Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-10-20 / 42. szám
Evangélikus Élet 2002. OKTÓBER 20. 5. oldal A püspök kertje Forgács Péter filmje a 120 éve született Ravasz Lászlóról Szeptember 30-án különös filmet vetített a Duna Televízió. Ravasz László református püspökről mutatott be egy olyan 60 perces filmet, amely kizárólag archív, fekete-fehér filmkockákat tartalmazott. A felvételek zömét a püspök siket fia készítette. Ő, aki a hangok világából kirekesztetett, a látható és ábrázolható világ felé fordult: kamaszkorától kezdve tehetségesen fényképezett, majd családi fotókat és filmeket készített. (Ifjabb Ravasz visszahúzódó természete alighanem nagy szívóssággal párosulhatott, hiszen fogyatékossága ellenére gyógyszerészdiplomát szerzett, valamint megtanult több idegen nyelvet.) Ha Jubái, akkor Gödöllő - asszociálhatnak sokan, akik szeretik a keresztény köny- nyűzenét, és évről évre kiváncsiak, hogy milyen régi és új zenekarok vesznek részt ezen a találkozón. Az érdeklődőket az október 12-13-án megrendezett program segítette abban, hogy a zenében is átélhessék Isten dicsőítését, hogy elmélyülhessenek az imádkozásban, hogy áhítaton és istentiszteleten vehessenek részt, hogy jól érezzék magukat. Az otthont adó épület a Gödöllői Művelődési Központ volt, amely ezúttal is igen jó helyszínnek bizonyult. A „régi jubálosok” számára talán sajnálatos volt, hogy nem a megszokott hónapban, szeptemberben került sor az alkalomra, hanem egy hónappal később. A múlt évhez képest nem volt telt ház, de az idén is jelentek meg új ar- "'•v cok. Az egyébként Ős- agárdról elindult kezdeményezés mindig a találkozás örömét is jelenti mind az előadók, mind a hallgatóság számára. Az előadók törekvése az volt, hogy minden szolgálatuk Isten dicsőítése legyen. „ Uram, én áldom a te szent nevedet, az ég minden. angyalával együtt dicsérlek hangzott az egyik dalban. A hallgatóság mindezt átélhette, annak ellenére is, hogy egyik-másik együttes zenei teljesítménye némi kívánnivalót hagyott maga után. Albert Gábor Kossuth-mellszobor Sámsonházán A Cserhát ölelésében megbújó kis falu, Sámsonháza lakói október 13-án vasárnap nemcsak Jézus Krisztus feltámadását ünnepelték, hanem egy új szobor elkészültét is. amely a templom előtti teret ékesíti mostantól kezdve. Kossuth Lajos mellszobrának megalkotását két tény motiválta: egyfelől a neves hazafi születésének bicentenáriuma, másfelől az a kevesek által ismert tény, hogy Kossuth egykor a sámsonházai evangélikus egyházközség főfelügyelője volt. A ma már többnyire karcos felvételek visszatérő motívuma, hogy egy öregember sétál a leányfalui kertben. Aztán a családi filmben - vagy éppen korabeli híradófelvételeken - megjelenik a 20. század magyar történelme. Olyan személyek bukkannak fel, mint Horthy Miklós kormányzó, Teleki Pál és Bethlen István miniszterelnökök, majd egy 1940-es felvételen Horthy István és Edelsheim- Gyulai Ilona grófnő esketésének vagyunk tanúi. Aztán egy korabeli „álomesküvőt” láthatunk: a színésznő Szeleczky Zita és az olimpikon Haltenberger Gyula fogad egymásnak örök hűséget. Majd megint Horthy István kerül középpontba, ezúttal azonban tragikus halálát követően, a ravatalon fekszik. Felszabadultabb képsorok: Tildy Zoltán unokájának keresztelője 1945-ben. A szolgáló, az igehirdető valamennyi esetben Ravasz László. Ugyanő idézi fel az erdélyi szülőföld, a kolozsvári teológia emlékeit, vagy éppen Ady istenes verseit. Több képsoron szerepel a püspök veje, Bibó István, valamint Aprily Lajos költő, a Baár-Madas igazgatója. A film egyik legfőbb erénye az a hitelesség, amellyel őszintén felidézi Ravasz püspök téves döntéseit is. Részleteket hallhatunk a püspök felsőházi beszédeiből, amiket az I. és a II. zsidótörvény vitája során tartott, s amelyek végén ezt mondta: „A törvényjavaslatot elfogadom. ” Aztán ismét a kertjében sétáló püspököt látjuk, miközben önéletírásának ezeket a szavait halljuk: „ Azt kellett volna mondanom: a javaslatot nem fogadom el, mert vétek vele a demokrácia alapelve, a jogegyenlőség és az emberi szabadság eszméje ellen. ” Kisvártatva megtudjuk a folytatást is: Ravasz a III. zsidótörvény ellen már felszólalt, sőt a felsőházi ellenállás vezérszónoka volt. Utólag aztán ehhez is kommentárt fűzött: „Ezzel a református egyház későre bár, de ország-világ előtt nyíltan szembeszállt a Hitler-féle démonizmussal." Ebből a magatartásból már természetes módon következett az a levél, amelyet 1944. december 1-jén írt Szálasihoz, tiltakozva a zsidók deportálása ellen. Ifjabb Ravasz László felvételein pedig már a Ráday utcai református teológia pincéjében láthatjuk a püspököt, nem sokkal korábban született unokája, ifjabb Bibó István - Pistuka - társaságában. A pincéből aztán fel lehetett jönni, de hamarosan újabb sötétség borult az országra és az egyházakra. Ravasz László életét és szolgálatát is meghatározta a vörös diktatúra: előbb két vejét zárták koholt vádak alapján börtönbe, majd 1948 novemberében - Rákosi Mátyás nyomására - kénytelen volt lemondani püspöki tisztéről. Ha ezt nem teszi meg, bizonyára a bebörtönzött Mindszenty és Ordass sorsára jut. Innentől kezdve megint csak a leányfalui kert maradt, ahonnan csupán 1956 felemelő forradalma szólítja ismét Budapestre. November 1-jén ő is rádiószózatot mond, amelyben a forradalom tisztaságáért és a megbékélésért száll síkra, felszólítva a lelkipásztorokat, hogy legyenek népük élő lelkiismeretévé. Köztudott. hogy a forradalom bukása után csak néhány hónappal következtek az egyházi megtorlások: az így kapott „kegyelmi időben” Ravasz László - akárcsak Ordass a maga területén - nagy hatású igehirdetőként és egyházépítőként működhetett. 1957 áprilisától azonban ismét Leányfalura űzte a vak önkény. A filmből az evangélikus nézők számára a szó szoros értelmében feketén-fe- héren kiderül az is, hogy az egyes egyházak sorsa mennyire hasonló volt a különféle korszakokban. Ez a sorsközösség a jövőre nézve is együttes felelősségvállalást jelent. A nézőre elementáris erővel hatnak a fekete-fehér képsorok. Újszerű technikai megoldásként az elhangzott szövegek egy-egy szava vagy félmondata vizuálisan is megjelenik a képernyőn, továbbá a zene és a zörejek dramaturgiailag jól adagolt módja is fokozza a hatást. Egy ember az emlékek füve között sétál. De mellette ott a jövő is egy kislány, alighanem az unokája személyében. Az idős ember e jövő jegyében vesz olykor szerszámot kezébe, hogy értő mozdulattal megmessen egy rózsabokrot. A lírai képsorok láttán két, Ravasz Lászlóval kortárs költő sorai jutnak eszembe. Tóth Árpád Isten oltó-késéről ír: „Próbáid áldott oltó-kése bennem”; Mécs László pedig így fogalmazza meg a keresztény ember küldetését: „Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a fold”. A karcos felvételek kisimulnak, a fekete-fehér képsorok megszínesednek a néző lelkében. Fabiny Tamás A gyülekezet akkori lelkészét Wladár Jánosnak hívták, ő építette a falu és a gyülekezet első - máig meglévő - kőtemplomát. Kossuthoz régi barátság fűzte, s ő szorgalmazta, hogy a gyülekezet tisztelje meg az emigrációban élő államférfit a főfelügyelői ranggal. 1871-ben kelt a gyülekezet levele, melyre Kossuth még ugyanabban az évben igenlő választ írt. A gyülekezeti levéltár féltve őrzött kincse e válaszlevél, amelyet Kossuth Torinóból - magyarosan: Turinból - küldött, megköszönve a gyülekezet és lelkész barátja szeretetét. Kossuth e gesztussal egyaránt adózott hazafiságának és evangélikus hitének. A vasárnapi szoboravató ünnepség istentisztelettel kezdődött, amelyen Lehoczky Endre helyi lelkész szolgált. Igehirdetésében - utalva a történelmi eseményekre - hangsúlyozta, hogy Krisztushoz tartozásunk, emberi helytállásunk hiteles bizonyítéka az, ha Isten akaratát keressük és cselekedjük, ahogyan történelmünk nagyjai is vállalták ezt. A Kossuth tiszteletbeli főfelügyelőségét idéző emléktáblánál a Himnusz hangjaira helyezték el a koszorúkat, majd a templomdombról levonuló ünneplő közösség Szpisák János polgár- mester megemlékezését hallgatta meg, Sámsonháza község 340 éves történelmének összefüggéseiben. (A falu szlovák nemzetiségi „Koleszo” néptánccsoportja az 1848-as szabadságharcot idéző népdalokkal színesítette az ünnepi megemlékezést.) A Béke téren vörös márvány poszta- mensen álló bronz Kossuth-mellszobor Erdei Sándor salgótarjáni művész alkotása. Aklan Béla Sándor (egykori sámsonházi) evangélikus lelkész Új műsorsáv a Duna Tv-ben, avagy nem mindegy, hogy mi folyik a csapból...- Beszélgetés Hév ér Zoltánnal, a Vallási Szerkesztőség vezetőjével Pontosan egy évvel ezelőtt, októberben számoltunk be lapunkban azokról a „cseppnyi változás”-okról (így szólt a szlogen), amelyek a tavalyi évben kezdődtek meg a Duna Televízió és természetesen a Vallási Szerkesztőség háza táján is. Nos, örömmel jelentjük, hogy a cseppekből azóta „folyóvíz” lett: ez év szeptember 30-tól ugyanis új, őszi műsorstruktúrával találkozhatunk, ha leülünk a képernyő elé. S hogy mikor is tegyük ezt, a már megszokott szombat-vasárnap mellett? Mindennap, hiszen az új rend szerint egy hétfőtől vasárnapig átívelő vallási sávban nézhetjük meg a kedvelt régi és az újonnan készített vallási programokat. A változás hátteréről, örömökről és gondokról kérdeztük Hever Zoltán fő- szerkesztőt.- A nem televíziós szakemberek számára kérem, magyarázza el, mit is jelent a vallási sáv!- A korszerű és modem tévék régóta alkalmazzák az úgynevezett „sávos rendszert”, ami azt jelenti, hogy egy adott típusú műsor mindennap ugyanabban az időben jelentkezik. Egyre erősödik ez a tendencia - más csatornákon is megfigyelhetjük, hogy alkalmazzák -, és a nézők már kezdik megszokni, hogy egyfajta műsor egy adott sávban meghatározott „célcsoportnak” szól. Ki-ki könnyen választani tud a neki szóló programokból, érdeklődésének, igényeinek megfelelően. Idén ősztől szerkesztőségünk is kapott egy sávot, és októbertől a vallási műsorokat déli fél 1-1 óra között sugározza a televízió.- Igazán nem akarok ünneprontó lenni, de szerencsés ez az idősáv? Hétköznap nagyon kevesen tudnak déltájban tévét nézni..- Egyrészt jó, mert ha nem is tud leülni a tévé elé - hiszen nincs otthon -, de érdekli a műsor, akkor fel tudja venni videóra. Nem kell keresgélnie a műsorfüzetben, mert mindig azonos időpontban van. Másrészt a bővülő műsoridő jóval több lehetőséget ad, például egyháztörténeti, művészeti műsorokra, dokumentumfilmekre, hitéleti összeállításokra vagy portrékra évfordulók, jeles események alkalmával. Tematikai bővülést is jelent tehát ez a megnövekedett idő. A programszerkesztő minden segítséget megad a munkánkhoz, a lehetőséget tekintve tehát ez a sáv nagyon jó. Ne felejtsük el, hogy sok más műsort is kell sugároznia egy közszolgálati tévének! A célcsoport biztos, hogy nem ül ebben az időpontban a tévé előtt, de mondjuk délután 5 órakor sem biztos, hogy otthon lenne... Ami ellenben a műsorok anyagi vonzatát illeti, az sajnos már az elmúlt fél évben is igen nehéz helyzet elé állított bennünket. Gyakorlatilag a működőképesség határán vagyunk. Ha jobb lesz a Duna Tv anyagi helyzete, a vallási szerkesztőség is jobban beválthatja azt a reményt, amely ebben az idősávban rejlik. Decemberig még szerencsés a helyzetünk, mert az ORTT támogatásával elkészült néhány műsorsorozat, melyeket le fogunk vetíteni. De ha ez a gazdasági helyzet folytatódik, akkor a következő félévben nagyon nehéz lesz tervezni. Kérdéses az is, hogy az előfizetői dijak kompenzációját hogyan oldja meg a kormány a jövő évi költségvetésben. Tehát vannak még bőven nyitott kérdések.- Több mint kétszeresére nőtt a műsoridő,' amelyet a Vallási Szerkesztőség felhasználhat. Milyen pluszfeladatokat ró Önökre ez az új műsorrend?- Talán nem tűnik dicsekvésnek, ha azt mondom, hogy a jelen helyzetben is összefogott, színes, komplex megközelítés jellemzi a munkánkat. A jó oldala a változásnak, hogy nagyon sok téma van a tarsolyunkban, főleg a határon túlról, amelyet eddig „hely- és időhiány” miatt csak rövidebben tudtunk megvalósítani. A témákat, a személyeket megillető fontosságot ezután nem korlátozza az idő. Ez tehát kellemes pluszfeladat. Jóval kellemetlenebb az az emberfeletti teljesítmény, ami a színvonal tartását jelenti - nem minőségi, hanem az említett anyagi oldalról nézve. De mondhatom, hogy a Duna Tv tartja a megszokott színvonalát, ahogy a nézők eddig is megszokták és megszerették.- Milyen a nézőkkel való kapcsolat, kapnak-e ösztönző bátorítást, esetleg kritikát, és mennyire építenek a nézői véleményekre?- A felmerülő igényeknek megfelelően sok visszajelzést kapunk a nézőktől, s nagyon fontosnak tartunk minden egyes véleményt. Ezeket elemezve, figyelembe véve dönt a menedzsment, hogy mennyit módosít, változtat a struktúrán. Hiszen - mondanom sem kell - nem magunknak csináljuk a műsort!- Többször elhangzott egy bűvös szó, a célcsoport. Kik ők a vallási műsorok készítői számára?- Egyrészt egy vallási műsor szóljon azokhoz, akik hívők. De természetesen a társadalom azon részéhez is szeretnénk fordulni, akik érdeklődnek egy bizonyos szegmens (pl. az egyházmüvészet, egyházzene, egyháztörténet, egyházhoz kötődő kultúra) iránt, és így kapcsolódnak be egy vallási műsor nézésébe. A hit egészen más. Egy jó tévé- vagy rádióműsor elindíthat egyfajta érdeklődést - ha ez megmarad az érdeklődés szintjén, vagy más színezetet kap, az nagyon jó, de ezután már nem a média feladata a továbbvezetés, hanem az egyházaké.- Mint szakember, mit gondol: lesz-e valaha vallási tévé, szükség van-e keresztény csatornára Magyarországon? (Emlékezzünk a népszámlálási adatokra: a népesség döntő többsége kötődik valamilyen valláshoz, felekezethez saját bevallása szerint!)- Véleményem szerint helyzettévesztésben vagyunk. Mind tévésként, mind nézőként úgy látom, hogy nem ez most a legfontosabb probléma. Először is rendbe kellene tenni a közszolgálati és kereskedelmi média viszonyát. Problémának érzem, hogy még mindig nem valósult meg Magyarországon, hogy az állampolgárok alanyi és állampolgári jogon színvonalas és kiegyensúlyozott közszolgálati tévét tudjanak nézni. A kiegyensúlyozott tájékoztatás alapjog, mint mondjuk az, hogy iható víz folyjon a vízcsapból! Az első feladat tehát az, hogy „legyen ott a falban a vízvezeték”, hogy aki szomjas, ihasson belőle. Joga van persze az embernek arra, hogy mást is igyon (a kereskedelmi tévék létét butaság megkérdőjelezni). De csak a második lépcső legyen, hogy a kiegyensúlyozott csatornán kívül valóban pluszszolgáltatásként - ha van rá igény - induljon egy keresztény kábelcsatorna, hogy érdeklődése szerint ki-ki választhasson magának. A „tiszta víznek” akkor is ott kell lennie a falban... A médiatörvény megreformálása égetően szükséges, de amíg ez nem rendeződik, és folyamatosan csorbul az emberek pártatlan tájékoztatáshoz fűződő joga - mert ma gyakorlatilag ezt tapasztaljuk addig nem érdemes messzebbmenő tervekben gondolkodni. A médiában minden feszültség, indulat lecsapódik, minden jó és minden rossz megjelenik. Nem odázható sokáig az igazi közszolgálatiság megteremtése.- Végezetül hadd kérjem Önt, mint legilletékesebbet egy műsorajánlatra ... Milyen új sorozatot láthatnak a Duna Tv nézői legközelebb, immár az új vallási műsorsávban?- Október elejétől kezdtük vetíteni az ORTT támogatásával készült Ezer év szentjei című sorozatunkat. Valamint hadd emlékeztessek arra, hogy a nagy nézői tetszéssel fogadott, a reformáció hazai és határon túli nagyjait és történelmi emlékhelyeit bemutató Semper reformanda sorozatot is újból műsorra tűztük. Ezenkívül változatlanul jelentkezünk hetente aktuális témákat hozó magazinjainkkal, az Isten kezében és az Elő egyház című vallási híradóval, valamint a Halld, Izráellel. A mise-, illetve istentiszteletközvetítések is a szokott rendben, havonta egyszer, vasárnap, 60 percben kerülnek adásba. Reméljük, nézőink színesnek, jónak, érdekesnek ítélik majd az új, bővülő műsorrendet - az bizonyos, hogy mi az eddigi lelkesedéssel készítjük valamennyit! Koháti Dorottya
