Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-10-20 / 42. szám
2. oldal 2002. OKTÓBER 20. Evangélikus Élet r ÚJ NAP - ÚJ KEGYELEM VASÁRNAP „Hiszen az én kezem vetette meg a föld alapját, az én jobbom feszítette ki az eget. Ha szólítom őket, mind előállnak. ” Ézs 48,13 (Jn 1,1.3; Ef 6,10-17; Zsolt 38) A fizikai és biológiai világ, minden egyes teremtmény Isten alkotása. Csak amíg egy földi „alkotó” sokszor nem tudja nyomon követni, hogy mi lesz a sorsa művének, az általa készített tárgy vagy művészeti alkotás nem semmisül-e meg - addig Isten gondoskodó szemmel őrzi mindazt, akit/amit létrehívott. Eget, földet, élőlényeket. Ám a legdrágább te vagy neki, és szeretetének nagyságát Jézus Krisztusban tapasztalhatjuk meg. Értékes és drága lennék én? - kérdezhetjük. Igen, Isten szemében, mert az Ő keze alkotott, és Fiát adta oda értünk. „A nép, amely sötétségben jár, nagy Világosságot lát. A halál árnyékának földjén lakókra világosság ragyog. ” Ézs 9,1 (lPt 2,9; Róm 12,17-21; Jel 4,1-11) Akármilyen szép arcát, napos oldalát mutatja is felénk az élet, az igazság az, hogy Krisztus nélkül „sötétségben járó nép” vagyunk. Mi magunk nem tudunk világosságot gyújtani, és nincs hatalmunkban, hogy elhajtsuk fejünk felől a halál árnyékát. Ma még sokan nem ismerik el ennek az igének az igazságát, tagadják, hogy szükségük lenne megváltásra. Tagadták akkor is, amikor mai szemmel nézve hihetetlen intenzitással élt a Messiás-várás - és testben meg is jelent, népe között járt Krisztus. Látták és hallották az Isten Fiát testben, és végül „feszítsd meg”-et kiáltottak rá. Jézus testi szemeket éppúgy megnyitott, mint ahogy eloszlatta a lelki sötétséget a szívekben, fejekben - de még szűk tanítványi köre is sokszor félreértette. Ekkora a bennünk lakozó sötétség. Ekkora a bűnünk. Ennyire nagy szükségünk van Rá, a mi Világosságunkra. KEDD ”^a nem ,etsz'k nektek, hogy az Urat szolgáljátok, válasszátok ki még ' ma, hogy kit akartok szolgálni. De én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!” Józs 24,15 (Jn 12,26; lSám 26,5-24; Jel 5,1-5) Milyen hűségesek is tudunk lenni magunk választotta bálványainkhoz, egy emberi élet alatt milyen sokféle „urat” vagyunk hajlandók önként kiszolgálni! És milyen keményen ellenállunk az Istennek - noha tudjuk, hogy visszafordíthatatlan következményekkel jár, ha egy életen át elutasítjuk közeledését. (Mert téved, aki azt hiszi, hogy nem szolgál vala- kit/valamit egész életével. Legfeljebb nincs tudatában annak, hogy szolga lett.) Ami „tetszik”, azt vakon követjük, mert sikerrel kecseget, mert népszerű, mert „előnyös üzlet”. Józsué jól fogalmaz: sokaknak „nem tetszik” az a gondolat, hogy az Urat kellene szolgálniuk... Ez ma sincs másképp. Krisztus követése túlmutat az ünnepélyes nyilatkozattételeken: igazi próbája a hétköznapokban rejlik. SZERDA " Semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják. " Ef 4,29 (Zsolt 71,8; Péld 29,18-25; Jel 5,6-14) Már a Tízparancsolat is arra figyelmeztet: ha Isten nevét hiába vesszük szájunkra, hazudunk, igaz- talanul beszélünk, akkor bűnt követünk el. Azt hiszem, a rossz, csúnya, bomlasztó beszéd tekintetében jócskán van miért bűntudatot éreznünk. Lehet ugyan azon viccelődni, hogy ki tud folyékonyabban, cifrábban káromkodni - de Isten és Pál apostol szerint nem vicc, hanem nagyon is komoly dolog, hogy mit mondunk, milyen indulattal, milyen szándékkal. Egy nap el kell majd számolnunk vele. Hogyan beszélt Jézus? Sértő, durva, megalázó szó soha nem hagyta el az ajkát. Tisztelte annyira Atyját, és szerette az embereket, akik közé jött, hogy „áldást hozón” beszélt hozzájuk. Mi miért tudunk olyan nehezen uralkodni a nyelvünkön? CSÜTÖRTÖKI ”^Zt moncÜa az Úr Örömmel teszek jót velük. ” Jer 32,36.41 (Jn 3,16; Ézs 32,1-8; Jel 6,1-8) Teljes bizalommal lehetünk Isten iránt minden dolgunkban. A teremtés és a megváltás által az Övéi vagyunk, és van hatalma arra, hogy úgy bánjon vélünk, ahogy neki tetszik. Mégis Isten „örömmel tesz jót”, megtart, és gondoskodik rólunk. Örömmel fut a megtérő bűnös, a tékozló fiú elé, örömmel megy utána, és öleli magához a Jó Pásztor elkóborolt bárányát. Jézus szelídsége, jósága, a belőle kiáradó isteni szeretet, a megváltás a legeslegna- gyobb, jó”, amit Isten tesz vélünk. Ne közönnyel vegyük ezt, mint akiknek jár. Hálával és alázattal köszönjük meg Istennek. ., Kicsodabölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz!" Jak 3,13 (Péld 3,7; Lk 22,49-53; Jel 6,9-17) A média által visszatükrözött jelenkori társadalmunk nem éppen bölcs szelídségéről híres. De nem is túl népszerű az, aki elhallgat akkor, amikor jól oda lehet vágni, vagy leengedi a karját, amikor vissza lehet ütni. Mennyivel nehezebb emberségesen, megbocsátóan, szelíden felülemelkedni az indulatokon, mint szabadon engedni azokat! Egy életút távlatában ez önerőből - óriási, ember- feletti vállalkozás. Jézus tudja, hogy mi lakik az emberben: ezért nem akar veszni hagyni, Ura akar lenni életünknek, vezetni akar döntésről döntésre, bukásból, bűnből fölemelve. SZOMBAT „Gondol ránk az Úr, megfog áldani.” Zsolt 115,12a (Zsid 6,7; 2Tim 2,1-5; Jel 7,1-8) Az az Isten gondolata, hogy velünk legyen mindennap. Nem úgy gondol ránk, mint egy tengerentúli, jó nagybácsi, aki évente küld egy képeslapot, meg karácsonykor egy csomagot, de egyébként távoli, elérhetetlen. Isten közénk jött, nemcsak üzent a távolból, hanem Krisztusban meghalt és feltámadt értünk, hogy olyan ajándékot adjon, amelyet senki ember meg nem szerezhetne magának: a bünbocsánatot, az örök életet. Isten gondolata tett, szó, élet, igazság. K. D. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 20. VASÁRNAP Utolsó figyelmeztetés Jónás 3,1-10 Jónás történetét jól isméjük. Próbálkozása, hogy elmeneküljön az Úrtól kapott megbízatása elől, meghiúsult. Engedetlensége majdnem az életébe került. Isten a feladatot nem hagyja beteljesitetlenül, másodszor is szól Jónáshoz, és Ninivébe küldi őt. Ugye, ismerjük a jónási küldetést? Másodszor, harmadszor, sőt sokadszor szól Isten. Nemcsak Jónáshoz, de hozzánk is. Feladattal bíz meg, felelősséget ad a gyülekezet építésében, üzenetét kell továbbítanunk... Húzódozunk. Vagy kelletlenül elkezdjük a munkát, de úgy, hogy más is hozzáférjen. Azonban a „fogjuk meg, és vigyétek” hozzáállással nem jutunk előbbre. Hiába próbáljuk lerázni az igát, ledobni a terhet. Amikor látjuk tehetetlenségünket, maga Jézus szól hozzánk: „Az én igám kedves, és az én terhem könnyű. ” Hiába indulunk Jónással együtt az ellenkező irányba. Isten üzenete így vagy úgy, előbb vagy utóbb célba talál. A niniveiek számára ez az üzenet az ítélet hangja volt. Jónás tömör és világos „prédikációja” csupán egy mondat: Még negyven nap és elpusztul Ninive! Mintegy utolsó figyelmeztetésként hangzik ez a mondat a város lakói számára. Elkezdhettek volna kibúvókat keresni, magyarázkodni az Isten küldöttjének. Okokat és jogosnak vélt indokokat kereshettek volna, hogy bűneikre mentséget találjanak. Mi ezt tennénk, de ők nem így válaszoltak Isten utolsó figyelmeztetésére. Nagyon egyszerűen fogalmazza meg a Biblia az emberek reakcióját: hittek Istennek. Nem kezdték el Jónást okolni, nem vonták kétségbe hitelességét, szava igazságát. Nem kérdőjelezték meg Isten ítéletet hirdető üzenetét. Egyszerűen hittek Istennek. Ahogyan a hír terjedt, úgy lehetett érezni Ninivén annak hatását. Végül a király, a főurak, sőt mindenki részt vett a kollektív bünbánat- ban, emberek és állatok egyaránt böjtöltek. Világunkban, ahol ketten háromfélét gondolnak és akarnak, oly nehéz elképzelni hasonló egyetértést. Hatása lett az utolsó figyelmeztetésnek, megtörtént a csoda, végre a niniveiek visszafordultak a rossz útról: teljes erővel kiáltottak Istenhez. Utolsó mentsváruk Isten könyörüle- tére épült. Lángoló haragját bünbánatuk- kal akarták feltartóztatni. Reményük ebben a tétova mondatban fogalmazódik meg: Ki tudja, talán felénk fordul, és megszán az Isten? Egyik végső megoldásként a szülők is próbálkoznak sokszor az utolsó figyelmeztetés eszközével. Hátha a zsebpénzelvonás vagy a szobafogság hatásosnak bizonyul. S ha elérik a kívánt célt, ha a gyermeket sikerül visszatéríteni a rossz útról, akkor azt szinte csodaként élik meg. Talán Isten is ilyen büszkeséggel vegyes gyengédséggel nézte, amint a megrettent niniveiek a jó útra tértek, és megtagadták régi bűneiket. Ugye, ismerősen cseng az énekbeli vallomás: „Mint jó szülő megvédi És szánja gyenge gyermekét, Oly irgalommal nézi, Az Úr, ki féli szent nevét. ” A niniveiek bűnbánatára Isten könyö- rülettel válaszolt, és a veszedelmet mesz- szire távoztatta tőlük. Legyen az utolsó figyelmeztetés jele számunkra a kereszt. Isten irgalma nagyobb, mint ítéletének igazsága. „Szeret az Úr, azért nincs még végünk. ” Krisztus áldozata járhatóvá tette számunkra az Istenhez vezető utat. Jónás prédikációja átformálódik és kibővül a mai vasárnapon. Utolsó figyelmeztetésként áll e vesztébe rohanó emberiség előtt a kereszt mentsvára. Bárcsak meghallanánk a jónási szavakat, és a niniveiekhez hasonlóan keresnénk a megtérés és a bűnbocsánat útját! „Ki tudja, talán felénk fordul, és megszán az Isten. ” A keresztfán értünk vérző Krisztus vonásaiban felismerhetjük Isten felénk fordított orcáját. Ihász Beatrix ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 2002. október 20. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; du. 6. Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193. Fébé.de. 10. Herczog ■ Csaba; II., Modori u. 6. de. fél 11. Sztojanovics András; Pest- hidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. Fodor Viktor; Csillaghegy-Békás- megyer, III., Mező u. 12. de. 10. Bozóky Éva; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Leib- stück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Zászkaliczky Péter; de. 11. (úrv.) dr. Harmati Béla; du. 6. (ifjúsági) Nepp Éva; VII„ Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b de. 9. (szlovák) id. Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; X., Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Blázy Áipád; de. 11. (úrv.) Blázy Árpád; du. 6. Szeverényi János; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Szeverényi János; Buda- gyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bencéné Szabó Márta; Budahegyvidék, XII., Kékgolyó u. 17. de. 10. Madocsai Miklós; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Tóth- Szöllős Mihály; XIII., Frangepán u. 43. de. fél 9. Tóth-Szöllős Mihály; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV, Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV, Nagytemplom, Régi Fóti út 73. de. 10. Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Eszlényi Ákos; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Eszlényi Ákos; Rákosiiget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Kosa László; Pest- szentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Missura Tibor; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 57. de. 10. (úrv.) Endrefly Géza. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 21. VASÁRNAP a liturgikus szín: zöld. A vasárnap lekciója: Lk 22,31-34; az igehirdetés alapigéje: Jón 3,1-10. HETI ÉNEKEK: 438,451. Összeállította: tszm SAROK 1A 3 £ 5 £ 3 3 A praefatio változó részei Az úrvacsora liturgiáját bevezető hálaadó ének, a praefatio állandó szövegébe mindig beékelődik egy változó szövegű rövid betét, amely az egyházi esztendő aktuális időszakára utalva megokolja, hogy az adott ünnepen vagy vasárnapon Jézus Krisztus megváltó művének melyik mozzanata teszi különösen is „méltóvá és igazságossá, illővé és üdvösségessé”, hogy Istennek hálát adjunk. A következőkben álljon itt egy kis ízelítő a praefatio változó részeinek a készülő új istentiszteleti rendtartásban - reménységünk szerint - bővülő választékából. „ Valóban méltó és igazságos, illő és üdvösséges, hogy mindenkor és mindenhol hálát adjunk neked, mindenható Atyánk és örök Istenünk, a Jézus Krisztus által,- ...aki beteljesítette a próféták jövendölését, és Üdvözítőül jött a világba, (ádventben)- ...akiben az örök Ige emberré lett, felragyogtatva a Te dicsőséged fényét; és akiben a láthatatlan Isten látható alakot öltött, hogy megmutassa jóságát az emberi nemnek, (karácsonykor)- ...akiben megváltásunk titkát kinyilatkoztattad; mert aki a világ Világossága, és a népek Üdvözítője, halandó testünkben jött a Földre, hogy minket újjászüljön, és a világosság fiaiként isteni természetének részesévé tegyen, (vízkeresztkor)- ...aki magára vette vétkes adósságunk terhét, hogy a bűn többé ne uralkodjék rajtunk, (hetvened, hatvanad, ötvened vasárnapján)- ...aki önmagát értünk és mindenekért halálra adta, hogy el ne vesszünk bűneinkben, hanem általa elnyerjük az örök életet, (böjti időben)- ...aki engedelmesen bevonult Jeruzsálembe, hogy vállalja a kereszthalált, és magára vegye a világ bűnét, (virágvasámap)- ...aki elszenvedte értünk a haláltusa lelki gyötrelmeit, hogy a végső küzdelemben társunk lehessen, (nagycsütörtökön)- ...aki engedelmesen vállalta a kereszthalált, és mint ártatlan Bárány magára vette a világ bűnét, (nagypénteken)- ...aki - miután halálával legyőzte a halált - harmadnapra föltámadt a sírból, és kinyilatkoztatta az örök életet, (húsvéttól húsvét utáni 2. vasárnapig)'- ...aki feltámadva a halálból örökké tartó örömöt szerzett nyája juhainak. (húsvét utáni 3. vasárnap - Jubilate)- ...akit - mint a halál legyőzőjét - új énekkel magasztalunk, (húsvét utáni 4. vasárnap - Cantate)- ...aki - feltámadva a halálból - közbenjár övéiért, és színed elé viszi népe könyörgését, (húsvét utáni 5. vasárnap - Rogate)- ...aki - miután legyőzte a halált - jobbodra ült, hogy egyedül Ő uralkodjék mennyen és földön mindenek fölött, (mennybemenetel ünnepén)- ...aki nem hagyta magára egyházát, hanem - jobbodon megdi- csőülve - szüntelenül közbenjár érte. (húsvét utáni 6. vasárnap - Exaudi)- ...aki miután jobbodra ült, elküldte a Szentleiket, hogy egyházában gyűjtse össze Isten drága véren megváltott gyermekeit, (pünkösdkor)- ...akit Veled és a Szentlélekkel egy Istennek vallunk, nem az egy személy egyedülvalóságában, hanem az egylényegű Szentháromságban. (Szentháromság ünnepén)- ...aki országodba hívott el minket, és bűnbocsátó irgalmad tanúja lett a világban.- ...aki országodba hívott el minket, és gondviselő szereteted tanúja lett a világban.- ...aki országodba hívott el minket, és könyörülő /személyválogatás nélküli /mindenek iránti /a bűnösök iránti /az elveszettet megkereső /szétszóródott nyájadat összegyűjtő /egyházat egyesítő szereteted tanúja lett a világban. (Szentháromság ünnepe utáni vasárnapokon)- ...aki mindenek Bírójaként fog dicsőségedben megjelenni.- ...aki ítéletet tart élők és holtak fölött.- ...aki előtt minden térdnek meg kell hajolnia.- ...aki a királyok királyaként fog megjelenni dicsőségedben.- ...akinek minden ellenségét lába alá veted.- ...aki az eljövendő világban is mindenek fölött uralkodik.- ...aki által újjáteremtesz mindeneket. (az egyházi esztendő utolsó három vasárnapján) Ezért az angyalokkal, az üdvözültek mennyei seregével és a földön küzdő egyházaddal együtt boldogan áldunk és magasztalunk téged. És ujjongó énekkel hirdetjük szent neved dicsőségét... Véghelyi Antal i
