Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-07-28 / 30. szám

2002. JÚLIUS 29. 7. oldal — ..—..-......-....-...............Evangélikus Élet Sp ort - lélek - egészség Sajátos élmény volt egy héttel a labdarú­gó világbajnokság befejezése után Dél- Koreába látogatni. Ráadásul Daeguba, Dél-Korea - a lakosság számát tekintve - harmadik városába, ahol a koreai csa­pat két emlékezetes mérkőzése is lezaj­lott. Még a csoportmérkőzések során az Egyesült Allamok-Dél Korea találkozó, ’végül a felejthetetlen bronzmeccs, ame­lyen Törökország 3:2-re nyert a koreaiak ellen. Az amerikaiak elleni mérkőzés pi­kantériája hasonló volt, mint egykor a szovjet-magyar csatáké. Ha győz az USA gárdája, felmerül a gyanú, hogy a házigazdák „lefeküdtek”, tekintettel a két ország szoros kapcsolatára. Ha vi­szont nyer Korea, talán valóban megsér­ti a gazdag rokont. 1:1 lett, mindenki elé­gedett volt. Daegu, ez a két és félmilliós város ad majd otthont 2003 augusztusának végén a 22. Nyári Universiade, az egyetemisták olimpiája küzdelmeinek. Ennek előké­szítésére utaztak az egyetemi sport veze­tői Koreába. Az Universiadék, bár igen magas a sportbeli színvonaluk, megőriztek vala­mit a klasszikus amatőr sport értékeiből, hangulatából. Most érdekes volt tapasz­talni, hogy hasonló csoda ment végbe Dél-Koreában labdarúgóik nem várt, szenzációsnak minősíthető szereplése kapcsán. Ami annál nagyobb szó, hiszen a football egyike a leginkább hivatásossá vált sportágaknak, ahol minden a pénz­ről szól. És mégis. Koreát megérintette a sport lelke. Végbement a varázslat. Az azono­sulás élménye azokkal, akik a nemzeti színekért ott a zöld gyepen harcolnak. A negyvennégymilliós országban az utolsó mérkőzést hét millióan nézték az óriás kivetítőkön a városok utcáin, zömmel a fiatal korosztályok, és ünnepelték csapa­tukat, éltették hazájukat. Pedig ezt a meccset elvesztették. De ez a mérkőzés volt az, amely után törökök és koreaiak összeölelkezve, együtt köszöntötték a gyönyörű stadion közönségét. így is le­het. Megérintette a játékosokat, a pénz utáni hajszában elvben megkérgesedett fiatalembereket, á sport lelke. Ráéreztek arra, hogy van valami, ami fontosabb a győzelemnél, a pénznél is, nevezetesen a humánum, a barátság, a szolidaritás, azok az erkölcsi-emberi értékek, ame­lyeket a sport hordoz. Ezért valljuk, hogy sport nélkül nem lehet testileg-lel- kileg egészséges ifjúságot nevelni, és ezek az értékek, ha nehezen is, de meg­őrizhetők az élsport csúcsain is. És meg is kell őrizni őket, másként minden csillogás, üzleti siker ellenére ér­telmét veszti a sport. Jönnek az árnyak, a dopping, a brutalitás... a lélek nélküli minden áron győzni akarás. A sport lelke érintette meg és tette boldoggá Koreát. Pedig a két utolsó üt­közetet - a legjobb négy között, amikor már rájuk figyelt az egész ország - el­bukták. De odáig négy győzelem és egy döntetlen volt a mérlegük, menetelésük magával ragadta az országot. Átéltük egykor mi is ezt az érzelemzuhatagot. A sport közösségformáló, hazaszeretetet erősítő, léleképítő csodáját. És átéltük, ami most Koreában végbemegy, a leg­jobbak példája magával ragadja, és spor­tolásra serkenti a fiatalokat. Ez az élsport legfontosabb funkciója, a mintaadás. Imádkozzunk azért, hogy ép legyen a testünk és ép legyen a lelkünk - eredeti­leg így fogalmazódott meg Juvenalis mondása. Nem automatizmus az ép test és az ép lélek, de az ember természetes állapota. Felelősek vagyunk testi egész­ségünkért. A Szentlélek templomának nevezi az írás a testet, és tennünk kell a lélek egészségéért. Ideális esetben ked­vező a kölcsönhatás test és lélek egész­sége között. Testi bajok során nehezen őrizhető meg a lélek egészsége, és a lel­ki élet zavarai váltanak ki számos kóros testi folyamatot. A lélek ereje érintette meg nemcsak a koreaiakat, hanem a világbajnokság mil­liárdos nézőseregét. Hiszen a mérkőzé­seken nyilvánvalóvá vált a lelki ténye­zők jelentősége. A fizikailag szinte egyformán jól felkészített csapatok kö­zül azok tudtak nyerni, akik lélekben erősebbek, egységesebbek voltak. Ezért is bukott el több testileg-lelkileg fáradt­nak látszó sztárgárda, és jutottak előbbre az esélytelennek ítélt együttesek. A sport klasszikus igehelyei ma is ér­vényesek. Legszebben Pál apostol fejezi ki az értékek hierarchiáját, a sportbeli si­ker szerepét abban, hogy a múló értékek­ről, a múlandóságról az örök létre irá­nyítsa a figyelmet. A hervadhatatlan koszorú az apostol célja, szemben az evi­lági siker hervadó koszorújával. És változatlanul igaz, hogy nem koro- náztatik meg az, aki nem szabályszerűen küzd. Ebben is az élet tükre a sport. Gyakran úgy látszik, hogy tisztességte­len úton is lehet előbbre jutni a sportban és az életben, de olykor nagyon hamar, olykor hosszú távon ezek az utak csődbe vezetnek. A tisztességes felkészülés, a befektetett energia viszont, mint most a koreai futballisták esetében, meghozza a gyümölcsét. Az eredményben is, de fő­leg a legfontosabb hatásban, a lélek ere­jében. Amiért ma így is értelmezhető a klasszikus mondás, hogy nemcsak ép testben... A lélek ereje testi nyomorúsá­gokban is segíthet, gyógyító funkciót is betölthet. „Megsanyargatom testemet, és szol­gává teszem, hogy míg másoknak prédi­kálok, magam méltatlanná ne legyek” - írja az apostol. Útmutatás ez ma is min­den teljesítményre törő embernek. Klasszikus, a sportra is utaló igehely. A legnagyobb eredmény: a győzelem ön­magunk felett. Ez vezet minden további sikerhez. A sportban is. A koreaiaknak is elsősorban önmagu­kat, önzésüket, egyénieskedésüket, kis­hitűségüket múltbeli kudarcok miatt... kellett legyőzniük, hogy azután sikere­sek lehessenek. És sikerük üzenet legyen a sport leikéről, a lélek erejéről. Frenkl Róbert PC! BERES Az egészséges emberért Magnézium Bó-vitaminnal - mindennapi energiaforrásunk Azt hiszem sokan vagyunk, akik számára még nem nyilvánva­ló, hogy a magnézium is azok közé az életfontosságú anya­gok közé tartozik, amelyek kulcsfontosságú szerepet töltenek be szervezetünk biológiai egyensúlyának fenntartásában. Pe­dig nem árt, ha megjegyezzük, a magnézium jelenléte több száz enzim működéséhez nélkülözhetetlen. Szinte minden szervünkre kihat. Nélküle nem működik az ingerület-átvitel, és problémák jelentkeznek az energia-felhasználással járó folya­matokban, elősegíti a szív és az izmok egészséges működé­sét, és fokozza a stressz elleni védekezőképességünket. Könnyű belátni, hogy magnéziumra nagy szükségünk van. Nem is kevésre. Felnőttkorban a napi magnézium­igény 300-400 mg között van. Ha gondosan táplálkozunk ennek nagy részét (ha igen nagy odafigyeléssel eszünk, ak­kor természetesen akár az egészet is) a táplálékainkkal biz­tosítjuk a szervezetünknek. Élelmiszereink közül jelentős mennyiségű magnéziumot tartalmaznak a hüvelyesek, a dió-mogyorófélék és a gyümölcsök. Azt hihetnénk, minden rendben is van, hiszen eszünk mi ilyesmiket rendesen. Ám a statisztika ellentmond ennek. Több országban is végeztek felméréseket, számos hite­les adatra támaszkodhatunk. Az eredmények alapján saj­nos az mondható el, hogy Európa lakosainak nagy része magnéziumból az ajánlott napi mennyiséget nem fogyaszt­ja el. Nézzük meg, mi a helyzet Magyarországon! Ahogy sejteni lehet, hazánk sem áll jobban, mint Európa többi or­szága. A magyarországi epidemiológiai adatok szerint a la­kosság nagy részénél alacsony a magnézium-bevitel, ami részben a táplálkozási szokásokra vezethető vissza. A fel­mérések azt mutatják, hogy a nők jelentős részének napi magnézium-bevitele még a 300 mg-ot sem érlel. Ez rámu­tat a terhesség során alkalmazott magnéziumpótlás jelen­tőségére, ugyanis a magzati szövetek fejlődése során az anya magnéziumigénye napi 450 mg-ra emelkedik. A magnéziumhiányt a szervezetünk érzékeny műszer módjára jelzi. A központi idegrendszer érintettsége miatt gyakran mutatkozik fokozott érzékenység a stressz iránt, és szegődik társul a depresszió, a szorongás. A vázizomzatban a hiány lábikragörcsöt, izomgyengeséget, izomrángásokat okoz. Érintetté válik a szív-és érrendszer is, a vérnyomás magasra szökik, és szívritmuszavarok jelentkeznek. Nem megfelelő az emésztőrendszer működése sem, gyakori a hányás, hasmenés, gyomor- és bélgörcsök is. Kismamák figyelem! A terhesség során fellépő magnézi­umhiány lehetséges szövődményei: izomgörcsök miatt idő előtti fájástevékenység, lábikragörcsök, koraszülés, maga­sabb vetélési arány. Különösen figyeljünk tehát a magnézi­umpótlásra, ha a táplálkozás hiányos (pl. diéta, fogyókúra), ha fokozott a magnéziumvesztés (pl. diabetes, diuretikus ke­zelés, tartós hasmenés), vagy fokozott a szükséglet (pl. váran­dós és szoptató kismamáknál, sportolóknál). A megoldás: Béres Magnézium+B^ filmtabletta. Miért? Mert a Béres Magnézium + B^ filmtabletta mind­azt tudja, ami a legmegfelelőbb magnézium bevitelhez kell. Naponta egyetlen tabletta optimális módon biztosítja a na­pi optimális mennyiségű magnéziumot. A kombinációban adott B^-vitamin fokozza a magnézium felszívódását. Lak- tóz- és gluténmentes, így cukorbetegek is fogyaszthatják. Mindezt - úgy hiszem, ez sem mellékes - kedvező áron. B.K. A Béres Magnézium + B<$ gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájé­koztatót vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! Tisztelt Szerkesztőség! Meglepetten olvastam a július 17-i Evangélikus Életben a Donáth Lászlóról szóló cikket. Laci biztos örült neki, mert azt szereti, ha foglalkoznak vele. Számos olvasót azonban megdöbbentett. Vannak apróságnak tűnő észrevételeim, pl. a címmel kapcsolatban. A tiszteletes címet az egyházunkban nem használjuk megszólításként. A tisztelendő címet pedig egyházunk évtizedekkel ezelőtt elvetette, így hivatalosan nem használatos megszó­lítás sem a „főtisztelendő” sem a „tisztelendő” A hivatalos megszólításban tehát a lelkész kifejezés használható. Református testvéreink használják a tiszteletes megnevezést. Egyébként nagyapám szavai jutnak eszembe a „tisztelendő” megszólítás hallatán, aki nyugdíjas lelkészként a felszentelésem után egy alkalommal így köszöntött: „Na, mi van tisztelendő úr? Az a kérdés, hogy tisztelhető-e?” Az, hogy egész oldalas anyag jelent meg Donáth Lászlóról, az lepett meg igazán. Nem emlékszem, hogy az Ev. Életben hasonló méretű bemutatás jelent volna meg bármilyen egyházi munkásról, szolgálatot végzőkről, „egyházfőről”. Az írás mérete azt az érzést kelti, mintha a Szerkesztőség ezzel a gesztussal akarná megszerezni a szocialista politikus kegyét. Az egyházunk a választási küzdelmekben a jobboldali politikai erőket (olykor túl nagy vehemenciával) támogatta, s most - a cikk ezt a ha­tást kelti - jóvá kell tenni az akkori „hibákat”. Meg vagyok arról győződve, hogy a politikai arányeltolódás (közérthetően: a politikai dörgölődzés!) az egyházunk létét fenyegető egyik nagy veszély! Az, hogy Donáth László szocialista színekben politizál, az az ő személyes dönté­se. (Sokszor akarták a baloldali értékeket és a keresztyénség etikáját - primitíven vagy rafináltan - összemosni.) A riport utolsó bekezdései leptek meg a leginkább. A bűn (vagy ahogy a riport ala­nya fogalmaz: a helytelen eljárás) akkor is bűn, ha vele másokat akarunk előnyhöz jut­tatni. (Még ha magát az egyházat, vagy a gyülekezetét akarjuk vele gazdagítani!) S az idézett jézusi szó a Megváltó szájából a mentő szeretet szava volt, míg ember szájából a mások vádolása és az önmentő (önző, önigazoló) védekezés szavává degradálódik, amelyben ott van a vádaskodás. Keresztyén emberként és lelkészként Jézus szavának a folytatását tarthatjuk igazán izgalmasnak: „Menj el, és többé ne vétkezz!" Ez új életre kötelező szó. S ha az életünkben - keresztyén emberként, lelkészi hivatásban állva és országgyűlési képviselőként - nem látszik meg az új élet ajándéka, akkor még az sem ment meg bennünket, hogy másnak nincs joga köveket dobálni ránk. Bence Imre Tisztelt Lelkész Úr! Ha Ön meglepőnek tartja, hogy az Evangélikus Elet egy teljes oldalt „ áldozott ” egy­házunk - immár harmadik alkalommal - országgyűlési képviselővé választott lelké­szének bemutatására, hadd áruljam el; engem viszont az lepett meg, hogy lapunk ha­sábjain mindeddig (azaz 8 éven át!) egyetlen írás sem foglalkozott érdemben Donáth László „tisztelt házbéli’’ tevékenységével. (Az Ön idejekorán megküldött levelének közlése további reflexiók reményében váratott magára.) Abban egyetértünk, hogy számos kiváló szolgálattevő érdemelne bemutatást la­punkban. Az erre érdemesek persze nem biztos, hogy igazán érdekesek is az olvasók számára, mint ahogy az evangélikus internetes levelezőlistán sem a makulátlan (?) lelkészek tevékenységének méltatása a jellemző téma. Mellesleg hadd emlékeztessem arra. hogy szerkesztői munkám kezdetekor - mintegy másfél esztendeje - többek között éppen Ön óvott főpásztoraink „túlszerepeltetésétől". Most a ,,politikai dörgölődzés" veszélyével riogat. Bizonyára nem alaptalanul, ámbár - a legkevésbé sem kifogásolva - szabad legyen megjegyeznem, hogy az országgyűlési képviselőválasztások előes­téjén nem szerkesztőségünk invitált „ virrasztásra ”, hanem a budavári gyülekezet, a választások eredményének ismertté válása után pedig nem lapunk iparkodott meghív­ni Donáth Lászlót egy Missziói Napra, hanem Bence Imre lelkész. Azt nem tudom, hogy az általam készített interjúban melyek voltak azok az újság­írói kérdések, amelyekkel szerkesztőségünk meg akarta volna szerezni „a szocialista politikus kegyét", de biztosíthatom róla, hogy amikor baloldali kormány irányítja az országot, akkor baloldali, amikor jobboldali kormány, akkor főként jobboldali politi­kusok nevét olvashatja majd gyakrabban lapunk hasábjain. Ennek azonban semmi köze egyházunk, lapunk vagy épp a szerkesztő „ irányultságához Ez az irány ugyan­is nem balra vagy jobbra van, hanem - „fölfelé ”, Tisztelettel: T. Pintér Károly Bibliai történet - egy kicsit másképpen Ekkor odavezettek az írástudók és a farizeusok egy asszonyt, akit házasságtörésen ér­tek, középre állították, és így szóltak Jézushoz: „Mester, ezt az asszonyt házasságtö­rés közben tetten érték. Mózes azt parancsolta nekünk a törvényben, hogy kövezzük meg az ilyeneket. Hát te mit mondasz?” Ezt azért mondták, hogy próbára tegyék, és legyen mivel vádolniuk őt. Mielőtt azonban Jézus megszólalt volna, az asszony így kiáltott az őt körülvevőkhöz: „Aki bűntelen közületek, az vessen rám először követ!” A vádolok ekkor még fokozottabban lesték, mit mond Jézus. Ő pedig így szólt: „Nem azért jöttem, hogy bárkit is elítéljek, hanem hogy mindenkit megmentsek.” Majd te­kintetét szomorúan az asszonyra emelve, ezt mondta,: „Nem ítéllek el téged, menj el, és vétkezz tovább! De tudd meg, hogy az igaz Bíró ítéletét ama napon el nem kerül­heted, akárcsak ezek, ha meg nem térnek.” Marschalkó Gyula Az ótemplom minden szegletét ismeri Templomban járva természetes, hogy rend és tisztaság fogad, hogy friss a virág, s a liturgia szerinti terítő díszíti az oltárt. A kétszáz éves szarvasi evangélikus ótemplomban mindez Szvák JánosnéZsuzsika néni keze munkáját dicséri. Az evangélikus ótemplom helyén a szarvasiak 1722-ben emelték az első templo­mot. A mostani, a sorban a negyedik, Tessedik Sámuel és Boczkó Dániel lelkészek működése alatt épült. 1788-ban szentelték fel. Dupla karzata, 4015 ülőhelye van. A borsózöld fa oltár eredeti színét a nyolcvanas években végzett felújítás fedte fel. A keresztelőkút restaurálásakor eltávolított hat festékréteg alól előtűnt a márványt utánzó rózsaszín festés. A történetet a hetvenkilenc esztendős Szvák Jánosné Zsuzsika nénitől hallottuk, aki a templom minden szegletét pontosan ismeri.- Az ótemplomban kereszteltek meg, és 1936-ban konfirmációra is idejártam. A tanyán töltött évek alatt az újtemplomhoz tartoztunk, ám 1960-tól - miután beköltöz­tünk a városba - visszakerültünk az ótemplomhoz - mesélte Zsuzsika néni, aki nyug­díjazásáig a főiskola gyakorló óvodájának dajkája volt. Egyházi kérésre mindig szí­vesen vállalt szolgálatot. 1986-tól egyházfi lett. Sosem méricskéli az időt, nem sajnálja a fáradtságot. Az oltár körüli teendők igény­lik a legtöbb figyelmet. A különböző színű térítőkét, a hozzá illő drapériát a liturgia sze­rint cseréli. Ha kell, vasal is, mert nem csúfíthatja gyűrődés a finom kelméket. Hetente- kéthetente a vázákban virágot cserél, lehetőség szerint fehér szegfut vagy kardvirágot választ. Ki gondolná, hogy a gyertyát sem elég csupán meggyújtani a szertartások előtt? Sok a gyenge minőségű, ami féloldalasra ég. Ezeket időnként egyenesre kell vágni, kü­lönben kellemetlenül füstölnek. Rendre ellenőrzi a csillárok izzóit, nem égett-e ki vala­melyik? Az egyházfi és a segítője dolga a portörlés és a közlekedő felsöprése is. Az utóbbi években az ótemplom iskolai és városi ünnepségek kedvelt helyszíne. Zsuzsika néni biztos benne, hogy a nagy befogadótér mellett a méltóságteljes kör­nyezet is vonzza a szervezőket. A rendezvények után látszik, milyen sokan nem is­merik még a templomi viselkedés illemét. A padokban takarításkor még napraforgó­héjat is találnak, közvetlen az ajtón kívül halomnyi a cigarettacsikk. S hogy nyolcvanhoz közel miből meríti az erőt? Zsuzsika néni szerint az Úristen nagy kegyelméből és szeretetéből.- Hiszem, hogy nem haszontalan az idő, amit Isten szolgálatára fordítunk. Az éle­temben voltak fájó pontok, de sose estem kétségbe, képes voltam elhordozni a ter­het. A hit tett erőssé - mondta Zsuzsika néni, akinek két gyermeke, öt unokája és öt dédunokája van. Mint mondta, Isten szolgálatánál nincs nagyobb öröm. Bízik benne, hogy hamarosan lesz valaki, aki ugyanígy érez, és átveszi tőle a szolgálatot. Csath Róza (Békés Megyei Hírlap) v

Next

/
Oldalképek
Tartalom