Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)

2001-12-23 / 52. szám

2001. DECEMBER 23. EHE melléklet í\ bölcsesség kezdete az Úitnak félelme Kihelyezett tagozatok Győr Az oktatás jogi formája A győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola keretében az 1990/91-es tanévben történt az első kezdeményezés a történelmi egyházak hitoktatóképzésé­nek megindítására. Az ügy jogi szabályozására 1991 őszén került sor, a Magyar- országi Evangélikus Egyház és a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium kö­zött. A győri Tanítóképző Főiskola és a Hittudományi Egyetem között ezt követően, 1 992 tavaszán jött létre az együttműködési szerződés az evangélikus hitoktatókép­zés ügyében, s ma is ez alapján képeznek hittanárokat Győrben. 1992-ig létezett egyfajta együttműködés a református egyházzal, 1992-től azonban mindkét pro­testáns felekezet önállóan képzi leendő hitoktatóit. Tanulmányi rend A képzési idő a Főiskolához igazodik, mely a kezdeti három évről mostanra négy évre bővítette a tanulmányi időt. A hallgatók tanulmányi- és vizsgarendjében az alábbi tantárgyak szerepelnek: bibliaismeret, egyháztörténet, hit- és erkölcstan, katechetika, hitvallási iratok, egyház- és vallásismeret, liturgika, egyházi ének és zene. Emellett a tanulóknak hittanórákon is hospitálniuk kell, és tanítási gyakorla­tot is kell végezniük. Szemináriumi dolgozatokat és szakdolgozatot készítenek. Ta­nulmányaik végén záróvizsgát tesznek, s ezt követően kapják meg oklevelüket. Ed­dig 14 hallgató végzett a győri kihelyezett hittanárképző szakon. Hallgatói létszám A hallgatók létszáma (az oktatás megkezdése óta) általában a 3 és 1 1 fő kö­zött változik, jelenleg öt hallgató van a hittanári szakon. Éppen az említett kis lét­szám miatt az oktatás csak egy csoportban történik, így az új hallgatók bármely ponton bekapcsolódhatnak a munkába. Az oktatást Ittzés Gábor és id. Magassy Sándor lelkészek végzik, alkalmanként meghívott vendégelőadók részvételével. Kaposvár A tagozat születése Hittudományi Egyetemünk legkisebb gyermeke, vagyis kihelyezett tagozata Ka­posvárott működik. A tagozat alulról szerveződött, a rendszerváltás után, az 1991/92. tanévben. A kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola lehe­tőséget kínált a római katolikus és a történelmi protestáns egyházaknak arra, hogy intézményükben az egyházak által delegált oktatók hitoktatói képzést végezzenek. Az első esztendőben két hitoktatói szakkollégium kezdte meg munkáját, egy római katolikus és egy közös protestáns. A következő tanévben valamennyi érintett felekezet teológiai felsőfokú intézete szerződést kötött a főiskolával, ekkor a közös protestáns szakkollégium két önálló hitoktatóképző tagozattá (református és evangélikus) alakult. A kihelyezett tagozat nem független intézmény, bár bizonyos belső szabadság­gal rendelkezik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden fontos kérdést (pl.: tananyag összeállítása, oktatók személye) az anyaintézettel egyeztetünk, az órák beosztását, a gyakorlatok rendszerét a helyi lehetőségek szerint alakítjuk ki. Hall­gatóink diplomadolgozatukat a Hittudományi Egyetem szaktanáraihoz nyújtják be, és záró szigorlatukat is az anyaintézmény tanárai előtt teszik le. Mire készít fel a tagozat? Az állami fenntartású főiskolákkal kötött megállapodás értelében a hallgatók mintegy második szakként vehetik fel a hitoktatóképző szakot. Az oktatást az egy­házak által megbízott oktatók végzik, de a helyi főiskola biztosítja az oktatás kül­ső feltételeit (tanterem és tanrend). Ennek az oktatási lehetőségnek praktikusan az az óriási előnye, hogy a peda­gógusi pályára készülő hallgatók a főiskola keretében minden olyan alaptárgyat megtanulnak, ami nekik, mint pedagógusoknak szükséges, de amire hitoktatók­ként is építhetnek. A hitoktatóképző tagozaton olyan tárgyakat tanítunk, amire ki­fejezetten a hittan oktatásában lesz szükségük. A teológiai alaptárgyakon túl ki­emelt figyelmet szentelünk egyházi énekeinknek, de megismertetjük hallgatóinkkal az egyházi néprajz értékeit is. Családias méretek A tagozat eddigi működése alatt Kaposvárott összesen kilencen szereztek evan­gélikus hitoktatói diplomát. Ez a szerény létszám sokat elmond. Joggal mondhat­nánk, hogy Kaposvár nem optimális hely evangélikus hitoktatóképzésre. Az evan­gélikusok aránya az egész országban éppen ezen a környéken a legalacsonyabb. Hogy mégis nagy erőfeszítéssel igyekszünk jól élni a kapott lehetőséggel, annak magyarázata is ugyanitt lelhető meg. A kicsi létszámú, nagy szétszórtságban élő gyülekezeteinkben óriási szükség van a segítségre. Nagyon örülünk azoknak, akik érdeklődnek, tanulnak, s reményünk szerint majdan szívesen szolgálatba állnak. Szemerei János Nyíregyháza Az Evangélikus Hittudományi Egyetem a Nyíregyházi Főiskolán kihelyezett hit­tanárképző tagozatot tart fenn. A tagozat a Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudo­mányi és Művészeti Főiskolai Kara Evangélikus Hittudományi Tanszékeként műkö­dik, diákjaink mindkét intézmény hallgatói. A képzés 1 99ó-ban indult el, eddig két évfolyam végzett, összesen huszonnégyen kaptak diplomát. Ebben a tanévben a négy évfolyamon 31 fiatal készül a tanári hivatásra. A hit­tanári szakot magyarral, történelemmel, angollal, rajzzal vagy ének-zenével páro­sítják. A 2002-2003-as tanévtől a fentieken kívül még négy nyelv, a francia, a né­met, az orosz és az ukrán is választható lesz a hittanári szak párjául. A 2002 őszén kezdő diákok munkáját már a kreditrendszer szerint fogjuk értékelni, ami megkönnyít­heti későbbi egyetemi továbbtanulásukat is. A Nyíregyházi Főiskola hagyományos erőssége az alapos pedagógusképzés, amiben természetesen a mi diákjaink is részesülnek. Tanítási gyakorlatukat helyben, az Evangélikus Általános Iskolában, az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban és a Jókai Mór Református Általános Iskolában, tapasztalt hittanárok mellett végzik. Diákjaink csak részben evangélikusok, református gyülekezeti hátterű hallgatók mellett baptista és ádventista tanárjelöltek is találhatók közöttük. A tagozat oktatói karának skálája széles és változatos. Az Evangélikus Hittudo­mányi Egyetem mellett a Debreceni Református Hittudományi Egyetem is delegál tanárokat, gyülekezeti lelkészek és tanárok között országos ismeretségé' színmű­vész is színesíti az oktatói munkát. Csepregi András Karácsonyi ég alatt Istenem, hallgass meg engem. Nincs okom panaszra, egyedül csak örömre. Karácsonyi ég alatt ne engedd újrakezdenem az elégedetlenkedő mondatokat és a számonkérő szavakat. Ébreszd az örömöt bennem, hadd sugározzon körülöttem is. Nyisd ki a szememet, hogy észrevegyem az ünnep erejét. Emeld fel a fejemet a megszokott mélységből, hogy távolabb lássak ma, mint eddig. Tégy alkalmassá arra, hogy legalább egyetlen lépést tegyek a hozzád vezető ösvényen. Ámen. (Az Imádságot a Visszhang című könyvből válogattuk. A kötetet dr. Szabó Lajos, a Hittudományi Egyetem rektora szerkesztette.) A 2002/2003-as tanév felvételi jelentkezési határideje: 2002. március 1. Diákönkormányzat a Teológián Bemutatkozik a HŐK Barthel-Rúzsa Zsolt, elnök Az egyetemi életben a diákokat egy egész sor jog és kötelesség illeti meg. Ahhoz, hogy ezekkel tisztában legyenek, és tudják is gyakorolni, egy demokrati­kusan választott testület van segítségük­re: a Hallgatói Önkormányzat, azaz a HŐK. Megkértük Barthel-Rúzsa Zsolt ötödéves teológus hallgatót, a HŐK je­lenlegi elnökét, hogy számoljon be tevé­kenységükről, és röviden ismertesse meg velünk a diákéletnek ezt az oldalát. A Hittudományi Egyetem Hallgatói Önkormányzata sok tekintetben hason­ló más egyetemek hallgatói érdekkép­viseletéhez. Maga a testület 15 tagú, ebből 3 fős az elnökség. Tevékenységi körünkbe tartozik minden, a hallgatók tanulmányi és közösségi életével kap­csolatos kérdés, megoldandó problé­ma, szervezési, ügyintézési feladat. Ta­lán felsorolásszerűen hadd említsem meg a legjellemzőbbeket. A HŐK- hallgatói érdekvédelmi szervezet, amely képviseli a teológus hallgatókat a különböző grémiumokban, például a Tanulmányi Tanácsban, Egyetemi Ta­nácsban,- kulturális programokat támogat, szervez, ilyen volt legutóbb az ún. „Ba­golybefogadó", az elsőévesek tanév eleji vetélkedő jellegű felvétele a hall­gatók közé,- tanácsadással szolgál bárminemű vizsga- és tanulmányi ügyben,- pályázatokat figyel és ír, és az így nyert pénzösszegeket fejlesztésre fordít­ja. (Így tudtuk létrehozni a Teológus Ott­hon könyvtárát, vagy például sportsze­reket vettünk.),- mentálhigiénés programot szerve­zett a Teológia vendégelőadójával, dr. Hézser Gáborral,- részt vesz a Teológus Otthon éle­tében, a közösségépítésben, ami szer­vesen összekapcsolódik az Egyetemen folyó oktatással.- Milyen a más egyetemeken, főis­kolákon működő hallgatói önkormány­zatokkal való kapcsolatotok? Jól ismerem a Hallgatói Önkormány­zatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökét, akivel rendszeres kap­csolatban vagyunk. A mi önkormányza­tunk egyébként az ún. Nem Állami Felső- oktatási Intézmények régiójába tartozik, amelynek alelnöki tisztét szintén én töl­töm be. Megbeszéléseken, egyeztetése­ken, konferenciákon veszünk részt, tehát a mi HŐK-szervezetünk által a Teológia diáksága is beleszólást kap az országos hallgatói önkormányzatok döntéshoza­talába és mindig megkapja a szükséges információkat.- Mekkora költségvetésből gazdál­kodhattok? Egy tanévre a 60 ezer forintos tan­széki keretet kapjuk meg. Ez elegendő a kiadásainkra, hiszen mint említettem, pályázati pénzekkel ki tudjuk egészíteni. — Aki még nem teológus, de szeret­ne az lenni, fordulhat-e hozzátok egy kis segítségért, bátorításért, felkészíté­sért a felvételire? Természetesen, szívesen segítünk min­denkinek. Bár felvételi előkészítőket mi nem szervezünk, de egyéni érdeklődőknek, a leendő hallgatóknak is rendelkezésére állunk, s ha szükséges, tájékoztatást adunk a felvétel lehetőségeiről, vagy segítünk a felkészülésben. Elérhetők vagyunk az aláb­bi e-mail címen: hok@lutheran.hu, illetve a 363-6451 -es telefonszámon. (K. D.) A főtitkár névjegye A főtitkár a rektori hivatal vezetője, aki munkáját a rektor közvet­len irányításá­val és utasítá­sai alapján végzi. A rektor megbízásából felel a Rektori Hivatal teljes működéséért, a törvények és szabályzatok minden egyetemi egy­ségben való betartásáért. A főtitkár olyan személy, aki egész lényével gaz­dája az intézménynek. (Idézet a munkaköri leírásból) Úgy is kezdhetném: hatodéves va­gyok a Teológián. 1996-ban a mosta­ni hatodévesekkel együtt kerültem ide, ugyanolyan izgalommal és várakozás­sal, mint ők, hiszen a főtitkári feladat vállalása a tanítás és a szerkesztői munka után gyökeres változást jelentett az életemben. Amikor először megláttam ezt a szo­bát, ezt a háromszor négyméteres sávot a titkárnő és a rektor szobája között, egy zsilipkamra jutott az eszembe. A képtől azóta sem tudok szabadulni, hi-j szén a zsilip funkció létezik, és nem csak a térben. A zsilipkamra falait fo­lyamatos nyomás éri minden irányból. Az egyik oldalon a rektor elvárásainak kell eleget tenni, őt kell tehermentesíte­ni, a másik oldalon pedig az oktatók, hallgatók és dolgozók rendelkezésére kell állni. És akkor még nem is szóltunk az egyetem külső falai felől érkező fenntartói, minisztériumi, társintézményi elvárásokról. Az elvárások, a feladatok mennyisé­ge folyamatosan növekszik, csak pél­daként néhány „szakszó": kreditrendszer, minőségbiztosítás, intézményfejlesztés, pályázatok, normatív finanszírozás, di­ákhitel, SWOT-elemzés, SzMSz, TVSz és még folytathatnám a sort. Mindez a szó konkrét és átvitt értel­mében „állóképességet" igényel. A kül­ső és belső szabályok összehangolása és betartatása során nap mint nap dön­teni kell, hol az egész intézményt érintő, hol egy-egy látszólag jelentéktelen, az egyén számára az adott helyzetben mégis kulcsfontosságú kérdésben. A le­hető legjobb megoldást kell megtalálni olyan helyzetekben, amikor mást diktál a szabály, és mást az empátia. Nagyon fontos ilyenkor a szigor és a rugalmas­ság helyes arányának megtalálása, már csak azért is, mert minden egyes döntés a továbbiakban precedensként szolgálhat. Az itt töltött évek alatt sokat tanultam, mindenek előtt emberismeretből, mivel a legkülönbözőbb korú és képzettségű emberek gondjait és reakcióit kell kezel­nem, de azt hiszem, alkalmat adott ez az idő önmagam jobb megismerésére is. Azok az emberek, akikkel dolgozom - legyenek azok oktatók, dolgozók vagy hallgatók -, mindannyian többek számomra egyszerű „ügyfélnél", sze­mélyes kapcsolat alakult ki közöttünk. Szeretek a hallgatókkal beszélgetni, vizsgák idején együtt szurkolok velük. Van valami, amiről - akár beszélünk róla, akár nem - tudjuk, hogy összetart bennünket. Valami olyasmi ez, mint „a hazai pálya előnye", egyfajta eleve adott közös nevező. De azt is megtanultam, hogy a „hazai pálya előnyeivel" vissza is lehet élni, ha például abból indul ki valaki, hogy „én olyan régi, jó evangélikus vagyok, hogy egyenlőbb vagyok az egyenlőknél". Ahhoz, hogy egy ilyen, a maga ne­mében egyedülálló intézmény, mint a mienk, jól működhessen, a szakmai hozzáértésen kívül bizalomra és együtt­működési készségre van szükség. Végül pedig: igen, ez a név az a név. És mint tudjuk, a név kötelez. De a név akkor is kötelez, ha az embert pl. Kovácsnak, vagy éppenséggel Szűcs­nek hívják... Úgy gondolom, ami iga­zán kötelez, az a feladat maga. Szűcsné Prőhle Lívia A melléklet szerkesztője: Kőháti Dorottya (1085 Budapest, Üllői út 24.) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Címe: 1141., Budapest, Rózsavölgyi köz 3. Telefonszáma: 363-6451, 383-4537 E-mail: teologia@lutheran.hu Internetes honlap: www.theol.lutheran.hu Karácsony a Teológus Otthonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom