Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-12-01 / 48. szám

4. oldal 2002. DECEMBER 1. Szeretet.éhség A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat országos ádventi-karácsonyi adománygyűjtő akciója A karácsony az ajándékozás ideje. Olyan időszak, amikor az emberek többet gondolnak egymásra - nem­csak szeretteikre, de az elesettekre is. A Magyar Ökumenikus Szeretetszol­gálat (MOSZ) ezért - az ünnepek kö­zeledtével - „szeretet.éhség” címmel decemberben induló, országos ado­mánygyűjtő akciót hirdet a veszélyez­tetett vagy hátrányos helyzetű gyer­mekek megsegítésére. A kezdemé­nyezés hátteréről, részleteiről a no­vember 21-én tartott sajtótájékoztató keretében számoltak be. A házigazdák: Lehel László lelkész, a MOSZ igazgatója. Béres Klára, a Béres Rt. kommunikációs igazgatója mellett meghívott vendégek - dr. Lévai Anikó, a Szeretetszolgálat önkéntese, Ritter Ár­pád szabadfogású birkózó Európa- baj­nok, Rácsok Balázs, a miskolci Csalá­dok Átmeneti Otthonának vezetője, valamint Gryllus Dániel, a Kaláka együttes tagja - is lehetőséget kaptak a szólásra. Lehel László elmondta, hogy a kam­pányra a postákon, a képernyőn, a nyomtatott sajtóban és az interneten ke­resztül hívják fel majd a figyelmet. A társadalmi célú hirdetések egy része húsz másodperces televíziós anyag, de olvashatunk róla a női magazinokban is. A Béres Rt. és a MOSZ már lassan tíz éve működnek együtt - tudtuk meg Bé­res Klárától. Most 2000 üveg Béres Cseppel szeremének tenni a rászorulók egészségének javítása érdekében. Az adománygyűjtő akcióban a sport és a zene is szerephez jut. A sport Ritter Ár­pád személyén keresztül, aki megígérte, hogy - Lehel László felkérésének eleget téve - örömmel tesz meg mindent azért, hogy minél több sportoló figyelmét fel­hívja erre a kezdeményezésre. A Kaláka együttes és vendégei pedig - a kampány részeként - jótékonysági kon­certet adnak a Deák téri evangélikus templomban, december 14-én szombaton, 16 órai kezdettel. Az igeszolgálatra D. dr. Harmati Béla püspököt kérték fel. G. Zs. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat számlaszáma: OTP 11705008-20464565 Az Ur csodásán működik... Élménybeszámoló a bajor papnélalálkozóról A közelmúltban 10 éves jubileumát ünnepelt bajor-magyar partnerkap­csolat jegyében évek óta tapasztalat- csere folyik a hazai és a német papnék között is. A tavaszi országos papnéta- lálkozóinkon rendszeresen részt vesz­nek bajor papné vendégek, és a né­metországi rendezvényeikre tőlünk is hívnak németül beszélő, a közös ügy iránt érdeklődő lelkészfeleségeket. Németországbán kétféle papnészerve- zet működik: az úgynevezett Papné-team kizárólag az aktív szolgálatot végző bajor lelkészek feleségei számára rendez to­vábbképzési alkalmakat, számunkra sok­szor szokatlan új utakat keresve. Találko­zóikat általában Tutzingban tartják. A másik ilyen egyesület a Papnészövetség. Ez a csoport inkább hagyományőrző, tag­jai többnyire nyugdíjas vagy már özvegy lelkészfeleségek, de vannak közöttük fia­talabb, egyházi szolgálatot végző asszony­testvérek is. A Bajor Papnészövetség ez év no­vember közepén Neuendettelsauban tar­tott 3 napos konferenciát, amelyre ma­gyar részről Szebik Imrénét és e sorok íróját hívta meg vendégül. A konferencia címe így hangzott: Is­ten még meghallgat, Isten még beszél. Vendéglátónk, az augsburgi lelkészfe­leség, Beate Peschke asszony néhány tár­sával együtt nagy lelkesedéssel, kifogyha­tatlan ötletekkel, fáradhatatlan szeretettel készítette elő és vezette az alkalmakat. Volt, hogy a programdús nap után éjsza­kába menő beszélgetést folytatott a sú­lyos operáció előtt álló kedves kántomő- vel, vagy a délutáni pihenő ideje alatt bennünket kalauzolt a Löhe Vilmos által alapított bajor diakónia központjában. Urunk gazdagon megáldotta ottlétünk minden pillanatát. Átélhettük a Krisztus­ban való összetartozás örömét nemcsak a beszélgetések folyamán, hanem az együtt éneklésben, közös elcsendesedé- sekben és az imádkozások alatt is. Értékes előadásokat hallgathattunk Edith Stein mártírhalált halt szerzetesnő életéről, Hermann Hesse munkásságáról és verseiről. Egy idős diakonissza diave­títéssel kísért élménybeszámolót tartott a pápua új-guinqai leprakórházban végzett közel 40 éves szolgálatáról. Nagy érdeklődés kísérte a mi bemutat­kozó előadásunkat is. Egy Kárpát-meden- ce-térkép előtt állva arról beszéltünk, honnan érkeztünk, milyen életutat jártunk be eddig, és milyen szolgálatokat vég­zünk jelenleg egyházunkban. Közben körbeadtunk égy templomainkat bemuta­tó képes albumot. Kétszólamú énekléssel zártuk bemutatkozásunkat, és jelképes ajándékkal kedveskedtünk minden jelen­lévőnek. Megható volt, milyen örömmel fogadták a szaloncukorral kísért köszöntő kártyákat. Sokan odajöttek, hogy behatóbban ér­deklődjenek sorsunk felől, vagy hogy el­mondják, milyen élményeik fűződnek Magyarországhoz, milyen kapcsolataik vannak a magyar gyülekezetekkel, isko­lákkal. Az utolsó esti záróalkalmat követően néhány fős kis csoport maradt együtt a társalgóban. Közösen ismert énekeket énekeltünk, spontán életbeszámolók, bi­zonyságtételek hangzottak el. Ezen az estén ismét megerősödhettünk abban, amit eddigi életünk során számtalanszor átélhettünk, és a neuendetelsaui Luther- rózsa Házban eltöltött három nap alatt a reggeli áhítatokon, bibliaórai beszélgeté­seken vagy különböző előadásokon ke­resztül oly sokszor hallhattunk: Jézus Krisztus jelenléte, megtartó ereje és ke­gyelme kíséri az Őt tiszta szívből kere­sők és követni vágyók útját. Ő ma is meghallgat, és szól hozzánk. Ráadás ajándékként számos váratlan öröm ért bennünket. Németországi tartóz­kodásunk elején és végén Augsburgban látott vendégül minket a Peschke lelkész­család. A vasárnapi istentisztelet utáni ká­vézás és beszélgetés közijén megismer­kedtünk egy indiai evangélikus lánnyal, aki kérte, hogy maradjunk kapcsolatban egymással imádságainkban. Felajánlotta családja támogatását és segítségét a jelen­leg Indiában missziói szolgálatot teljesítő Mesterházy házaspárnak. Alkalmunk nyílt megismerni egy szá­munkra eddig ismeretlen protestáns egy­házi alkalmat: megkenetési és megáldási istentiszteleten vehettünk részt a St. Paul- templomban. Az igen meghitt együttlé- ten énekkel és muzsikálással szolgálhat­tunk magunk is. Nagy meglepetés és öröm volt szá­munkra, hogy az augsburgi diakonissza- anyaházban tett rövid látogatásunk alkal­mával találkozhattunk az évtizedek óta Németországban élő 92 éves Kelemen Erzsébet fébés diakonissza testvérrel. Szívünkből fakadt szép énekünkkel bú­csúztunk tőle és valamennyi kedves né­met testvérünktől: „Jézus, te égi szép tün­döklő fényű név... Szentelj meg, hadd legyen fényedből fénysugár az életem.” Görög Zoltánná Szántó Hajnalka Evangélikus Élet Ökumenikus diákrendezvény a Teológián Nem mindennapi eseménynek adott otthont november 18-án, hétfőn az Evangélikus Hittudományi Egyetem. A Rákóczi Szövetség alapszervezete, a Thököly Evangélikus Kör játékos tör­ténelmi vetélkedőt szervezett reformá­tus, evangélikus és baptista teológus­hallgatók részére. A rendezvényen a nyolc, egyenként hatfős csapat a Rákóczi-szabadságharc, az 1848/49-es forradalom és szabadság- harc, valamint Trianon témájában mér­hette össze tudását. A zsűri tagjai voltak dr. Pálmány Béla történész, az Ország­gyűlés Levéltárának igazgatója, illetve Kun Ferencz, a Rákóczi Szövetség alel- nöke. Több egyetemi oktató is megtisztel­te a rendezvényt jelenlétével, így id. dr. Fabiny Tibor, dr. Fabiny Tamás, dr. Cser­háti Sándor, dr. Szentpéteiy Péter evangé­likus és dr. Balla Péter református teoló­giai tanár is. A Himnusz eléneklése után az egyetem nevében Bódi Emese tanárnő köszöntötte a versenyzőket. < Dr. Pálmány Béla történész nyitó elő­adásának fő témája a magyarság kapcso­latrendszereinek kiépülése volt: a kelet­európai 1989/90-es fordulatot követően számos olyan szervezet jött létre - köz­tük a Rákóczi Szövetség is -, amely töb­bek között a határon túli magyarság tá­mogatásának jelszavát tűzte zászlajára. Ezeknek a szervezetek köszönhető, hogy a diplomáciai kapcsolatokon és az állami érdekképviseleten túl a honi és a más or­szágokban élő magyarság a civil szféra számtalan lehetőségét kihasználva ren­geteg szállal kötődik egymáshoz. Kun Ferencz, a Rákóczi Szövetség al- elnöke a szervezet munkájáról, feladata­iról és eredményeiről szólt. Beszédében kiemelte: a szövetség célja - határokon innen és túl is - az, hogy az embereket az összmagyarságban való gondolkodás­ra késztesse. A két előadást követően megkezdőd­hetett a versengés. A vetélkedő első fel­adataként a csapatoknak a Teológia épü­letében elrejtett borítékokra kellett rátalálniuk, melyek a csapatneveket tar­talmazták (pl. Esze Tamás talpasai csa­pat, Gábor Áron rézágyúja csapat, Csíksomlyói búcsú zarándokai csapat stb.). A teológusok ezek megtalálása után gyurmából megmintázták, illetve leraj­zolták csapatnevüket. A második feladat­tal már a „szakmai” rész következett, hi­szen feladatlapok kérdéseire kellett választ adniuk a versenyzőknek, a lehető legrövidebb idő alatt. A feladatok között volt több vaktérképes is, amelyekben vár­megyék, országgyűlések helyét kellett bejelölniük. Egy feladatlapon határon túli települések nevei voltak láthatóak, ha ezeket beírták Románia, Csehszlovákia, vagy a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság neve alá - aszerint, hogy melyik ország­hoz került a nevezett település -, egy-egy aradi vértanú neve állt össze a kezdőbe­tűkből. Az összesen 12 „versenyszám” zárásaként ismét egy mulatságos feladat­tal találták szembe magukat a teológusok. Csapatonként egy-egy fehér pólót és egy készlet temperát kaptak: egy csatából megjövő vitézt kellett a tempera segítsé­gével „kimaszkírozniuk”. Az eredmény magáért beszélt: a folyosón sántikálva felvonuló magyar „katonák” igen mulat­ságos látványt nyújtottak. A zsűri ebben a versenyszámban nem tudott a rangsorról dönteni, így mindenki megkapta a maxi­mális öt pontot, illetve két csapat a kivite­lezés különlegessége miatt további egy- egy pluszponthoz jutott. A verseny után szeretetvendégség kö­vetkezett. A gazdagon terített asztalok mellett a téma természetesen a verseny helyezettjeinek sorrendje volt. Nem kel­lett sokáig találgatni, hiszen a kiadós va­csorát követően a zsűrielnök ismertette a végeredményt. Eszerint első helyen a Rodostói kakukk csapat végzett, mely­nek evangélikus tagjai Keczkó Pál (V. évf), Szabó Balázs (III. évf), Lakatos Lilla (I. évf.) és Kosa Gergely (I. évf.) voltak. A nyolc csapat minden tagja könyvjutalmat kapott, az első három he­lyezett csapat ezenfelül további értékes ajándékokat is nyert. Az eredményhirdetést követően tánc következett: Ambrus Mariann néptánc­művész a Kárpát-medence magyar nép­tánckincséből válogatott és tanított be egy csokrot a kezdetben még bizonyta­lan lépésű, ám később már egyre szapo­rábban szökellő teológusoknak. Este tíz órára már csak kevesen ma­radtak talpon, és a résztvevők elbúcsúz­tak egymástól. A rendezvény célja a ne­mes vetélkedésen kívül a közösségépités volt, amely úgy hisszük, elérte célját, hi­szen sok evangélikus, református és bap­tista teológushallgató barátkozott össze az est folyamán. Hálát adunk Urunknak, hogy a közeledés számos alkalmával ajándékoz meg bennünket, s hogy ezek közül egynek most az evangélikus Teo­lógia adhatott otthont. * * Szávay László www.rakoczi.com Benkóczy Péter Felvétele Határtalan ifjúság Határon túli magyar evangélikus ifjúsági konferencia Révfülöpön A Magyarországi Evangélikus Egy­ház Ifjúsági és Gyermekbizottsága, valamint a Magyarországi Evangéli­kus Ifjúsági Szövetség (MEVISZ) no­vember első hetében találkozót kezde­ményezett a határon túli magyar evangélikus ifjúsági vezetőkkel és if­júsági munkásokkal. Célunk az volt, hogy folytassuk, illetve új mederbe te­reljük azokat a kapcsolatokat és együttműködéseket, amelyeket előde­ink egy hasonló konferencián, 1994- ben már kiépítettek... Találkozónk első felében beszámoló­kat hallgattunk meg, majd rátértünk fel­adataink megfogalmazására. Együttlé- tünk eredményességét legjobban talán az a 12 pontba foglalt együttműködési meg­állapodás tükrözi, melyet a találkozó zá­rásaként fektettünk írásba. A Konferenciák és a Szélrózsa címszó alatt szerepel az a gondolat, hogy a MEE Ifjúsági és Gyermekbizottsága, valamint a MEVISZ továbbra is várja a# határon túli evangélikus fiatalokat a saját szerve­zésében megrendezésre kerülő konferen­ciákra, és külön hangsúlyt fektetet a Szélrózsa találkozóra, melyeken ingye­nes vagy támogatott részvételt biztosít. Gyermekprogramok: a gyermekosz­tály az országos hittanversenyt kiterjesz­ti a határon túli régiókra, hogy azok egy­házmegyeként vehessenek részt az országos döntőn. A tájékoztatás és kölcsönösség jegyé­ben a konferencia tagjai vállalják, hogy eljuttatják egymásnak kiadványaikat. Társkeresés címmel vállalják a tagok, hogy a meglévő testvér-gyülekezeti kap­csolatokat feltérképezik, illetőleg aktí­van részt vesznek új gyülekezeti és ifjú­sági cserekapcsolatok kiépítésében. Nem utolsósorban a pályázati forrá­sok együttes kereséséről is szó esett, ami azért fontos, mert az anyaországi szerve­zetek vállalták, hogy tájékoztatják a ha­táron túli ifjúsági szervezeteket és mun­kásokat a pénzszerzési lehetőségekről. Nagyon fontos és lényeges a munka- programban, hogy minden címhez és fel­adathoz személyeket rendeltünk, akik felelősek egy-egy munkaterületért. A találkozó végeztével feltettem né­hány kérdést a résztvevőknek:- Miért volt számodra fontos, hogy ezen a konferencián részt vegyél, és kép­viseld a vajdasági evangélikus iffúsá- got? Dolinszky Gábor (Bajsa, teológus): - Számomra azért volt fontos, mert azt láttam, hogy végre történik egy olyan lé­pés, amely egyfajta egymás felé való közeledést tükröz. Abban bízva jöttem el Révfülöpre, hogy itt egy olyan dolog tör­ténhet, ami egy kezdetet jelenthet, és aminek lehet folytatása, hiszen a vajda-' sági ifjúságnak nagy szüksége van a se­gítségre és a támogatásra.- Milyen nehézségekkel, problémák­kal kell szembesülnötök az ifjúsági mun­ka területén, és melyek azok a területek melyekben segítséget, illetve együttmű­ködést kértek az anyaországi szerveze­tektől? Dolinszky Gábor: - Szinte mindent problémának és nehézségnek lehetne ne­vezni, ugyanis nálunk, a Vajdaságban 18 gyülekezetre 2 lelkész van, ifjúsági ve­zetőnk pedig egyáltalán nincsen. Első­sorban abban szeretnénk segítséget kér­ni, hogy fiataljáink részt vehessenek ifjúsági vezetőképző konferenciákon. Simonné Nagy Ilona (REVISZ-tit- kár, lelkész, Apáca, Erdély): - Helyze­tünkből adódóan a legnagyobb problé­mánk talán az, hogy mint evangélikus ifjúság kétszeresen is kisebbségben va­gyunk. Egyrészt, mert magyarok va­gyunk, másrészt, mert evangélikusok. Emiatt nehéz érvényesülni és magunkról haliami. Abban is segíthetne az „anyaor­szág”, hogy halljanak rólunk a világban.- Milyen konkrét eredmények szület­tek a konferencián, és milyen együttmű­ködésre számítasz ezután? Zelenák József (a REVISZ elnöke, lelkész, Sepsiszentgyörgy): - Nagyon jó és óriási segítség, hogy fiataljaink konfe­renciákon, vezetőképzőkön vehetnek részt, hogy azután hazatérve - lelkészük mellett - kamatoztatni tudják a Magya­rországon tanultakat. Pénzforrások elő­teremtésére is kaptunk impulzust, hiszen nagyon sok lehetőség tárult fel előttünk. Nagy eredményként könyveljük el, hogy idén a Szélrózsa ifjúsági találkozón - há­la Istennek - egy nagyobb számú ifjúsá­gi csoporttal vehettünk részt, és a jelek szerint erre a jövőben is meglesz a lehe­tőségünk. — Milyen érzésekkel indulsz haza er­ről a konferenciáról? Ifj. Bándy György felvidéki ifjúsági munkás: - Meg kell, hogy mondjam, Révfülöp nagyon a szívemhez nőtt, pe­dig csak pár napot töltöttem itt. Olya­nokkal voltam itt együtt, akik nemcsak „felekezeti és nemzetiségi hovatartozá­suk révén” voltak egyek, hanem gondo­latban és szellemben is. Annyi szeretetet és jóindulatot, információt és segítséget kaptam, hogy ebből én egy évig bizto­san, de talán tovább is táplálkozni tudok. * Végezetül talán még annyit, hogy tovább­ra is keressük a kapcsolatot a határainkon túl élő magyar evangélikus fiatalokkal, if­júsági közösségekkel és azok vezetőivel, így például a szlovéniai és a nyugati test­vérekkel is. Konferenciánkat minden év november első hetében tartjuk. Váijuk önkéntesek jelentkezését, akik szívesen vennének részt ebben a szolgálatban. (Az együttműködési megállapodás, il­letőleg munkaprogram beszerezhető az Üllői út 24. alatt, az Ifjúsági Osztályon és a MEVISZ-irodában.) Végh Szabolcs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom