Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-06-02 / 22. szám
4. oldal 2002. JÚNIUS 2. Evangélikus Élet 360 lelket hív a harang Szergény Vas megye és Veszprém megye határán levő kis község, egyetlen temploma az evangélikus templom. Tiszta magyar falu, lakói korán csatlakoztak a reformáció hitvallásához és századok óta hűségesen őrzik evangélikus identitásukat. A termőföld művelésével foglalkozó gazdák, akik a hitük megőrzése mellett mindig hangsúlyt helyeztek a kultúra és művelődés fejlesztésére és ápolására is. Templomot, iskolát, művelődési házat építettek, színi előadásokat szerveztek, és mindezt napjainkban is szeretettel működtetik. A 360 lelket számláló evangélikus gyülekezetnek Szentháromság vasárnapján nagy ünnepe volt. A második világháborúban elhurcolt és azóta hiányzó nagyobbik harang helyén új harang szólalt meg. Egy héttel az avatás előtt a templomban már kiállították a gyönyörű új harangot és szinte a falu egész lakossága, a gyermekektől a falu legidősebb emberéig, mindenki közelről megnézhette, megsimogathatta mielőtt felkerült a toronyba. Az ünnepi harangavató istentiszteleten a szolgálatot a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke végezte Pintér Mihály és Szirmai Zoltán esperesek segédletével. Igehirdetésében Ittzés János, Mt 28,16-20 alapján Jézus egyházat bűnbánatot és a feltámadás reménységét sem. így emlékezünk őseinkre is, hazatért szeretteinkre is. A harangszó a feltámadott Jézus Krisztus győzelmének himnusza is lehet. A harang rezgése és hangja megtöri a villámok, jégesők pusztító erejét, de lelki értelemben is megtörheti az emberi indulatok villámait. így szóljon az új harang csodás hangja, isteni hírnökként Szergényben. A zsúfolásig megtelt templomban nagy figyelemmel hallgatták az Ige üzenetét és nagy számmal járultak az úrvacsorái oltárhoz. Az istentiszteletet követő ünnepi közgyűlésen többen köszöntötték a gyülekezetei: Kiss Attila gyülekezeti és egyház- megyei felügyelő, dr. Kéry Lajos, a Pesti Egyházmegye felügyelője, dr. Fabiny Tibor ny. teológiai professzor, aki korábban gondozta a gyülekezetei, Szirmai Zoltán pesti esperes, aki az adományozó dr. Sülé Imrének és családjának barátjaként és a harang készítésének mozgatójaként szólalt meg, Pintér Mihály helyi esperes, dr Kálmán Attila református főgondnok, a Pápai Református Gimnázium igazgatója, aki elhozta a gimnázium énekkarát is az istentiszteletre, Magassy Sándorné korábbi lelkész és a gyülekezet gyermekei-fia- taljai, akik versekkel, virággal és bibliai idézetekkel köszöntötték a gyülekezetei és a vendégeket. A köszöntések sorát Ittzés János püspök zárta. Kovács Etelka gyülekezeti lelkész vezette a közgyűlést és fejezte ki köszönetét az új harang adományozásáért dr. Sülé Imrének, aki testvéreivel és szüleivel együtt Szergényben töltötte gyermek és ifjúkorának jelentős részét, valamint megköszönte azt a Hollandiából érkezett elektromos orgonát, amelyet dr. Piri Zoltán professzor közvetítésével kapott a gyülekezet. Az avató-istentiszteletet követően a dúsan terített fehér asztalok mellett folytatódott a közösségteremtő ünneplés. Itt Molnár Csaba alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket és a falu nevében megható szavakkal köszönte meg az 58 éve hiányzó új harangot, Gombos LaA harangot adományozó dr. Siile Imre jobbján Gombos Lajos aranykoszorús harangöntő mester Szabó Jenőné gondnok az elektromos orgona adomományozója, dr. Piri József professzor felé is virágcsokorral „tolmácsolta” a gyülekezet köszönetét Fotó: Menyes Gyula megalapító missziói parancsáról és a harangok hármas szolgálatáról beszélt. Noha a háborúk idején a harangokból gyilkos fegyvereket készítettek, azok igazi szolgálata a hívogatás, az elsiratás és a veszélyjelzés, illetve a villámok megtörése. — A hívogató harangszót nem elég meghallani füllel, a lábaknak is indulnia kell, hogy Isten szava eljusson a szívekig. A halottak elsiratása nem nélkülözheti a mulasztásaink felett érzett jós aranykoszorús harangöntő mester nagyszerű munkáját. Dr. Sülé Imre pedig maga és családja nevében fejezte ki abbéli örömét, hogy gyermekkora kedves falujának és szülei emlékének ajánlhatta fel a harangot. Szólaljon meg a harangszó templomok tornyaiban, de mindennapjaink során lelkünk békességre és Isten üzenetére váró csendjében is! Szirmai Zoltán Az Evangélikus Nők Klubja következő alkalmára 2002 június 1-jén. szombaton de. 10 órától kerül sor a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájában (1085 Budapest, Üllői út 24.) Vendég: Némethné Balogh Eszter lelkész, aki „... elbeszéljük a jövő nemzedéknek”- Továbbadható-e hit? címmel tart előadást. Az alkalomra mindenkit sok szeretettel hív és vár a Női Misszió Osztálya A régi tantestület még élő tagjai közül ketten - Martosné Sztokay Piroska és Erdélyi lstvánné, Gerda - együtt emlékeztek tanítványaikkal. Fotó: Bottá Dénes „Emlékezzetek pedig vissza a régebbi napokra, amelyekben minekutána meg- világosíttattatok, sok szenvedésteljes küzdelmet állottatok ki. Midőn egyfelől gyalázásokkal és nyomorgattatásokkal nyilvánosság elé hurcoltak titeket, másfelől társai lettetek azoknak, akik így jártak. Mert a foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását örömmel fogadtátok, tudván, hogy nék- tek jobb és maradandó vagyonotok van a mennyekben." (Zsid 10,32-34) A Deák téri templomban gyűltek ösz- sze a főváros régi evangélikus Leány- gimnáziumának egykori növendékei, hogy istentisztelet után az intézmény dísztermében emlékezzenek meg az iskola hányatott életének két fontos állomásáról. Emlékeztek az ötven évvel ezelőtt végzettekre (az utolsó évfolyamra, melynek tagjai még itt érettségizhettek, mielőtt az egyház „vagyonát elrabolták”), de emlékeztek azokra is, akik negyven évvel később az újraindult iskolába iratkozhattak be,- amikor a feszültségek, rágalmak ellenében az állhatatosság győzött... A nyolcvanas évek vége óta rendszeresen megrendezett találkozó délutánján részt vettek az iskola mai növendékei is. Zenéltek, szavaltak, s közben a két, jubileumát ünneplő osztály egy-egy képviselője elevenítette fel a múltat. Az ötven éve „érettek” 1944-52 között - mint az a dátumokból sejthető -, kezdettől baljós, végig nehéz helyzetben voltak. Előbb németet, majd angolt, végül oroszt tanultak. A hagyományos tárgyak menetközben átalakultak, az osztályzatok értéke előre-hátra változott. Négy igazgatót és két osztályfőnököt értek meg, de meg kellett érniük azt is, hogy társaikat év közben kitelepítették, a Hortobágyfa hurcolták. A tíz éve újraindult iskoláról egyik „alapító őse”, Fáni, a kutyával kísért vak leány számolt be. O harmadik évben került ide, kutyájával együtt, és azóta elvégezte a teológiát is. Mint mondta, ők az elsők között voltak, akiket IV. osztályban elvittek Erdélybe, az énekkarba pedig még évekig visszajártak. Egy ifjú növendék egy megrendítő verset is elmondott, melyet nagyanyja írt 1946-ban, „Tied az ország!” címmel. Akár ma is írhatta volna, címe, tartalma annyira időszerű. Mint ahogy időszerűek és megfontolandók Pál apostol további sorái is (Zsid 10.35-39.): „Ne dobjátok el hát bizodalmátokat, melynek nagy jutalma van. Mert békességes tűrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az ígéretet. Mert még vajmi kevés idő, és aki eljövendő, eljö és nem késik. Az igaz pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem. De mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk. ” Kovács Mária Ujraszentelték a bonyhádi templomot Küldetésben Regionális Nőtalálkozó, Tengelic, 2002. május 25. Vajon, tudjuk-e mi nők, hogy Istenünk milyen küldetést szánt nekünk? Megszólalhat-e O általunk - beszédünkkel, tetteinkkel, az egész életünkkel? - Ezekre a kérdésekre kereste a választ Tolna-Baranya megye közel 50 asszonya a tengelici Regionális Nőtalálkozón, B. Pintér Márta bátorító irányításával. E napon akaratlanul is két civilizáció került egymás mellé. Délelőtt az „európai” gondolkodású, mai, mindennek és mindenkinek megfelelni akaró - teljesítménycentrikus - asszonyaink elhívását boncolgattuk, délután - diavetítésen - az afrikai asszonyok alapvető jogaikért vívott szívfájdító küzdelméről hallhattunk, láthattunk. A találkozó célja félreérthetetlen: a nők bíztatása, hogy betöltsék Istenünk szeretetében a rájuk bízott feladatot. Bodáné Patrik Szilvia A bonyhádi evangélikus templomot három év alatt építették, és 1800. augusztus 20-án szentelték fel. A templomtornyot később a vihar ledöntötte, 1910-ben újították fel. Szakemberek szerint a templomépítészetben a leg- kiforrottabbak közé tartozik a bonyhádi evangélikus templom. A templomtoronnyal az utóbbi években statikai gondok voltak, kibillent az egyensúlyából. Az alap megerősítését a német szövetségi kormány adományából, az erdingi testvérgyülekezet szervezésében sikerült megvalósítani - tudtuk meg Krähling Dánieltől, a Tolna-Baranya Egyházmegye esperesétől. Az idén befejezett külső és belső tatarozást az államosított ingatlanokért járó kárpótlási összegből fedezték. A felújított templomot a pünkösdi ünnepi istentiszteleten szentelték újra. Az igehirdető D. Dr. Harmati Béla püspök volt, aki méltatta a gyülekezet áldozatkész munkáját. Máté Réka Győri pályaavató Régi vágya valósult meg a győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ tanulóinak és tanárainak, amikor május 24-én birtokba vehették a Rába-partján megépült sportpályát. Az intézmény a Magyarországi Evangélikus Egyház, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával valósította meg a beruházást. A sportpálya avatását a gyerekek 64 ütemű bemutató gyakorlata, illetve a szomszédos iskolák részvételével megrendezett kosár- és kézilabdatorna tette emlékezetessé. Uram Zsuzsa felvétele L J
