Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-09-08 / 36. szám

Fotó: Bottá Dénes Ev angélikus 67. ÉVFOLYAM 36. SZÁM 2002. SZEPTEMBER 8. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 15. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet ÁRA: 89 Ft A TARTALOMBÓL Megjelent a templom egere „Evangélikus híd” a Dunán Ha nincs kedved megfeszülni... Isten vagy isten Felkészülés a tanévre A „legmagasabb szószék” Háromnapos látogatást tett hazánkban Mgr. Ivan Osusky, a Szlovákiai Evangélikus Egyház Nyugati Egyházkerületének püspöke. Körútja első napján, augusztus 31-én a békéscsabai evangélikus gyülekezet vendége volt a püspök vezette hattagú szlovák delegáció, ahol Kondor Péter esperes fogadta őket. Szeptember 1-jén, vasárnap pédig mindannyian részt vettek a gyülekezet istentiszteletén. A program részét képezte a az Evangélikus Idősek Otthonának, valamint az ősi szlovák temetőnek a felkeresése. A küldöttség harmadik napját már Budapesten töltötte. Hétfő délelőtt került sor az Üllői út 24. alatti Országos Egyházi Iroda bemutatására, ahol D. Szebik Imre elnök­püspök és Hafenseher Károly irodaigazgató kalauzolta a vendégeket. Közel két és fél órás eszmecserén alkalom nyílt az iroda dolgozói­val való kötetlen beszélgetésre (képünkön), az egyes munkaágakkal való ismerkedésre. A testvéri együttlét után a delegáció Aszódra uta­zott, hogy részt vegyen az evangélikus gimnázium ünnepélyes tanévnyitó istentiszteletén. (Mgr. Ivan Osusky püspökkel készült interjúnk a 4. oldalon.) MIRE VALÓ AZ ISTEN HÁZA? . Renoválás utáni templomszentelés Börcsön ...együtt voltak... (ApCsel 2,44) Börcs néhány kilométerre fekszik Győrtől nyugatra, és a nagyváros evan­gélikus gyülekezetének fíliáját találhat­juk a faluban. Közel fél évszázaddal ez­előtt épült templomuk teljes megúju­lását ünnepelte az itt élő kis közösség szeptember első vasárnapján. Mire való a templom? Ezt a költői kér­dést tette fel - erre a kérdésre kereste a vá­laszt Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke a Jel 21,1-7 versei alapján tartott igehirdetés­ében. Azért is érdekes ez, mert látomásá­ban János apostol egy templom nélküli világot lát, amelyről mi is képet alkotunk, amikor az Úrtól tanult imádságban Isten országa eljövetelének kérését fo­galmazzuk meg. Hazánk lakosságának 75%-a vallásosnak mondja magát. Még­is kevesen járnak templomba. Ma is épülnek, újulnak meg templo­mok országunkban. Miért kell templomokat építeni, felújítani, hiszen otthon is dicsérhetnénk az Istent? Ez önvizsgálat és szív­vizsgálat kérdése. A templomban átélhetjük azt a közösséget, amit Jézus igéjében, szentségeiben ad, valamint egymással és Jézussal lehetünk együtt. Meg kell lát­nunk, hogy azért van annyi nyo­morúság az életünkben, mert templomkerülők vagyunk - és nem azért vagyunk templomke­rülők, mert sok nyomorúság van az életünkben. Az épületeknek lelke van, így a templom szomo­rúságáról is szólni kell. Ha belé­pünk valahová, érezzük, hogy milyen lelkülettel van együtt egy közösség. A templom nélküli ví­zió világában fontosnak kell lát­nunk templomunkat. Itt átélhetjük Isten vigasztalását a zaklatott világban. Jézus az eljövendő világ ízét adja nekünk, a vi­gasztalást, a bűnbocsánatot. Ezt hirdeti a megújult börcsi templom is. Az ünnepség liturgiájában Ittzés Gá­bor ny. lelkész mellett Jánosa Attila győ­ri lelkipásztor szolgált, aki az úrvacsorái istentisztelet után kezdődő közgyűlésen ismertette a templom és környéke meg­újulásának történetét. Elmondása szerint 1998-ban a kerítés lefestésével kezdőd­tek a munkálatok. A harmonium felújítá­sa után - 1999-ben - a győrszabadhegyi iskolaépületben tárolt padokat kapták meg a börcsiek, amelyek korábban Né­metországból érkeztek adományként, és - némi átalakítás után - megszépülve kaptak helyet a templomban. Az ezred­forduló évében a gázfűtés bevezetésével párhuzamosan a térdeplő kárpitja is új borítást kapott. Közben szorgos kezek munkái nyomán évente cserélődtek le az oltárterítők is. Ez év tavaszán Salakta Gyula vállal­kozó, győri presbiter kapta a felkérést, hogy az épület tetőzetét - a sorozatos be­ázások miatt - javítsa meg. Az ezzel já­ró munkálatok szinte kívánták a folyta­tást, a külső és belső homlokzat megújítását is. A több mint négymilliós beruházás alaptőkéjét az adta, hogy a fa­luban lévő Evangélikus Szeretetház megvásárolta a gyülekezet egykori isko­lájának épületét, de - a helyi hívek ado­mányai mellett - segítséget kaptak az Országos Egyháztól, a Gusztáv Adolf Segélyszolgálattól is, valamint kamat­mentes kölcsönt a győri gyülekezettől. A hiányzó több mint negyedmillió forintos összeg fedezetét - a közgyűlésen is fel­szólaló - Rácz Róbert polgármester adta át borítékban egy képviselőtestületi hatá­rozat formájában... (Ezután Nagy Fe­renc gyülekezeti gondnok örömmel je­lenthette be, hogy ezek szerint a tartozást el is felejthetik a testvérek.) A további felszólalók közül Tekus Ot­tó ny. lelkész az ősök hitére, Szabó György egyházmegyei felügyelő az Úr kezébe tett - kivitelezhetetlennek tűnt - tervek megvalósulására, Ittzés Gábor pe­dig a lelki melegség fontosságára hívta fel a figyelmet. Adja Isten, hogy nyolc év múlva - az akkor fél évszázados templomban - már a lelki megújulást is ünnepelhesse a börcsi gyülekezet! Menyes Gyula Közel két éve működik már az új törvé­nyek szerint az egyházi elnökség. Ez minden tekintetben gyökeres változást jelent az egyházkormányzás terén. Ko­rábban a két püspök és az országos fel­ügyelő alkotta az elnökséget. Most há­rom kerület elnöksége és az országos felügyelő, tehát hét fő - szemben a ko­rábbi hárommal dolgozik együtt. A változás lényege tehát kettős. Egyrészt három kerület működik már 2000 ősze óta, másrészt az elnökség tagjai lettek a kerületi felügyelők is. Az elmúlt tavasszal fogalmazódott meg, hogy a havonkénti elnökségi ülé­sek túlzsúfoltak, hat-nyolc óra sem elég arra, hogy a konkrét ügyek mellett az el­nökség tagjai megvitathassák az egyházi élet általános kérdéseit, a belső egyházi gondokat, a hazai és nemzetközi kapcso­latokat, a munkaágak tevékenységét stb. Igény merült fel arra, hogy töltsön együtt a testület egy teljes napot, tartson úgy­mond informális ülést, vitassa meg a mű­ködés eddigi tapasztalatait és a jövő teen­dőit. Legyen mód arra, hogy az elnökség tagjai jobban megismeijék egymás egy­házunk életéről vallott gondolatait. így került sor augusztus végén erre az alkalomra, amelyen a teljes testület részt vett. Jelen voltak a tanácskozási jogú ta­gok, az országosiroda-igazgató és a gazda­sági igazgató is. Ének, imádság, igeolvasás övezte az együttlétet, amelyen a beszélge­téseket az elnök-püspök vezette, teljes sza­badságot adva kinek-kinek a szólásra. A következő témakörök mentén folyt a diskurzus: az elmúlt két év értékelése (ho­gyan működik a modell). Munkaerő-gaz­dálkodás. - Egyház és politika. Választá­sok utáni helyzet, állami kapcsolatok. - Belső egyházi ügyek. Konfliktusok és kezelésük. - Gazdasági kérdések. - Egy­házi sajtó. Egyházi események. Előrete­kintés, koordinálás. A puszta felsorolás is igazolja, hogy volt mit megvitatni, gazdag volt a tarta­lom. Akik szívük mélyén ma sem értenek. egyet vele, azok is be kellett, hogy lássák: a háromkerületes struktúra bevált, hozzá­járult az egyházi élet pezsgéséhez. Nem­csak az új Nyugati (Dunántúli) Egyház- kerületről mondható ez el, kihatott a Délire és Északira is. Immár az a gond olykor, hogy túl sok az esemény, sok az ütközés. Ez végül is nem baj, de jobb ko­ordináció szükséges országos szinten, il­letve a kerületek között. Megállapodás született arról, hogy a 2003-ban esedékes országos találkozó június utolsó szombat­ján lesz Székesfehérvárott. Bár ellentmondás feszül a talán túl demokratikus törvények és a munkaerő­gazdálkodás igényei között, mégis ez utóbbi prioritás, a bérrendezéssel együtt alapvető érdek. A zsinat megítélése nem egyértelmű. Méltatói azt a folyamatot hangsúlyoz­zák, amelyben a zsinati működés első számú letéteményese volt az egyházi változásoknak, megújulásnak. Kritikusai a törvények jobb minőségét, harmonizáci­óját kérik számon. Bizonyos, hogy a tör­vényhozó, a végrehajtó és a bírósági tevé­kenység merev elválasztásán változtatni szükséges. A kerületi és egyházmegyei el­nökségek alapvető fegyelmi jogkört kell, hogy kapjanak a jó rend érdekében. Ide tartozik azon igény jogi hátterének a meg­teremtése, amely a „lelkészi becsületszé­kek” létrehozását célozza. A tavaszi parlamenti választások, akárcsak a társadalom egészében, az egyházban is mély érzelmeket, indulato­kat váltottak ki. Ezek csillapultával megállapítható, hogy az új adminisztrá­cióval is - a nagyobb távolság ellenére - korrekt kapcsolat építhető ki. Természetes jelenség, hogy a vissza­nyert szabadság, a demokratikus törvé­nyek sok öröm mellett negatívumokkal, hanyag munkával, enyhe és súlyosabb vétségekkel is járnak. A törvények javí­tásával, illetve a gyorsabb ügyintézéssel is tenni kell ez ellen, de alapvetően fon­tos különbözőségeinkben az egység, a közös gondolkodás kialakítása. Érthető, hogy ma még sok minden keveredik, egyszerre küzdünk a múlt terheivel, a je­len feszültségeivel, a jövő kihívásával. Nehezen tanuljuk a pluralizmust, szíve­sebben merevedünk saját - vélt vagy va­lós - igazságunk páncéljába, igyekszünk bűnbakot képezni más nézetek képviselő­iből. Az egység a kegyelemben, a Krisz­tus evangéliumában, nemhogy nem záija ki, feltételezi a sokszínűséget. Olykor za­vart okoz, hogy politikai nézeteket, sze­mélyes törekvéseket, indulatokat „teoló­giai” mázba kívánnak öltöztetni. Ugyanakkor alapvető igény a teológiai megújulás. Ezért is határozta el az elnök­ség, hogy találkozót kezdeményez a Hit- tudományi Egyetem tanári karával. Az egyház gazdálkodása rendezett, reméljük lehetőségeink e téren is inkább bővülnek a jövőben. De józan önmér­sékletre is szükség van. Az illetékes tes­tületek - Gazdasági Bizottság, Országos Presbitérium - feladata az igények beso­rolása, ritka rendkívüli helyzetektől elte­kintve az „előzés” törekvése nem etikus magatartás. Az egyházi sajtó több elismerést ka­pott, mint bírálatot. Örvendetes az Evan­gélikus Élet színvonalának emelkedése, a lap nyitottsága, sokrétűsége. Kívánatos lenne újabb jeles szerzők bekapcsolódása. A gondok ellenére folytatni kell a Misszió Magazin utcára vitelét. Többek között szó esett még a nemrég lezajlott Szélrózsa ifjúsági találkozóról, melyben - az előzetes aggodalmak ellenére - szin­tén több volt a pozitívum, mint a hiányos­ság. A Cipő Magazin új száma is elisme­rést aratott. Az elnökség számára is prioritás a gyermek- és ifjúsági munka. Frenkl Róbert A Bajor Diakónia elnökének látogatása Budapesten és Győrben Egyházunk eleven bajor-magyar partnerkapcsolata - amely éppen a napokban tekint vissza 10 éves múltjára - a szeretetszolgálat területén is igen sokrétű. Kölcsönös lá­togatások, közös projektek, szakmai találkozók, együtt megformált tervek jelzik kö­zös utunkat ebben az egyházi munkaágban is. Az egyre intenzívebb kapcsolat jeleként látogat hazánkba e hét végén dr. Ludwig Markert elnök úr, aki egy éve tölti be a bajor egyházban a második legmagasabb posztot. Markert elnök többször járt már Magyarországon, esperes korában több íz­ben is szolgált igehirdetéssel, a Bajor Országos Egyház Kelet-Európa Bizottságának elnökeként pedig sokat tett hazánkért. Markert elnök megbeszéléseket folytat egyházunk vezetőivel, a Hittudományi Egyetem rektorával, a diakónia szakértőivel, állami vezetőkkel valamint az Ökume­nikus Szeretetszolgálat igazgatójával. OI „ Mindig is ez volt Isten igéjének a sorsa, hogy általa nyugtalanságba jus­son a világ. ” Luther Márton: A szolgai akarat (Jakabné Csizmazia Eszter, Weltler Ödön, Weltler Sándor fordítása) Kép a közgyűlésről - az asztalnál Jánosa Attila lelkész, Ittzés János püspök és Nagy Ferenc gondnok t * 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom