Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-02-24 / 8. szám
Bottá Dénes felvételei 200 2. FEBRUÁR 24. 3. oldal Evangélikus Élet 2002. március 1. előtt „ Hosszú és fárasztó az út, ha beszéddel építjük csupán, rövid és hatékony, ha példa által nevelünk. ” (Seneca) Sok pályaválasztó életében izgalmas időpont március 1. Bár vannak, akiket ez a dátum már egyáltalán nem mozgat meg, mert rég túl vannak a választáson, évek óta tudják, hol szeretnének továbbtanulni. Azért mégis a nyílt napok, pályaválasztási tanácsadók és felvételi előkészítők ideje ez. Színes kínálatuk segít az eligazodásban. Arról pedig, hogy ki és mi szeretne lenni, személyes kommunikációja kezdetétől fogva, folyamatom san kapja a kérdések sorozatát minden fiatal. De vajon - túl a felszínes kérdéseken -, talál-e beszélgető partnert az, aki a pályaválasztás előtt áll? Vajon hány gyülekezetben beszélget a lelkész vagy aktív szolgálatokat végző munkatársa a területükön élő fiatalokkal erről a témáról? Egy-egy ifjúsági órán vagy csendesnapon kaphat-e valaki eligazítást, támaszt a döntéséhez? Rávilá- gít-e valaki - ebben az összefüggésben - a keresztyén értékrendre? Hallani-e olyan igehirdetéseket, amelyek az életpályára állás pillanatában személyes és hiteles bátorítást adnak? Merre lehet úgy elindulni, hogy valóban értékes és tartalmas életet élhessek? Hol tudom igazán megélni és átadni Krisztus követésének szépségét és megtartó erejét? Nos, még az utolsó pillanatban is segítséget jelenthet szavunk egy fiatal élet számára. „A példa tízszer többet használ az előírás és a parancs kényszerénél” - írja Charles James Fox. A közelmúltban egy vasárnap délután részt vettem egy vidéki gyülekezet szeretetvendégségén. Többségben voltak a fiatalok és a középkorúak. Élményt jelentett érezni és látni, milyen egészséges közelség tapasztalható a mindennapi élet és a keresztyén hit közös gyakorlása között. A terembe már nem fért volna be senki, annyian voltunk, az arcok és a szavak azt sugározták: életközösség Krisztus körül ez a gyülekezet. A mindennapokban megjelenő nehéz kérdések és örömök ugyanúgy részei az együttlétnek, mint a „vasárnapi kegyesség”. A lelkész egy szokatlan feladatot is adott az alkalom előkészítéseként: mindenki, aki jön, hozzon magával vendéget. Senki se induljon egyedül, egymagában... Pályát választani sem lehet könyvből, internetről, de még reklámszövegek segítségével sem - egymagunkban. Kell egy igazi életpélda és a vele való találkozás. Kell, hogy karon fogjon valaki, mint a szeretetvendégségre indulót. Mélyre jutó kérdések, önismereti küzdelmek, a bátortalanság legyőzése..., mind közösségben megoldható feladat. Nem véletlen, hogy lelkes hitoktatók környezetéből érkeznek a hittanár szakra a jelentkezők, és életpéldával megszólító lelkészek környezetéből a teológushallgatók - még akkor is, ha csak nagyon ritkán kapnak manapság bátorító és derülátó eligazítást. Pedig nagyszerű pillanat az, ha átélheti valaki, hogy egy fiatal az ő hivatását választja. A folytatásért, az új kezdetekért minden pályával kapcsolatban érdemes imádkozni márciús 1. előtt. Nagyobb az ilyesfajta imádság területe, mint gondolnánk. Ma már senki sem tanulhat azzal a tudattal,. hogy ha egyszer elindult egy szakterületen, ott is marad mindvégig. A váltáshoz bátorság kell, erő és reménység. Bátorítjuk-e a körülöttünk élő fiatalokat, és van-e bennünk türelem és tanács a számukra? Az egyházi pályára induló fiataloknak is szól a szeretetvendégségi figyelmeztetés: csak ne egyedül, hanem indító, támogató és kísérő társakkal együtt! Nem mondhatjuk, hogy könnyű ma az egyházi szolgálat, mint élethivatás. De szépsége és tartalma megélhető minden nehézség közepette is. Pozitív és bátorító hangszín nélkül azonban az indulás legfeljebb kényszer vagy személytelen tradíciókövetés. Éltető példák hiányában nemigen születhet bátor és derűs pályakezdő fiatal. Jövőt sugárzó és a jövőért áldozatot is vállaló gyülekezeti közösség indítása azonban lehet bátorító kezdet a lelkészi és hittanári pálya számára. Telefon cseng: „Most fognak megkeresztelni. Jelentkezhetek már ebben az évben teológusnak?” „Bizonytalan vagyok, pedig mindenki arra bíztat, hogy lelkész legyek. Bele merjek vágni?” „Már másodszor váltanék pályát. Merjek ilyen háttérrel újat kezdeni?” Kézzel írott levél beszél az eddigi életútról és arról az élményről, ami indítaná a pályára. Csakhogy kellene valaki, akivel erről beszélgetni lehet. De nem ér rá senki. Siető lelkész, siető egyház és nyugtalan gyülekezeti élet. Pedig ha megállnánk, ha leülnénk mellé, ha meglátogatnánk, ha nem egyedül indulna a Teológia felé, talán életre szóló erőt kapna. A határidő évente visszatér. A döntések megszületnek. Vajon müködnek-e bátorító közösségek? Vajon végzik-e fontos szolgálatukat az „indítók” mint eszközök Isten kezében 2002. március 1. előtt? Szabó Lajos OSZLOPOS SIMEON KÖVETŐI X. Templomi Bábjátékos Találkozó A Kelenföldi Evangélikus Egyházközség Bocskai úti temploma adott otthont február 16—17-én a tizedik ^mplomi Bábjátékos Találkozónak. A Bábjátékos Egyesület (a magyarországi bábjátékosok érdekvédelmi szervezete) 1993-ban rendezte meg első ízben ezt a programot. Azokat az Isten-hívő, jó szándékú pedagógusokat és művészeket kívánta összehozni, akik a bábjátékot erkölcsnemesítő, hitet erősítő célok szolgálatába állítják. Nem fesztivál ez tehát, hanem összejövetel, ahol a többiek játékából, a beszélgetésekből, az együttlétből tanulni lehet, ötletet, tapasztalatot nyerhetünk, s nem utolsósorban feltöltődhetünk erővel, békével, szeretettel, - ha nyitottak vagyunk egymásra és az Istenre. Az idei műsorok is az ökumené jegyében álltak össze, s a templom, a tanácsterem és a gyülekezeti terem falai közt szolgáltak a bábosok és a bábok. Katolikus és egyházakon kívüli, református és természetesen evangélikus, gyermek és felnőtt, amatőr és hivatásos bábos egyetértésben, egymás felé fordulva adta tudása legjavát. A kiskunhalasi gyerekek (a Szivárvány Bábszínházi Alapítvány csoportja) Szent István király életét idézték meg. A szarvasi Süni bábcsoport Tarbay Ede Karácsonyi játékát mutatta be,' s játékuk végén velük együtt énekeltük: „békesség földön az embernek...”. A Teljes Evangéliumi Keresztény Gyülekezet Mahanaim Közössége Tolsztoj mesét dolgozott fel: a muppet-show bábtechnikája a maga groteszkségében is Krisztust hozta közénk, hiteles erővel. A debreceni Református Teológiai Egyetem is elküldte követeit. A Hattyúdal Színház szintén református indíttatású műsora XVI. századi nyelvemléket, a „Három Körösztyén leányzó” történetét hozta. A karácsonyt varázsolta körénk a Gabalyda Bábszínház „Betlehemi kép”-e. A Pont Együttes árnyjátéka katolikus húsvéti éneket elevenített meg, fatuskó marionettjeik pedig a Faludi-Villon féle Haláltánc balladát adták elő. A Ládafia Bábszínház modem játéka szent Péter legendára épült: a „Krisztus Urunk és az obsitos katona” népi humort erkölcsi tanulsággal ötvözött. Oszlopos Simeon, alias Czipott Géza király élete - a kiskunhalasi Szivárvány Bábszínház előadásában A zsidó vallás „Nabukodonozor álmá”-va! képviseltette magát a Meseláda Bábcsoport műsorában. (Ok egyébként betlehemest is játszottak.) A színpadi váltások szünetében játszóházi foglalkozások kötötték le a közönséget: a gyerekek játszottak, a felnőttek gyönyörködtek. A zsidó Tubi Svat (a fák ünnepe) hangulatát Kovács Hedvig segített megélni. Mészáros Emőke Noé bárkájának történetét játszotta el a gyerekekkel, közösen rögtönzött bábok segítségével. Lovas Zsuzsa az Angyalbárányok című népmesét varázsolta elő - fakanálbábokkal. Az, hogy az idei program a Bocskai úton gördülékenyen, bensőséges hangulatban, mindannyiunk épülésére szolgálhatott, Szeverényi János esperes pártfogásának, Jankovits Eszter és Kulcsár Zsuzsanna szerető és figyelmes szolgálatának is köszönhető. Köszönjük nekik, s az egész befogadó egyházközségnek, igaz szívből! Február 18. Oszlopos Simeon névünnepe. Ezért lehetőleg ehhez közeli időpontban tartjuk - minden évben más helyütt - ezt a találkozót. A bábosok védőszentje, a Krisztus utáni harmadik évszázadban élt, s a legenda szerint köntöse letépett ujjából varázsolt bábut. Bábjátékkal hívta fel az oszlopa alatt eljáró karavánok figyelmét saját áldozatára, s az isteni tanításokra. Az első Templomi Bábos Találkozóra (1993-ban) Mészáros Vincéné írt bábjelenetet ebből a történetből, s azóta minden esztendőben ez a játék fogja keretbe a műsorokat. Idén a Bocskai úti templom szószéke változott 18 méteres oszloppá, melyen Czipott Géza hitelesen átélt játéka idézte meg a szent alakját, lelkiségét. A jelenetbéli üzenet nem csak bábosoknak szól: „ Testvérek! Kérlek titeket, éljetek mindnyájan egyetértésben. Ne szakadjatok pártokra, legyetek egyek ugyanabban a lelkületben, ugyanabban a felfogásban... Isten áldása kísérje munkátokat! Ezt kívánom én, Simeon, az Oszlopos. ” • Mészáros Emőke István Az ASTRA Bábegyüttes „példabeszéde' Áprilisban METT-találkozó A Magyarországi Evangélikus Egyház kezdeményezésére 2001. augusztusában létrejött a Magyar Evangélikusok Tanácskozó Testületé, amelynek alapító dokumentumát a III. Országos Evangélikus Találkozón, Orosházán írták alá. A Magyar Evangélikusok Tanácskozó Testületének I. Találkozója és munkaülése 2002. április 17-18-án lesz Budapesten. Ezen reménység szerint nem csak az alapító tagok, hanem a határon túl élő más evangélikus közösségek képviselői is jelen lesznek. A gyűlés alkalmával mód nyílik kölcsönös információcserére, a közös teendők megtervezésére, a tagegyházak isten- tiszteleti életének összehangolására. Az Északi Evangélikus Egyházkerületben FELÜGYELŐI KONFERENCIÁT tartunk 2002. február 23-án, Aszódon. (Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziumában, Régész u. 34.) PROGRAM: 9.30 óra: Gyülekező 10 óra: Úrvacsorái istentisztelet a templomban. (D. Szebik Imre és Detre János) 11 óra: Előadás megbeszéléssel: a nem lelkészi vezetők szolgálata és felelőssége egyházunkban. (Benczúr László) 13-14 óra: Előadás megbeszéléssel: Az állami és egyházi gazdasági törvények érvényesítése a gyülekezetek életében. (Szemerei Zoltán) 15 óra: FÓRUM. Résztvevők: az országos egyházi munkaágak vezetői. (vezeti: Koczor Tamás) 16 óra: ÁHÍTAT az Aszódi Egyházközség új gyülekezeti termében. (Dr. Smidéliusz László) Meghívó Az egyházunk új területi elrendezését elhatározó, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület újjászervezését lehetővé tevő 1997. február 22-i zsinati határozat 5. évfordulója és Túróczy Zoltán püspök halála 30. évfordulója alkalmából - hagyományteremtési szándékkal Egyházkerületi napot tartunk a győri Öregtemplomban 2002. február 23-án (szombaton) de. 10 órakor. Ünnepünk rendje: 10.00 Istentisztelet (Ittzés János püspök) 10.35 Köszöntés (Dr. Weltler János egyházkerületi felügyelő) 10.45 így történt... (Márkus Géza zsinati tag emlékezik) 11.00 Püspöki kereszt - Túróczy Zoltán, az egyházkormányzó (Mirák Katalin előadása) 11.40 Az élő evangélium - Túróczy Zoltán, az igehirdető (if. dr. Fabiny Tibor előadása) 12.20 A Weltler Ödön emlékére kiírt teológiai pályázat eredményhirdetése 12.50 Zárszó (Egyházkerületi Elnökség) /JdOii ,-zihJjU ’ÜJilli .........................................................- - ME GHÍVÓ A Déli Evangélikus Egyházkerület felügyelői és gondnokai számára konferenciát tartunk 2002. márc. 8-10. között Bonyhádon, a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Kollégiumában (Bonyhád, Kossuth L. u. 4.) A konferenciára minden egyházmegyei, gyülekezeti Felügyelő vagy Gondnok Testvérünket szeretettel hívjuk és várjuk. PROGRAM 2002. március 8. 18.00 Nyitó áhítat: KRÄHLING DÁNIEL esperes, Bonyhád 18.20 Köszöntés: ÓNODI SZABOLCS gimnáziumi igazgató, Bonyhád Megnyitó: DR. SÓLYOM JENŐ akadémikus, egyházkerületi felügyelő 19.00 Vacsora 20.00 Előadás: Magyarországi Evangélikus Egyházunk a 3. évezred elején DR. SÓLYOM JENŐ akadémikus, egyházkerületi felügyelő 2002. március 9. 8.00 Reggeli 9.00 Reggeli áhitat: KOSKAI ERZSÉBET lelkész, esperes-helyettes, Egyházas- kozár 9.30 Előadás: Missziói egyház, missziói gyülekezet GÁNCS PÉTER országos missziói lelkész Korreferátum: DR. EÖRDÖGH ENDRE Bács-Kiskun egyházmegyei felügyelő, Baja 12.30 Ebéd 13.30 Szabadidő 14.30 Beszámolók: - Több lelkész - gyülekezeti felügyelő JANTOS ISTVÁN felügyelő, Orosháza; WEISZ LÁSZLÓ felügyelő, Pécs- Egy lelkész - gyülekezeti felügyelő DR. SIMOR FERENC felügyelő. Siklós; DR. GYŐRI JÓZSEF felügyelő, Tolnanémedi- Mit vár a lelkész a gyülekezet felügyelőjétől, gondnokától, presbitériumától? LUPTÁK GYÖRGY igazgató lelkész, Kiskőrös; SZABÓ VILMOS BÉLA lelkész, Paks 17.30 Vacsora 18.30 Fórum: Egyházunk közéleti és ökumenikus felelőssége Bevezető: D. DR. HARMATI BÉLA püspök Résztvevők: Dr. Sólyom Jenő egyházkerületi felügyelő, Dr. Nagy Zoltán egyházkerületi másodfelügyelő Káposzta Lajos, Kondor Péter, Ribár János, Szirmai Zoltán, Krähling Dániel esperesek Dr. Eördögh Endre, Dr. Rück András, Koszorús Oszkár, Dr. Kéry Lajos, Andorka Árpád egyházmegyei felügyelők Áhitat: Némethné Tóth Ildikó lelkész, Mohács 2002. március 10. 8.00 Reggeli 8.30 „Morzsaszedés”: ANDORKA ÁRPÁD Tolna-Baranya egyházmegyei felügyelő, Szekszárd 10.00 Úrvacsorái istentisztelet: D. DR. HARMATI BÉLA püspök és KRÄH- LING DÁNIEL esperes 12.00 Ebéd, majd hazautazás. A konferencia étkezési és szállásköltségeit egyházunk vállalja. Jelentkezéseket az illetékes egyházmegyék Esperesi Hivatalához kell eljuttatni 2002. február 22-ig. Dr. Sólyom Jenő s. k. egyházkerületi felügyelő D. Dr. Harmati Béla s. k. püspök
