Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-08-11 / 32. szám
Evangélikus Élet 2002. AUGUSZTUS 11. 5. oldal A színvonalas egyházi könnyűzenéért... A Magyar Rádió szerkesztőjeként több mint tíz éve foglalkozom ezzel a zenei műfajjal. Ez idő alatt megismertem azokat a Magyarországon működő, történelmi egyházainkhoz kötődő, keresztény könnyűzenét játszó együtteseket, amelyek méltatlanul kevés média publicitást kapnak a világi zenét játszó kortársaikhoz képest. Ezek a fiatalok a könnyűzene nyelvén szólnak olyan örök erkölcsi értékekről, mint hit, közösség- és hazaszeretet. A dallamos rocktól kezdve a latin zene, a blues, a jazz, a spirituálé és a kórusmuzsika is megjelenik az együttesek repertoárján, helyenként magyar népzenei motívumokkal gazdagítva az egyébként is színes palettát. Tavalyi tapasztalatok Az I. Országos Ökumenikus Gospel Zenei Fesztivált, 2001. augusztus 25-én rendeztük Solymáron. A rendezvény kitűnő fogadtatása igazolta, hogy müfajteremtő és hiánypótló kezdeményezésről van szó-. A rendezvényt jól minősíti, hogy fővédnökünk, eh: Mádl Ferencné, Dalma asszony végig jelen volt és elismerően méltatta a kezdeményezést, valamint hogy az összes országos televízió, a nagyobb rádiók és az írott sajtó is beszámolt az eseményről, melyen több mint 3000 néző vett részt az ország minden részéből. Ökumenikus jellege lehetőséget adott az eddig egymástól elszigetelten működő együtteseknek a tapasztalatcserére, megismerkedésre, egyúttal szervezett fórumot, bemutatkozási alkalmat is teremtett és kíván teremteni a jövőben is új és már ismert egyházi könnyűzenei együtteseknek, szólistáknak határainkon innen és túl az együtt muzsikálásra. Kizárólag zenei fesztivált szeretnénk ezután is életre hívni, mely üzenetét tekintve a keresztény értékeket közvetíti. A Magyar Rádió elnöke a Magyar Rádiózás Napja alkalmából 2001 decemberében Nívó dijat adományozott e Fesztivál szervezőjének az alábbi indoklással: „A Magyar Rádióban eddig nélkülözött, nagy hagyományokkal rendelkező műfaj, a gospel, illetve a keresztény könnyűzenei műsor, a Gospel Magazin megvalósításáért és gondozásáért. ” A Fesztivál célja A keresztény, egyházi könnyűzene mind színvonalasabbá tétele határainkon belül és kivül. A távolabbi terveink között szerepel egy, a fesztiválra épülő zenei tábor megszervezése is, melynek keretében neves szakemberek gyakorlati és elméleti irányításával dolgozhatnának és fejleszthetnék tovább ismereteiket a szereplők. Lehetőségeinktől függően a későbbiekben a keresztény könnyűzene ismert külföldi előadóit is vendégül látjuk egy-egy előadásra. A Fesztivál programja A II. Országos Ökumenikus Gospel Zenei Fesztiválon hallhatunk majd hagyományos, fekete gospelt Dávid Viktóriától, a miskolci Regős együttesektől és az egykori „Ki mit tud” győztes Pécsi Spirituálé Együttestől valamint a nagyszerű gyulai Canify Singerstől. A két utóbbi együttest új fellépőként üdvözölhetjük majd az idei rendezvényen. A kortárs keresztény könnyűzenei kategóriában az idén 7 éves Signum együttest, a Margit körúti templomban nagy • sikerrel szolgáló Boanergész és a Testvérek együttest hallhatjuk olyan kiváló vidéki együttesek társaságában, mint a szegedi Effata, a pécsi Anthem és a váci Psalmus együttes. Igazi különlegességet ígér a pilisi Izsóp együttes műsora, akik évek óta állandó műsorszámként éneklik Pekka Simojoki Afrikai Gospel Miséjének részleteit a hozzá illő afrikai ütős hangszerekkel, különféle csörgőkkel és ritmushangszerekkel. A zárókoncertet pedig sztárvendégünk, a Bolyki Brothers adja majd, akik a tavalyi fesztiválon nagy sikerrel teremtették meg a fesztivál alaphangulatát. Mi, solymáriak talán a legjobban mégis az Illéssy Mátyás atya által patronált Pax Vobis Kórust ismerjük, akik rendszeresen a solymári templomban adnak hangulatos, szép koncerteket és akik idén az istentiszteletet az első magyarországi gospel mise részleteivel szinesítik, melynek zeneszerzője, Havasi Tibor ezen a fesztiválon tarja müvének ősbemutatóját. J. E. A gospel zene kialakulásának rövid története Az 1920-as években az amerikai nagyvárosok feketék lakta kerületeiben felállított utcai templomokban jött létre ez a vallásos dalforma. Szó szerinti fordításban az evangélium dalaira vonatkozik. Vallásos költők és zeneszerzők olyan műveire, amelyeket vallási ünnepségek céljára írtak, s mindenekelőtt a tradicionális affoamerikai énekek (spirituálék) mintájára születtek. Az első gospelszerző Thomas A. Dorsey (1900) egykori jazz- zongorista volt, aki az 1920-as évek közepén a chicagói Pilgrim Baptist Church számára írt olyan híressé vált gospeleket, mint a Precious Lord. Ezekben a hagyományos néger vallásos zenét a jazz szvingelő ritmikájával, a boogie-woogie és a blues elemeivel ötvözte és igazította őket a kor zenei igényeihez. Az első világhírű gospel előadó Mahalia Jackson volt. (1911-1972) Az 1930-as évektől a vokálformációk révén (Golden Gate Quartett) színpadi produkcióvá alakult át. Ez a gyökere az ún. hagyományos, vagy tradicionális gospel zenének. A gospel zene másik ága az ún. fehér, vagy kortárs keresztény könnyűzene. (Contemporary Christian Music) Ez a műfaj az 1920-as évek közepén alakult ki Amerikában. Története az európai emberek számára is nagyon érdekes. Bibliával házaló könyvügynökök szívesen alkalmaztak énekeseket, énekegyütteseket a Biblia, illetve az abban leírtak népszerűsítésére. Ehhez a country zene elemeit vették alapul. Közülük a legismertebb a Homeland Harmony Quartet lett 1948-ban a Gospel boogie című slágerlistás dalával. A műfaj elismertségét jelzi, hogy a Grammy díjak kategóriái közül többet is a gospelnek szentelnek. Létezik azonban a gospel zenészek számára külön szakmai elismerés is, a Dove díj, melyet szintén évről évre megkapnak a műfaj kimagasló előadói. Kiváló gospel előadóként tarjuk számon az Edwin Hawkins Singers együttest és Aretha Franklint is. Érezd és vidd tovább az erőt! Szakmai ajánlás - egyéni elfogultsággal - az Izsóp együttes Zumpepe című új CD-jéről A tiszta szó, tiszta hang semmivel össze nem téveszthető, égi adomány. Ezt érzi meg mindenki, aki valaha is gospelt hallgat. Hívő vagy sem, megérinti valami az egyházi könnyűzenéből, amivel nem érdemes, és nem is lehet vitatkozni, hisz ez az, ami teljességet, örömet, megfelleb- ezhetetlen igazságot közvetít. Mint amikor egy régi korok üzenetét sugárzó öreg, belül mégis marasztalóan meleg katedrá- lis állít meg bennünket: Ember, érezd ezt az erőt és vidd tovább! Teszi ezt a gospel a mai kor szófordulataival, a modem kor igényeihez igazítva. Az örökérvényű üzenetet a világi zenében meglévő összes népszerű zenei irányzattal adja át, szinte már slágeres formában, egy cseppet sem didaktikusán. Ezt a színes palettát az Izsóp együttes egy újabb, egyedi színnel gazdagította: az afrikai ihletésű egyházi énekekkel. Merész vállalkozás ez a XXI. századi Magyarországon, ahol gyakran még az evangélium fogalma is magyarázatra szorul, egy ilyen tőlünk távol álló zenei világgal kísérletezni csak nagy hittel, szeretettel és elszántsággal lehet. Hiszen gondoljunk csak bele, a rendszerváltozás előtt, a szocializmus éveiben kinek állt volna érdekében az egyház falai közé zárt, őszinte, emberi (Isteni) szót, muzsikát népszerűsíteni? A pilisiek mégis belefogtak. Hittek benne és sikerült. Soha nem felejthető látványban és élményben volt részük mindazoknak, akik az I. Országos Ökumenikus Gospel Zenei Fesztiválon láthatták élőben a legkülönlegesebb afrikai ütő- és csörgő hangszerekkel, valamint mezítláb ritmust adó, önfeledten muzsikáló kórust, akik - ha az ember csukott szemmel hallgatta őket egy pillanat alatt Afrikába repítettek az imádság határokat nem ismerő erejével. Ez az album, a pilisi Izsóp együttes legújabb CD-je, mely az egyik eredeti afrikai gospel címét viseli: Zumpepe, éppen ezt teszi. Afrikába kalauzol teljesen hiteles, érthető és átérezhető módon. Lehet hiteles, hisz a gyülekezeti kórus finnországi kapcsolatai Pekka Simojokival, a finnországi gospel zenei élet egyik meghatározó személyiségével mindennaposak, élők. Pekka pedig jórészt Afrikában nőtt föl. misszionárius szülők gyermekeként, így volt ideje és lehetősége eredeti forrásból magába szívni ezeket a dallamokat. Nos, hát ilyen kalandos úton jutottak el az afrikai egyházi énekek Magyarországra. Jó hogy itt vannak. Örüljünk, hogy hallgathatjuk őket és mostmár nem csak Pilisen, hanem lemezen is, valamint élőben, augusztus 24-én a II. Országos Ökumenikus Gospel Zenei Fesztiválon, Solymáron. Köszönet érte a pilisi Izsóp együttes minden tagjának és vezetőjüknek: Jansik Ildikónak. Jeney Erzsébet a Magyar Rádió zenei szerkesztőségvezető-helyettese ZUMPEPE Afrikai eredetű és ihletésű gospelénekek Isten iránti hálával tudatjuk, hogy megjelent az Izsóp ének- és zenekar II. CD-je és kazettája, amely megvásárolható az Evangélikus Könyvesboltban az Üllői út 24. szám alatt, valamint a Huszár Gál Könyvesboltban a Deák téren. Megrendelhető a Missziói Központ címén: 1656 Budapest ff. 22. Tel.: 400-3057.
