Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-02-17 / 7. szám

Evangélikus Elet 2002. FEBRUÁR 17. 7. oldal PAPI SORSOK... „A szegények papja akartam lenni!” Portrévázlat Záborszky Csaba nyugalmazott lelkészről Festmény is őrzi a szügyi templomban töltött évtizedek emlékét Ez év február 16-án ünnepli családja körében 75. születésnapját Záborszky Csaba - Balassagyarmaton élő - nyu­galmazott lelkész. Itt, Palócország fő­városában kerestem meg egy egész es­tét betöltő beszélgetésre. Szolgálatának vezérgondolata Keresztelő János kije­lentése, amikor arról szól, hogy Jézus­nak növekednie kell, neki pedig egyre inkább a háttérben maradni. Ez jelle­mezte életét. Az indulás Záborszky Csaba 1927-ben született Bu­dapesten, és mivel szülei akkor Piliscsabán éltek, ott keresztelte id. Gáncs Aladár. (Keresztnevét a település neve alapján kapta.) Nem sokkal később a Fejér megyei Alcsútra költöztek, ahol iskoláit református elemiben kezdte. Nyugdíjas éveiket szülei Esztergomban kezdték meg, ám édesanyja 1942-ben váratlanul meghalt. Ez érthetően nagyon megviselte a 15 éves fiatalembert, aki a helyi bencés gimnázium tanulója lett, ahol 1945 nyarán érettségizett. Közben, Esztergomban - az akkori lelkész - Mol­nár Gyula szárnyai alatt nevelkedett, és szolgált a Diákszövetségben nyolc éven át. Ekkor érett meg szívében a Teológiá­ra való elhívás érzése. Amikor szerzetes tanárai ezt megtudták, csak ennyit mond­tak: ,,Átveszünk, ha kéred!" A teológusévek és a szolgálat kezdete Miután édesapja megözvegyült, egyetlen gyermekét nem akarta Sopronba engedni. Végül mégis áldását adta. Egy év elteltével viszont halasztást kellett kérnie az egyete­men és hazaköltöznie, mert legyengült édesapja gondozásra szorult. Egy év múl­va bekövetkezett haláláig ápolta, közben fizikai munkásként egy hídépítésnél dol­gozott. Két év halasztás után, 1948-ban mént vissza Sopronba. A háború utáni években lassan kiépült az önkényuralmi rendszer, és központosító irányításának következményeképpen az Evangélikus Te­ológia Sopronból átkerült Budapestre. Záborszky Csaba annak az utolsó évfo­lyamnak a hallgatója volt, amely - a költö­zés közepette - még a hűség városában végzett. A szigorlat gyakorlati vizsgáját a nem sokkal később szintén megszűnő, győri püspöki hivatalban tette le. Lelkésszé történt avatása 1951. októ­ber 7-én volt Esztergomban. Szabó Jó­zsef püspök avatta fel a helyi, valamint Péter Henrik nagybörzsönyi lelkész je­lenlétében. (Esztergom sokáig Nagybör­zsöny fíliája volt, innen a kapcsolat.) Püspöki kiküldés alapján Tatabányára kellett volna kerülnie. Molnár Gyula ké­rése volt, hogy a nagy szórványmunka miatt hadd maradhasson egy ideig mel­lette, segédlelkésznek. Szabó püspök ezt akceptálta, másfél évvel később azonban megszűnt a státusza. A lelkészvizsga le­tétele után Ózdot választotta, ahol Marcsek János esperes 25. káplánja lett. Itt mintegy fél éven keresztül szolgált munkáskörnyezetben. Titkos vágya volt Péter Henrik után megpályázni Nagy- börzsönyt, de Istenünk máshol akarta őt használni. Nógrádi falvakban Mivel teológus korában napokat töltött a felsőpetényi gyülekezetben, az ottani lel­kész, Kiss Kálmán halála után meg akar­ták hívni pásztoruknak. Ennek feltétele lett volna, hogy szlovák nyelven is tud­jon prédikálni. Erről az igényükről haj­landóak voltak lemondani a hívek, vi­szont kikötötték, hogy amennyiben egy éven belül (a faluban élő baptisták misz- sziója miatt) tovább folytatódnak a kité­rések a gyülekezetből, mennie kell. Az itt töltött 16 esztendő a válasz arra, hogy küldetését teljesítette, méghozzá olyan módon, hogy az utolsó tíz évben már ökumenikus istentiszteleteket is tartottak a baptista testvérekkel. így sikerült meg­oldani, hogy a helyi kereszténység nem hasonlott meg önmagával, a missziót nem egymás viszonylatában értelmezték. Ennek érdekében állandó látogatásra volt szükség. Olyan szegény családok között is, akik sokszor le sem tudták ül­tetni. Sírva mondták, hogy náluk még so­ha nem járt lelkész. Itt érezte át igazán, hogy - mint korán ár­vaságra jutott, és semmit nem örökölt ember - a szegények papja akar lenni. Feleségét még 1950-ben is­merte meg. Akkor, amikor - te­ológusként - négy napot szupp- likált Balassagyarmaton, ahol házról házra járt az evangélikus családokhoz. Két lány kísérte felváltva. Az .egy ikük - Deme­ter Éva - lett később a felsége. Három évvel később, 1953 no­vemberében házasodtak össze Felsőpetényben. Két gyerme­kük született; Éva, aki óvónő és Csaba, aki külkereskedelmi végzettségű üzletkötő. Nagy­szülőként ma öt unokának ör­vendhetnek. Fábri Mihály lelkész halála után, 1971 -ben a szügyi gyüle­kezet egyhangúlag Záborszky Csabát választotta meg lelké­szének. Itt töltötte élete leg­hosszabb szolgálati idejét, közel három évtizedet. Akkoriban viszonylag nehéz körülmények között lehetett csak dolgozni. Ez megmutatkozott a lelkész­lakás „komfortfokozatában”, anyagiak­ban és politikai tényezőkben egyaránt.* Feleségében mindig társra talált az ifjú­sági munka és a hitoktatás szervezésé­ben, végzésében. A fíliákban; Csesztvén 1973-ban, Patvarcon 1984-ben épülhe­tett fel templom. A szügyi artikuláris templomot 1982-ben sikerült belülről re­noválni. Sikerült engedélyt szereznie ra­vatalozók építéséhez is, így Mohorán, Szügyben, Csesztvén és Patvarcon ezek is megvalósulhattak. Összesen 48 évi lel­kipásztori munka után, a szügyi gyüleke­zetből ment nyugdíjba 1999-ben. A nyugdíjasévek Záborszky Csaba a megérdemelt nyugál­lomány napjai alatt sem tétlenkedik. A balassagyarmati gyülekezet lelkészvá­lasztás előtti - nagyon nehéz - időszaká­ban öt hónapon keresztül helyettesített. Sőt, egy sikeres szeretetvendégséget is szerve­zett fiataloknak, amelynek témája egy nyolc évvel ezelőtti szügyi csendeshét videofelvételének megtekintése volt. Jó volt újra találkozni egymással,- kivel, mi történt a hitélet útján? Mostanában a városi idősek otthoná­ban, az evangélikus szeretetházban és a kórházban tart rendszeresen istentiszte­leteket, látogatást. Adja Isten, hogy mi­nél tovább végezhesse ezt a fontos mun­kát, és lehessen együtt szerettei körében. Menyes Gyula SZEMÉLYES TÖRTÉNELEM Egy leánygimnáziumra és névadójára emlékezve Hatvanöt évvel ezelőtt - 1937. február 18-án - halt meg Geduly Henrik, a Tiszai Evangélikus Egyházkerület püspö­ke. Az általa alapított leánygimnázium ekkor felvette a nevét. Geduly Henrik 1866-ban Bécsben született. Felmenői között a reformáció koráig találunk evangélikus lelkészeket. Középis­koláját Losoncon az állami gimnáziumban és Selmecbányán az evangélikus líceumban végezte. Pozsonyban járt teológiára. 1889-ben végzett. Haliéba készült tanulmányi útra. A zólyomi gyülekezet hívta meg segédlelkésznek. Másfél év múlva - 1891 -ben - került Nyíregyházára segédlelkésznek és az Evan­gélikus Gimnáziumba vallástanámak. 1896-ban a nyíregyházi gyülekezet meghívta lelkészének. 1904-ben egyházmegyei, 1906-ban egyházkerületi főjegyzőnek választották meg. 1910- ben Zelenka Pál püspök halálakor a közbizalom Geduly Hen­rik felé fordult. 1911. május 16-án Nyíregyházán iktatták be a Tiszai Evangélikus Egyházkerület püspöki székébe. Általa lett Nyíregyháza püspöki székhely. A főhatósága alá tartozó nyíregyházi Evangélikus Gimnázi­umnak engedélyezte 1912-ben, hogy lányokat is vehessenek fel magántanulónak. így lehetősége nyílott a lányoknak érett­ségizni, és magasabb tanulmányokat folytatni. Intézkedése olyan népszerű volt, hogy öt év múlva már nyolcvan leány ma­gántanulója lett a gimnáziumnak. 1917-ben volt a reformáció háromszázéves évfordulója. Geduly Henrik leánygimnázium alapítását határozta el a köz­ponti elemi iskola tantermeiben és a püspökség helyiségeiben. 1926-ban Nyíregyháza Város a Széchenyi utca végén levő Hu­szár-féle házat engedte át a város első és egyetlen leánygimná­ziuma számára. Elkezdték az iskola végleges épületének terve­zését. Megvásárolták a Jósa András utca 2-4-6 számú telkeket. Münich Aladár tervei alapján 1935-re felépült az emeletes gimnáziumi épület. 1937. február 18-án meghalt Geduly Henrik püspök. A köz­ponti elemi iskola dísztermében ravatalozták fel. Ravatalánál mint kiscserkész őrt álltam. Halála alkalmából az általa alapí­tott iskola felvette a nevét és lett Nyíregyházi Evangélikus Geduly Henrik Leánygimnázium. Az építkezés még folyt tovább. 1939-ben felépült a tornate­rem az épület északi részén. 1942-ben 30 személyes leányin­ternátus létesült a déli részen. Fennállásának 25. évfordulójára teljessé vált az iskola együttese. Az iskola első igazgatója Popini Albert volt 1917. és 1919 között. Ezután Adorján Ferenc vezette az intézetet 1933-ig. Weiszer Gyula igazgatása alatt valósult meg a leánygimnázium épülete. Az iskola kiváló tanárai közül országos hírű volt Fehér Gá­bor magyar-német szakos író-tanár, aki 1919-től tanított az in­tézetben. Ő alapította az önképzőkört. Rendkívül jelentős tevé­kenységet fejtett ki Nyíregyháza kulturális életében. Ambrózy Géza matematika-fizika szakos tanár a nyíregyházi Meteoroló­giai Állomást is vezette. Nevével most a középiskolás diákok­nak tanulmányi versenyt írnak ki. A mi Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziu­munkat 1938 után több alkalommal is lefoglalták katonai cé­lokra. A háború utolsó két évében katonai kórházat rendeztek be az épületben. Testvériskolánkba, a Geduly Leánygimnázi­umba jártunk tanulni délután. Megtörtént, hogy délután én ugyanabban a padban ültem, amelyben délelőtt a húgom ült. így nekem is kedves iskolám a Geduly Leánygimnázium. Az intézmény jelenleg a Vasvári Gimnáziumnak ad helyet. Jelentős átalakításon ment át. A Münich Aladár tervezte törzs­épület ma is áll. Szeretettel nézek rá egykori iskolámra. Dr. Reményi Mihály evél& Tisztelt Szerkesztőség! Nagyon megörültem Fabiny Tamás javaslatának: LEGYEN 2002. EVANGÉLIKUS EGYHÁZUNKBAN A BIBLIAOLVASÁS ÉVE! Bizonyára sok, magát az ige egyházához tartozónak valló testvérünk is vágyódik erre. Az Evangélikus Élet a maga módján úgy segíthetné elő ennek megvalósulását a legjobban, ha egy mellékletben bibliai méretű, apró betűkkel szedve megjelentetné, és így közkinccsé tenné Muntag Andor professzor úr listáját, hogy ne csak a teoló­gusok, hanem minden Isten igéjét szerető evangélikus is végig olvashassa ez alapján egy év alatt a teljes Szentírást. Jövőre pedig ez a lista bekerülhetne a Naptár és az Út­mutató végére is függelékként, hogy a reformáció egyik alapvető tanítása ez úton is érvényesülhessen: Sola Scriptura... Hittestvéri üdvözlettel: Garai András Meghívó Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődő fiatalt az EKE szervezésében március 1-3, illetve 8. és 10. között Piliscsabán a Béthel Otthonban megrendezés­re kerülő ifjúsági hétvégékre. A 2Tim 2,3-6-ot választottuk témának, a hétvégék mottója a 3. vers: „ Vállald velem együtt a szenvedést, mint Krisztus jó katonája. ” Igeszakaszunk alapján a fiatalokban felvetődő kérdésekre szeretnénk választ ke­resni az előadások és beszélgetések során, de vidám, játékos együttlétre is nyílik majd alkalom. Mindkét hétvége programja azonos, péntek 18 órától vasárnap 13 óráig tart. Kérjük, hogy mindenki csak az egyik hétvégére jelentkezzen. Bővebb információval az EKE Evangéliumi Alapítvány címén tudunk szolgálni: 1068 Bp. Szondi u. 95.1/1. Tel/fax: (06-1) 332-7063. Ide várjuk a jelentkezéseket is. Meghívó Az egyházunk új területi elrendezését elhatározó, a Nyugati (Duúántúli) Egy­házkerület újjászervezését lehetővé tevő 1997. február 22-i zsinati határozat 5. évfordulója és Túróczy Zoltán püspök halála 30. évfordulója alkalmából - hagyományteremtési szándékkal ­Egyházkerületi napot tartunk a győri Öregtemplomban 2002. február 23-án (szombaton) de. 10 órakor. Ünnepünk rendje: 10.00 Istentisztelet (Ittzés János püspök) 10.35 Köszöntés (Dr. Weltler János egyházkerületi felügyelő) 10.45 így történt... (Márkus Géza zsinati tag emlékezik) 11.00 Püspöki kereszt - Túróczy Zoltán, az egyházkormányzó (Mirák Katalin előadása) 11.40 Az élő evangélium - Túróczy Zoltán, az igehirdető (ifj. dr. Fabiny Tibor előadása) * 12.20 A Weltler Ödön emlékére kiírt teológiai pályázat eredményhirdetése 12.50 Zárszó (Egyházkerületi Elnökség) **». Miden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk m_________________________ ____________________________m ME GHÍVÓ A Déli Evangélikus Egyházkerület felügyelői és gondnokai számára konferenciát tartunk 2002. márc. 8-10. között Bonyhádon, a Petőfi Sándor Evangélikus Gim­názium Kollégiumában (Bonyhád, Kossuth' L. u. 4.) A konferenciára minden egyházmegyei, gyülekezeti Felügyelő vagy Gondnok Testvérünket szeretettel hívjuk és váijuk. PROGRAM 2002. március 8. 18.00 Nyitó áhítat: KRÄHLING DÁNIEL esperes, Bonyhád 18.20 Köszöntés: ÓNODI SZABOLCS gimnáziumi igazgató, Bonyhád Megnyitó: DR. SÓLYOM JENŐ akadémikus, egyházkerületi felügyelő 19.00 Vacsora 20.00 Előadás: Magyarországi Evangélikus Egyházunk a 3. évezred elején DR. SÓLYOM JENŐ akadémikus, egyházkerületi felügyelő 2002. március 9. 8.00 Reggeli 9.00 Reggeli áhitat: KOSKAI ERZSÉBET lelkész, esperes-helyettes, Egyházas- kozár 9.00 Előadás: Missziói egyház, missziói gyülekezet GÁNCS PÉTER országos missziói lelkész Korreferátum: DR. EÖRDÖGH ENDRE Bács-Kiskun egyházmegyei felügyelő, Baja 12.30 Ebéd 13.30 Szabadidő 14.30 Beszámolók: - Több lelkész - gyülekezeti felügyelő JANTOS ISTVÁN felügyelő, Orosháza; WEISZ LÁSZLÓ felügyelő, Pécs- Egy lelkész - gyülekezeti felügyelő DR. SIMOR FERENC felügyelő, Siklós; DR. GYŐRI JÓZSEF felügyelő, Tolnanémedi- Mit vár a lelkész a gyülekezet felügyelőjétől, gondnokától, presbitériu­mától? LUPTÁK GYÖRGY igazgató lelkész, Kiskőrös; NÉMETH PÁL lelkész, Mohács 17.30 Vacsora 18.30 Fórum: Egyházunk közéleti és ökumenikus felelőssége Bevezető: D. DR. HARMATI BÉLA püspök Résztvevők: Dr. Sólyom Jenő egyházkerületi felügyelő, Dr. Nagy Zoltán egyházkerületi másodfelügyelő Káposzta Lajos, Kondor Péter, Ribár János, Szirmai Zoltán, Krähling Dániel esperesek Dr. Eördögh Endre, Dr. Rück András, Koszorús Oszkár, Dr. Kéry Lajos, Andorka Árpád egyházmegyei felügyelők Áhitat: Némethné Tóth Ildikó lelkész, Mohács 2002. március 10. 8.00 Reggeli 8.30 „Morzsaszedés”: ANDORKA ÁRPÁD Tolna-Baranya egyházmegyei felügye­lő, Szekszárd 10.00 Úrvacsorái istentisztelet: D. DR. HARMATI BÉLA püspök és KRÄH­LING DÁNIEL esperes 12.00 Ebéd, majd hazautazás. A konferencia étkezési és szállásköltségeit egyházunk vállalja. Jelentkezése­ket az illetékes egyházmegyék Esperesi Hivatalához kell eljuttatni 2002. feb­ruár 22-ig. Dr. Sólyom Jenő s. k. egyházkerületi felügyelő D. Dr. Harmati Béla s. k. püspök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom