Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-08-04 / 31. szám
2. oldal 2002. AUGUSZTUS 4. Evangélikus Élet r UJ NAP - UJ KEGYELEM VASÁRNAP Úgy bánok majd ezzel a néppel, hogy csodálkozni fog, igen < so dálkozni: vége lesz a bölcsek bölcsességének. Ézs 29,14 (Jn 4,22; Róm 9,1-8.14-16; Zsolt 59,1-11.15-18) Csodálkozol!! Uram, hogy szerete- tedet naponta adod nekem. Csodálkozom, hogy törődsz velem. Csodálkozom, hogy mindig segítesz. Nem érdemiem meg. Te mégis megszólítasz. HÉTFŐ A Az Úr elküldi majd angyalát veled, és szerencséssé teszi utadat. 1 Móz 24,40 (ApCsel 16,9-10; Róm 11,1-12; Jn 8,46-59) Szép születésnapi igét kaptam Tőled, Istenem. Arra kérlek ma Uram, hogy a naponkénti újjászületés is menjen. Elvétett út helyett naponta tudjak visszatérni utadra. Nem félek. Azt ígéred, hogy angyalod velem lesz, szerencséssé teszed utamat. KEDD Mondjatok egymásnak zsoltárokat, dicséreteket és lelki énekeket; éne- keljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak, és adjatok hálát az Istennek, az Atyának mindenkor mindenért, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Ef 5,19-20 (Zsolt 68,27; Lk 21,5-6.20-24; Jn 9,1-12) Valaki felhívott telefonon, és dicsőített Téged, Istenem. Azt mondta, nagy a Te hatalmad. Mindenható vagy. Nekem ma kit kell felhívnom, hogy bizonyságot tegyek Rólad? Ü7TI?l^f ítéljétek meg, mi kedves az Úrnak. Ef 5,10 (Jer 7,23a; Jsir 4,11-21; Jn 9,13-23) Nem az emberi szívnek mi a kedves?! Istennek mi a kedves?! Te kedves Isten gyermeke! Amikor a kettő mégis találkozik, adj hálát érte! Isten ellát a föld széléig, mindent lát az ég alatt. Jób 28,24 (lKor 13,12b; Róm 11.13-24; Jn 9,24—34) Ha csak a föld széléig látnál el Uram, nyugodt lennék. Ha csak az ég alatti dolgokat szemlélnéd, nem félnék. Te belenézel a szívembe is. Olyat látsz. Hogy... Akit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja, mert annak ő nem mértékkel mérve adja a Lelket. Jti 3,34 (lKir 8,56b; Lk 23,27-31; Jn 9,35-41) Szóld az Isten szavát! A családodnak: van Mindenható. A felebarátodnak: van Reménység Ura. A kórházban a betegtársadnak, hogy van Szabadító. A kollégádnak: van Megváltó. SZOMBAT Nem a magunk igaz tetteiben, hanem a te nagy irgalmadban bízva visszük eléd könyörgéseinket. Dán 9,18c (lPt 1,3; 5Móz 4,27-35; Jn 10,1-10) Meg kell tennem! El kell végeznem! Csinálnom kell! Kell, mert kell! Hol vagy Uram a sok kényszerben és a kellben? Segíts! Emelj ki a kell rabságából! Börönte Márta SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 10. VASÁRNAP A fel nem ismert küldetés következménye: ítélet Róm 9,30-33 Régi hagyomány, hogy ezen a vasárnapon emlékezünk meg Jeruzsálem pusztulásáról, amikor azt, Isten ítéleteként, a rómaiak porig rombolták. Sokunknak eszébe jut, hogy Jézus hogyan siratta el ezt a várost, amikor halála előtt az Olajfák hegyéről tekintett le rá (Mt 23,37-39). Talán még annak a templomnak a képe is feltűnik emlékezetünkben, amit azóta oda építettek, ahonnan nagyon szép rálátás van a városra, s ahol a hagyomány szerint Jézus is ült. Mi okozta ennek a városnak a pusztulását? Ez a kérdés vetődik fel bennünk, s erre akar felelni igénk. De ezt ne úgy olvassuk, hogy itt csak egy régi pusztulás okáról van szó, hanem úgy, hogy az ítélet velünk és körülöttünk is megismétlődhet. 1. Igénk szerint az igazságot keresni és felismerni kell. Az nem úgy magától poty- tyan az ölünkbe. Van, aki nagy odaszánás- sal, mint az evangéliumokban szereplő gyöngykereskedő, és van, aki váratlanul talál rá, mint a földműves a szántóföldben elrejtett kincsre (Mt 13,44—45). Ők felismerték a kincset, s mindent megtettek azért, hogy az övék maradjon. Izrael népe tudatosan kereste az üdvösség útját. Úgy gondolták, hogy a törvény betűjének pontos betartása a biztos út. Mégis a rajta kívül álló népek találták meg azt, és indultak el azon az úton, amit Jézus mutatott. Ez érthetetlen volt a régieknek, de a ma élő embereknek is. Hogyan lehetett a közérthetően tanító és csodákat is tevő Jézusban Isten küldöttét fel nem ismerni? Vagy az ilyen tévedés megismétlődhet velünk is? 2. A tévedés oka, hogy megmerevedett istenképpel, törvények betűjébe beleragadt gondolkodással néztek Jézusra, az Isten Fiára. Nem gondoltak arra, hogy Isten újat akar nekik mondani Jézuson keresztül. A saját elképzeléseikbe viszont nem fért bele a csodálatosan szerető Isten képe. Jézus még a vámszedőkkel is leült egy asztalhoz; a házasságtörő nőt nem köveztette meg, ahogy azt a törvény előírta; sőt még a pogány századoshoz is elindult, hogy meggyógyítsa annak szolgáját. Az így szerető Isten gondolata idegen volt nekik. 3. Jézus cselekedetével mutatta be, hogy Ő Istenről újat mond: a mennyei Atya az egész világot szereti. Ezt már korábban is hirdették a próféták, de valahogy a főpapok és a farizeusok nem vették komolyan. A hatalmuk elvesztését féltették, ezért fordultak Jézus ellen. Népük elárulását látták abban is, hogy nem csak őket, a választott népet szereti Isten; nem csak velük törődik, hanem másokkal is. A saját merev, korábbi elképzelésük akadályozta meg, hogy felismerjék Jézusban az Isten küldöttét és Isten új arcát. A világot szerető istenhitet az idegen népek viszont felismerték és elfogadták. Főleg ezért voltak eredményesek Pál apostol útjai. Az olyan gyülekezetek megalakítása, mint a korinthusi, római vagy efezusi, igen nagy missziói hatással voltak, mert ezekben a városokban sokan, messziről is megfordultak. így a po- gányok közt a keresztyénség erősen terjedt, míg a júdeai vagy galileai gyülekezetek inkább maguk körül, saját teológiájuk körül forgolódtak. A missziói parancs nekünk is szól. Egyre több külföldi, idegen vallású dolgozik Magyarországon. Nem is beszélve a több száz éve köztünk élő cigányokról. Érzünk-e felelősséget irántuk? Imádko- zunk-e értük? Teszünk-e egyénileg vagy közösen valamit értük? Vagy csak a saját gyülekezetünk belső ügyeivel vagyunk elfoglalva? Vagy csak kritizáljuk őket? De ha nem teszünk meg mindent, hogy ők is megismerjék rajtunk keresztül Jézust, és jól érezzék magukat köztünk, akkor majd nálunk is nagy mecseteket és minareteket fognak építeni, idegen szokásokat fognak behozni, és a mi fiaink és leányaink mennek majd oda. Akkor azt mi is ítéletnek fogjuk érezni! A missziói parancs nem csak a papoknak, hanem minden keresztyénnek, nekünk is szól! De az ígéret is, hogy Jézus velünk lesz minden napon. Eddig talán azért éreztük Istent távolinak, Jézust velünk nem törődőnek, mert nem indultunk a missziói parancs szerint sem a szomszédunkhoz, sem a betegekhez, sem az idegenekhez. Sőt, még imádkozni is elfeledkeztünk értük. Ezért nem tud Jézus úgy velünk lenni a missziói parancshoz fűzött ígérete szerint, hogy élőnek és mindenhatónak tapasztaljuk meg. Jeruzsálem pusztulása emlékeztessen: a fel nem ismert és el nem fogadott küldetés ítéletet von maga után! Missura Tibor ISTENTISZTELETI REND ___________________ Bu dapesten, 2002. augusztus 4. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. II. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193. Fébé de. 10. Bre- bovszky Gyula; II., Modori u. 6. de. fél 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Bozóky Éva; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstiick M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) id. Pintér Károly; de. 11. (úrv.) Zászkaliczky Péter; du. 6. Zászkaliczky Péter; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Kézdy Péter; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) id. Cselovszky Ferenc; Vili., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Blázy Árpád; de. 11. (úrv.) Blázy Árpád; du. 6. Schulek Mátyás; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Schulek Mátyás; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bence Imre: Budahegy- vidék, XII., Kékgolyó u. 17. de. 10. (úrv.) Gáncs Péter; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 43. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Bolla Árpád; XIV, Gyarmat u. 14. de. fél 10. Bolla Árpád; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV, Nagytemplom, Régi Fóti út 73. de. 10. Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. (úrv.) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI. , Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII. Tessedik tér de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Marschalkó Gyula; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Kosa László; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. (úrv.) Marschalkó Gyula; Pestszent- lőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Missura Tibor; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 57. de. 10. Rőzse István. Remény és valóság Korunk istentiszteleti élete válságos helyzetben van. E liturgiái krízisnek egyik lényeges tényezője egyházzenei életünk megoldatlan gondjaiban rejlik, melyek a mi vidékeinken jelentkeznek a leghangsúlyos^bban. Az erdélyi magyarságnak hosszú évtizedeken keresztül nem voltak szakképzett egyházzenészei. A kántori szolgálatot lelkes egyháztagok vállalták fel, protestáns gyülekezeteknél főleg a papnék, akiknek nem állt módjukban szakszerű zenei képzésben részesülni. Szolgálatukat szinte ingyen végezték, mivel az egyháznak nem volt lehetősége megfizetni őket. Az elmúlt évtizedben - Istennek hála - eltűntek a külső, politikai kényszerítő korlátok. Ma nem kell félnie hátrányos megkülönböztetéstől, politikai megtorlástól annak, aki kántori szolgálatot vállal. Reménykeltő kezdeményezések látszanak megvalósulni. Van tanító-kántorképző főiskolánk Marosvásárhelyen. Egyházzenei tanszék jött létre Nagyváradon a Sulyok István Főiskolán, illetve a Partiumi Keresztény Egyetemen. Egyre magasabb követelményeknek kell megfelelniük az egyházkerületi kántorvizsgára jelentkezőknek. Új, gazdag énekeskönyvek jelentek meg. Újraalakulnak a gyülekezeti énekkarok. Itt-ott zeneakadémiát végzettek ülnek az orgonapadon. Vannak frissen képzett, fiatal orgonaépítő és -javító mestereink. E reménykeltő kezdeményezések hátterében jól begyakorolt és kedvelt istentiszteleti rendünk, valamint igen gazdag egyházi népzenénk áll. Vannak lelkesen, teli torokból éneklő gyülekezeteink (amely már ritka jelenségnek számít Európa más vidékein), valamint vannak értékes orgonáink is. Látszólag minden rendben lenne egyházzenei téren. Ez a sok tényező azonban mégsem tud „összecsengeni”. Valami furcsa diszharmónia sérti a fülünket, ha belehallgatunk istentiszteleti zenénkbe, ennek pedig több oka is van. Egyrészt orgonáink siralmas állapota: restaurálásukra nincs anyagi fedezet, sok helyen még igény sincs rá. Egyházaink vezetőtestületeiben nincs sem kidolgozott stratégia, sem elképzelés orgonaállományunk megőrzésére. Másrészt pedig kántoraink alkalmazásakor még mindig nem számít döntő szempontnak a szakmai hozzáértés, szinte egyedüli kritérium az egyházhoz való ragaszkodás és lelkesedés. Amíg ezen a téren nem lesz áttörés, addig a divatos, ízlést romboló ifjúsági énekeket sem tudjuk visszaszorítani, mert ki irányítsa keresztyén ifjúságunk zenei ízlését, ki adjon számukra értékesebb énekeket, ha a kántor maga még ezeknél az énekeknél is alacsonyabb zenei színvonalat képvisel. Kovács László Attila evangélikus teológiai tanár (Forrás: Krónika, 2002. július 13.) VI 3 £ 5 fií 3 h TI SAROK ................................... Ke resztelési énekeink A gyülekezeti énekek összetett feladatot látnak el a liturgiában: közös imádságok, hitvallások, dicsőítések lehetnek, de egyidejűleg tanítják is az éneklőket, emlékeztetve őket az alapvető hittételekre. Nem véletlen, hogy a reformáció tanainak terjesztésében oly nagy szerep jutott a korátoknak. A szentségekkel kapcsolatos reformátori tanítás összefoglalása két korai Luther-énekben található: a „Jézusunk a Jordánhoz ment ” (295) a keresztségről szól, az ,,Aldassék Isten, hála jóságáért" (304) kezdetű pedig az úrvacsoráról. Természetes, hogy az előbb említett ének áll a mi énekeskönyvünk „Keresztség” fejezetének élén is. Az eredetileg hétversszakos énekből három vers található meg nálunk, de még így is átsüt a szövegezésen, mennyire pontosan fogalmaz Luther tanító-költeményében. Praktikus megfontolások magyarázzák a rövidítést, hiszen az istentiszteletbe ékelt keresztelési szertartás nehezen visel el egy hosszabb gyülekezeti éneket (különösen ilyen összetett dallammal), teológiailag mégis sajnáljuk, hogy a Szentháromság együttes jelenlétéről és a missziói parancsról szóló szakaszok így teljesen kimaradnak. A következő két keresztelési ének (296, 297) szerkezete sokban rokon egymással. Mindkettő imádság formájú, mindkettő a gyermekkeresztelés alaphelyzetéből^ndul ki, tulajdonképpen a szülők, a keresztszülők és a gyülekezet versbe szedett fohásza a keresztelés szertartásakor. A szentséggel kapcsolatos hittételek egyikben sem nyernek összetettebb megfogalmazást, csak a három-három versszak megszólítása utal a Szentháromságisten egyidejű jelenlétére a keresztségben. Javukra írható azonban az egyszerű dallamválasztás: mindkettő dallama általánosan ismert evangélikus egyházunkban, így bízvást számíthat arra, hogy a gyülekezethez valamennyire is kötődő ünneplő család részt tud venni a közös éneklésben. Scholz László nagyszerű érzékkel megfogalmazott éneke (,félénkbe jön a szeretet", 298) egyesíti az eddigi példák pozitív vonásait. Érthetően összefoglalt tanítást tartalmaz a keresztségről, harmadik versszakában közös imádsággá válik, és könnyen is énekelhető dallamot kap. Külön szépsége a dallamválasztásnak, hogy a dallam eredeti szövege az utolsó Ítéletről szól, így Scholz László keresztelési énekében kimondatlanul is ott van az utalás a szentséghez fűződő ígéretről az örök életre. Gerhardt Pál éneke („Jöjj, térj be, kapum tárva", 299) nem szorosan vett keresztelési ének, inkább a keresztség áldására emlékeztető Szentlélek-hívó imádság. Evangélikus- ságunk (okkal, ok nélkül) nem használja az ősi keresztség-megerősítő liturgiát, így ez az ének nagy szolgálatot tölthet be. Sajnos az énekeskönyvben található négy versszak alig mozdul ki a kegyes kívánságok elég híg megfogalmazású közhelyeiből, de még így is - a Luther-éneken kívül - egyedül ez használható felnőtt keresztelésekor. A konfirmációval egyidejű kereszteléshez a legalkalmasabb énekeknek a 318-ast (Jer, örvendjünk, keresztyének) vagy a 320-ast (Eljött hozzánk az üdvösség) találom azért, mert az új életre születés és a hit által való megigazulás gondolatköre ezekben fogalmazódik meg teljes frissességében. Természetesen más énekek közül is válogathatunk keresztelésre készülve. Kínálja magát az „Egyház, reformáció ” fejezet több éneke is: „Tarts meg Urunk...” (255), „Új világosság...” (258), „Semmit ne bánkódjál...” (261). Egyik-másik ádventi vagy pünkösdi énekünk (pl.: „Istennek szent Fia...”, 136; „Mi Urunk, édes Atyánk...”, 233) is lehet keresztelési ének ugyanúgy, mint a Szentháromság-dicsőítő énekek többsége vagy valamelyik zsoltáralapú dicséretünk. Bence Gábor SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 10. VASÁRNAP a liturgikus szín: zöld. A vasárnap lekciója: Jn 8,21-30; az igehirdetés alapigéje: Róm 9,30-33. HETI ÉNEKEK: 460, 323. Összeállította: tszm ISTENTISZTELETI REND a Balaton partján Balatonaliga (Club Aliga): du. 6.; Balatonalmádi: du. 4.; Balatonboglár: de. 11.; Bala- tonfenyves: du. 6.; Balaton- füzfő: du. fél 3.; Balatonfüredi de. 9.; Balatonszepezd: de. fél 9.; Felsődörgicse: de. 11.; Fonyód: du. 4.; Hévíz: du. fél 5.; Keszthely: de. fél 11.; Kővágóörs: de. fél 12.; Mencs- hely: de. 11.; Nemesleányfalu: du. 2.; Révfülöp: de. 10.; Siófok: de. 11.; Szentantalfa: de. háromnegyed 10.; Veszprém: de. 10.; Zánka: de. fél 9. NÉMET NYELVŰ ISTENTISZTELETEK: Balatonboglár: de. 11.; Balatonfüred: este 7.; Siófok: de. fél 10. Középiskolás Evangélikus Kollégium férfi nevelőtanárt keres szeptemberi alkalmazással. Fizetés a közalkalmazotti bértáblának megfelelően történik. Vidéki tanár esetében tanári bentlakást tudunk biztosítani. Alkalmazás feltételei: főiskolai vagy egyetemi tanári végzettség; elsősorban evangélikus, más felekezetű esetén keresztyén elkötelezettség. Gyülekezeti hovatartozásról igazolás szükséges; erkölcsi bizonyítvány. A pályázatokat (szakmai életrajz, pedagógiai elképzelések) Evangélikus Kollégium 1077 Budapest, Rózsák tere 1. sz. Gaál Jánosné igazgató címre kérjük. Érdeklődni szerdánként munkaidőben a 351-0522 telefonon lehet. f * é 4