Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-03-10 / 10. szám

\ 6. oldal 2002. MÁRCIUS 10. Evangélikus Élet A romániai ökumenikus bizottság által, az imanapra választott ikon: Krisztus a szőlőtő (ismeretlen művész alkotása ) 2002. március 1. - Keresztyén Nők Ökumenikus Világimanapja Hozzuk a békét tinéktek vigyük a békét másoknak Az elmúlt év során örömmel fedeztük fel egyházi hetilapunk megújult arcu­latát, ahogyan „hétrekész” frissesség­gel dokumentálja az egyházunkban, környezetünkben történő eseménye­ket. Ez bátorít fel arra, hogy szinte egyidejűleg reagáljak én is a Nők Világimanapja idei eseményeire. Egyidejűleg, mert bár március elseje már mögöttünk van, amikor gyülekeze­teink többsége megtartotta az imanapi is­tentiszteletet, ám ezek az alkalmak nem korlátozódnak csupán egy napra. Ennek jobbára praktikus okai vannak. Egyik közülük az, hogy az előadók nem jutnak el március elsején mindenhova. Egy má­sik ok, hogy mivel az imanap hétköznap­ra esik, sok gyülekezet azt a megszokott bibliaórai napra, vagy a március elsejét megelőző, illetve az azt követő vasárna­pok egyikére helyezi. (A magam szolgá­latai is február végétől egészen március 10-ig tartanak.) De, bármelyik napra is kerül az alkalom, örömmel tapasztalom, hogy a gyülekezetek országszerte várják és igénylik ezt a szolgálatot. A közösségek asszonyai, a Nőegyle­tek tagjai gondosan, gazdag fantáziával készítik elő, rendezik meg azt, és - so­kan kapcsolják össze szeretetvendégség- gel -, teszik igazán ünneppé a Nők Világimanapját. Országszerte elfogadottá vált ez a másutt már régóta ismert és gyakorolt al­kalom... Egy hagyomány elterjedésében tizenöt év nem nagy idő, mégis örömmel mondhatjuk, hogy Keszthelytől Szege- . dig, Szombathelytől Orosházáig, főváro­si gyülekezetekben éppúgy, mint kicsiny falvak meghitt közösségében, évek óta hagyománnyá vált az imanapi istentisz­telet. Mondhatjuk ezt ma már úgy is, hogy ez a szolgálat az egész országot „behálózta”. Ehhez nagyban hozzájárult az a tény - és ezt hangsúlyozni kell hogy az Evangélikus Élet hasábjain pon­tosan tíz év óta cikksorozatban készítjük fel lapunk olvasóit a közeledő alkalom­ra. így nyernek a gyülekezetek hasznos információkat a sokszor teljesen isme­retlen „házigazda országról”, és tudnak valóban felkészülni. Amit az idei imanapról el kell mon­dani, az annak mérhetetlen aktualitása. A szomszédos Romániából szólítottak meg bennünket az asszonyok, és küldték el szerte a világba, így nekünk is az imanap anyagát. Esetünkben a szomszédság sok­mindent jelent. Kötődéseket az ott élők­höz, de - főleg az idősebbek számára - fájdalmas emlékeket is. Ma is sajgó se­beket, amelyeket Trianon okozott, elsza­kítva tőlünk sok magyar testvérünket. A napi politika aktualitását is jelenti, a stá­tustörvény körül dúló szenvedélyes vitá­kat, a csángó magyarok fájó kérdéseit, a magyar anyanyelv megőrzéséért folyta­tott heroikus küzdelmet. Ebben a feszült helyzetben szól hoz­zánk az evangélium: „Béküljetek meg az Istennel - legyetek békekövetek. ” És az istentiszteleten a gyülekezet tagjai és a szolgálattevők átélik a csodát: oldódni kezdenek bennünk a feszültségek, Isten szeretete és békessége járja át szívünket, és együttérzéssel, részvéttel gondolunk testvéreinkre, akikre annyi teher nehe­zül, oly sok nehézséggel küszködnek. Várják imádságainkat, és azt, hogy segí­tő szeretettel gondoljunk rájuk, hogy megvalósuljon közöttünk a békesség. Mindenütt megértették a kérést, hogy se­gítsük a romániai hajléktalan, kallódó ut­cagyerekeket. Sokakban megszületett a vágy, hogy szorosabbá váljon a kapcso­lat: a testvérgyülekezetek, a segélyszer­vezetek, a Romániában békéért imádko­zó asszonyok és miközöttünk. Országos felmérést sajnos nem tudok adni arról, hogy hol tartották vagy fogják megtartani az idei imanapot. De, öröm­mel fedeztem fel megyei lapunkban - a „Vas Népe” című újságban - a precíz fel­sorolást, hogy mely gyülekezetekben lesznek a mi környékünkön imanapi al­kalmak. Ezeket felsorolom: Boba, Acsád, Szombathely, Kőszeg, Celldö- mölk, Nádasd, Körmend, Celldömölk- Alsóság. Úgy gondolom, hogy olvasóink a saját megyéjükre nézve ugyancsak ta­lálhatnak megyei lapjukban hasonló fel­sorolást. Ebből kialakulhat számunkra egy országos kép. Kérjük is testvérein­ket, legyenek ebben segítségünkre! Végül egy sajnálatos sajtóhibát kell korrigálnom: az előkészítő anyagba té­vesen került be egy dátum. Románia nem 1940-ben, hanem 1944-ben állt át a Szovjetunió mellé a második világhábo­rúban. Úgy tapasztaltam, hogy a lendületes héber dallamú gitáros ének a „Hevenu Sálom aléchem” mindenkinek a szívébe lopta magát: fiatalok és idősek örömmel énekelték együtt. Urunk adja meg ne­künk, hogy közöttünk is oldódjanak a fe­szültségek: szívben, házban, hazában, ember és ember között. Vigyük az ő békéjét egymásnak! Keveházi Lászlóné Nők ökumenikus világimanapja Mohácson Református és evangélikus asszony­testvérek jöttünk össze március 1-jén az evangélikus gyülekezeti terem­ben, hogy közös imádságunkkal be­kapcsolódjunk a világméretű moz­galomba. 1993 óta tartjuk ezeket az áldott alkalmakat. Bevezetőben át­néztük imafüzetünkből az eddigi he­lyeket és témákat. Mindenki saját példányából olvashatta a szépen összeállított programokat, s hol felváltva, hol együtt mélyedtünk el az énekek, igehelyek, imádságok tartalmában. A megbékélés útján jártunk e csendes órában, s mind­nyájan megerősödtünk keresztyén hitünkben, imádságos lelkületűnk­ben. Lélekben együtt voltunk a sok gonddal küzdő romániai nőtestvé­reinkkel. A kis füzeteket mindenki magával vitte, hogy mások is kedvet kaphassanak erre a szép szolgálat­ra, hiszen az imádság a keresztyén ember lélegzetvétele. Nyomában életek újulnak, igazi közösségek formálódnak, jó irányú változások jönnek létre. Némethné Tóth Ildikó Világimanap Tótkomlóson Március első péntekjén, a Nők Ökumenikus Világnapján a tótkomlósi evangéli­kus és református gyülekezet nő és férfi tagjai a helyi református templomban kérték Isten segítségét a keresztyén nők missziójához. A templom megtelt. A rá­eső szolgálatot mindenki szívesen végezte az igehirdető - Brebovszkyné Pintér Márta - lelkészasszony vezetésével, aki az Evangélikus Női Missziói Osztály ve­zetőjeként sem először járt a településen. Az imanap megrendezésében részt vevő 170 ország egy kicsiny, de lelkes és se­gítőkész keresztyén csoportjaként vettek részt a két tótkomlósi gyülekezet tagjai — lelkészeik vezetésével — ezen az együttléten, amelynek rendjét erre az évre a romá­niai keresztyén nők készítették el nyomtatott istentiszteleti programjukkal, vetítés­re szánt filmjeikkel. Vetíthető diaképeken mutatták be országukat, és az általuk észlelt társadalmi, szo­ciális problémák feltárásával győzték meg keresztyén testvéreiket arról, hogy szük­séges és nélkülözhetetlen a segítség, szeretnének tenni valamit a bajok orvoslásáról A gyógyulás útját szeretnék megkeresni az erőszakot szenvedettek, a védtelen öre­gek, a még védtelenebb utcágyerekek számára, akik talátrtizdzemél is többen lehet­nek Romániában. Ahhoz, hogy karitatív munkájukhoz erőt merítsenek, bátrak legye­nek a gyengék védelmezésében adódó gondok vállalásában és leküzdésében, és a békességet tudják szolgálni, szükséges, hogy érezzék a testvérek együttérzését, segít­ségét, szolidaritását. Ez volt az üzenetük, kérésük pedig az, hogy könyörögjünk bölcsességért, amellyel a zűrzavaron úrrá lehet lenni. Munkálja Isten az egymással való békességet, fogad­juk el az általa nyújtott ajándékot, amellyel életünkben a harmóniát igyekszik meg­teremteni. Segítsen magunkban kiirtani a gyűlöletet, segítse a nemzetiségek kien- gesztelődését, az elesettek felemelését. Az ezen a napon együtt imádkozok is Isten eszközei voltak a missziói munkához, amelynek fontosságát itt Tótkomlóson is megértettük, hiszen ezen a napon - a ke­resztyéni szeretet jelzésére - a részt vevő országokban összegyűlt adományt az egy­ház az elhagyott romániai gyerekek és öregek javára fordíthatta. Az elesettség eny­hítésére talán így közösen tehettünk mi is valamit. Köszönjük Brebovszkyné Pintér Mártának a prédikációban megfogalmazott szere­tetszolgálatát és Baloghné Szemerei Mária lelkésznőnek a kántorizálást, Balogh András lelkésznek a vetítést. A szervezés kiegészítő munkáit áz imanapnak otthont adó refor­mátus lelkészek - Marti Márta és Marti Miklós - végezték, hiszen a református gyüle­kezet tagjai szeretetvendégséggel kedveskedtek a résztvevőknek. A vendéglátók ked­vessége, sok-sok munkája örömteli találkozást, a hitben való egység megnyilvánulását is jelentette mindnyájunk számára. Stirbiczné Dankó Katalin Női imanap - férfi szolgálattevők közreműködésével A győri Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium pályázatot hirdet: 1 fő matematika - bármely szakos középiskolai tanári álláshelyre 1 fő földrajz - biológia szakos középiskolai tanári álláshelyre A pályázat benyújtásának határideje: 2002. május 10. Bővebb felvilágosítás személyesen vagy telefonon az intézményben. Cím: Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ - 9025 Győr, Péterfy S. u. 2. Tel: 96/ 329-987.

Next

/
Oldalképek
Tartalom