Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-11-03 / 44. szám

Fotó: Bakay Péter 4. o ldal 2002. NOVEMBER 3. Európai uniós eredmények a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban Lezárult az egy évre tervezett Leonardo da Vinci-pályázat mobilitási projektje. A Leonardo da Vinci-program célja a szak­képzési irányelvek új, gyakorlatias meg­közelítésének támogatása. Művészeti szakközépiskolánk - pályázat keretében - 12 305 euró támogatást kapott a Tempus Közalapítványtól azért, hogy európai uniós szinten tanulmányozza más művészeti szakközépiskolák struk­túráját, felvételi rendszerét, pedagógiai programját, helyi tantervét, érettségi rendszerét, valamint a tanulók és az is­kola irányában támasztott munkaerő-pi­aci igényeknek és elvárásoknak való megfelelés esélyeit. A programban részt vevők csoportja igazgatóhelyettesek, művésztanárok, nyelvtanárok köréből tevődött össze. Az egy-egy hétre tervezett tanulmányutat a kedvezményezettek Olaszországban és Finnországban töltötték el. A fogadóin­tézmények a bresciai Liceo Artistico Vincenzo Foppa egyházi fenntartású, va­lamint a Vantaa Ammatillinen Konlutus- keskus önkormányzati fenntartású intéz­mények voltak. A program megvalósításában közre­működő tanárok - a tartalmi, szerkezeti vizsgálódáson túl - a három nemzet egy- egy nemzeti identitást meghatározó iro­dalmi művének tanulmányozásával és megjelenítésével is foglalkoztak. Az egyéves program zárására és az Az elmúlt hétvégén a Párbeszéd a To­leranciáért Program részeként kétna­pos hétvégi szemináriumon vett részt prof. dr. Hausmann Jutta, az Evangéli­kus Hittudományi Egyetem Ószövet­ségi Tanszékének vezetője Mónus Györgyi és Pelikán András teológus­hallgatókkal. A kurzuson a felsőokta­tásban tanuló fiatalok, holokauszttúl- élők és leszármazottaik, valamint nemzeti kisebbségiek vettek részt. A bentlakásos szeminárium célja a szoli­daritásra való nevelés volt, a toleran­cia erősítése a felnövekvő nemzedék­ben, továbbá a történelmi múlttal való szembenézés azért, hogy képesek le­gyünk nyíltan vállalni társadalmi .konfliktusainkat, és képesek legyünk az egymás iránti felelős magatartás ki­alakítására. A program Kaltenbach Jenő kisebbsé­gi országgyűlési biztos előadásával kez­dődött, aki a felsőoktatásban tetten érhető előítélet elleni küzdelem lehetőségeit tár­ta elénk. A felsőoktatásban pedagógiai szakokon tanulmányokat folytató hallga­tókról készített felmérés szerint a kisebb­ségekkel szemben toleráns pedagógus­hallgatók aránya nem éri el a tíz száza­lékot! A kifejezetten rasszisták arányszá­ma ugyanakkor majdnem húsz százalékot tesz ki. Az ezt követő előadást dr. Hegyesiné Orsós Éva, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szociálpolitikai államtitkára tartotta a másság elfogadásáról, a cigányság ma­gyarországi helyzetéről. Deák Éva, az Ec-Pec Alapítvány ügy­vezető igazgatója arról számolt be, ho­gyan zárkóztatják fel a roma gyerekeket a normál általános iskola színvonalához. Ezzel a programmal például Bulgáriá­ban és Szlovákiában már lényegesen jobb eredményt értek el, mint Magyaror­szágon. A délután folyamán külön kiscsopor­tokban szakpszichológusok, szociológu­sok és mentálhigiénikusok vezetésével cseréltek tapasztalatot a holokauszttúl­eredmények bemutatására 2002. október 18-án került sor Békéscsabán. A nem­zetközi konferencián részt vettek a dél­alföldi régióban működő művészeti szakközépiskolák, valamint az olasz és finn partneriskolák képviselői, de jelen volt a Leonardo da Vinci-programiroda képviselője, a Művészeti Szakközépis­kolák Szövetségének alelnöke és a Ma­gyar Iparművészeti Egyetem egyik taná­ra is. A konferenciát dr Harmati Béla püspök nyitotta meg. A nemzetközi tapasztalatcsere, illető­leg a Békéscsabai Evangélikus Gimnázi­um, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény olasz és finn partnereinek jelenléte nagy érdeklődést váltott ki a helyi médiumok körében is. A mobilitási program ered­ménye megfogalmazódott egy munka­naplóban, és láthatóvá vált egy multimé­diás CD-ROM-on, továbbá iskolánk „Várunk” című kulturális folyóiratának legújabb számában. A nemzetközi együttműködés járulé­kos hozadékaként 2002. november 5-én négy, a Békéscsabai Evangélikus Gimná­ziumban érettségizett fiatal kezdi meg ta­nulmányait a Liceo Artistico Vincenzo Foppa új iskolájában, a „Machina”-ban. A diákokat 10-10 000 eurós ösztöndíjban részesítették az evangélikus oktatási in­tézmény olasz partnerei. Völgyes Attiláné élők, a roma értelmiségiek és az érdeklő­dő egyetemisták, főiskolások. Az idő­sebbek közelebb hozták, élőbbé tették a történelemkönyvek sorait, a fiatalok pe­dig elmondták, miképpen látják ma az akkor történteket. A legfőbb téma mégis a 21. századi rasszizmus problémája volt. Felmerült tehát a kérdés: mit tehetünk a faji gyűlöl­ködés ellen? A kérdés megválaszolását csoportmunkák előzték meg pénteken és szombaton is. A különböző csoportok olyan tervet vázoltak fel, amelynek meg­valósításával meg lehetne állítani a gyű­lölködés térhódítását. Kitartó munkával, megfelelő összefogással vissza lehetne fordítani a folyamatot. A terv részét ké­pezi - egyebek mellett - a holokauszt zsi­dó, illetve cigány túlélőivel és megmen- tőikkel készített intetjük összegyűjtése és közzététele a médiában (tv, rádió, internet); közös foglalkozások, kirándu­lások, táborok szervezése a kisebbségi­ekkel; a „másik oldallal” való párbeszéd kialakítása vitafórumok keretében, ame­lyek a másság mibenlétének megértését, elfogadását segítenék elő. A program főként a pedagógusokra szeretne támaszkodni, hiszen a fiatalság morális nevelése jelentős részben az ő kezükben van. A keresztény egyházak­kal való kapcsolatfelvétel is hasonlóan szükséges feladat, mivel a lelkészek - minden korosztállyal kapcsolatban lévén - szintén előremozdíthatják a folyama­tot. Reménység, hogy az ezt követő kon­ferenciákon egyre több teológushallgató működik majd közre. A konferencia le­zárásaként egy, a szélsőjobboldali néze­tek térhódításáról szóló kerekasztal-be- szélgetés résztvevői lehettünk, amelyen történészek, írók és közéleti személyisé­gek szólaltak meg. A program megvalósításának követ­kező lépéseit 2003 áprilisáig szeretnénk megtenni. Addig is a témához kapcsoló­dó filmek, fotók, irodalmi és képzőmű­vészeti alkotások gyűjtése zajlik. Mónus Györgyi - Pelikán András Párbeszéd a toleranciáért Pilisszentkereszt, 2002. október 18-19. Evangélikus Élet •• III. Ökumenikus Filmszemle Az Ordass-film szerkesztője (balra) és rendezője a zsűritől kapott oklevelet „tanulmányozza”. Az Ordass Lajos evangélikus püspök­ről készített televíziós portrét is elis­merő oklevéllel díjazta a III. Ökume­nikus Filmszemle zsűrije. Az egyházi, vallási, illetőleg spirituális tematikájú filmek idei mustrájára az október 21-27. között első ízben megrendezés­re került Szakrális Művészeti Feszti­vál keretében került sor, a Fórum Film Alapítvány szervezésében. Az el­múlt két esztendő terméséből 136 doku­mentum- filmet, illetőleg televíziós pro­dukciót tekinthetett meg a közönség, méghozzá a lehető legrangosabb hely­színen; a közelmúltban felújított - s im­már a „nemzet filmszínházaként" emle­getett - budapesti Uránia moziban. Mint arról lapunk múlt heti számában olvasóink is értesülhettek, a versenyfil­mek sorába választott 24 alkotás között hat evangélikus vonatkozású televíziós műsor akadt, amelyekből ötöt a Duna Te­levízió vallási szerkesztősége jegyezhe­tett. Ebben a műhelyben készült a „Száz éve született Ordass Lajos evangélikus püspök - Isten kezében” című portréfilm is, Hevér Zoltán rendezésében. Szerkesz- tője-riportere: Fabiny Tamás. A zsűri fodíját játékfilm kategóriában a Dér András rendezte „Kanyaron túl”, míg a dokumentumfilmek közül az „Ahol a birkák térdet hajtanak” című alkotás (rendező: Balogh Zsolt) nyerte el. A zsűri fődíjjal jutalmazta a televíziós műsorok kategóriájában indított „Ajándékok vol­tak - Tanúságtevők” című produkciót, amely az MTV Rt. Vallási és Egyházi Műso­rainak Szerkesztőségében ké­szült, Téglásy Ferenc rende­zésében. A diákzsűri szintén az „Ahol a birkák térdet hajta­nak” című film készítőinek adta a fődíjat, oklevéllel pedig Barlay Tamás; „Iskola a Gyimesekben - Vándorbot” című dokumentumfilmjét ju­talmazta. (Ez a film a Visky András kolozsvári író által ve­zetett versenyzsűritől is kiér­demelt egy oklevelet.) A vallási témájú filmek se­regszemléjének megrendezését a három keresztény történelmi egyház is támogatta. Evangéli­kus részről Hafenscher Károly, az Országos Egyházi Iroda igazgatója adott át díjakat az arra érdemesített alkotóknak. A III. Ökumenikus Film­szemle médiatámogatója az MTV Rt. volt, amely ígérete szerint - az egyik közszolgálati televíziós csatornán - rövidesen műsorra tűzi a szemle díj­nyertes műveit. HŰSÉGHIÁNY?! Amiről nincs szócikk az Új magyar lexikonban XXV. ökumenikus területi női találkozó Lágymányoson Ma, amikor minden eladó és minden megvehető, vajon ismerik-e az embe­rek ezt a kifejezést: hiánycikk? Ez a gondolat foglalkoztatott, amikor októ­ber 19-én az új, szép, otthonos ökume­nikus székházba tartottam a XXV. ökumenikus területi női találkozóra. A kápolnát megtöltötték a nők (né­hány férfi résztvevő is volt!), úgy lát­szik, más is kíváncsi volt erre a témára. A Lutheránia Bach „Jövel, Szentlélek Úristen” című koráljával hangolt rá minket Isten Igéjére, amit Keveháziné Czége'nyi Klára tolmácsolt a Példabe­szédek 20,6 alapján: „Sok ember hirde­ti, hogy ő hűséges, de ki találhat meg­bízható embert?” Sokan köszöntötték a XXV. területi találkozó résztvevőit. Először a vendég­látók részéről dr. Görög Tibor főtitkár, majd - az előző 24 találkozó fogadó gyü­lekezeteinek képviseletében - egy-egy igevers hangzott el áldáskivánásként. Az énekkar Kapi Gyula 46. zsoltárával hir­dette Isten hűségét, ezt követően Pásztor Jánosné „Korunk hiánycikke: a hűség” címen tartott előadást. Értelmezte a hi­ánycikk kifejezést, mégpedig nagyon frappáns példával: Új magyar lexikonban ilyen szócikk, hogy hűség, nem szerepel, csak hűtlenség, mégpedig házastársi, majd állam elleni stb. Tehát a hűség hiánycikk... Reálisan vázolta fel a mai helyzetet, amikor a hűség nem divat sem házasságban, sem a munkahelyen, sem barátok között, sem hitünk dolgában, még az egyházban sem, sehol. Bajban va­gyunk - állapította meg. És Ézsaiást hívta segítségül a diagnózis felállításához:,, Bi­zony tele vagyunk bűnnel, gonoszságun­kat be kell ismer-nünk... hűtlenül eltér­tünk Istenünktől... Háttérbe szorul a törvény, távol áll az igazság, elbukik a hűség,... nem érvényesülhet a becsület. Oda van már a hűség (Ézs 59,10-15).... ” Izráel népe akkor találta meg békessé­gét, amikor belátta bűnösségét, bocsána­tot kért. És akkor valami különös történt és történhet mind a mai napig azokkal, akik belátják hűtlenségüket. Kiderül, hogy Isten nem hagyta el az embert, O hű maradt, nem tagadta meg önmagát. Istennek ez a hűsége, szeretete változtat­hatja meg a hűtlenség nyomorúságában vergődő világot. Ez a mindennek ellené­re való hűség készteti az öldöklő Sault, hogy Pál apostollá váljék, ez változtatja a parázna samáriai asszonyt misszionári­ussá, és így lesz a léha szórakozásnak élő fiatalemberből Szent Ágoston. Lehetne sorolni hitünk hőseit, akiknek életét megváltoztatta a hűséges Isten. Van hűség! - így foglalta össze elő­adását Pásztor Jánosné - Van hűség, mert Isten hű, és aki ezt észreveszi, an­nak annyira meggazdagodik az élete, hogy nem tud mást cselekedni, csak hir­detni Isten hűségét és szeretetét. Igazi örömhír ez: mégsem hiánycikk a hűség! Három munkacsoportban, igazi öku­menikus légkörben beszéltünk Isten hű­ségéről, hiszen a csoportmunka vezetői is különböző felekezetekből kerültek ki, nemcsak a résztvevők. A gondoskodó hűségről Győri Kornélné (baptista), a kí­sértésben megtartó hűségről Sárkány Tibomé (evangélikus) és a hitben, szol­gálatban megtartó hűségről dr. Györy Kornélné (római katolikus) vezette a be­szélgetést. Ebéd után az elmúlt időszak fontos ökumenikus eseményeiről ejtett szót e sorok írója, majd úrvacsorái istentiszte­lettel zártuk a szép napot, ahol dr. Bartha Tiborné hirdette Isten - nemzedékről nemzedékre tartó - hűségét a 100. zsol­tár 5. verse alapján. Bottá Dénes felvétele Bizony hűséges az Úr, hiszen ez volt a XXV. találkozó! így hiszik a szervezők is, és ezt az örömüzenetet vitték maguk­kal a résztvevők. Dr. Hafenscher Károlyné Konferencia a romák felzárkóztatásáról Szegénység, elmaradottság, előítélet, elkülönülés. Elsősorban ezek a fogalmak jutnak eszünkbe, ha a cigányokról hallunk. Integrációjuk, vagyis felzárkóztatá­suk, a társadalomba való beilleszkedésük halasztást nem tűrő, fontos kérdés. Augusztus elsejével - Mohácsi Viktória személyében - a hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációjáért felelős roma származású miniszteri biztost ne­veztek ki, aki az egész országra kiterjedő integrációs hálózat kiépítését tűzte cé­lul. Már ez a tény is joggal kelthetett érdeklődést az „Integrációs oktatás az egy­házi iskolákban ” címmel rendezett konferencia iránt, amelyet Mohácsi Viktória és Farkas István, az Egyházi Oktatási Ügyek Titkárságának vezetője szervezett. A budapesti Szent Margit Gimnáziumban október 25-én lezajlott tanácskozást Magyar Bálint oktatási miniszter nyitotta meg. A konferencia javarészt római katolikus résztvevői - óvónők, pedagógusok, pszi­chológusok, lelkészek - mellett egyházun­kat Mihályi Zoltánná, az Oktatási Osztály vezetője képviselte. Kérdésünkre elmondta, hogy nálunk a roma tanulók jól beilleszked­nek a közösségekbe, az evangélikus isko­lákban „tiszta cigány osztály” nincs. A romák integrációjában közvetlenül érintett a Celldömölki Evangélikus Egy­ház Keresztyén Óvodája. Sághy András lelkész elmondta, hogy az óvodások hat­van százaléka roma származású, de a fennmaradó negyven százalék is nagy­családból jön. A cigány gyerekekkel em­berileg nincs problémájuk. Az életközeliség, a személyes élmé­nyek és tapasztalatok megosztása miatt igen tanulságosak voltak a csoportbeszél­getések, illetve az azokról szóló rövid, öt­perces beszámolók is. Ezek alapján el­mondható, hogy nem csak a cigány származásúak vannak hátrányos helyzet­ben. Ami a cigányságot illeti, a legfőbb gondot talán az jelenti, hogy a pedagógu­sok kevéssé ismerik a romák életvitelét és kultúráját. Gondot okoz, hogy sok roma - életkörülményei javulása után - „megta­gadja”, szégyelli cigány gyökereit. „Építünk az értelemre, a jogra, de re­mélem, hogy a szeretetnek adunk priori­tást.” - A Farkas István felszólalásából vett idézet legyen mottó mindnyájunk számára a cigányok integrációjával kap­csolatban.- gazdag ­1 A programzáró vendégei a Várunk j^jnnü újsággal ismerkednek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom