Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-11-03 / 44. szám

Evangélikus Élet 2002. NOVEMBER 3. 7. oldal In memoriam Dr. Ilmari Soisalon-Soininen 1917-2002 VÁNDORLÁSOK Kövek és kavicsok Talán a hangulat kontrasztja miatt nyűgöz le a két idős asszony hango­san vidám beszélgetése. Az egyik rá­könyököl férje sírkövére, a másik, ke­zében szépséges réz vizeskannával, gesztikulálva magyaráz. Mindenhol fényképek. Régen meghalt emberek arcai néznek rám. Egy ősi családi síremléken követni lehet a régi korok divatját, hajviseletét, ruházatát. Gyakoriak a művészi szobrok, dom­borművek. Az egyik kövön - talán egy hegymászó nyugszik alatta -, ra­gyogó, hatalmas, tiszta hegyi kris­tály. Nincs rögzítve, csak úgy rá van téve. Igazi kincs. Egy hegymászónak biztos nevetsé­ges az én 2000 méter körüli „csú­csom Én a magyar Himalája-expe- díció tagjaira gondolok közben: mit szerethetnek annyira? A hegymászás ugyanis csapda. Az ember küszködve feljut egy magas csúcsra, de onnan fentről megpillant egy még maga­sabbat, amit persze újra csak meg kell másznia, mert nem lehet, hogy ne tegye. Mint az életben. Elhiszem, hogy valakit ez a szenvedély végül a Mount Everestig vezet. Ott fönn gyönyörű kövek vannak. Ragyogó kristályok. Szikrázik rajtuk a napfény. Érzem, hogy megfosz­tanám a hegyet, ha lehoznám. Más­részt, mit kezdenék vele? Ez a gyö­nyörűség idegen az alföldi homokon. Ha megállunk, a folyómederben lehet kavicsokat gyűjteni - mondja túravezetőnk. Elég gyerekes ötlet, gondolom, mert még nem látom a ka­vicsoknak azt a mérhetetlen tömegét, ami a pihenőnél tárul elénk. Senki nem tudja megállni, hogy le ne hajol­jon, fel ne vegye a kezébe a gyors sodrású folyó e művészi alkotásait. Aztán csak azért dobja el ismét, mert talál egy még szebbet, még csillo­góbbat. Igazi kincsek. Hirtelen az a szenvedélyes érzés fog el, hogy itt kell lennie annak a legcsodálatosabb kőnek, amelyik rám várt eddig, hogy én ideérjek, rá­találjak és felvegyem. Hogy az enyém legyen örökre. Valahol itt kell lennie! Egy darabig válogatok a kavicsok között. Aztán eldobom végül az utol­sót is, megyünk tovább. Azóta sem tudok szabadulni a gondolattól, hogy valahol ott volt az a kincs, ami rám várt. Ott - vagy valahol máshol. Koczor Tamás Ismét eggyel kevesebb lett kedves finn barátaink, testvéreink száma. A Kotimaa finn egyházi lap legfrissebb száma Dr. Ilmari Soisalon-Soininen halálhírét hozta. Többévnyi súlyos be­tegség után október 5-én hunyt el, te­metése november 5-én lesz. Dr. Ilmari Soisalon-Soininen 1917. június 4-én született. Rangos finn csa­ládból származott, nagyszerű tehetségét teológiatanulásra fordította. Baráti sze­retettel fordult a magyarok felé, 1938- 39-ben soproni ösztöndíjasként folytatta tanulmányait. Egy hónapig az erdélyi hittudományi kart is látogatta. Szinte hi­bátlanul megtanulta nyelvünket, és ezzel még közelebb került hozzá a testvérként szeretett magyar nép. Közeli kapcsolat­ban állt Járosi Andor lelkészékkel és az otthonukban gyakran megforduló írók­kal, költőkkel. írásaiban szeretettel em­lékezett Reményik Sándorra, Tamási Áronra, Nyíró Józsefre. Személyes él­ményeinek gazdagsága révén gyakran ámulatba ejtette a később nála vendéges­kedő magyarokat. Hazatérte után az egyik ébredési moz­galom, a laestadianusok teológusainak otthonigazgatója lett, és tollával is ter­mékenyen szolgálta a bibliai szakisme­reteket, a fiatalok hitbeli elmélyedését. Különösen az Ótestamentum tanul­mányozásában mélyült el, előadásait magyar ösztöndíjasok is szívesen hall­gatták. Leglelkesebb magyar tanítványa tudtommal Koskai Erzsébet volt, aki vizsgázott is nála héber nyelvből. Családi köréről megemlítem, hogy fe­lesége, Marjatta még él - ugyancsak sú­lyos beteg évek óta. Két fia - Jukka és Eljas - családot alapított. Tuovi lánya a nagybeteg szülőket gondozta. Édesapja halálával az ő szívét terheli a legsúlyo­sabb veszteség. Hármasban többször is ellátogattak Magyarországra. Nálunk is megfordultak. Utolsó látogatásukkor maradandó emléket hagytak vendég­könyvünkben a testvéri összetartozás­ról és a hitbeli közösségről. íme, a be­jegyzés: „1975. október 25-26. Ilmari, Marjatta, Tuovi Soisalon- Soininen Lupták Gyula és Piroskája+Gyuri Mezei István és Gitta Antal Sándomé Járosi Margit Itt jártunk, sej, itt jártunk, s nagyon jó volt itt lennünk, s várjuk a viszontlátást - Varga Domokosék.” Hiszünk abban, hogy ez a remény Ilmari távozásával sem szűnt meg. Csepregi Béla Nagyváradra készültünk az Evangélikus Missziói Központ munkatársaival. Már előre örültünk, hogy a missziói nap keretében az evangélikus óvodában tarthatjuk a gyermekfoglalkozást, és találkozhatunk az ottani gyerekekkel. A készülődés során elhatároztuk, hogy ajándékokkal lepjük meg a két éve beindult óvoda közel 70 kicsinyét. Nagytarcsa és Csömör gyülekezeteiben kértük, hogy akinek van otthon jó állapotban levő játéka, mesekönyve, amit szívesen odaadna, hozza el a következő hétfen. A mi gyermek-bibliaköröseink pedig meg­számlálhatatlanul sokféle „kincseiket” szatyrokba, hátizsákokba tették, és a cipekedéstől, valamint az örömtől kipirult arccal hozták. Mindegyikük szemében ott csillogott: „Szívesen küldjük a nagyváradiaknak.” Nem kis fejtörést okozott elrendezni a 16 kisebb-nagyobb dobozt és zsákot a Missziói Központ szolgálati és az Észa­ki Egyházkerület püspöki autójában. Az ajándékok A román ha­tár előtti egy­órás araszol- gatás közben azt latolgattuk: mennyi időbe telne az összes plüssállatkát átvizsgálni, ha a határőrök kipakoltatnák a csomag­tartót. De az angyalok vigyáztak a szeretet ajándékaira: a vámnál még szinte lassí­tanunk sem kellett. Sajnos, nem láthattuk a nagyváradi óvodások arcát, amikor megnézték, mit rejt a sok doboz és zsák, de jó volt látni az óvoda két óvónőjének őszinte örömét, akik meleg szavakkal köszön­ték a csömöri és nagytarcsai gyerekek kedvességét. A missziói nap egyben megalapo­zott egy testvérkapcsolatot is a nagytarcsai és nagyváradi evangélikus óvodák között. Isten áldja és őrizze gyermekeinket határon innen és túl, és kívánom, hogy a nagyváradi óvodások szívesen gon­doljanak magyarországi barátaikra! Boda Zsuzsa ' Evangélikus műsorok a Magyar Televízióban ÖRÖMHÍR címmel egyházunk műsorát láthatjuk az ml-en november 3-án, vasárnap 14.45-kor. BAJOR-MAGYAR EVANGÉLIKUS TALÁLKOZÓ címmel megismétlik az m2-n november 3-án, vasárnap 10 órakor a sehrobfenhauseni találkozón készült félórás műsort. JÓ REGGELT ADJ, ISTENEM! címmel evangélikus ifjúsági műsort közvetít a Magyar Televízió szombatonként az ml-n. November 2-án, szombaton 9.00 órakor Smidéliusz András és a kőbányai fiatalok közreműködésével láthatjuk a nyolcper­ces adást. G BERES Az egészséges emberért Antival Max - JVfexiralis életerő Hallottuk, hogy a Béres Gyógyszergyár idén újabb vitamin- készítménnyel lepte meg a fogyasztókat. Mi tudhatunk meg az új termékről? Erről kérdeztük a Béres Gyógyszergyár Rt. szakemberét.- A készítmény neve Actival Max. Az Actival Max 31 ha­tóanyagot tartalmazó komplex multivitamin-készítmény ás­ványi anyagokkal és nyomelemekkel, melyet a Béres Gyógy­szergyár kutatói a legújabb tudományos ismereteknek, a hazai táplálkozási szokásoknak és hivatalos magyarországi ajánlásoknak megfelelően fejlesztettek ki.- Kiknek szánják az új terméket?- Mindenkinek, akinek fontos az egészsége: aki fél a téli megbetegedéstől, aki gyakran érzi úgy, hogy fogytán az ere­je. Ajánlott az Actival Max szedése egy-egy szigorú diéta közben vagy vegetáriánus életmód mellett, hiszen ilyenkor segít helyrebillenteni a táplálkozás egyoldalúságát, valamint ajánlhatjuk például dohányosoknak és mindazoknak, akik fo­kozott fizikai és szellemi igénybevételnek vannak kitéve.- A Béres korábbi multivitaminja is nagyon népszerű volt. Miért cserélték le a korábbi készítményt, és milyen te­kintetben új az Actival Max?- A tudomány állandóan fejlődik, és ismereteink folyama­tosan gyarapodnak, ezért néha az egészségvédő termékek összetételén is változtatni kell, és hozzáigazítani azt a tudo­mány aktuális állásához. Elődjéhez képest az Actival Max három új összetevőt tartalmaz: luteint, likopirit és ß-karotint. A lutein elősegíti a szem egészségének megőrzését, és részt vesz az érrendszer épségének fenntartásában, a likopin hoz­zájárul a szervezetben zajló káros oxidációs folyamatok (pl. öregedési folyamatok) megakadályozásához, a fi-karotin a köröm, a haj és a bőr egészségének megőrzésében játszik fontos szerepet.- Az Actival Max elődjét sokan kedvelték, mert az a „ha- **zai szükségleteknek megfelelően ” készült. Igaz ez az új ké­szítményre is?- Természetesen, sőt az Actival Max most már hivatalosan is megfelel a magyar élelmiszertörvény előírásainak, így nem tartalmaz a napi szükségletet meghaladó vitaminmennyisé­get, mert ezt tiltaná a magyar élelmiszertörvény: az Actival Maxban egyik összetevőből sincsen több, mint amennyit a törvény a magyar táplálkozási szokások mellett jónak lát. Az Actival Max 31 hatóanyagot tartalmazó komplex étrend-kiegészítő készítmény. 2002. szeptember 28-án Győrt, Felpécet, Bakonyszentlászlót és a bakonybéli Szent Mauriciusz bencés monostort kereste fel a Rákoskereszt­úri Evangélikus Egyházközség kirán­dulócsoportja. Szabó György, a Győr-Soproni Egy­házmegye felügyelője várt a győri busz­parkolónál, innét vezette be csoportun­kat a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület új székházába. Ismertette az új egyház- kerület megalakulásának körülményeit, az új székház megépülésének eseménye­it, és bemutatta az ott folyó munkát. A székházból a győri templom felé vettük utunkat. Hazánk egyik nagy múltú gyü­lekezetének története, élete elevenedett meg Ittzés Gábor ny. lelkész szakavatott vezetésével. Nem kis időcsúszással érkeztünk meg Felpécre, ahol Bogdányi Mária lelkész és családja várta gyülekezetünket. Bogdányi Gábor, a Magyarországi Evangélikus Egyház Internet Munkacso­portjának vezetője, a lelkész férje mutat­ta be a Felpécen nemrég alapított Tele- házat. Ezt követően a felújított mü- emléktemplomban ismerkedtünk meg e nagy hagyományú gyülekezet életével. Bogdányi Mária és Gábor rövid ideje szolgál Felpécen. Jó volt látni azt a kö­zös munkát, eredményeket, amit a lel­kész és férje, illetőleg a gyülekezet és a község nem egészen egy esztendő alatt elvégzett. Bakonyszentlászlón Ördög Endre ismertette gyülekezete életét és azt a csodát, mely Bakonyszentlászlón szüle­tik. A gyülekezet templomát körülvevő építési maradványok, ásatás nyomain át jutottunk be a magyarországi középkori templomépítészet egyik jelentős temp­lomába. Jelenleg ideiglenes téglafal vé­di a középkori bejárat maradványait. A már előtűnő boltívek, az ablak és ajtó­bélietek több évszázaddal ezelőtti han­gulatot árasztanak. Köszönjük Ördög Endre lelkész veze­tését. Nagy hozzáértéssel, kiváló szakér­telemmel áll helyt az embert próbáló fel­adatok között. Bakonyszentlászlói test­véreink e templom restaurálásával a kö­zépkori magyar templomépítészet egyik legszebb templomát varázsolják elő rej­tőzködéséből. Kirándulásunk utolsó állomása a bakonybéli Szent Mauriciusz bencés monostor megtekintése volt. Kiss Do­monkos OSB perjel várta gyülekezetün­ket. A Bakonybéli Apátság változatos történetének ismertetése után meghívta kirándulócsoportunkat az esti imaórára, vesperásra. Nehéz leírni a bencés szerze­tesek által énekelt gregorián zsoltárok­nak és az imaóra csendjének hangulatát, de e vesperás a Bakony eme kies szegle­tén, a monostor templomában mindany- nyiunk számára közelebb hozta Istent. Jó volt látni ennyi jó előmenetelt, Is­ten ügyéért tett igyekezetei. Léránt István dr. gyülekezeti felügyelő (Rákoskeresztúr) Együtt - önmagukért és egymásért A soproni Zerge utcában lévő vendég­házat két gyülekezetünk is magáénak érezheti. A győri - hiszen ez az épület az itteni egyházközség tulajdonában, a szeretetotthon és az anyaház fenntartá­sában működik - és a soproni is, mivel mégiscsak itt áll az üdülő a vendégek rendelkezésére. A győri és soproni gyü­lekezet lelkészei és vezető presbiterei tehát keresve sem találhattak volna jobb helyet ahhoz, hogy - régi terveiket megvalósítva - október 12-én egy kö­zös csendesnapon találkozzanak. Városaink csak egyetlenegyszer „ri­valizáltak” egymással, akkor, amikor né­hány évvel ezelőtt felvetődött a püspöki székház helyének kérdése. Egyébként pedig elmondhatjuk, hogy egyházme­gyénk két legnagyobb gyülekezetének - sok szempontból - hasonlóak a szolgála­tai, feladatai, az örömei és a problémái. Ezek megvitatására, a jó kapcsolat to­vábbi ápolására és az ismerkedésen túl­mutató ötletbörzére és tapasztalatcserére került sor ezen az alkalmon, Lackner Pál és Weltler Rezső győri, Zügn Tamás, Volker Menke és Gabnai Sándor soproni lelkészek vezetésével. A nap három fő beszélgetési témáját a győriek mint „vendég házigazdák” hoz­ták, a két közösséget összekapcsoló kihí­vásokról tartva bevezetőt és beszélgetés­indítót. Mindenekelőtt azonban gyüle­kezeteink jelenlegi helyzetét és szolgála­ti ágait mutattuk be. Ezt követően a sok- intézményesség témája került szóba, el­sősorban az intézmények egymásra kifejtett hatásának és összekapcsolódá­sának vonatkozásában. Végül a friss népszámlálási adatok tükrében tárgyal­tuk meg gyülekezeti stratégiáinkat és terveinket. Közös ebéd után először az épülő soproni nyugdíjasotthont, majd az evan­gélikus múzeumot tekintettük meg. A délutáni programot színesebbé tette, hogy a soproni templomban Róth Már­ton kántorunk orgonakoncertet adott a csendesnap résztvevőinek. Ezután a ta­lálkozó kiértékelésére került sor előbb a gyülekezeti teremben, majd később az éttermi fehér asztal mellett. Jövőre Győr adhat otthont - a soproniak által hozott témákkal - ennek a gyülekezeteket áthi­daló kezdeményezésnek. Gabnai Sándor Emlékezzünk régiekről Istentisztelet keretében emlékezett vissza az ösküi gyülekezet közössége és temploma történetére október 6-án, felidézve templomuk történetét, lelké­szeik szolgálatát a XVIII. századtól kezdve napjainkig. Ennek a rövid írásnak a jóvoltából olvasóink is ré­szesei lehetnek a múltidézésnek. 1781-ben II. József türelmi rendelete könnyített a protestánsok helyzetén. A rendelet kimondta, hogy ahol legalább száz család él együtt, és az egyházi élet gyakorlására elegendő anyagi erővel rendelkeznek, ott templomot, iskolát, paplakot építhetnek. De a templomnak nem lehet tornya, és bejárati ajtaja nem nyílhat az utcára. 1785-ben újabb enged­ményeket tettek. Már nem kellett száz család egy templom felépítéséhez, sőt 1786-tól kezdve már tornyok is épülhet­tek, használhattak harangokat, és a bejá­rati ajtó az utcára nyílhatott. Az ösküi templom 1785-1786-ban épült, fagerendákra, kőből, cserépfedés­sel. Kereszttel díszített tornya fazsinde­lyes volt. A gyülekezet első bejegyzett lelkésze Maskovics Pál (1821-1827). Az ezt követő harmincnyolc esztendő­ben, 1828-tól 1866-ig Sinkovics Jónás volt az evangélikus hívek pásztora. Az ő szolgálata alatt a gyülekezeti tagok áldo­zatkészségének köszönhetően a fatomyot új toronnyal díszítették fel. 1859-ben - a lelkész buzdítására - a gyülekezet a templom megnagyobbítását határozta el. A munkálatok elvégzése után, egy évvel később, a templom hossza 24,4 méter, szélessége 8,23 méter, magassága 6,2 mé­ter lett. A templom belseje hajó alakú, a bejárat felett kétszámyú karzat nyúlik az oltár felé. A szószék márványszínű oszlo­pokkal díszített oltár fölé emelkedik. 1861-1863-ban új padok kerültek a templomba. Két harang és új orgona ké­szült a következő lelkész, Zatkalik Károly ideje alatt (1867-1888). Később még többször is szépítette, csinosította templo­mát a gyülekezet. Egy nagyot ugorva az időben, máris az 1977-es esztendőben járunk. Az ösküi egyházközség 1977-től 1988-ig Várpa­lota társgyülekezete volt, majd 1989-ben anyagyülekezet lett. A jelenlegi lelkész, Hamza Kinga Dalma szeptember 1-től áll a gyülekezet szolgálatában. Hornyák András |||| Ev. Élet FÓRUM az Evangélikus Életről Időpont: november 29. (péntek), 17-től 20 óráig Helyszín: Evangélikus Hittudományi Egyetem (Bp. XIV. kér., Rózsavölgyi köz 3.) A beszélgetést vezeti: dr. Fabiny Tamás, egyházunk Sajtóbizottságának elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom