kicsiknek és a nagyoknak - az aprók számára is megoldható felada­tokkal ■- és türelem, kedvesség. A gyere­kek jól érzik magukat, a mienk annak el­lenére is, hogy fülig sáros. Ildikó és Márti férje magától értető­dően, természetesen vesz részt minden feladatban, intelligenciájuk, magatartá­suk, tájékozottságuk, a szülőkkel való baráti együttműködésük sok szép percet jelent. Hiába esik az eső, éjjel-nappal imádságos, vidám, énekkel, tánccal, Isten igéjével töltött órák ezek. A higgadt, okos,jól képzett, bátor óvónők munkájá­nak egyik következménye az, hogy a legkisebbek egyike máig ezt kérdezi: „Mikor megyünk megint Csákvárra?” Köszönet érte Zászkaliczky Péter igaz­gató lelkésznek, a csákvári gyülekezeti ház és a Deák téri óvoda létrehozójának, számos hasznos gondolat fáradhatatlan megvalósítójának, valamint Ildikónak és Mártinak, illetve mindazoknak, akiket nem tudok név szerint felsorolni, de tettek azért, hogy gyerekeik és gyerekeink hívő, értelmes, áldozatos tagjai legyenek egy­házunknak, az emberiségnek. És köszönet és hála a mi Urunknak, Iste­nünknek, aki mindehhez hozzásegít, „mert nem azé, aki akaija, és nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené” (Róm 9,16). Van folytatója Ordass Lajos, Kékén András, Hafenscher Károly és nem utolsó­sorban keresztelő lelkészünk, Pintér Ká­roly példájának: hiszen szeretettel szere­tetre nevel együtt a templom és az iskola. Egy nagymama Az 1%-ról. Az alábbi nyilatkozaton valamilyen egyházi alapítvány céljaira lehet az 1%-ot rendelni. Az üres négyzetekbe a 11-jegyű adószámot kell beírni.->€• RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL A kedvezményezett technikai száma: □□□□□□□□ A kedvezményezett neve: Ennek kitöltése nem kötelező. □ □ TUDNIVALÓK Ezt a nyilatkozatot csak akkor töltse ki, ha valamely társadalmi szervezet, alapítvány vagy külön nevesített intézmény, elkülönített alap javára kíván rendelkezni. Ezt a nyilatkozatot tegye egy olyan postai szabvány méretű borítékba, amely e lap méretét csak annyiban haladja meg, hogy abba a nyilatkozat elhelyezhető legyen. FONTOS! A rendelkezése csak akkor érvényes és teljesíthető, ha a nyilatkozaton a kedvezmé­nyezett technikai számát, a borítékon pedig az ÖN NEVÉT, LAKCÍMÉT ÉS AZ ADÓAZONOSÍTÓ JELÉT pontosan tünteti fel. X RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL A kedvezményezett technikai száma: 0 o 3 5 A kedvezményezett neve: Magyarországi Evangélikus Egyház Ennek kitöltése nem kötelező. TUDNIVALÓK Ezt a nyilatkozatot csak akkor töltse ki, ha valamely bíróság által bejegyzett egyház vagy a költségvetés kiemelt előirányzata javára kíván rendelkezni. Ezt a nyilatkozatot tegye egy olyan postai szabvány méretű borítékba, amely e lap méretét csak annyiban haladja meg, hogy abba a nyilatkozat elhelyezhető legyen. FONTOS! A rendelkezése csak akkor érvényes és teljesíthető, ha a nyilatkozaton a kedvezmé­nyezett technikai számát, a borítékon pedig az ÖN NEVÉT, LAKCÍMÉT ÉS AZ ADÓAZONOSÍTÓ JELÉT pontosan tünteti fel. * A* # 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom