Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-03-24 / 12. szám

Fotó: Győri János Sámuel 4. oldal 2002. MARCIUS 24. Evangélikus Élet MISSZIÓI KONZULTÁCIÓ Értékelés, tervezés, stratégia Egyházunk Evangelizációs és Missziói Bizottsága, az egyházmegyei missziói felelő­sök, valamint a különböző missziói munkaágak vezetői kétnapos konzultációt tartot­tak az elmúlt héten, a piliscsabai Béthel Missziói Otthonban. Az Ittzés János püspök és Gáncs Péter országos missziói lelkész által vezetett ta­nácskozásnak összetett feladata volt. A jelenlévő közel 30 missziós munkatárs elő­ször is megvizsgálta, hogy az 1999-ben, az Országos Közgyűlés által elfogadott 12 pontos missziói stratégiából mi, és hogyan valósult meg. Különösen is részletesen foglalkoztak azzal a ponttal, amely leépülő egyházközségeink megmentését tűzte ki célul. Koczor Miklós beszámolt arról a felmérésről, amely országosan igyekezett fel­térképezni a valós helyzetet és a segítségnyújtás lehetőségeit. Mivel eddig csak 40 gyülekezettől érkezett válasz, a Missziói Bizottság úgy döntött, hogy az egyházme­gyei missziói felelősök segítségével - egyházmegyénként legalább egy-egy gyüleke­zet felkarolásával - elindít egy gyülekezet-újraélesztési kísérletet. A konzultáció foglalkozott egyházunk missziói törvényének esetleges revideálá- sával is, mivel az élet gyakran meghaladja a törvényeket. Szükséges néhány olyan alapfogalom újragondolása is, mint például: mit értünk evangélizáción, belmisszión vagy éppen külmisszión a XXI. század magyar evangélikus egyházában. Elkészült a következő hároméves missziói stratégia vázlatos tervezete is, amely megfelelő kidolgozás után kerül az Országos Közgyűlés elé. Fokozott hangsúlyt kap majd a kerületi missziói munka, amit előbb-utóbb, önálló kerületi missziói lelkészek­nek kellene összefogniuk. A kerületek spirituális közösségét segítik az idén másod­ízben megrendezendő kerületi missziói napok Szegeden, Miskolcon és Pápán. Ezek előkészítésével három munkacsoport foglalkozott. A prioritások közé tartozik az úgynevezett „társadalmi misszió” erősítése, külö­nösen is az alkoholbetegek rehabilitálásának az ügye. A györkönyi „Szöllőtő” Ala­pítvány fejlesztése már folyamatban van jelentős közegyházi támogatással. Hamaro­san kiírásra kerül a megfelelő munkatársakat kereső pályázat', hiszen ezen a területen is ez az egyik legizgalmasabb és legkényesebb kérdés... Meghívott vendégként tájékoztatta a konzultáció résztvevőit az azóta már hivata­losan is megalakult Evangélikus Belmissziói és Baráti Egyesület célkitűzéseiről az egyesület világi elnöke, iff. Fabiny Tibor egyetemi tanár. Misszió és struktúra címmel ifj. Hafenscher Károly országos irodaigazgató tartott előadást, melyet eleven megbeszélés követett. Teljes konszenzus alakult ki arra néz­ve, hogy mindannyiunk közös érdeke a misszió ügyét valóban segítő, a táguló lehe­tőségekkel bölcsen gazdálkodó, az építő erőket integráló struktúra megteremtése. G. P. „EGYHÁZUNK MAI FOGSÁGA A SZEKULARIZMUS” Belmissziói egyesület alakult Március 16-án Kelenfoldön 61 rendes és 5 pártoló taggal megalakult az Evangéli­kus Missziói és Baráti Egyesület (EB­BE). Az alakuló közgyűlésen az új szer­vezet világi elnökévé ifj. Fabinyi Tibort, lelkészi elnökévé pedig Szeverényi Já­nos budai esperest választották. Az elfogadott alapszabály szerint az EBBE rendszeres imaalkalmakat tart, a misszió előmozdítására pedig hitébresztő és hitmélyítő bibliatáborokat, evangélizá- ciókat szervez. Segíti az erőtlen szórvá­nyok gondozását és új gyülekezetek ala­pítását. A gyakorlati gyülekezet- és egyházépítés előmozdítása érdekében munkatársképző teológiai konferenciá­kat, népfőiskolái alkalmakat indítanak. Támogatják az egyház diakóniai szol­gálatát az árvák, elesettek, szenvedélybe­tegek felé és dolgozni kívánnak az ifjúsá­gi munkában is. Az egyesület internetes honlap, sajtókiadványok és belmissziói munkaprogram megjelentetését is tervezi. E célok megvalósítására a továbbiakban munkabizottságokat hoznak létre. „A mozgalom ellenzőitől annyit ké­rünk, ami a Nikodémus bölcsessége. En­gedjenek minket dolgozni, azután majd kiderül: Istentől való-e mindez” - mond­ta bevezető áhítatában Szakács Tamás lelkész. Várakozáson felül sokakat moz­dított meg, vihart kavart és pozitív folya­matokat hozott az országos egyházban is a szervezőknek az egyházunk mai fogsá­gáról, a szekularizmusról szóló levele - számolt be ifj. Fabinyi Tibor. Rámuta­tott: szándékuk nem egyházpolitikai „puccs”, személyeskedés volt, az egyhá­zi munkát kívánják alulról szerveződve segíteni. A megújulási mozgalom célja az egyéni helyett a közösség egészének megtérésre buzdítása. Az antropocentri­kus helyett a lutheri krisztocentrikus te­ológiához kell visszatérni. Imádkozó szolgálatra és feladatválla­lásra van szükség, hiszen egyházunknak a rendszerváltás után 12 évvel sincs belmissziói programja - fogalmazott Szeverényi János. Az EBBE saját gyökereit a hét évtizede - Túróczy Zoltán, Gáncs Aladár munkája nyomán - szerveződött baráti mozgalom­ban és a Dunántúli Luther Szövetség 1923- tól indult belmissziói munkaprogramjában találta meg. A mozgalom 2001. november 28-án imaalkalommal kelt életre. Az idén január 8-án kelt „fogságlevelüket” - amely a márciusi Lelkipásztorban jelent meg - eddig mintegy négyszázan írták alá. Binder István Első hívás „ISTEN MUNKATÁRSAI VAGYUNK...” összefoglaló címmel EGYHÁZKERÜLETI MISSZIÓI NAP lesz Miskolcon, Szegeden és Pápán, április 27-én, szombaton 10-től 16 óráig. Á részletes programot később közöljük. Van esély arra, hogy Magyarországon és a határainkon túl, az egész Kárpát­medencében egy lelki megújulás, ébre­dés induljon el? Sokunkban bizonyára kétség ébred e kérdés hallatán. Mert a tapasztalatunk más. Ma valószerűtlen­nek tűnik, hogy Krisztus evangéliuma tömegesen érje el az Istentől egyre job­ban elidegenedő, szekularizálódó embe­reket. Azok az igehirdetők is hiányoz­nak, akik átütő erővel tudnák szólni a Biblia örömüzenetét korunk társadal­mának. A körülmények - szerintünk - ellene szólnak mindenfajta lelki meg­újulás lehetőségének. De milyen jó, hogy nekünk nem a körülményekre keli tekintenünk, hanem Isten Szentlelkére szabad építenünk! Miénk az ígéret, hogy a Lélek szele ott fúj, ahol akar, és akkor, amikor Neki tetszik. Ezzel a bizonyossággal gyűlt össze az a közel 600 ember Csillebércen, a volt úttörőváros területén, akik részt vettek a Billy Graham Evangélizációs Társaság által támogatott „Hirdesd az igét” című konferencián. A március idusát megelő­ző napokban olyan evangélisták, lelki- pásztorok és lelkimunkások találkoztak mintegy 14 felekezet képviseletében, akik évek óta szívükön viselik és imád­ságukban hordozzák a Kárpát-medencei ébredés ügyét. A Lélekért való könyör­gésen túl, a konferencia szervezőinek célkitűzése volt, hogy ezek a napok fel­készítsenek az evangélizációs szolgálat­ra. Előadások hangzottak el arról, hogy miként lehet a mai világban „erőteljesen kommunikálni Isten szeretetének üzene­tét” - ahogyan azt Bob Tanner, a Billy Graham Társaság Európa-titkára üdvöz­lő szavaiban megfogalmazta. Két esztendővel ezelőtt már sor került Amszterdamban - tízezer prédikátor rész­vételével - egy világméretű evangélista találkozó megrendezésére. A budapesti alkalom ennek utókonferenciájaként ke­rült bejegyzésre, lehetőséget adva, hogy akiknek akkor nem volt módjuk Hollandi­ába eljutni, itt gondolkodhassanak el kül­detésükről és készülhessenek fel az Ige hirdetésének szolgálatára. Az előadók közt nemcsak külföldiekkel, nemcsak a Billy Graham Társaság munkatársaival, hanem sok hazaival is találkozhattak a résztvevők. A nyitó előadást John Stott, brit tudós teológus tartotta. Legismertebb könyvei - a „Hiszek az igehirdetésben”, „A prédiká­tor arcképe” - nyomán nem kis várakozás előzte meg jövetelét. A nyolcvanadik életévét betöltött teológus a Szentírásról, mint az evangéliumhirdetés alapjának egyedülállóságáról, tekintélyéről és hatal­máról, erejéről vallott, korát meghazudto­ló frissességgel. A második nap előadásai pedig az evangélista személyét állították homloktérbe. Révész Árpád, baptista pré­dikátor a szolgálatra való elhívásról szólt. Tom Phillips (akire mint az 1989-es nép­stadionbeli Billy Graham-evangélizáció főszervezőjére emlékezhetnek sokan) arra hívta fel a figyelmet, hogy az evangélista hitelességének elengedhetetlen feltétele a feddhetetlen, tiszta életmód. Ezt egészí­tette ki Cseri Kálmán református lelkész bizonyságtétele az igehirdető belső életé­ről. Mindketten hangsúlyozták az evangé­lista felelősségét. Azt, hogy a Krisztussal való személyes kapcsolat mélységén mú­lik a szolgálat hatékonysága. A következő nap előadásain az evangélummal megszólítandó emberről esett szó. Sokak örülhettek annak, hogy sikerült Ulrich Parzany német igehirde­tőnek, ha csak egy napra is, de eljönnie a konferenciára. O a XXI. század emberé­ről szólt. Ezt folytatta Borzási István Er­délyből, aki „Evangélizáció a Kárpát­medencében” címmel beszélt „hazai” ki­hívásainkról. A konferencia evangélikus előadója, Szeverényi János az evangélis­ta és gyülekezete - olykor nem könnyű - kapcsolatáról szólt őszintén. A konferencia legemlékezetesebb pil­lanataiban videofelvételen vallottak hi­tükről, küldetésükről a még közöttünk élő evangélista elődök. Örömünkre a megszólalók közptt volt Csepregi Béla ny. evangélikus lelkész is. Ők hatan ad­ták át jelképesen a „stafétabotot” a ma evangélistáinak. Lelkűkre kötve, hogy az igehirdetőknek elsőként a családjukban kell helyt állniuk, Isten Igéjének enge­delmességére nevelniük. Tavasz van Magyarországon! - kezd­te a konferencia záró igehirdetését már­cius 14-én Szabó Dániel református fő­gondnok, utalva a konferenciát végig kísérő napsütéses időjárásra. De a kike­let lelki értelemben is itt van! - folytatta. Isten vár, hogy munkába, aratásába áll­jon a népe. Pál apostol Timóteushoz in­tézett szavait idézte, bátorítva a hallgató­ságot: „ ...gerjeszd fel az Isten kegyelmi ajándékát, amely kezeim rád tétele által van benned. ” (2Tim 1,6) Lelkesítő szavai nem tűntek hipnózis­nak, „öngerjesztésnek”, hanem a találko­zó résztvevőinek együttes élményét, meggyőződését tükrözték. Azt a hitet, hogy Isten Szentlelke adhat ébredést, megújulást a Kárpát-medencében. „Erre az 500 emberre vár, hogy vigye 50 millióhoz az evangéliumot?” - tették fel többször is a kérdést a délelőttök elő­adói és a délutáni szekcióülések vezetői.- „A Kárpát-medence kisebbsége elérhe­ti az örömhírrel a többséget?” Miért ne?!- hangzott szívből jövően a válasz. A Szentlélek Isten akaratából, az Ő munká­ja nyomán, mindez sikerülhet! B. Pintér Márta Húsz János emlékezete Hatszáz évvel ezelőtt, 1402. március 14- én a prágai egyetem bölcsészeti kará­nak dékánját, Húsz János magisztert beiktatták a Betlehem kápolna prédi­kátorának. Akkor még nem sejtette a világ, hogy ez az alig 33 éves tudós pap-tanár a cseh nép reformátora, sőt nemzeti hőse lesz, akinek a mozgalmát éppen ettől az időponttól számítja az egyháztörténet. Ez a 600 éves jubileum indította a magyarországi Cseh Centrum vezetősé­gét arra, hogy egy nemzetközi tudomá­nyos konferenciát hívjon össze a huszi­tizmus európai társadalomban betöltött jelentőségéről. A házigazda, Csémy Ta­más nagykövetségi tanácsos - az intézet igazgatója - cseh és magyar protestáns teológusokat kért fel előadókul. A prágai Károly Egyetem Huszita Teológiai Fa­kultása részéről dr. David Tonzar az 1420-ban megfogalmazott „négy prágai artikulus” jelentőségéről és 20. századi hatástörténetéről, a prágai egyetem Evan­gélikus Teológiai Karának képviselője, dr. Óta Halama professzor pedig Húsz emlékének a cseh Testvér Egyházban történő ünnepléséről szólt. Magyar részről dr. Horváth Erzsébet, a református egyház Zsinati Levéltárá­nak vezetője a cseh-magyar református testvérkapcsolatok egykori és legújabb kori történetét ismertette. Korányi And­rás, Hittudományi Egyetemünk dok- torandusza Luxemburgi Zsigmond csá­szár és magyar királynak a konstanzi zsinat döntésében vitt szerepét tette vizs­gálat tárgyává, e sorok írója pedig a huszi­tizmus magyarországi hatását elemezte. Az előadások szünetében a résztvevők­nek alkalmuk volt a nemrég felújított épület intézményének könyvtárát és ki­állítását is megtekinteni. Mi magyarok több szempontból is hálával tartozunk a csehek nagy tudósá­nak. Egyfelől továbbvitte a francia valdens, majd az angol wiclifita mozga­lom biblikus teológiai felismeréseit, s ezzel mintegy előfutára lett az egész Eu­rópát átható lutheri reformációnak. Más­felől felbecsülhetetlen értéket jelentenek számunkra az ízes magyar nyelvű huszi­ta bibliafordítások, amelyeket a Marc- hiai Jakab délvidéki inkvizítor által oly kegyetlenül üldözött és a Regátba mene­kült - Pécsi Tamás és Újlaki Bálint - prédikátorok önfeláldozó munkásságá­nak köszönhetünk. id. Fabiny Tibor Ökumenikus lelkésztalálkozó Kelenfoldön A kerületünkben szolgálatot végző lelké­szek az idei ökumenikus imahéten hatá­rozták el, hogy ezentúl szeremének ha­vonként (kötetlen együttlét formájában) találkozni, és egy-egy estét együtt tölteni. Március második keddjén került sor az első ilyen alkalomra tanácstermünk­ben, melyen mind a három történelmi fe­lekezet képviseltette magát. A bemutat­kozáson túl (ki-ki röviden elmondta, miként is lett lelkész, s hogyan vezetett idáig szolgálati útja) röviden kiértékel­tük a januári imahetet, és megbeszéltük, hogyan képzeljük el a folytatást. Nyárig nagyjából ki is alakult a menetrend, így leszünk majd együtt a ciszterciek Szent Imre házában, majd az Ildikó téri refor­mátus parókián, a nyár elején pedig a pá­los rendiek gellérthegyi sziklakápolnájá­ban. Témáról, lelki táplálékról a házi­gazdák feladata lesz gondoskodni. A kö­vetkező találkozón például az imahéten, Assisiben megtartott világvallások talál­kozójáról lesz szó... Reméljük, hogy Isten áldása kíséri majd ezeket a - nem protokolláris - együttléteket. Bízunk abban, hogy - egy­más (tanításának is) jobb megismerésén túl — minden, a kerületünket egyházi szempontból érintő kérdést nyugodtan, te­rített asztal mellett tudunk majd megvitat­ni és megbeszélni, s ezáltal keresztyén­keresztény meggyőződésünkről, látásunk­ról és értékeinkről egységese(bbe)n ta­núskodni. Közös kezdeményezésünkben Jézus főpapi imájának egyik kérése ve­zérel és buzdít minket: „...hogy mind­nyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek... ” (Jn 17,21). Bottá Dénes felvételén (bal szélen) a vendéglátó evangélikus gyülekezet lelkésze, Blázy Árpád, mellette Kulcsár Zsuzsa hatodéves teológus, dr. Brückner Ákos Előd O. Cist. plébános és Berecz Miklós kápolnaigazgató (háttal: Barna Ákos OSPPE lelkész) 1 'f

Next

/
Oldalképek
Tartalom