Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-03-24 / 12. szám
Fotó: Győri János Sámuel 4. oldal 2002. MARCIUS 24. Evangélikus Élet MISSZIÓI KONZULTÁCIÓ Értékelés, tervezés, stratégia Egyházunk Evangelizációs és Missziói Bizottsága, az egyházmegyei missziói felelősök, valamint a különböző missziói munkaágak vezetői kétnapos konzultációt tartottak az elmúlt héten, a piliscsabai Béthel Missziói Otthonban. Az Ittzés János püspök és Gáncs Péter országos missziói lelkész által vezetett tanácskozásnak összetett feladata volt. A jelenlévő közel 30 missziós munkatárs először is megvizsgálta, hogy az 1999-ben, az Országos Közgyűlés által elfogadott 12 pontos missziói stratégiából mi, és hogyan valósult meg. Különösen is részletesen foglalkoztak azzal a ponttal, amely leépülő egyházközségeink megmentését tűzte ki célul. Koczor Miklós beszámolt arról a felmérésről, amely országosan igyekezett feltérképezni a valós helyzetet és a segítségnyújtás lehetőségeit. Mivel eddig csak 40 gyülekezettől érkezett válasz, a Missziói Bizottság úgy döntött, hogy az egyházmegyei missziói felelősök segítségével - egyházmegyénként legalább egy-egy gyülekezet felkarolásával - elindít egy gyülekezet-újraélesztési kísérletet. A konzultáció foglalkozott egyházunk missziói törvényének esetleges revideálá- sával is, mivel az élet gyakran meghaladja a törvényeket. Szükséges néhány olyan alapfogalom újragondolása is, mint például: mit értünk evangélizáción, belmisszión vagy éppen külmisszión a XXI. század magyar evangélikus egyházában. Elkészült a következő hároméves missziói stratégia vázlatos tervezete is, amely megfelelő kidolgozás után kerül az Országos Közgyűlés elé. Fokozott hangsúlyt kap majd a kerületi missziói munka, amit előbb-utóbb, önálló kerületi missziói lelkészeknek kellene összefogniuk. A kerületek spirituális közösségét segítik az idén másodízben megrendezendő kerületi missziói napok Szegeden, Miskolcon és Pápán. Ezek előkészítésével három munkacsoport foglalkozott. A prioritások közé tartozik az úgynevezett „társadalmi misszió” erősítése, különösen is az alkoholbetegek rehabilitálásának az ügye. A györkönyi „Szöllőtő” Alapítvány fejlesztése már folyamatban van jelentős közegyházi támogatással. Hamarosan kiírásra kerül a megfelelő munkatársakat kereső pályázat', hiszen ezen a területen is ez az egyik legizgalmasabb és legkényesebb kérdés... Meghívott vendégként tájékoztatta a konzultáció résztvevőit az azóta már hivatalosan is megalakult Evangélikus Belmissziói és Baráti Egyesület célkitűzéseiről az egyesület világi elnöke, iff. Fabiny Tibor egyetemi tanár. Misszió és struktúra címmel ifj. Hafenscher Károly országos irodaigazgató tartott előadást, melyet eleven megbeszélés követett. Teljes konszenzus alakult ki arra nézve, hogy mindannyiunk közös érdeke a misszió ügyét valóban segítő, a táguló lehetőségekkel bölcsen gazdálkodó, az építő erőket integráló struktúra megteremtése. G. P. „EGYHÁZUNK MAI FOGSÁGA A SZEKULARIZMUS” Belmissziói egyesület alakult Március 16-án Kelenfoldön 61 rendes és 5 pártoló taggal megalakult az Evangélikus Missziói és Baráti Egyesület (EBBE). Az alakuló közgyűlésen az új szervezet világi elnökévé ifj. Fabinyi Tibort, lelkészi elnökévé pedig Szeverényi János budai esperest választották. Az elfogadott alapszabály szerint az EBBE rendszeres imaalkalmakat tart, a misszió előmozdítására pedig hitébresztő és hitmélyítő bibliatáborokat, evangélizá- ciókat szervez. Segíti az erőtlen szórványok gondozását és új gyülekezetek alapítását. A gyakorlati gyülekezet- és egyházépítés előmozdítása érdekében munkatársképző teológiai konferenciákat, népfőiskolái alkalmakat indítanak. Támogatják az egyház diakóniai szolgálatát az árvák, elesettek, szenvedélybetegek felé és dolgozni kívánnak az ifjúsági munkában is. Az egyesület internetes honlap, sajtókiadványok és belmissziói munkaprogram megjelentetését is tervezi. E célok megvalósítására a továbbiakban munkabizottságokat hoznak létre. „A mozgalom ellenzőitől annyit kérünk, ami a Nikodémus bölcsessége. Engedjenek minket dolgozni, azután majd kiderül: Istentől való-e mindez” - mondta bevezető áhítatában Szakács Tamás lelkész. Várakozáson felül sokakat mozdított meg, vihart kavart és pozitív folyamatokat hozott az országos egyházban is a szervezőknek az egyházunk mai fogságáról, a szekularizmusról szóló levele - számolt be ifj. Fabinyi Tibor. Rámutatott: szándékuk nem egyházpolitikai „puccs”, személyeskedés volt, az egyházi munkát kívánják alulról szerveződve segíteni. A megújulási mozgalom célja az egyéni helyett a közösség egészének megtérésre buzdítása. Az antropocentrikus helyett a lutheri krisztocentrikus teológiához kell visszatérni. Imádkozó szolgálatra és feladatvállalásra van szükség, hiszen egyházunknak a rendszerváltás után 12 évvel sincs belmissziói programja - fogalmazott Szeverényi János. Az EBBE saját gyökereit a hét évtizede - Túróczy Zoltán, Gáncs Aladár munkája nyomán - szerveződött baráti mozgalomban és a Dunántúli Luther Szövetség 1923- tól indult belmissziói munkaprogramjában találta meg. A mozgalom 2001. november 28-án imaalkalommal kelt életre. Az idén január 8-án kelt „fogságlevelüket” - amely a márciusi Lelkipásztorban jelent meg - eddig mintegy négyszázan írták alá. Binder István Első hívás „ISTEN MUNKATÁRSAI VAGYUNK...” összefoglaló címmel EGYHÁZKERÜLETI MISSZIÓI NAP lesz Miskolcon, Szegeden és Pápán, április 27-én, szombaton 10-től 16 óráig. Á részletes programot később közöljük. Van esély arra, hogy Magyarországon és a határainkon túl, az egész Kárpátmedencében egy lelki megújulás, ébredés induljon el? Sokunkban bizonyára kétség ébred e kérdés hallatán. Mert a tapasztalatunk más. Ma valószerűtlennek tűnik, hogy Krisztus evangéliuma tömegesen érje el az Istentől egyre jobban elidegenedő, szekularizálódó embereket. Azok az igehirdetők is hiányoznak, akik átütő erővel tudnák szólni a Biblia örömüzenetét korunk társadalmának. A körülmények - szerintünk - ellene szólnak mindenfajta lelki megújulás lehetőségének. De milyen jó, hogy nekünk nem a körülményekre keli tekintenünk, hanem Isten Szentlelkére szabad építenünk! Miénk az ígéret, hogy a Lélek szele ott fúj, ahol akar, és akkor, amikor Neki tetszik. Ezzel a bizonyossággal gyűlt össze az a közel 600 ember Csillebércen, a volt úttörőváros területén, akik részt vettek a Billy Graham Evangélizációs Társaság által támogatott „Hirdesd az igét” című konferencián. A március idusát megelőző napokban olyan evangélisták, lelki- pásztorok és lelkimunkások találkoztak mintegy 14 felekezet képviseletében, akik évek óta szívükön viselik és imádságukban hordozzák a Kárpát-medencei ébredés ügyét. A Lélekért való könyörgésen túl, a konferencia szervezőinek célkitűzése volt, hogy ezek a napok felkészítsenek az evangélizációs szolgálatra. Előadások hangzottak el arról, hogy miként lehet a mai világban „erőteljesen kommunikálni Isten szeretetének üzenetét” - ahogyan azt Bob Tanner, a Billy Graham Társaság Európa-titkára üdvözlő szavaiban megfogalmazta. Két esztendővel ezelőtt már sor került Amszterdamban - tízezer prédikátor részvételével - egy világméretű evangélista találkozó megrendezésére. A budapesti alkalom ennek utókonferenciájaként került bejegyzésre, lehetőséget adva, hogy akiknek akkor nem volt módjuk Hollandiába eljutni, itt gondolkodhassanak el küldetésükről és készülhessenek fel az Ige hirdetésének szolgálatára. Az előadók közt nemcsak külföldiekkel, nemcsak a Billy Graham Társaság munkatársaival, hanem sok hazaival is találkozhattak a résztvevők. A nyitó előadást John Stott, brit tudós teológus tartotta. Legismertebb könyvei - a „Hiszek az igehirdetésben”, „A prédikátor arcképe” - nyomán nem kis várakozás előzte meg jövetelét. A nyolcvanadik életévét betöltött teológus a Szentírásról, mint az evangéliumhirdetés alapjának egyedülállóságáról, tekintélyéről és hatalmáról, erejéről vallott, korát meghazudtoló frissességgel. A második nap előadásai pedig az evangélista személyét állították homloktérbe. Révész Árpád, baptista prédikátor a szolgálatra való elhívásról szólt. Tom Phillips (akire mint az 1989-es népstadionbeli Billy Graham-evangélizáció főszervezőjére emlékezhetnek sokan) arra hívta fel a figyelmet, hogy az evangélista hitelességének elengedhetetlen feltétele a feddhetetlen, tiszta életmód. Ezt egészítette ki Cseri Kálmán református lelkész bizonyságtétele az igehirdető belső életéről. Mindketten hangsúlyozták az evangélista felelősségét. Azt, hogy a Krisztussal való személyes kapcsolat mélységén múlik a szolgálat hatékonysága. A következő nap előadásain az evangélummal megszólítandó emberről esett szó. Sokak örülhettek annak, hogy sikerült Ulrich Parzany német igehirdetőnek, ha csak egy napra is, de eljönnie a konferenciára. O a XXI. század emberéről szólt. Ezt folytatta Borzási István Erdélyből, aki „Evangélizáció a Kárpátmedencében” címmel beszélt „hazai” kihívásainkról. A konferencia evangélikus előadója, Szeverényi János az evangélista és gyülekezete - olykor nem könnyű - kapcsolatáról szólt őszintén. A konferencia legemlékezetesebb pillanataiban videofelvételen vallottak hitükről, küldetésükről a még közöttünk élő evangélista elődök. Örömünkre a megszólalók közptt volt Csepregi Béla ny. evangélikus lelkész is. Ők hatan adták át jelképesen a „stafétabotot” a ma evangélistáinak. Lelkűkre kötve, hogy az igehirdetőknek elsőként a családjukban kell helyt állniuk, Isten Igéjének engedelmességére nevelniük. Tavasz van Magyarországon! - kezdte a konferencia záró igehirdetését március 14-én Szabó Dániel református főgondnok, utalva a konferenciát végig kísérő napsütéses időjárásra. De a kikelet lelki értelemben is itt van! - folytatta. Isten vár, hogy munkába, aratásába álljon a népe. Pál apostol Timóteushoz intézett szavait idézte, bátorítva a hallgatóságot: „ ...gerjeszd fel az Isten kegyelmi ajándékát, amely kezeim rád tétele által van benned. ” (2Tim 1,6) Lelkesítő szavai nem tűntek hipnózisnak, „öngerjesztésnek”, hanem a találkozó résztvevőinek együttes élményét, meggyőződését tükrözték. Azt a hitet, hogy Isten Szentlelke adhat ébredést, megújulást a Kárpát-medencében. „Erre az 500 emberre vár, hogy vigye 50 millióhoz az evangéliumot?” - tették fel többször is a kérdést a délelőttök előadói és a délutáni szekcióülések vezetői.- „A Kárpát-medence kisebbsége elérheti az örömhírrel a többséget?” Miért ne?!- hangzott szívből jövően a válasz. A Szentlélek Isten akaratából, az Ő munkája nyomán, mindez sikerülhet! B. Pintér Márta Húsz János emlékezete Hatszáz évvel ezelőtt, 1402. március 14- én a prágai egyetem bölcsészeti karának dékánját, Húsz János magisztert beiktatták a Betlehem kápolna prédikátorának. Akkor még nem sejtette a világ, hogy ez az alig 33 éves tudós pap-tanár a cseh nép reformátora, sőt nemzeti hőse lesz, akinek a mozgalmát éppen ettől az időponttól számítja az egyháztörténet. Ez a 600 éves jubileum indította a magyarországi Cseh Centrum vezetőségét arra, hogy egy nemzetközi tudományos konferenciát hívjon össze a huszitizmus európai társadalomban betöltött jelentőségéről. A házigazda, Csémy Tamás nagykövetségi tanácsos - az intézet igazgatója - cseh és magyar protestáns teológusokat kért fel előadókul. A prágai Károly Egyetem Huszita Teológiai Fakultása részéről dr. David Tonzar az 1420-ban megfogalmazott „négy prágai artikulus” jelentőségéről és 20. századi hatástörténetéről, a prágai egyetem Evangélikus Teológiai Karának képviselője, dr. Óta Halama professzor pedig Húsz emlékének a cseh Testvér Egyházban történő ünnepléséről szólt. Magyar részről dr. Horváth Erzsébet, a református egyház Zsinati Levéltárának vezetője a cseh-magyar református testvérkapcsolatok egykori és legújabb kori történetét ismertette. Korányi András, Hittudományi Egyetemünk dok- torandusza Luxemburgi Zsigmond császár és magyar királynak a konstanzi zsinat döntésében vitt szerepét tette vizsgálat tárgyává, e sorok írója pedig a huszitizmus magyarországi hatását elemezte. Az előadások szünetében a résztvevőknek alkalmuk volt a nemrég felújított épület intézményének könyvtárát és kiállítását is megtekinteni. Mi magyarok több szempontból is hálával tartozunk a csehek nagy tudósának. Egyfelől továbbvitte a francia valdens, majd az angol wiclifita mozgalom biblikus teológiai felismeréseit, s ezzel mintegy előfutára lett az egész Európát átható lutheri reformációnak. Másfelől felbecsülhetetlen értéket jelentenek számunkra az ízes magyar nyelvű huszita bibliafordítások, amelyeket a Marc- hiai Jakab délvidéki inkvizítor által oly kegyetlenül üldözött és a Regátba menekült - Pécsi Tamás és Újlaki Bálint - prédikátorok önfeláldozó munkásságának köszönhetünk. id. Fabiny Tibor Ökumenikus lelkésztalálkozó Kelenfoldön A kerületünkben szolgálatot végző lelkészek az idei ökumenikus imahéten határozták el, hogy ezentúl szeremének havonként (kötetlen együttlét formájában) találkozni, és egy-egy estét együtt tölteni. Március második keddjén került sor az első ilyen alkalomra tanácstermünkben, melyen mind a három történelmi felekezet képviseltette magát. A bemutatkozáson túl (ki-ki röviden elmondta, miként is lett lelkész, s hogyan vezetett idáig szolgálati útja) röviden kiértékeltük a januári imahetet, és megbeszéltük, hogyan képzeljük el a folytatást. Nyárig nagyjából ki is alakult a menetrend, így leszünk majd együtt a ciszterciek Szent Imre házában, majd az Ildikó téri református parókián, a nyár elején pedig a pálos rendiek gellérthegyi sziklakápolnájában. Témáról, lelki táplálékról a házigazdák feladata lesz gondoskodni. A következő találkozón például az imahéten, Assisiben megtartott világvallások találkozójáról lesz szó... Reméljük, hogy Isten áldása kíséri majd ezeket a - nem protokolláris - együttléteket. Bízunk abban, hogy - egymás (tanításának is) jobb megismerésén túl — minden, a kerületünket egyházi szempontból érintő kérdést nyugodtan, terített asztal mellett tudunk majd megvitatni és megbeszélni, s ezáltal keresztyénkeresztény meggyőződésünkről, látásunkról és értékeinkről egységese(bbe)n tanúskodni. Közös kezdeményezésünkben Jézus főpapi imájának egyik kérése vezérel és buzdít minket: „...hogy mindnyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek... ” (Jn 17,21). Bottá Dénes felvételén (bal szélen) a vendéglátó evangélikus gyülekezet lelkésze, Blázy Árpád, mellette Kulcsár Zsuzsa hatodéves teológus, dr. Brückner Ákos Előd O. Cist. plébános és Berecz Miklós kápolnaigazgató (háttal: Barna Ákos OSPPE lelkész) 1 'f