Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-03-24 / 12. szám
2. oldal 2002. MÁRCIUS 24. Evangélikus Élet UJ NAP - ÚJ KEGYELEM Ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne. (Jn 3, 14-15) VASÁRNAP ”Am'k°r a naSy sokaság meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe ' jön, pálmaágakat fogtak, kivonultak a fogadására, és így kiáltott tak: Hozsánna! Áldott, aki az Úr nevében jön, az Izráel Királya!" Jn 12,12-13. (Zak 1,3; Fii 2,5-11; Zsolt 55). Önfeledten örül a nép Izráel királyának érkezésén, de elég a csalódás, hogy Jézusban mást kaptak, mint amit vártak, és máris „Feszítsd meg”-et kiáltanak. így van ez velünk is. Sokan dicsérik az Úr nevét, le is borulnak talán előtte, de ha rájuk szakad a csapás, csalódnak Jézusban, hátat fordítanak neki. Az igazi keresztény hit próbaköve: a kereszt tövében is kitartani Jézus mellett, a kísértések között is megállni a hitben. HÉTFŐ „Jézus így felelt Zákeusnak: Ma lett üdvössége ennek a háznak. " Lk 19,9. (Zsolt 74,21; Rám 5,6-11; Jn 18,1-11). Jézustól ítéletet vártak a zsidók. Azt, hogy nem vállal közösséget Zákeussal. Jézus azonban nem elítélni akar, hanem a bűnösöket megmenteni. Ezért a megvetett Zákeus asztalához ül. Ezzel eléri, hogy Zákeus visszatérjen Istenhez és rendezze kapcsolatát az emberekkel. Jézus ma is, mindig megelőlegezi szeretetét, Hogy megmentse a bűnöst. KFrifi ”Elragadod a halandókat, olyanok lesznek, mint reggelre az álom, mint * ‘ a növekvő fű: reggel virágzik és növekszik, estére megfonnyad és elszárad. " Zsolt 90,5-6. (lKor 15,43; Jób 38,1-11; 42,1-6; Jn 18.12-27). Tavasz van, gyönyörű tavasz. Az erdők alja hóvirágoktól fehérük. Gyönyörű a szemnek. Ez azonban rövid ideig tart. A virág elfonnyad, arra sem méltó, hogy egyetlen pillantást vessünk rá. Az emberi test is szép, amíg fiatal. Ám az idő múlása az egykor szép és erős testet meggyengíti és megcsúfítja. Aztán eljön a halál, hogy utána hitünk szerint Krisztus érdeméért következzen az erőben és dicsőségben történő feltámadás. házunk fogy. Egyáltalán, fogynak a hitvalló emberek. Ugyanakkor növekszik azok száma, akik a fogyasztói társadalom modem istenei előtt hódolnak. Aggódunk, hogy elvetette volna Isten az ő népét? Szó sincs róla! Maradtak olyanok, akik még őrzik a hit lángját. Őbennük rejtőzik a megújulás áldott lehetősége. CSÜTÖRTÖK '^ki nem szeret, az nem ismerte meg az Istent; mert Isten sze- retet. " ÍJn 4,8. (Jer 9,22-23; lKor 11,23-26; Jn 19,1-16a). Isten mindig önzetlenül, szerétéiből cselekszik minden jót az emberrel, hiszen ő maga a szeretet. Aki képtelen a szeretetből fakadó jó cselekvésére, az még nem jutott el az Istennel való belső kapcsolatra. Albert Schweitzer egyszer így vallott: „Nem elég egyszerűen csak létezni. Nem elég, ha valaki egyszerűen csak jó apa, vagy jó anya. Mindez nagyon szép. de kevés. Még valamit tenni kell: szeretetből jót cselekedni. Olyat, amiért nem kapunk jutalmat.” PÉNTEK SZERDA „Elvetette Isten az ő népét? Szó sincs róla!" Rám 11,1. (Ézs 44,21b; Ezs 26,20-21; Jn 18,28—40). Naponta szembesülünk a ténnyel: Egy„Ki szerez eledelt a hollónak, amikor fiókái Istenhez kiáltanak, és kóvályognak, mert nincs mit enniük?" Jób 38,41. (Jn 6,48; 2Kor 5,19-21; Jn 19,16b-30). A szenvedő, a próbatételektől összeroppanó Jób Istent ostromolja, tőle vár választ a gyötrő kérdésre: Miért? Miért méri rá Isten ezt a sok csapást? Sok Jób él körülöttünk, akiket hasonló módon gyötör ez a kérdés. Csak egy válasz létezik: Isten észrevesz minden szenvedőt. Ahogy a legnagyobbtól'a legkisebb állatig mind megkapja azt a táplálékot, amire szüksége van, úgy adja meg Isten minden hozzá kiáltónak a szükséges segítséget. Csak keresd és találd meg őt. SZOMBAT ” ^slen gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Milyen megfoghatatlanok az ö ítéletei, és milyen kikutathatat- lanok az ö útjai. " Róni 11,33. (Zsolt 75,2; Jsir 3,51-62; Jn 19,31-42). Holtan vették le az Urat a keresztről, és most hideg sziklasírban fekszik ruhákkal letakarva. De lassan múlik az éj, jön a hajnali fény és a sziklakő már elhengerítve, a sír pedig üres. A húsvéti hajnal fénye egyszer s mindenkorra elűzte a halál sötétjét is. Fel nem fogható Isten szeretetének a nagysága, hogy mindezt értünk cselekedte. Kiss Miklós BÖJT 6. VASÁRNAPJA (PALMARUM) Királyod érkezik hozzád Zak 9,9-12 Virágvasámap szószékeinken az a prédikáció részlet szólal meg, amit Zakariás mondott el, és amelyet a zsidó vallásbölcselet messiási próféciának tartott. A keresztyén ősegyház pedig egyértelműen Jézus jeruzsálemi bevonulásában látta ezt beteljesedni. Az evangéliumok tanúsága szerint az ünnepre érkező Jézusbegy lelkes kis csoport messiási királyként ünnepli. Nem nagy demonstratív felvonulás lehetett ez, mert akkor a rómaiak felfigyeltek volna rá. Ennek azonban nyomát sem találjuk az evangéliumokban. Az örömmámoros ünneplők abban reménykednek, hogy a Mester által meghirdetett Isten országa hanlarosan elérkezik és megvalósul. Az ünnepi zarándokokat fogadó 118. zsoltárt éneklik boldogan - mint minden ünnepen -, de most ajkukon ez a mondat: „Áldott, aki jön az Úrnak nevében!" - különös hangsúlyt kap. Jézus pedig figyelmeztetni akarja őket. Várakozásukban csalódni fognak! Félre értik a helyzetet! Az evangéliumokat olvasva az embernek szinte az az érzése, hogy Jézus megrendezi ezt a bevonulást, hogy eléjük példázza a zakariási próféciát. Mintha mondaná: Vegyétek észre, nem harci paripán jövök! Nem győztes vezérként vonulok be! Szamáron érkezem, alázatosan - pontosan úgy, ahogyan Zakariás jövendölt a Messiásról. - Valóban király vagyok, de „az én országom nem e világból való... ” A tömegben azonban nem lehet gondolkodni! Az izzó tömeghangulat sodró ereje lehetetlenné teszi az eszmélést, a józan odafigyelő gondolkodást. így járnak még a Jézus közvetlen környezetében élő tanítványok is. Félreértik Őt. Lukács evangéliuma megőrizte számunkra a reményeikben csalódott tanítványok hangulatát: „pedig mi abban reménykedtünk, hogy ö fogja megváltani Izraelt. ” A zsidó vallási vezetők pedig egyértelműen elutasítják, és indokolatlannak tartják ezt az örvendő lelkesedést. Az a kép, amit szívükben hordanak az eljövendő Messiásról, semmiképpen nőm egyezik azzal, amit ők a názáreti Jézussal kapcsolatban láttak, tapasztaltak. Vizsgálódásuk summája: ez a fiatal názáreti rabbi nem lehet a Messiás. Ma sem gondolkodik erről másként a zsidóság. Korunk egyik zsidó teológusa ezt így fogalmazza meg: „A Messiás Isten felszentelt képviselője, olyan személy, aki politikai és szellemi megváltást hoz a zsidók számára azáltal, hogy összegyűjti őket ősi hazájukban Erec Jiszraelben és visszaszerzi Jeruzsálem szellemi dicsfényét. Elhozza az egész emberiség erkölcsi tökéletességének és a népek harmonikus, háborúktól, félelmektől, gyűlölködéstől mentes együttélésének korszakát... .A messiási kor még várat magára.” (Hayim Halevy Donin) S mi, Jézus mai tanítványai tudjuk mit jelent a virágvasárnapi bevonulás? Nem értjük-e félre mi is Őt? Azt kell gondolnunk, hogy sokan, akik magukat keresztyénnek vallják, nem ismerik igazán Jézust. Sokan emberi nagyságát hangsúlyozzák és követendő erkölcsi példaképként állítják elénk. Méltatják Őt, mint a szeretet vallásának megalapítóját. Olyan valakinek tartják, aki nemcsak hirdette a szeretetek de meg is élte azt. Amikor az emberi gonoszság áldozataként ott agonizál a kereszten - nincs benne gyűlölet. Szavaiból még ott is, még akkor is a szeretet árad. Beszélnek Jézusról úgy is, hogy a szociális érzékenységét hozzák fel példának. Ő a szegények, az elesettek, a kisemmizettek barátja. Együttérző könyö- rületével lehajol és segít a betegeken, a bajban lévőkön. Ezek a megállapítások is igazak. De jeruzsálemi bevonulása ennél sokkal többet jelent. Jézus önként és tudatosan megy a halálba. Mert szenvedése és halála jelenti, á mi megváltásunkat! Ahogyan Pál apostol írja: ., Őbenne van - az Ö vére által-a rrii megváltásunk, bűneink bocsánata. ” (Ef l',7) Azért halt meg a kereszten, hogy a megváltás misztériumát beteljesítse. Mi emberek képtelenek vagyunk arra, hogy rendezzük kapcsolatunkat az Istennel. S amit értelmünk felfogni képtelen, Isten az, aki megbékéltetett minket önmagával, Fia halála által. (Róm 5,9) Sokszor elfeledkezünk áldozatáról, pedig ő váltott meg minket atyáinktól örökölt hiábavaló életmódunkból - ahogyan erről Péter ir a levelében. (lPt 1,18— 19) Annyira megragadták Luther szívét ezek a mondatok, hogy Kis Kátéjában majdnem szószerint idézi az apostolt. Jó lenne, ha mi is Lutherrel - személyes vallomásként - tudnánk elmondani: „Hiszem, hogy Jézus Krisztus... - az én ([RAM, aki engem elveszett és megítélt embert megváltott: minden bűntől, a haláltól és az ördög hatalmából megszabadított és magáévá tett. Nem arannyal, sem ezüsttel, hanem szent és drága vérével, ártatlan szenvedésével és halálával, hogy egészen az Övé legyek, az 0 országában Ó alatta éljek, s Ot szolgáljam örök igazságban, ártatlanságban és boldogságban, mert Ó feltámadt a halálból, él és uralkodik örökké. Ez így igaz! ” id. Pintér Károly ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 2002. március 24. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. II. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Véghelyi Antal; II., Hűvösvölgyi út 193. Fébé de. 10. Madocsai Miklós; II., Modori u. 6. de. fél 10. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 11. Fodor Viktor; Csillaghegv-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Gálos Ildikó; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10.; Újpest, IV., Leb- stück M. u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Zászkaliczky Péter; de. 11. (úrv.) Bácskai Károly; du. 6. (János passió) dr. Harmati Béla; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) id. Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; X., Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Győri Tamás; de. 11. (úrv.) Győri Tamás; du. 6. Blázy Árpád; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Balicza Iván; Buda- hegvvidék, XII., Kékgolyó u. 17. de. 10. Hafenscher Károly (ifj.); du. fél 5. (szeretet- vend.) Fehér Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 43. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Kis- templom. Juhos utca 28. de. 10. Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél II. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII. Tessedik tér de. 9. Marschalkó Gyula; Rákoscsaba, XVII. Péceli út 146. de. 9. Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Marschalkó Gyula; Rákosliget, XVII. Gőzön Gy. u. de. 11. Kosa László; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél ll .-Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 57. de. 10. Endreffy Géza. PALMARUM VIRÁGVASÁRNAPON a liturgikus szín: lila. A lekció: Jn 10,17-18(19-21); igehirdetési alapigéje: Zak 9,9-12. HETI ÉNEKEK: 209, 198. Összeállította: tszm • • • « SAROK Textuskollekta 3 £ O £ 3 !3 Jelentkezés a nyári tanfolyamokra Idén nyáron négy kántorképző tanfolyamot tartunk Foton: egy egyhetes továbbképzőt már szolgálatban álló kántorainknak és három hosszabbat a tanulóifjúságnak. 1. Továbbképző tanfolyam 2. Kántorképző tábor I. 3. Kántorképző tábor II. 4. Kántorképző tábor III. időpont jún. 23-29. júl. 1-17. júl. 20-aug. aug. 5-21. tanfolyamvezető Bence Gábor Bence Gábor Ecsedi Zsuzsa Kertész Botond részvételi díj ingyenes 20 000 Ft 18 000 Ft 20 000 Ft Jelentkezési határidő: 2002. május 21. Jelentkezési cím: Kántorképző Intézet, 2151 Főt, Berda J. u. 3. tel.: (27) 360-093 A jelentkezéshez mellékletként kérünk lelkészi ajánlást és néhány soros beszámolót is az eddigi zenei előrehaladásról. Kérjük a gyülekezeteket, támogassák anyagilag is a jelentkezőket. Rászorultság esetén néhány hallgatónak - a gyülekezet kérésére - az Országos Egyház segítségével módunkban áll a részvételi díjból kedvezményt adni. A téli tanfolyam vizsgája Szeretettel hívjuk az érdeklődőket az idei téli tanfolyam záróvizsgájára is, amelyet 2002. április 20-án, szombaton fél 11-től tartunk a Mandák Intézetben. Különös örömmel látjuk a vizsgázók gyülekezeteinek kis küldöttségét ezen az alkalmon. Ót héten keresztül a „Liturgikus sarokban" egyetlen imádság, a kollekta formáját és tartalmát elemeztük. Nem hideg-rideg vizsgálatnak vetettük alá a könyörgés alkotóelemeit, hanem a mélyére akartunk nézni, hogy azután vasárnapról vasárnapra értő füllel és értő szívvel tudjunk együtt imádkozni. Ne üres formulák maradjanak a liturgia részei, hanem megteljenek mindannyiunk számára áldott tartalommal. Istentiszteleti rendtartásunkban (Agenda) a vasárnapok liturgikus szövegeihez tartozik egy kisebb „gyűjtemény", amely a »textuskollekták« címet viseli. Mai - a kollekta témát záró - írásunkban erről gondolkodunk a kedves, a liturgiát egyre jobban értő olvasóval. (HK - a rovat vezetője) Imádság igehirdetés után Elhangzott a prédikáció. Végigvezetett bennünket egy gondolatsoron. A hallottakat összevetettük életünkkel. Közben azonban több minden jutott eszünkbe, talán el is kalandoztak gondolataink. Nem maradhat meg minden emlékezetünkben. Megpróbáljuk felidézni, mi is volt az alapige, ahonnan kiindultak közös gondolataink. De jó lenne újra hallani, hogy megjegyezhessük, hogyan alakítsuk hitünket, életünket. Ilyen és ehhez hasonló gondolatokjutnak eszünkbe, amikor az igehirdetés végén elhangzik: Ámen. Imádkozzunk! Ekkor jön segítségünkre az igehirdetés utáni rövid ima. Igen, ez az imádság Istenhez szól, és mégis a mi gondolatainkat tereli vissza a leglényegesebbekre. Mit is kérhetnénk mást, mint amit az ige a szívünkre helyezett. Ez a rövid imádság, a textuskollekta három részből áll. Az Úr megszólítása után az első mondat hálaadás Istennek az igében hallott tettéért, kegyelméért, Jézus cselekedetéért. Az alapige leglényegesebb szavai hangzanak el itt. A második mondat kérés. Könyörgünk azért, hogy amire minket el akar juttatni az Úr, azt el is érhessük. A Szentlélek segítségét kérjük, ne feledékeny hallgatói legyünk az igének, hanem megtartói és cselekvői Isten akaratának. A jó igehirdető egy mondatban össze tudja foglalni, hogy igehirdetésével mire akarta eljuttatni a hallgatókat. Ez az egy mondat imádságos formában itt fogalmazódik meg a mi számunkra. A textuskollekta harmadik része a Szentháromság egy Isten magasztalása, akinek mindent köszönhetünk: a gyülekezetét, a hangzó evangéliumot, az üzenetet befogadó szívet. Ha a testvéregyházak gyakorlatát tekintjük, megállapíthatjuk, ez az igehirdetés utáni rövid ima ebben a formában egyedülálló. A római katolikus prédikációt közvetlenül a hitvallás mondása követi. A református egyház gyakorlatában pedig inkább azzal találkozunk, hogy az igehirdetésben előforduló témák kérés formájában hangzanak el újra, a prédikációt mintegy kiegészítve. (Mindenképp helytelen azonban, és ez az imádság nem arra való, hogy rögtönzött formában pótlólag felhangozzanak azok az értékesnek tartott gondolatok, amelyek a prédikációból kimaradtak.) Végül álljon itt egy példa. Húsvéthétfő egyik textusa (igehirdetési alapigéje) Lázár feltámasztása, Jn 11,17-32. Ebben hangzik el Jézus döntő kinyilatkoztatása: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él. A hozzá megfogalmazható imádság így hangozhat: Elet Fejedelme, Jézus Krisztus! Boldog örömmel áldunk téged azért az élő reménységért, hogy aki hisz benned, ha meghal is, él. Téríts meg minket hitetlenségünkből, és őrizz meg minket minden kísértés között, hogy elérjük hitünk célját, lelkünk üdvösségét a te kegyelmed által, aki az Atyával és a Szentlélekkel egy vagy, élsz és uralkodói mindörökké. Ámen. Mondottuk, az ima neve textuskollekta. Colligo = összegyűjt. Ez gyűjti össze az alapige szándéka szerinti gondolatainkat és könyörgésünket. Hallgassuk figyelmesen, mondjuk magunkban hittel, és feleljük rá együtt, hangosan: Ámen. Trajtler Gábor k i
