Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-10-20 / 42. szám

Evangélikus Élet 2002. OKTÓBER 20. 5. oldal A püspök kertje Forgács Péter filmje a 120 éve született Ravasz Lászlóról Szeptember 30-án különös filmet vetített a Duna Televízió. Ravasz László református püspökről mutatott be egy olyan 60 perces filmet, amely kizárólag archív, fekete-fehér filmkockákat tartalmazott. A felvételek zö­mét a püspök siket fia készítette. Ő, aki a hangok világából kirekesztetett, a látható és ábrázolható világ felé fordult: kamaszkorától kezdve tehetségesen fényképezett, majd családi fotókat és filmeket készített. (Ifjabb Ravasz visszahúzódó természete alighanem nagy szívóssággal párosulhatott, hiszen fogyatékossága ellenére gyógyszerészdiplomát szerzett, valamint megtanult több idegen nyelvet.) Ha Jubái, akkor Gödöllő - asszociálhatnak sokan, akik szeretik a keresztény köny- nyűzenét, és évről évre kiváncsi­ak, hogy milyen régi és új ze­nekarok vesznek részt ezen a találkozón. Az érdeklődőket az októ­ber 12-13-án meg­rendezett program segítette abban, hogy a zenében is átélhessék Isten dicsőítését, hogy elmélyülhessenek az imádkozásban, hogy áhítaton és is­tentiszteleten vehesse­nek részt, hogy jól érez­zék magukat. Az otthont adó épület a Gödöl­lői Művelődési Központ volt, amely ezút­tal is igen jó helyszínnek bizonyult. A „ré­gi jubálosok” számára talán sajnálatos volt, hogy nem a megszokott hónapban, szeptemberben került sor az alkalomra, hanem egy hónappal később. A múlt év­hez képest nem volt telt ház, de az idén is jelentek meg új ar- "'•v cok. Az egyébként Ős- agárdról elindult kez­deményezés mindig a találkozás örömét is jelenti mind az előadók, mind a hallgatóság szá­mára. Az előadók tö­rekvése az volt, hogy minden szol­gálatuk Isten dicsőí­tése legyen. „ Uram, én áldom a te szent neve­det, az ég minden. angyalá­val együtt dicsérlek hangzott az egyik dalban. A hallgatóság mindezt átél­hette, annak ellenére is, hogy egyik-másik együttes zenei teljesítménye némi kíván­nivalót hagyott maga után. Albert Gábor Kossuth-mellszobor Sámsonházán A Cserhát ölelésében megbújó kis falu, Sámsonháza lakói október 13-án vasár­nap nemcsak Jézus Krisztus feltámadását ünnepelték, hanem egy új szobor el­készültét is. amely a templom előtti teret ékesíti mostantól kezdve. Kossuth La­jos mellszobrának megalkotását két tény motiválta: egyfelől a neves hazafi születésének bicentenáriuma, másfelől az a kevesek által ismert tény, hogy Kos­suth egykor a sámsonházai evangélikus egyházközség főfelügyelője volt. A ma már többnyire karcos felvételek visszatérő motívuma, hogy egy öregem­ber sétál a leányfalui kertben. Aztán a családi filmben - vagy éppen korabeli híradófelvételeken - megjelenik a 20. század magyar történelme. Olyan szemé­lyek bukkannak fel, mint Horthy Miklós kormányzó, Teleki Pál és Bethlen István miniszterelnökök, majd egy 1940-es fel­vételen Horthy István és Edelsheim- Gyulai Ilona grófnő esketésének vagyunk tanúi. Aztán egy korabeli „álomesküvőt” láthatunk: a színésznő Szeleczky Zita és az olimpikon Haltenberger Gyula fogad egymásnak örök hűséget. Majd megint Horthy István kerül középpontba, ezúttal azonban tragikus halálát követően, a ra­vatalon fekszik. Felszabadultabb képso­rok: Tildy Zoltán unokájának keresztelője 1945-ben. A szolgáló, az igehirdető vala­mennyi esetben Ravasz László. Ugyanő idézi fel az erdélyi szülőföld, a kolozsvá­ri teológia emlékeit, vagy éppen Ady iste­nes verseit. Több képsoron szerepel a püspök veje, Bibó István, valamint Aprily Lajos költő, a Baár-Madas igazgatója. A film egyik legfőbb erénye az a hite­lesség, amellyel őszintén felidézi Ravasz püspök téves döntéseit is. Részleteket hallhatunk a püspök felsőházi beszédei­ből, amiket az I. és a II. zsidótörvény vi­tája során tartott, s amelyek végén ezt mondta: „A törvényjavaslatot elfoga­dom. ” Aztán ismét a kertjében sétáló püspököt látjuk, miközben önéletírásá­nak ezeket a szavait halljuk: „ Azt kellett volna mondanom: a javaslatot nem fo­gadom el, mert vétek vele a demokrácia alapelve, a jogegyenlőség és az emberi szabadság eszméje ellen. ” Kisvártatva megtudjuk a folytatást is: Ravasz a III. zsidótörvény ellen már felszólalt, sőt a felsőházi ellenállás vezérszónoka volt. Utólag aztán ehhez is kommentárt fű­zött: „Ezzel a református egyház későre bár, de ország-világ előtt nyíltan szem­beszállt a Hitler-féle démonizmussal." Ebből a magatartásból már természe­tes módon következett az a levél, ame­lyet 1944. december 1-jén írt Szálasihoz, tiltakozva a zsidók deportálása ellen. If­jabb Ravasz László felvételein pedig már a Ráday utcai református teológia pincéjében láthatjuk a püspököt, nem sokkal korábban született unokája, if­jabb Bibó István - Pistuka - társaságá­ban. A pincéből aztán fel lehetett jönni, de hamarosan újabb sötétség borult az országra és az egyházakra. Ravasz Lász­ló életét és szolgálatát is meghatározta a vörös diktatúra: előbb két vejét zárták koholt vádak alapján börtönbe, majd 1948 novemberében - Rákosi Mátyás nyomására - kénytelen volt lemondani püspöki tisztéről. Ha ezt nem teszi meg, bizonyára a bebörtönzött Mindszenty és Ordass sorsára jut. Innentől kezdve megint csak a leány­falui kert maradt, ahonnan csupán 1956 felemelő forradalma szólítja ismét Buda­pestre. November 1-jén ő is rádiószóza­tot mond, amelyben a forradalom tiszta­ságáért és a megbékélésért száll síkra, felszólítva a lelkipásztorokat, hogy le­gyenek népük élő lelkiismeretévé. Köz­tudott. hogy a forradalom bukása után csak néhány hónappal következtek az egyházi megtorlások: az így kapott „ke­gyelmi időben” Ravasz László - akár­csak Ordass a maga területén - nagy ha­tású igehirdetőként és egyházépítőként működhetett. 1957 áprilisától azonban ismét Leányfalura űzte a vak önkény. A filmből az evangélikus nézők szá­mára a szó szoros értelmében feketén-fe- héren kiderül az is, hogy az egyes egyhá­zak sorsa mennyire hasonló volt a különféle korszakokban. Ez a sorsközös­ség a jövőre nézve is együttes felelős­ségvállalást jelent. A nézőre elementáris erővel hatnak a fekete-fehér képsorok. Újszerű technikai megoldásként az elhangzott szövegek egy-egy szava vagy félmondata vizuáli­san is megjelenik a képernyőn, továbbá a zene és a zörejek dramaturgiailag jól adagolt módja is fokozza a hatást. Egy ember az emlékek füve között sé­tál. De mellette ott a jövő is egy kislány, alighanem az unokája személyében. Az idős ember e jövő jegyében vesz olykor szerszámot kezébe, hogy értő mozdulat­tal megmessen egy rózsabokrot. A lírai képsorok láttán két, Ravasz Lászlóval kortárs költő sorai jutnak eszembe. Tóth Árpád Isten oltó-késéről ír: „Próbáid ál­dott oltó-kése bennem”; Mécs László pedig így fogalmazza meg a keresztény ember küldetését: „Vadócba rózsát ol­tok, hogy szebb legyen a fold”. A karcos felvételek kisimulnak, a fe­kete-fehér képsorok megszínesednek a néző lelkében. Fabiny Tamás A gyülekezet akkori lelkészét Wladár Jánosnak hívták, ő építette a falu és a gyülekezet első - máig meglévő - kő­templomát. Kossuthoz régi barátság fűz­te, s ő szorgalmazta, hogy a gyülekezet tisztelje meg az emigrációban élő állam­férfit a főfelügyelői ranggal. 1871-ben kelt a gyülekezet levele, melyre Kossuth még ugyanabban az évben igenlő választ írt. A gyülekezeti levéltár féltve őrzött kincse e válaszlevél, amelyet Kossuth Torinóból - magyarosan: Turinból - kül­dött, megköszönve a gyülekezet és lel­kész barátja szeretetét. Kossuth e gesz­tussal egyaránt adózott hazafiságának és evangélikus hitének. A vasárnapi szoboravató ünnepség is­tentisztelettel kezdődött, amelyen Lehoczky Endre helyi lelkész szolgált. Igehirdetésében - utalva a történelmi eseményekre - hangsúlyozta, hogy Krisz­tushoz tartozásunk, emberi helytállásunk hiteles bizonyítéka az, ha Isten akaratát keressük és cselekedjük, ahogyan törté­nelmünk nagyjai is vállalták ezt. A Kossuth tiszteletbeli főfelügyelősé­gét idéző emléktáblánál a Himnusz hangjaira helyezték el a koszorúkat, majd a templomdombról levonuló ün­neplő közösség Szpisák János polgár- mester megemlékezését hallgatta meg, Sámsonháza község 340 éves történel­mének összefüggéseiben. (A falu szlo­vák nemzetiségi „Koleszo” néptánccso­portja az 1848-as szabadságharcot idéző népdalokkal színesítette az ünnepi meg­emlékezést.) A Béke téren vörös márvány poszta- mensen álló bronz Kossuth-mellszobor Er­dei Sándor salgótarjáni művész alkotása. Aklan Béla Sándor (egykori sámsonházi) evangélikus lelkész Új műsorsáv a Duna Tv-ben, avagy nem mindegy, hogy mi folyik a csapból...- Beszélgetés Hév ér Zoltánnal, a Vallási Szerkesztőség vezetőjével ­Pontosan egy évvel ezelőtt, októberben számoltunk be lapunkban azokról a „cseppnyi változás”-okról (így szólt a szlogen), amelyek a tavalyi évben kezdőd­tek meg a Duna Televízió és természetesen a Vallási Szerkesztőség háza táján is. Nos, örömmel jelentjük, hogy a cseppekből azóta „folyóvíz” lett: ez év szeptem­ber 30-tól ugyanis új, őszi műsorstruktúrával találkozhatunk, ha leülünk a kép­ernyő elé. S hogy mikor is tegyük ezt, a már megszokott szombat-vasárnap mel­lett? Mindennap, hiszen az új rend szerint egy hétfőtől vasárnapig átívelő vallási sávban nézhetjük meg a kedvelt régi és az újonnan készített vallási programo­kat. A változás hátteréről, örömökről és gondokról kérdeztük Hever Zoltán fő- szerkesztőt.- A nem televíziós szakemberek szá­mára kérem, magyarázza el, mit is je­lent a vallási sáv!- A korszerű és modem tévék régóta al­kalmazzák az úgynevezett „sávos rend­szert”, ami azt jelenti, hogy egy adott típu­sú műsor mindennap ugyanabban az időben jelentkezik. Egyre erősödik ez a tendencia - más csatornákon is megfigyel­hetjük, hogy alkalmazzák -, és a nézők már kezdik megszokni, hogy egyfajta műsor egy adott sávban meghatározott „célcso­portnak” szól. Ki-ki könnyen választani tud a neki szóló programokból, érdeklődé­sének, igényeinek megfelelően. Idén ősztől szerkesztőségünk is kapott egy sávot, és októbertől a vallási műsorokat déli fél 1-1 óra között sugározza a televízió.- Igazán nem akarok ünneprontó lenni, de szerencsés ez az idősáv? Hét­köznap nagyon kevesen tudnak déltáj­ban tévét nézni..- Egyrészt jó, mert ha nem is tud leülni a tévé elé - hiszen nincs otthon -, de érdek­li a műsor, akkor fel tudja venni videóra. Nem kell keresgélnie a műsorfüzetben, mert mindig azonos időpontban van. Másrészt a bővülő műsoridő jóval több lehetőséget ad, például egyháztörténeti, művészeti műsorokra, dokumentumfil­mekre, hitéleti összeállításokra vagy portrékra évfordulók, jeles események alkalmával. Tematikai bővülést is jelent tehát ez a megnövekedett idő. A prog­ramszerkesztő minden segítséget megad a munkánkhoz, a lehetőséget tekintve te­hát ez a sáv nagyon jó. Ne felejtsük el, hogy sok más műsort is kell sugároznia egy közszolgálati tévének! A célcsoport biztos, hogy nem ül ebben az időpontban a tévé előtt, de mondjuk délután 5 órakor sem biztos, hogy otthon lenne... Ami el­lenben a műsorok anyagi vonzatát illeti, az sajnos már az elmúlt fél évben is igen nehéz helyzet elé állított bennünket. Gyakorlatilag a működőképesség hatá­rán vagyunk. Ha jobb lesz a Duna Tv anyagi helyzete, a vallási szerkesztőség is jobban beválthatja azt a reményt, amely ebben az idősávban rejlik. Decem­berig még szerencsés a helyzetünk, mert az ORTT támogatásával elkészült né­hány műsorsorozat, melyeket le fogunk vetíteni. De ha ez a gazdasági helyzet folytatódik, akkor a következő félévben nagyon nehéz lesz tervezni. Kérdéses az is, hogy az előfizetői dijak kompenzáci­óját hogyan oldja meg a kormány a jövő évi költségvetésben. Tehát vannak még bőven nyitott kérdések.- Több mint kétszeresére nőtt a mű­soridő,' amelyet a Vallási Szerkesztőség felhasználhat. Milyen pluszfeladatokat ró Önökre ez az új műsorrend?- Talán nem tűnik dicsekvésnek, ha azt mondom, hogy a jelen helyzetben is összefogott, színes, komplex megközelí­tés jellemzi a munkánkat. A jó oldala a változásnak, hogy nagyon sok téma van a tarsolyunkban, főleg a határon túlról, amelyet eddig „hely- és időhiány” miatt csak rövidebben tudtunk megvalósítani. A témákat, a személyeket megillető fon­tosságot ezután nem korlátozza az idő. Ez tehát kellemes pluszfeladat. Jóval kel­lemetlenebb az az emberfeletti teljesít­mény, ami a színvonal tartását jelenti - nem minőségi, hanem az említett anyagi oldalról nézve. De mondhatom, hogy a Duna Tv tartja a megszokott színvonalát, ahogy a nézők eddig is megszokták és megszerették.- Milyen a nézőkkel való kapcsolat, kapnak-e ösztönző bátorítást, esetleg kritikát, és mennyire építenek a nézői véleményekre?- A felmerülő igényeknek megfe­lelően sok vissza­jelzést kapunk a nézőktől, s nagyon fontosnak tartunk minden egyes vé­leményt. Ezeket elemezve, figye­lembe véve dönt a menedzsment, hogy mennyit mó­dosít, változtat a struktúrán. Hiszen - mondanom sem kell - nem ma­gunknak csináljuk a műsort!- Többször el­hangzott egy bű­vös szó, a célcso­port. Kik ők a vallási műsorok készítői számára?- Egyrészt egy vallási műsor szóljon azokhoz, akik hívők. De természetesen a társadalom azon részéhez is szeretnénk fordulni, akik érdeklődnek egy bizonyos szegmens (pl. az egyházmüvészet, egy­házzene, egyháztörténet, egyházhoz kö­tődő kultúra) iránt, és így kapcsolódnak be egy vallási műsor nézésébe. A hit egé­szen más. Egy jó tévé- vagy rádióműsor elindíthat egyfajta érdeklődést - ha ez megmarad az érdeklődés szintjén, vagy más színezetet kap, az nagyon jó, de ezután már nem a média feladata a to­vábbvezetés, hanem az egyházaké.- Mint szakember, mit gondol: lesz-e valaha vallási tévé, szükség van-e ke­resztény csatornára Magyarországon? (Emlékezzünk a népszámlálási adatok­ra: a népesség döntő többsége kötődik valamilyen valláshoz, felekezethez saját bevallása szerint!)- Véleményem szerint helyzetté­vesztésben vagyunk. Mind tévésként, mind nézőként úgy látom, hogy nem ez most a legfontosabb probléma. Először is rendbe kellene tenni a közszolgálati és kereskedelmi média viszonyát. Problémá­nak érzem, hogy még mindig nem va­lósult meg Magya­rországon, hogy az állampolgárok ala­nyi és állampolgári jogon színvonalas és kiegyensúlyozott közszolgálati tévét tudjanak nézni. A ki­egyensúlyozott tájékoztatás alapjog, mint mondjuk az, hogy iható víz folyjon a víz­csapból! Az első feladat tehát az, hogy „legyen ott a falban a vízvezeték”, hogy aki szomjas, ihasson belőle. Joga van per­sze az embernek arra, hogy mást is igyon (a kereskedelmi tévék létét butaság meg­kérdőjelezni). De csak a második lépcső legyen, hogy a kiegyensúlyozott csatornán kívül valóban pluszszolgáltatásként - ha van rá igény - induljon egy keresztény kábelcsatorna, hogy érdeklődése szerint ki-ki választhasson magának. A „tiszta víznek” akkor is ott kell lennie a falban... A médiatörvény megreformálása égető­en szükséges, de amíg ez nem rendező­dik, és folyamatosan csorbul az emberek pártatlan tájékoztatáshoz fűződő joga - mert ma gyakorlatilag ezt tapasztaljuk addig nem érdemes messzebbmenő ter­vekben gondolkodni. A médiában min­den feszültség, indulat lecsapódik, min­den jó és minden rossz megjelenik. Nem odázható sokáig az igazi közszolgálatiság megteremtése.- Végezetül hadd kérjem Önt, mint legilletékesebbet egy műsorajánlatra ... Milyen új sorozatot láthatnak a Duna Tv nézői legközelebb, immár az új vallá­si műsorsávban?- Október elejétől kezdtük vetíteni az ORTT támogatásával készült Ezer év szentjei című sorozatunkat. Valamint hadd emlékeztessek arra, hogy a nagy nézői tetszéssel fogadott, a reformáció hazai és határon túli nagyjait és történel­mi emlékhelyeit bemutató Semper refor­manda sorozatot is újból műsorra tűztük. Ezenkívül változatlanul jelentkezünk he­tente aktuális témákat hozó magazinja­inkkal, az Isten kezében és az Elő egyház című vallási híradóval, valamint a Halld, Izráellel. A mise-, illetve istentisztelet­közvetítések is a szokott rendben, havon­ta egyszer, vasárnap, 60 percben kerül­nek adásba. Reméljük, nézőink színes­nek, jónak, érdekesnek ítélik majd az új, bővülő műsorrendet - az bizonyos, hogy mi az eddigi lelkesedéssel készítjük vala­mennyit! Koháti Dorottya

Next

/
Oldalképek
Tartalom