Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-06-30 / 26. szám

Evangélikus Élet 2002. JÚNIUS 30. 5. oldal Magyar táj magyar ecsettel Ajánlom munkáimat barátaimnak, is­merőseimnek, az erdön-mezön járó ma­gyar embereknek - e szavakkal invitált a meghívó Proksza Gyöngyi, az evangé­likus szenyéri erdőmérnök-festőmű- vész képeiből rendezett kiállítás június 20-i megnyitójára. A tárlat szokatlan helyszíne a Gödöllői Szociális Otthon (Gödöllő, Dózsa György u. 64-68.). Az a szeretetotthon, amelynek lakója a művésznő édesanyja is... * A művész családja az 1700-as évek ele­jén Zólyom megyéből költözött át Nóg- rád megyébe, Erdőkürt faluba. Ma az or­szágban 14 Proksza nevű család él. Jellemzően részben agrárszakemberek, de sok pedagógus is van közöttük. Töb­ben foglalkoznak a művészetek valame­lyik ágával, különösképpen a zenével és képzőművészettel. Az alkotó eddig 43 alkalommal mutat­kozott be az országban. Munkáit a televí­zió eddig 9 alkalommal ismertette. Elmúlt nyáron New Yorkba jutottak el a magyar föld szépségeit bemutató munkái. A képek témáit a természet - erdők, állatok, madarak, a vidéki élet pillanatai -, történelmi-vallási visszaemlékezések adják. Tájképein a Balaton, somogyi erdőspuszták, Árpád-kori falvak és temp­lomok, ártéri erdők, búzamezők jelennek meg. Ezek mindig többet jelentenek az egyszerű tájnál. A szépség tömören fogal­mazódik meg bennük. Tartalmuk rejté­lyes, de érthető jelképeket hordoz. Színviláguk árnyalt - harmonikus, lágy, kellemes érzeteket adó - s egyidőben felfokozott is: expresszív hatá­saival a fáradtság, a monotonitás ellen is hat. A távlatok, a mélység-messzeség ér­zékeltetésére plain-air effektusokat hasz­nál, stílus és eszköztárában jól felismer­hető a szecesszióra jellemző dekoratív vonalvezetés, az ellentétekkel való él­ményfokozás, végtelen terek átölelése. A képekben valahogy benne van a teljesség, a mindenség... A Duna TV ismertette az „Ezer évünk” című üdvözlőlap-sorozatot, amely ünnepi alkalmaira egy-egy szép ÍP?' 0 é ^ A művésznő édesanyja felolvasását hallgatja a kiállítás megnyitóján magyar verssel-grafikával örvendezteti meg a közönséget. Proksza Gyöngyi különösen szívesen készít falfestményeket templomokban, olykor lakásokban is. Ezekre, s a színes festett üvegablakokra az igény reneszán­szát éli manapság. A Gödöllői Szociális Otthonban kiál­lított képek a helyszínen megvásárolha­tók, meg is rendelhetők, és - kifejezett kívánságra - a megvett kép azonnal el is vihető. (Ezzel kapcsolatos információ a helyszínen kapható.) A kiállítás megtekinthető minden nap július 20-ig. Bottá Dénes felvételei A kalapács teológiája „A kalapács teológiája” a bá­tor címe és még bátrabb tartal­ma annak a könyvnek, amelyet Millard Fuller, a Habitat For Humanity ökumenikus otthon­teremtő és közösségépítő moz­galom alapítója és elnöke írt, s amely Koroknai Ágnes fordítá­sában olvasható magyarul. A Habitat For Humanity tevékenysége sokak számára Jimmy Carter nevéhez kötődik, hiszen 1996-ban az ő szemé­lyes, aktív jelenléte adott szé­les publicitást e munkának ha­zánkban. A misszió azóta is működik, s egyre több boldog család tudhat tisztes és korsze­rű fedelet feje fölött Vácott, Gödön, Csepelen, Dunavar- sányban és Csurgón. Jelenleg mintegy 20 kiválasztott család várja, s dolgozik azon, hogy egy éven belül beköltözhessen szép otthonába a Habitat kere­tén belül. Ehhez azonban sokak segít­ségére van szükség, hiszen a Habitat For Humanity önkéntes adomá­nyokból és felajánlott munkákból építi az otthonokat. Az adományozók sorában az Egyesült Államokban az első helyet foglalják el az egyházi közösségek. Sok esetben az ő adományuk és az általuk toborzott önkéntesek jelentik a leghaté­konyabb forrást a magyarországi épít­kezések számára is. E könyv magyar nyelvű kiadásának nem titkolt szándéka az, hogy a magyarországi egyházak intézményeiben, közösségeiben és tagja­iban is érdeklődést és áldozatkészséget ébresszen a Habitat missziója iránt, amelyben az evangéliumi és diakóniai szempontok egyenlő súllyal érvénye­sülnek. Dr. Bóna Zoltán a Habitat országos igazgatója, a könyv lektora az előszóban erről így ír: „Természetesen az egyházi közösségek sem egyforma teherbírásúak, mégis valljuk, hogy hazánkban is a krisz­tusi egyházak, a hívek közösségei áldott szolgálatokat tudnak végezni e mozgalom magyarországi kiterjedéséért is. Szép je­lei mutatkoznak e készségnek és tehetség­nek azokban a városokban, ahol a munka folyik, s ahol már közel 60 család mond­hatja el, hogy reménytelen álma valósult meg a Habitat közreműködése kapcsán. Nyilvánvaló azonban, hogy e krisztusi, evangéliumi mozgalom méltó helyét még nem foglalta el az egyházak és egyháziak gondolatában, szívében, mindennapos életében. " E könyv ebbe az irányba kívánja se­gíteni az olvasót, azzal hogy sok-sok példával, konkrét hivatkozással elmond­ja azt a teológiai alapvetést, továbbá azt a személyes és történeti hátteret, amely­ben e mozgalom megszületett. Valamint beszámol azokról a meghatóan nagysze­rű közös vállalkozásokról, amelyek kap­csán emberileg teljesen reménytelen egyéni és közösségi sorsok fordultak jó­ra azáltal, hogy egyházi és vallási közös­ségek egymással és sok jószándékú emberrel összefogva, hívő el­szántsággal felkarolták őket. A mozgalom immáron több mint 25 éves szolgálatának megrendítő és inspirativ eseményei kerültek a könyvbe. Ízelítő a fejezetek közül: „Egy jó elmélet”, „A szavak és a jótettek talál­kozása”, „Az elég teológiája”, „Az egyházi kapcsolatok kialakítása”, „Az egység teológiája”, „A partnerkapcso­latok teológiája”, „A jól felépített ház teológiája”. Az utószóban az országos igazga­tó így méltatja a magyarországi szol­gálatot: „ ...munkánk nem hiábavaló, hiszen kétszázan jutottak a Habitat közreműködésével emberhez méltó lakáskörülményekhez: meleghez, für­dőszobához, gyerekszobához, íróasz­talhoz, s az élet olyan alapvető felté­teleihez, amelyek hiányában nehéz megfelelni akár családi, akár iskolai, akár munkahelyi követelményeknek. ...A tisztes otthon mellett sokan mun­kához jutottak, gyermekeknek tanulá­sa, korrepetíciója, nyelvtanulása vált egyszerűbbé. Néhány fiatal külföldi ösztön­díjhoz, kiránduláshoz, egy-két kistermek pedig amerikai keresztszülőkhöz jutott. So­kak első lépéseit a templom felé a Habitat segítette. ’’ A könyv gyakorlati útmutatást is ad arra nézve, hogy hogyan lehet bekapcso­lódni e szolgálatba. Világosan hirdeti, hogy nem csak a szükség nagy, hanem van egy olyan széles ölelésű teológia, és van egy olyan jól szervezett munka, amelyben bárki megtalálhatja szolgálati lehetőségét. A könyv a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója gondozásá­ban a Habitat For Humanity Magyarország Alapítvány támogatásával készült. Megvá- sárolható/megrendelhető az egyházi irat­terjesztésekben és a Habitat Alapítvány­nál: 1122 Budapest, Krisztina krt. 2^4. I/14/B, email: info@habitat.hu, tel./fax: 06-1-356-4111. Csobolyó Katalin Diplomakoncert a Zeneakadémián Egyházunkban mindig ünnep, ha egy egyházzenészünk zeneakadémiai (egyete­mi) diplomát szerez. Hiszen a színvonalas egyházzene jövője csak úgy képzelhe­tő el, ha jól képzett fiatalok lépnek az idősek helyére. Ilyen ünnep volt június 15- én szombaton délután a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nagytermében, ahová nagyon sokan elmentünk meghallgatni Németh Csaba orgonaművész-ta- nári diplomahangversenyét. A földszinti nézőteret megtöltötték a rokonokon, ismerősökön kívül Németh Csaba volt tanárai és fóti növendékei, lel­készek, gyülekezeti tagok. Az alkalom je­lentőségét jelezte D. Szebik Imre püspök jelenléte is, aki különösen is szívén viseli az egyházzene ügyét. Együtt izgultunk a diplomakoncert sikeréért. Ilyenkor az emeleti karzat a hallgatóság elől zárva van, ott foglalnak helyet a vizsgabizottság tagjai, az orgonaszak professzorai. Németh Csaba az ajkai gyülekezetből indult el. Még gyermek volt, amikor édesapja elhozta Fótra, hogy orgonálni tanuljon. Már ekkor kitűnt a többiek kö­zül remek zongorajátékával. Öröm volt vele dolgozni. Csak egy kis biztatásra volt szükség, hogy a zongorát felcserélje az orgonával. így került előbb a konzer­vatórium orgonaszakára Szathmáry Lilla keze alá, majd a Zeneakadémiára, ahol Ruppert István vezetésével jutott el a diplomáig. A fóti kántorképzőn korán megszerzett képesítése után pedig ott maradt oktatónak. így vált e cikk írójá­nak munkatársává, majd orgonatanár­ként utódjává. Hét éve végzi hűségesen ezt a feladatot úgy, hogy a téli tanfolyam minden oktatási napján és a nyári tanfo­lyamokon mindvégig tanít. Tanítványai nagyon szeretik őt, és oktató munkája nyomán már nem egy ta­nítványa jutott magasabb iskolába. Ért­hető, hogy e koncerten mind ott ültünk, és vele voltunk lélekben. Műsorát a Jövel Szentlélek Úristen kezdetű énekünk bachi korálelőjátékával indította. Mint egy liturgia invokációja, úgy hatott a hatalmasan megszólaltatott orgona. A bevezető darabot Bach egyik legnagyobb műve, a negyedórás Passa­caglia követte. A variációs műben az előadó megmutatta, hogy a barokk stí­luskörön belül is milyen sok hangzás képzelhető el. Zenei fantáziája ebben a monstre műben mutatkozott meg elő­ször. A Passacagliát követő Mozart-mű, az eredetileg korának divatos hangszeré­re, a géporgonára írt fantázia a bécsi klasszikából ismert színekben muzsikált. A mozarti mű Németh Csaba technikai felkészültségét is bemutatta. A fantázia egyes részletei kimondottan komoly zongoratechnikai feladatokat rónak az előadóra. Itt hallhatóvá vált az is, hogy ő valójában sohasem szakadt el teljesen a zongorától. Ma is szívesen ül melléje. A koncert első félidejét a huszadik századi francia zeneszerző, Duruflé háromtéte­les szvitje zárta. A barokk, majd a bécsi klasszika mű­vei után az előadó napjaink orgonazenéjé­nek hiteles megszólaltatójaként is bemu­tatkozott. A modem szvit második tételének bensőséges megfogalmazása lelki érzékenységét tükrözte. A harma­dik, tokkáta tételben pedig az orgonajáték legbonyolultabb, technikailag legnehe­zebb feladatait is brilliánsan oldotta meg. Az első félidő majd egyórás program­ja után a diplomakoncert második fele sem volt könnyebb az elsőnél. Liszt Fe­renc Ad nos ad salutarem undam című harmincöt perces szimfonikus jellegű ro­mantikus fantáziája a diplomahangverse­nyek nehéz programpontja. Itt a vizsgázó­nak a hosszú, egy tételben összefoglalt, de sok rétegből álló, sok feladat megol­dását kívánó hatalmas romantikus alko­tást kell megszólaltatnia. Sokak számára ez a mű önmagában is több kérdést vet fel. Hogyan lehet ilyen sokrétegű műből egységet formálni? Miként lehet egyet­len hangszeren játszva ilyen hosszú idő­re a hallgatóság figyelmét lekötni? Amit Németh Csaba e műből alkotott, teljes­séggel meggyőző volt. Ihletett, szépsé­ges muzsikálása minden részletében fi­gyelemre késztette a hallgatót. Nem maga a „produkció” kötötte le a közön­séget, hanem az a zene, ami Németh Csaba muzikalitásából a teljesség érzetét sugározta. A diplomázó nem felejtette: honnan indult el, és Kivel ért célba. Ráadásszáma az Erős vár a mi Istenünk dallamát feldol­gozó előjáték volt. A hallgatóság értette, mind a „Jövel Szentlélek Úristen ” kezde­tet, mind az „Erős várunk" zárást. Ez összhangban állt a koncertre hívó prog­ram fejlécén található igével: „Mert aki hegyeket formál és szelet teremt, aki tud­tára adja szándékát az embernek, aki haj­nalt és alkonyatot alkot, és a föld magas­latain lépked, annak neve: az Úr, a seregek Istene. ” (Ám 4,13) A közönség lelkes tapssal köszönte meg az elhangzó műveket, a végén pedig felállva fejezte ki tetszésnyilvánítását, ünnepelve a fiatal művészt. Valóban ünnep volt. Trajtler Gábor Gondolatszikrák Gimnazista éveim alatt a nagyszülői házban nyaraltam. Abban a házban, ame­lyikben születtem. Nagyapám kovácsmester volt. Sokszor figyeltem a kovácsmű­helyben, hogyan hullanak a szikrák az izzó vasról. A gyermekkori emlék képe most is bennem él. Felidéződik, amikor megragad, szíven érint egy gondolat. * „Valamelyik embert szeretni azt jelenti, úgy látni őt, ahogy Isten elgondolta.” (Dosztojevszkij) * „Életünk megpróbáltatásaiban Isten kezét nézzük, de ne feledjük, hogy kezét a szíve vezeti.” (M. Gay) * „Ha emberileg szeretsz valakit, magadhoz kötöd. Ha keresztyén módra szere­ted, Krisztushoz kapcsolod.” (M. Quoist) * „Aki embertársát elítéli, az tévedhet. Aki megbocsát neki, az sohasem téved.” (K. H. Vaggerl) * „Hívők! Kételkedők! Az EMBER vérzik: Szeressétek Őt!” (Juhász Gyula) * „Senkiről nem akarok rosszat mondani. De minden jót meg akarok mondani, amit bárkiről tudok.” (B. Frankilin) * „Egyetlen zsarnokot ismerek, aki előtt leteszem a fegyvert: ez a kicsi hang itt belül.” (Gandhi) * „Amikor úgy véled, hogy ellenséged gyűlölöd: testvéredet gyűlölöd, csak nem tudod róla, hogy testvéred.” (Augustinus) * „Félig majom, félig angyal: ilyen a gyermek. Mennyit kell emelkednie és mennyit süllyednie, amíg ember lesz.” (Eötvös József) * „Isten ismeri a tegnapodat. Add neki a mádat. Ő gondoskodik holnapodról.” (E. Moderson) * „Még kilincsét se kell lenyomnod. Isten ajtaja csak be van hajtva.” (Walter Lüthi) * „Az én dolgom, hogy Istenre gondoljak. Az Isten dolga, hogy rám gondol­jon.” (Simon Weil) * „Adni, adni, jó szót, mosolyt, hitet és bátorítást, de mindenek fölött soha el nem múló szeretetet.” (Goethe) Összegyűjtötte: Ferenczy Zoltán t

Next

/
Oldalképek
Tartalom