Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-09-15 / 37. szám
6. oldal 2002. SZEPTEMBER 15. EV. ÉLET mELLÉKLET R2 - Fiatal felnőttek konferenciája ‘ Folytatás az 1. oldalról. adott vagy középre kitett kosárba, dobozba nem pénzt várunk, hanem egy-egy mondatot, melyet a résztvevők írnak fel névtelenül egy cédulára. Végül ezekből szeretnék ízelítőt adni: „Fantasztikus volt, mint mindig, de nem lehetne kéthetes? A záró-istentisztelet minden eddigit felülmúlóan megható és szép volt." „A hét nagyszerű (minden évben), a társaság szintén." „Köszönöm a lehetőséget a gondolkodásra, és azt, hogy formálhattuk egymást. Remélem, folytatjuk..." „A megszentelt idő ismét villámgyorsan eltelt. A profán idő pedig végeláthatatlanul hosszan húzódik. Hol van közben a béke szigete?" „Nagyon tetszett, csak több csoportos összekovácsoló játék is lehetne... Örülök, hogy itt lehettem." „Igazán jól éreztem magam." „Megint nagyon jó volt itt lenni a »béke szigetén«. Különösen Zelma néninek köszönöm ezt a hetet." „... Az egy hét alatt úgy gondolom, feltöltődtem lelkileg." „Nagyon finom volt e pár nap, kedves egészségünkre." Nos, az ilyen és ehhez hasonló visszajelzések segítenek abban, hogy már tervezzük a jövő évet, és esetleg egy téli évközi hétvéget is. (Azok számára, akik bővebben is érdeklődnek az R2 felől, jelzem, hogy a http://church.lutheran.hu/debrecen - internetes címen egy hónap múlva olvashatnak bővebben róla, sőt az előadások, áhítatok szövegeit is lehetőségük lesz elolvasni.) Nagy Zoltán R3 - Elemi részecskék egy révfülöpi konferenciáról Talán először, talán sokadik alkalommal keltünk útra Révfülöpre - különböző kérdésekkel. A válaszokat azonban közösen kerestük egy hétig. Vállalkozásunk az első filozófusokéhoz volt hasonló, egy kicsit más megközelítéssel. Ahogyan a bibliai kor emberét, úgy a minket is körülölelő természeti elemek, jelenségek üzenetét kutattuk a Szentírás fényében. A délelőtti előadások, reggeli és esti áhítatok egy-egy elemet jártak körül. Elénk tárult az otthont jelentő föld, a tisztító víz, a megelevenítő tűz és a mozgásban lévő levegő. Meghívott vendégeink munkájukról, önmagukról, életükről vallottak. Hogyan élheti meg az ember hitét számítástechnikai szakemberként az internet útvesztőiben, lelkészként egy különösen nehéz időszakban, vagy ami számunkra már felfoghatatlan: a vorkutai munkatábor poklában? A természet kincseit teljes közelségből is megtapasztaltuk. Ellátogattunk a Hegyestű geológiai érdekességéhez, a vulkanikus eredetű bazaltsípokhoz, majd egy hatalmas „égi áldás" részesei voltunk. (Egy dalszöveg részlete jut róla eszembe: „Az e?ők apja lettél értem, hogy tisztává moss engem"). Az „éjszakai baglyoknak" sem kellett unatkozniuk. A már hagyománnyá vált, szinte hajnalba nyúló Nikodémusok óráján olyan időszerű kérdésekről beszélgethettünk, mint az abortusz, az igazságos háború, a globalizáció, illetve a környezetvédelem. Akik pedig hősiesen kitartottak, jutalmul reggelig gondolkodhattak a meg nem fejtett kérdéseken. A beszélgetésekkel egy időben lehetőség nyílt az egyéni elcsendesedésre is egy- egy lelkész vezetésével. A kétrészes bibliaverseny alkalmával arra kerestünk válaszokat, hogy Mózes és a választott nép pusztai vándorlása során miként került kapcsolatba az elemekkel. Gondoljunk az égő csipkebokorra, az utat mutató felhő- és tűzoszlop- ra vagy a keserű víz édessé válására... A csapatoknak első nekifutásra nem sikerült bejutniuk az ígéret földjére (talán még most is ott bolyongónak valahol a pusztában - persze köszönhető ez egy igen morózus biztonsági őrnek is). Ügyességünket különböző sportágakban, hangszálainkat a gospelkórusban tehettük próbára. A játék- és kézművesfoglalkozásokon pedig beigazolódott a régi igazság: sosem növünk fel. Búcsúestünkön felelevenedtek a mögöttünk álló napok eseményei, élményei, mindezek középpontjában egy már-már misztikussá váló ruhadarabbal. Simon and Garfunkel, „Egy kezes kétbalkezes" s a félelmetes Gallicsagrás («•) emelte az est fényét. A Nagy Közös Dinnyézés alkalmával végiggondolhattuk, vajon elég nyitottak voltunk-e mások felé, szántunk-e elég időt egymásra..., s végül a dinnye egy szeletét, mint szeretetünk jelét adhattuk annak, akit egy kicsit jobban megismertünk a hét során. A záró-istentiszteleten Pál apostol üzenete úgy talált meg minket, mint annak idején a kolosséiakat is: a világ elemei fölött is Krisztus az Úr! Az úrvacsora és a liturgikus tánc során valóban megtapasztaltuk: Imé, mily jó s gyönyörűséges a testvérek egysége! Jerabek-Cserepes Csilla Hl - első országos evangélikus természetismereti és környezetvédelmi tábor (Hortobágyi Nemzeti Park) A fiatal gólya nemrég tanulhatott meg repülni. Gyönyörű köröket írt le a levegőben, de azért még voltak bizonytalan számycsapásai. Hűsítő látvány volt a magasban köröző madár egy csapat fiatal táborozó számára, akik épp egy fárasztó kerékpártúra fáradalmait pihenték ki a falu házainak tövében. Első pillanatra úgy tűnt, hogy gólyánk gyakorlottan ül a szél szárnyán - ám sajnos a következő percben egy erőteljesebb széllökéssel már nem tudott mit kezdeni, s a heves szél egy előtte tornyosuló falnak lökte. A madár lezuhant a fal tövébe - tehetetlenül feküdt ott. Hátravetett szárnya és bénán kinyújtott lába komoly bajt sejtetett számunkra. A több mint harminc fiatal egyszerre pattant fel helyéről, és próbált segíteni a gólyán. E leinte csak körben álltunk, és próbáltunk a faluban segítőre találni - ám úgy tűnt, hogy szakember nem akad sehol. A táborlakók ötletessége azo'nban kimeríthetetlen volt: sikerült például a szomszéd utcából egy napernyőt beszerezniük, melyet felváltva tartottak a gólya fölé, hogy ne kelljen a szegény madárnak a tűző napon feküdnie. „Természetesen" a nádudvari fazekassággal való ismerkedés így több mint egy órát csúszott, hiszen senki sem akarta magára hagyni az állatot. Közben hosszas telefonálás után elértünk egy távolabbi városban lakó állatorvost, aki megígérte, hogy két órán belül ott terem, és segít az állaton. Erre azonban szerencsére már nem volt szükség, mert - aggodalmunkkal ellentétben - a madárnak nem történt komolyabb baja: egy óra pihenés után magához tért, és pár percnyi szárnypróbálgatás után elrepült. Jó érzés volt látni az evangélikus fiatalok lelkesedését és őszinte szeretetét, ami nem engedte őket, hogy elmenjenek akár egyetlen földre esett gólya mellett is. Büszke voltam arra, hogy ilyen résztvevőknek szervezhetünk tábort! Az első országos evangélikus természetismereti és környezetvédő táborról van szó, melyet evangélikus középiskolák diákjainak, illetve gyülekezeteink fiataljainak hirdettünk meg, és amelyet július második hetében tartottunk a Hortobágyi Nemzeti Park területén. A Nemzeti Gyermek, és Ifjúsági Közalapítvány által kiírt pályázaton nyertünk egy hétre szállást, illetve a helyi szakemberek által biztosított szakmai programokat. Az ország minden részéből jöttek evangélikus fiatalok a táborba - volt, aki a földrajztanára, volt, aki a lelkésze vagy szülei biztatására. A hét napjainak témái a teremtéstörténet alapján voltak felosztva - ehhez kapcsolódtak mind a csoportmunkák, mind a szakmai programok, mind az esti beszélgetések. Szó volt a fórumbeszélgetések során a nagy, üdítőgyártó cégek pille palackjaitól kezdve a körülöttünk megtalálható színeken át a vizeink és a levegő védelméről; megtekintettük a helyi nevezetességeket - többek közt a hortobágyi állatfarmot, a ki- lenclyukú hidat, a nádudvari fazekasműhelyt és a debreceni Nagytemplomot -, részt vettünk a nemzeti park élővilágát bemutató elődáson, madárlesen, csillagnézésen és arborétumi sétán. Emellett jutott idő sportolásra, strandolásra, különféle vetélkedőkre, nemezelésre, gyöngyfűzésre és rengeteg játékra is. A hét végén a résztvevők visszajelzései alapján úgy láttuk, hogy sikerült elérni a tábor célját: próbáljuk meg tudatosabban megismerni és védeni a környezetünket, hiszen ez keresztény felelősségünk isi Ahogyan az egyik résztvevő megfogalmazta: „A hét folyamán, illetve a csendsétán azt tanultam meg, hogy az ember-ember és az ember-természet közti kapcsolat ugyanolyan fontos, mint az Isten és az ember közti kapcsolat. Egyiket sem lehet elhanyagolni." Simon Eszter (táborvezető) EGY RÉSZTVEVŐ BESZÁMOLÓJA: „Először idegenkedtem ettől a tábortól, a nagy melegtől, meg hogy ennyire közel leszek a természethez. Azután a táborvezetők jó ötleteivel és jó szervezésével könnyebbé tették a nem tetsző dolgokat, és még kedvet is csináltak hozzá. Úgy érzem, az alatt a pár nap alatt az előadások által többet megtudtam a környezetemről és az engem körülvevő élőlényekről. Valahol Istent is közelebb érzem magamhoz, mert mindennap beszéltünk róla, és éreztük jelenlétét. A programok változatosak és élvezetesek voltak, a szállás és az ellátás is jó volt. Ajánlom mindenkinek, mert tényleg tanulságos, és felejthetetlen volt!" Porubszky Petra (Budafok) Barnabás 2 éves ifjúsági referensi munkája után Pilisre került a helyi gyülekezetbe segédlelkésznek. Várja a gyülekezeti munka: a kazuális szolgálatok, a hittanórák és a gyülekezeti ifjúsági munka. Szerkesztette: Buday Barnabás Ifjúsági és GyermekOsztály, 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel.: 06-1-429-20-37; 06-30-475-2404. http://church.lutheran.hu/ifiusag; e-mail: ifjusag@lutheran.hu ff Őrségváltás „Én ültettem, Apollós öntözte, de a növekedést az Isten adta. Úgyhogy az sem számít, aki ültet, az sem, aki öntöz, hanem csak Isten, aki a növekedést adja." (1 Kor 3,6—7) 2002 szeptemberében változás történt az Ifjúsági és GyermekOsztályon. Buday Barnabás ifjúsági referens munkáját Király Attila folytatja. Attila hosszú évek óta aktív tagja a fasori gyülekezet ifjúságának, presbitere az Egyetemi Gyülekezetnek. Tapasztalatait ezentúl az országos ifjúsági munka koordinálásában kamatoztathatja. Vége a nyárnak, a táboroknak, konferenciáknak, de nincs vége a találkozási lehetőségeknek. Van, aki már mindig veled marad, de ha biztos akarsz lenni jelenlétében, bízhatsz az ígéretében: Jézus mondja: „Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük." (Mt 18,20) Ezért szeretettel hívunk és várunk mindenkit erre a találkozóra! A hivatalos elnevezés tábortalálkozó, de ez nem jelenti azt, hogy ha még nem voltál egyetlenegy nyári konferencián vagy egyházi táborban akkor neked itt semmi keresnivalód, sőt! Itt megismerkedhetsz azokkal a lelkészekkel, teológusokkal és laikusokkal, akik nyaranta vezetik és szervezik ezeket a konferenciákat. Valamint első kézből informálódhatsz az idei résztvevőktől: milyen is egy evangélikus gyermek- vagy ifjúsági tábor. Ami már biztos: szombaton este lesz táncház és koncert, vasárnap természetesen istentisztelet. A találkozó további részletes programját kiküldjük a gyülekezetekbe. Országos tábortalálkozó Időpont: 2002. október 5-ó. Helyszín: Lágymányosi Ökumenikus Központ (cím: 1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) Részvételi díj: Ha szeptember 30-ig jelentkezel: 1000 Ft!, a helyszínen 1500 Ft (ami magában foglalja a szombati vacsora és a vasárnapi ebéd árát is). Fontos! Akik messzebbről érkeznek, azok számára szálláshelyet biztosítunk reggelivel. (+ 1000 Ft) Hálózsákot hozzatok!!! Jelentkezni lehet: • levélben: Ifjúsági és GyermekOsztály, 1085 Budapest, Üllői út 24. . vagy telefonon: 06-1-429-20-37; 06-30-283-2942; 06-30-475-2404 számokon • vagy e-maii-ben: ifjusag@lutheran.hu ; attila.kiraly@lutheran.hu (Előjelentkezési határidő: szeptember 30 !) A jelentkezés tartalmazza a neved, címed, telefonszámod, illetve hogy igé- nyelsz-e szálláshelyet. További információ a fenti címen és telefonokon kérhető. Király Attila A
