Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-01-06 / 1. szám
Evangélikus Elet 2002. JANUÁR 6. 5. oldal VÍZKERESZT VAGY... A római katolikus egyház Epiphania Domini, azaz Az Úr megjelenése ünnepeként tartja számon január 6-át. A keleti egyház ezzel szemben ezen a napon Krisztus születését ünnepelte. A nyugati egyházakban e naphoz kötik a háromkirályok vagy keleti bölcsek (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) látogatását a kis Jézusnál. Ezért január 6-át a Háromkirályok napjaként is emlegetik. Az ünnep másik elnevezése, a Vízkereszt elnevezés pedig Krisztus megkeresztelkedésére utal. Ennek emlékére a nyugati (katolikus) egyházakban a templomokban vizet szentelnek, s e szent élményből a hívek igyekeznek hazavinni valamennyit. De az ebbéli buzgólkodásnak már legkevésbé sem szent, sokkal inkább profán indítéka van, ami a népi hiedelmekben gyökerezik. A szentelt vizet ugyanis sok mindenre használják; betegségek megelőzésére éppúgy, mint a baj elhárítására, ember és állat esetében egyaránt. Bár elsősorban katolikus és ortodox szokásról van szó, ennek nyomait a protestáns gyülekezetekben is megtaláljuk. Nem a vízszentelés gyakorlatát, természetesen. Az általam gyűjtött vidéken, a hétfalusi csángóknál - akik köztudottan evangélikus vallásúak -, több faluban több adatközlő is említette, hogy szentelt vízért szoktak menni - elsősorban az ortodox elé. A cseberben vagy vederben vitt vizet a templomból kijövő pap megszentelte, és abból az állatokat itatták elsősorban, hogy egészségesek legyenek. Más vidékeken be is szentelték vele az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, rühesek. Hasonlóképpen az emberek magukra is locsoltak a vízből, rontás, betegségek, himlő ellen. Az Ipoly mentén a ház földjét meglocsolták szentelt vízzel, hogy Isten áldása legyen a házon. Az esztendő során pedig megszentelték vele a gyerekágyas asszony1 ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót, s a háznál felravatalozott halottat. Hatékonynak tartották az ártó hatalmak, a rossz szellemek és a vihar elűzésére is. , A vízszentelés mellett ilyenkor a házakat is megszentelték. Ennek a szokásnak koleda vagy koledálás a neve. A koleda Újévtől Háromkirályok napjáig tartott, később egyszerű jókívánságmondó szokássá vált. A házszentelésre már Mátyás király korából is vannak adatok. E szerint Vízkeresztkor a plébános megkezdte hívei látogatását, megszentelte a házat, számba vette a házbelieket, beszedte a lé- lekpénzt. A koleda ennek a korai egyházi gyakorlatnak a kiteljesedése. Nyitra megyében például a pap, a kántor, az egy- házfiak és a ministránsgyerekek mentek el minden házhoz. Énekeltek, a pap beszentelte, megfustölte a házat, a kántor felírta a ház ajtajára vagy az ajtófélfára a három király nevének kezdőbetűjét (G+M+B), mert ez később megvédte a házat a rontástól, a betegségektől. Az esemény végén a háziak megvendégelték a koledálókat. Egyúttal adományokat is adtak az egyházi embereknek, pl. zsák diót, lisztet, szalonnát, kolbászt. Az ünnephez tartozott a Háromkirályok megjelenítése: a Háromkirály járás is. Főként a Dunántúl déli részén ismeretes ez a szokás. Röviden a szokás lényege: a főszereplők Gáspár, Menyhért, Boldizsár (három király), Heródes, valamint (ha volt) a katona és az angyal bemutatkozott a házaknál, ahová beengedték őket. Majd Heródes, a betlehemi gyerekgyilkos viaskodott az egyik királlyal, és megjelent a „Csillag”, amely egy rugószerű keresztezett fára volt rögzítve. Össze lehetett húzni, és ki lehetett nyomni, a végén szita volt, kívül beragasztva, nagy arany csillag tündöklött rajta, bent középen pedig gyertya volt, amit a házba érve meggyújtottak. Az előadás végén a szereplők ajándékot kaptak. A korábban vízkereszti házszentelés részeként szereplő Háromkirály-járás mára önálló adomány- gyűjtő, jókívánságmondó szokássá lett és általában leegyszerűsödött. Természetesen, mint minden jeles naphoz, Vízkereszthez is tartoznak időjóslások. Azt tartották, ha Vízkeresztkor esik, akkor hosszú lesz a tél. Hideg idő esetén korai tavaszban reménykedtek. Egyes helyeken azt mondták, hogy ezen a napon fonni kell, mert akkor hosszú lesz a kolbász. A délvidéki magyarok szerint, ha e napon esik az eső, akkor férges lesz a mák, ha hideg van, rossz termésre lehet számítani. Ha a szél fuj, szerencsés év lesz. Ha fagy, soká fog tavaszodni, ha enyhe az idő, akkor hamar jön a tavasz... Azért a hitet össze ne keverjük a hiedelemmel! , Veres Emese-Gyöngyvér Schütz es J. S. Bach karácsonyi muzsikája 2001. december 19-én Strausz Kálmán egy este vezényelte a 16. századi Schütz nagy összhangzattani precizitással, egyenletesen lüktető „Karácsonyi oratóriumát” és utána Bach - a barokkságában is szinte romantikusan hangzó - „Magnificaf’-ját. Szépen, kiegyensúlyozottan szólt mindkettőben úgy a Rádiózenekar, mint az énekkar és minden szólista zenéje. Az első német oratórium egyszerű harmóniáival kezdődött műsor, a protestáns korális művészet kincsét nyújtotta. Schütz, Lukács evangéliumának jeleneteit drámaian, deklamálva, szinte vizuálisan dolgozta fel. A „Karácsonyi história” Schütznél a korai barokk stílus naivitásával hangzik el mindenki számára érthető módon. Bach zenéje magához emelte Schützét és így egybeforrt a német barokk protestáns egyházzene. A megértést elősegítette a szöveg felolvasása, a hangulatot pedig fokozta a pódiumon fénylő karácsonyfa. A barokk zenétől megnyugodva, igazi karácsonyi hangulatban tértünk haza. , i. vj Dobler Magda "rn Becsületrendet kapott Fasang Árpád A Francia Köztársaság Becsületrendjének Lovagi fokozatát adományozta Jacques Chirac köztársasági elnök Fasang Árpádnak, Magyarország UNESCO-nagykövetének. A legmagasabb francia állami kitüntetést ünnepélyes keretek között Vincent Lanata, a légierő nyugalmazott főparancsnoka, a Becsületrend Nagykeresztjének tulajdonosa nyújtotta át december 17-én este a párizsi nemzetgyűlés háznagyi hivatalának dísztermében. A magas érdemrenddel - mint az a méltató beszédben elhangzott - a francia köztársaság Fasang Árpádnak a francia-magyar kulturális kapcsolatok építésében játszott személyes érdemeit, s ezen belül különösen is a francia-magyar ifjúsági alapítvány létrehozását eredményező úttörő szerepét, valamint a két ország kóruséletének ápolásában szerzett érdemeit ismerte el. Lanata tábornok szólt a zongoraművész képzettségű diplomata életútjáról, a magyar zenei kultúra külföldi megismertetéséért végzett tevékenységéről, a francia-magyar kapcsolatok építésében vállalt erőfeszítéseiről. Megemlítette, hogy feleségével, Várady Enikővel közös fordításban jelentették meg magyarul Jacques Chirac elnök Egy új Franciaországért című könyvét 1997- ben. Válaszbeszédében Fasang Árpád hangsúlyozta, úgy érzi, hogy ezzel a kitüntetéssel „a szellem által újraegyesített Európáért, egy békésebb és optimistább Közép-Európáért” végzett munkáját értékelték. Az ünnepségen részt vett Kékessy Dezső párizsi magyar nagykövet, Kádár Béla. az OECD mellett működő magyar képviselet vezetője és számos UNESCO-nagykövet, köztük a francia, az osztrák, a jugoszláv, a lengyel, a román, és az ukrán nagykövet is megtisztelte jelenlétével a kivételes eseményt. (Fasang Árpád külszolgálati munkájának kezdetéig - a Deák téri gyülekezet presbitereként is - aktiv tagja volt a Magyarországi Evangélikus Egyháznak. Kitüntetéséhez ezúton is gratulálunk. - a szerk.) Üde színfolt volt a pilisi Izsóp együttes a Westend City bevásárlóközpont forgatagában, ahol a két utolsó ádventi hétvégén összesen tíz alkalommal léptek föl Jansik Ildikó vezetésével. Tóth Mihály, a budapesti bevásárló- és szórakoztató központ rendezvényigazgatója - aki az Evangélikus Missziói Központon keresztül fedezte föl a lelkes pilisi csapatot - az Izsópot meghívta készülő új CD-jük bemutatására is. „...az összetartozás érzetét szeretném tudatosítani.” Egy előadóművész Beregszászról Legutóbb a Gellért Szálló nagyon kicsinek bizonyult termében hallottam újból megrendítően szép összeállítását a magyar irodalom kincseiből. Irodalom, történelem, zene, amely századokon át él a nemzetben, bizonyítja és erősíti a magyarság élni akarását, egy kis nemzet fenntartó erejét. Magyar feltámadás - mennyi szépség, érték az egykor tiltott sorokban, dallamokban, melyek csak a szívekben élhettek az 1945-ben kezdődő magyar kálvária évtizedeiben... Ez tette a kárpátaljai fiatal színésznőt a magyar költészet egyik elkötelezett misszionáriusává. Ezzel az összeállításával nyerte el a Millenniumi Kormánybiztos Hivatalának pályadíját és ezeket a dalokat, verseket vitte Ausztriába, Felvidékre, Kárpátaljára, Amerikába, Kanádába. A napokban pedig megjelent CD-lemeze, melynek már a borítója is szívet szorító. A műsor első száma Vincze-Kulinyi: Szép vagy, gyönyörű Magyarország; Ott, ahol zúg az a négy folyó; Elindultam szép hazámból; Erdélyi induló; Székely fohász; Magyar a pódiumra. Lenyűgözött Pilinszky költészete, kezdtem verseit megzenésíteni, új műsorommal sok sikerem volt. Utazni is kezdtem. Életem érdekes eseménye volt, hogy Amerikában találkoztam az 56-os menekült, Németországban élt Hiszekegy; Horthy Miklós katonája vagyok. Huszonnyolc szám, köztük van, amit ő zenésített meg.- Az olvasókat biztosan érdekli, hogyan lett a beregszászi kislány ennyire a régi magyar költészet megszállottja, és úgy tudom, a mai magyar költészettel is foglakozol, például Pilinszky, Gyurkovics Tibor, Mészöly Dezső verseit is megzenésítetted...- József Attilát, Radnótit, Hernádi Gyulát, Kiss Anna költeményeit is... Valami csodálatos volt számomra - kicsit talán szimbolikus is, hogy Beregszászon énekelhettem el, éppen a millennium záróakkordjaként a Boldogasszony anyánkat, Falu Tamás: Nem kell nékünk más folyója c. megzenésített versét és számos, nem régen még „indexen” lévő éneket. Az én gyermekkoromban, ebben az elbűvölő városkában még mindenki magyarul beszélt, pedig a Szovjetunióban sokat tettek azért, hogy minél kevesebb magyar maradjon Kárpátalján. A szabadságvágyat nem lehetett elfojtani. Nyolcévi otthoni zeneiskola, négyéves ungvári zeneelméleti szakközépiskola, aztán diploma a moszkvai Színművészeti Akadémián. De közben már éreztem katonatiszt apám tragédiáját hazájának elvesztése miatt: korosztályához hasonlóan, korán - alig ötvenévesen hunyt el. Temetésén hatalmas tömeg kísérte koporsóját. Kárpátalja tragédiáját is siratták... 1975 óta Magyarországon élek.- Hogyan tértél át az előadóművészi pályára?- A kaposvári és az Arany János Színházban játszottam nagyon sok epizódszerepet, de közben éreztem, többre is képes vagyok, ezt éreztem a komolyabb szerepek után is... Nagyon szeretem a verseket. Előadóként, zeneszerzőként, énekesként léptem magyar költővel, Tollas Tiborral: közös estünk volt. így kezdtem a magyar költők verseiből összeállított estjeim sorozatát. Az igazi indítás az volt, amikor archív felvételekről megismertem azokat a verseket, dalokat, amelyeket gyermekkoromban Kárpátalján még titokban sem énekelhettek. Akkor értettem meg, hogy az elszakított területeken és a hazájukat elhagyni kényszerült hazaszefető magyaroknak milyen hiányérzetük lehet. Ezért kezdtem a „Magyar feltámadás” címmel, a most már CD-lemézen is megjelent emlékező és emlékeztető műsorom összeállításához, amellyel messzi utakra is elindultam. Nem tudom elmondani néked, mit jelentett Chicagóban, Kanadában vagy éppen Dunaszerdahelyen, Klagenfurtban egy-egy ilyen est: az otthonukat, az ifjúságukat idézte fel. A „Szép vagy gyönyörű vagy Magyarország” szerzőjének hozzátartozója keresett meg Kanadában, a 95 éves asszony sírt, mikor találkoztunk, csodálatos volt vele beszélgetni, címemet kérte, ha Magyarországra jön megkeres... Én nem indulatokat akarok ébreszteni hallgatóimban, hanem az összetartozás érzetét szeretném bennük tudatosítani. Azt, hogy bárhol éljenek a világon, minket összeköt a történelem, a magyar sors. Megható, hogy a „Magyar feltámadás” templomokban is bemutatásra ke-, rülhetett (Mátyás templom, Unitárius, templom) nem csak dobogón. Üzenet1 van ezekben a költői sorokban, dalokban, énekekben, és akikhez szól - megértik. Most már a folytatáson gondolkodom. A sokat mondó és sokat adó műsor folytatásához mi is sok erőt és jó egészséget kívánunk Beregszászi Olgának. Sebeiken Pálma
