Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-12-02 / 49. szám
8. oldal 2001. DECEMBER 2. Evangélikus Élet KÉS CSABA ,1000 év" Lutheránus arculatformálók A város jelképe: két evangélikus templom Pontosan két évvel ezelőtt döntött úgy Békéscsaba, hogy új arculattal kíván a nyilvánosság elé lépni. Ekkor lett a város jelképe az evangélikus Kis- és Nagytemplomot ábrázoló grafika, melyet a megyében élők azóta sokszor láthattak a városi rendezvények plakátjain, az önkormányzat meghívóin - avagy bármiféle hivatalos levélen pecsét gyanánt. A rajz a Békéscsaba felirattal együtt, esetenként a jelmondattal - Fejlődés és hagyomány - használatos. Evangélikusként különösen is figyelemre méltónak kell gondolnunk, hogy egy megyeszékhely templomait, jelesül evangélikus templomait tartja a város legfontosabb jellemzőinek, és büszkén vállalja ezt a tradíciót. Békéscsaba, Békés megye székhelye - a „Viharsarok fővárosa” - évezredek óta lakott területen fekszik. Nevét először az 1330-as években említi oklevél. Elnevezésének eredetére többféle magyarázat ismert, a legvalószínűbb, hogy a honfoglaló magyarok itt megtelepedett Csaba nemzetségének nevével van összefüggésben. Mint annyi település errefelé, ez is többször elnéptelenedett, de újból és újból benépesítették. Jelentősebb számban 1718-ban érkeztek az első felvidéki szlovák telepes csoportok, melyeket újabbak követtek. Ők magukkal hozták evangélikus hitüket is. Első (vályog)templomukat a környező mocsárból kiemelkedő legmagasabb ponton építették fel. Annak a mai Kistemplomnak az ősét, amely késő barokk formáját 1783-ban nyerte el. (Kereszt alaprajzú hajóját 1859-ben „romantizálták”.) A Kistemplom érdekessége - egyebek mellett - körerkéllyel övezett „tűzfigyelő óratornya”, melyben búbos kemencés őrszoba van. Szemben vele áll a 70 méter magas tomyú Nagytemplom, melyet viszont 1807 és 1824 között copf és empire elemekkel építettek fel. Közép-Európa legnagyobb evangélikus templomában 2900 ülőhely van. 1978-ban a földrengés megrongálta, de szépen rekonstruálták. Kiváló akusztikája hangversenyek rendezésére is alkalmassá teszi. Ennek a két templomnak a sematikus rajza látható Békéscsaba jelképén. Ma egyébként közel hetvenezer ember lakja a várost. Szlováknak mintegy 17 százalékuk vallja magát, így nem véletlen, hogy Békéscsaba a magyarországi szlovák kultúra központja. És természetesen a magyarországi evangélikusság egyik központja is. Bár az idei népszámlálás vonatkozó adatai még nem ismeretesek, minden valószínűség szerint a békéscsabai keresztyének több mint fele vallja magát Luther követőjének. Szegfű Katalin SZEBERENYI EMLÉKNAPOK „ Tisztelettel meghívjuk Önt városunk szellemi életét egy évszázadon át meghatározó Szeberényi család emlékére rendezendő' ünnepségre” - szólt a meghívás arra a háromnapos békéscsabai programsorozatra, amelynek rendezői - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Csabai Szlovákok Szervezete, a Munkácsy Mihály Múzeum, a Szlovák Önkormányzat és a Városvédő és Városszépítő Egyesület mellett -, a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, az Evangélikus Szeretetotthon és a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium voltak. A rendezvénysorozaton azokra a lelkész és nem lelkész Szeberényiekre emlékeztünk, akik Békéscsabán éltek, szolgáltak és végezték hivatásukat. Akiknek élete és tevékenysége egybeforrt a város és az evangélikus gyülekezet életével. AKIKRE EMLÉKEZTÜNK... Dr. Szeberényi Gusztáv püspök (1816-1890) Szeberényi János szuperintendens fia, akit 1853-ban hívott meg lelkészéül a békéscsabai gyülekezet. „Mindkét templom külseje és belseje ódon és elhanyagolt - írta Békéscsabára érkeztekor - a két papiak a legkényelmetlenebb 3 szobával, nádfedéllel sehogysem vált díszére az egyháznak. ” Lelkészi, püspöki működése, valamint le- származottainak lelkészi szolgálati ideje alatt véglegesült az az épületegyüttes, amely mind a mai napig meghatározza Békéscsaba arculatát: a Kis- és Nagytemplommal, a parókiákkal, az Evangélikus Gimnázium épületével, az egyházi Magtárral. Méltán nevezték el azt a teret, ahol ezek az épületek állnak előbb Szeberényi Gusztáv térnek, majd a rendszerváltozás után újra, de már nemcsak róla, hanem családjáról is, Szeberényi térnek. Dr. Szeberényi Lajos Zsigmond esperes (1859-1941) Dr. Szeberényi Gusztáv püspök fia. 1882-ben egy évig segédlelkészként szolgált, majd édesapja helyére választották meg békéscsabai parókusnak 1890-ben. Jelentős közéleti szerepet töltött be, tagja volt a parlament felsőházának. Feladatának a szegénység, a kisgazdák és az iparosok érdekvédelmét látta. Egyházi könyvkereskedést alapított. Gazdag irodalmi tevékenységére jellemző, hogy Kierkegaard műveit magyarra fordította, Tolsztojjal levelezett és „Marxtól Leninig” című terjedelmesebb müve tulajdonképpen vitairat a kommunizmussal szemben. Dr. Szeberényi Gusztáv igazgató lelkész (1890-1941) Dr. Szeberényi Lajos Zsigmond fia. Ő teremtette meg és fejlesztette ki Békéscsabán az intézményes szeretetszolgálatot. Árvaházat és Diakonissza Egyesületet hozott létre. Ő alapította az Evangélikus Szeretetotthont Békéscsabán. Fiatalon, egy héttel édesapja után halt meg 1941. október 1-jén. Szeberényi Andor lelkész, író (1824-1895) 1849-től négy esztendőn át volt Broszman Dániel segédlelkésze Békéscsabán. íróként tartják számon, aki kiállt az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ügye mellett. Nagylakon lett gyülekezeti lelkész. A Szeberényi család lelkész tagjain kívül megemlékeztünk még dr. Szeberényi János békéscsabai orvosról és dr. Szeberényi Lajos evangélikus gimnáziumi tanárról. AHOGYAN EMLÉKEZTÜNK... Október 12-én leplezték le dr. Szeberényi János orvos emléktábláját, egykori házának falán. Ezt követően a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban került sor a „Szeberényi emlékek” kiállítás megnyitójára. Este 6 órától „Szeberényiek a világból” címmel, családi találkozóra került sor a csabai Szlovák Kultúra FIázában. Itt az ország és a világ szinte minden részéből érkezett, mintegy hatvan Szeberényi családtagot és a rendezvénysorozat szervezőit köszöntöttük. Másnap - a Kistemplomban tartott szlovák nyelvű könyörgést követően - tudományos emlékülésre került sor. (A nap gazdag programjának része volt egy Tudományos Diákkonferencia is.) Október 14-én, vasárnap 10 órától a békéscsabai Nagytemplomban összevont szlovák-magyar nyelvű ünnepi isten- tiszteletre került sor. Közvetlenül az istentisztelethez csatlakozóan emlékmüavatásra került sor a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium előtti téren. Szeberényi Gusztáv püspök, Szeberényi Lajos Zsigmond esperes és Szeberényi Gusztáv igazgató lelkész emlékét, három irányba néző gránit emlékoszlop örökíti meg, a három lelkész bronz portréjával. Az emlékmű Szeri Varga Géza szobrászművész és Minya Gábor kőfara- . gó munkája. Az emlékművet Pap János polgármester beszéde után Aradi András Péter lelkész avatta fel. Az ünnepségsorozat záró alkalmán az Evangélikus Gimnázium ebédlőjében az evangélikus egyházközség látta vendégül a meghívottakat. Itt a család nevében Szeberényi Tamás mondott köszönetét a szervezőknek. Fűzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnökének köszöntő szavai után Kutyej Pál Gábor lelkész úgy jellemezte a Szeberényi családot, hogy ez az a „család, ahol a múlt jelenti a jövőt”. Az a reménységünk, hogy a Szeberényi Emléknapok rendezvénysorozatának minden alkalma, a múltra való emlékezés minden pillanata, eszköz volt arra, hogy az elődök példáját követve formáljuk a Szeberényi család ma élő tagjainak, a Békéscsabai Evangélikus Gyülekezetnek, Békéscsaba városának jelenét és jövőjét, Isten dicsőségére és embertársaink javára. Németh Mihály Az igaz emlékéből áldás fakad Néhány évvel ezelőtt örvendetes hagyomány alakult ki a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban. Emléktáblákat állítottak volt osztályok, sőt a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium Baráti Köre mellett, a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, de még a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület is. Az épületbe lépőt kiváló igazgatók és tanárok, illetőleg jeles évfordulók emléktáblái fogadják. Október 25-én a földszinti folyosó falára került Mészáros Imre emléktáblája, aki 1930-1950 között tanított az iskolában. Fölé helyeztük el volt osztálya tablóját. Az avató ünnepségen az emlékező beszédet Mészáros Imre unokája, Visy Tamás tartotta. A „tanár úrról”, a korról és az egyházhűségről mondott hiteles beszéd részleteinek közlésével az Evangélikus Elet olvasói számára is szeretnénk felvázolni Mészáros Imre portréját. „Az igaz emlékéből áldás fakad” - Salamon király példabeszédeinek könyvében találjuk ezt a mondást, a Biblia egyik legszebb, legmélyebb gondolatát. Mészáros Imre igaz ember volt. 1902. november 6-án született Csánigon, Vas megyében, egy evangélikus szegény parasztcsaládban. A Kisalföldet általában katolikusok lakják, ám Csánig és még néhány falu a környéken megőrizte az evangélikus hitet. Hogy miért, annak története van. A kisalföldi falvak a lutheránus Nádasdy család uralma alatt álltak. Az 1555-ös augsburgi vallásbéke alapján a falvak lakosságának uruk hitvallását kellett követniük. A XVII. században, Pázmány Péter ellenreformáci- ós törekvéseinek hatására, a Nádasdy família rekatolizált, de Répcelak környékén néhány falu lakói nem voltak hajlandóak áttérni a katolikus hitre. Vajon mi vezette ezeket az egyszerű parasztembereket, Mészáros Imre őseit, nagyszüleit, szüleit, hogy dacoljanak a hatalmas egyházzal? Világosan látták, hogy ha valaki anyagi javak reményében vagy félelemből tér át más vallásra és nem tisztán meggyőződésből, az nem lehet kedves Isten előtt. Ez volt az az örökség, az egyszerű emberek bölcsessége, amit Mészáros Imre magával hozott a szülői házból. Az elemi iskolát Csánigon végezte el. 1923-ban a Soproni Evangélikus Gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta, ám anyagi okokból át kellett iratkoznia a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára. Magyar-latin szakos bölcsészként vállalhatott magántanítványokat és tarthatta fenn magát. 1927-ben felvételt nyert az Eötvös Collegiumba. 1930-ban diplomázott és szeptembertől már a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban tanított egészen 1950. október 25-ig. Ahol tanult vagy tanított, hamar kivívta munkatársai és tanítványai tiszteletét és szeretetét. Pedig nem hízelgett senkinek Csak tisztességes volt. Szigorú a diákjaihoz, de önmagához még sokkal inkább. A tanítást nem arra használta fel, hogy diákjain hatalmaskodjon. Másfajta hatalom áradt belőle, a tudás, a megértés, a megbízhatóság és a tisztesség hatalma. Ezért néztek fel rá annyian, és ezért volt személye szálka egy egészen más típusú hatalom szemében, amelynek képviselői világosan érzékelték, hogy Mészáros Imre szinte egy személyben testesíti meg mindazt, amit ők ki akartak irtani ebből az országból: a vallásosságot, a bátorságot, a pártállástól független tehetséget, a műveltséget és a humorérzéket, amely a szellemi önállóság csalhatatlan jele. Amikor 1950-ben a békéscsabai gimnázium tanári karát - úgymond - megtisztították a reakciós elemektől, Mészáros Imre is sorra került. 1950. október 25-én kizárták a gimnázium tanári karából azzal az indoklással, hogy feltűnően sokat jár templomba. Ezután csak általános iskolában taníthatott. Az 1956-os forradalom kitörésekor iskolájának tanárai elkergették a kommunista igazgatót, és egyhangúlag Mészáros Imrét választották meg új igazgatónak Mindenekelőtt arra törekedett, hogy fenntartsa a rendet az iskolában. Bár teljes szívvel támogatta a forradalmat, józan eszét nem vesztette el. Nem hagyta például, hogy diákjai beálljanak a Nemzetőrségbe és részt vegyenek a harcokban. Tudta jól, hogy a rábízott életekkel el kell számolnia Isten és a szülők előtt. A forradalom leverése után leváltották és meghurcolták. Félő volt, hogy gyermekei nem tanulhatnak tovább, akármilyen jó teljesítményt nyújtanak is. Ezért családjával együtt Veszprémbe költözött. 1959-ben a veszprémi Lovassy Gimnázium tanára lett, ahol emlékét ma is kegyelettel őrzik. Megemlékezésünk végén nem mondhatunk mást, mint amivel kezdtük gondolatainkat. Hölgyeim és uraim, remélem sikerült önöket meggyőznöm arról, hogy az igaz emlékéből valóban áldás fakad. Pótolják az ellopott oltárképet Nemrégiben tartotta meg a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség azt a presbiteri ülését, amelyen határoztak a tavaly nyáron ellopott nagytemplombeli oltárfestmény pótlásáról. Németh Mihálytól, az egyházközség igazgató lelkészétől kapott tájékoztatás szerint a presbitérium két úton próbál elindulni az oltárkép pótlását illetően. Egyrészt az illetékes egyházkerület püspökét, dr. Harmati Bélát kéri meg, hogy segítsen az Evangélikus Múzeumban és a Nemzeti Galériában utánajárni, hogy van-e ott stílusában, méretében megfelelő, és a gyülekezeti elöljáróknak tetsző festmény, melyet (valamilyen jelképes összegért, netán kölcsönben) elhelyezhetnének az ellopott helyére. Ha ez az út nem járható, mert nincsen megfelelő kép, akkor egy pályázatot fog kiírni az egyházközség, meghatározva az oltárfestmény kívánatos témáját, és egyéb fontos paramétereit. Az igazgató lelkész fontosnak tartotta leszögezni, hogy az egyházközség mindenképpen fenntartja magának a jogot a döntésre. Az ügy megoldására köszönettel vesznek minden segítő szándékú közeledést, de a végleges döntést ők fogják meghozni. Németh Mihály kizárta annak a lehetőségét, hogy az új festményt az előző - Krisztus kereszthalálát megjelenítő - barokk alkotás tökételes másolataként készíttessék el. Továbbra is remélik ugyanakkor, hogy a Leonhard Landau által 1824-ben festett, és a templom felszentelésének évében helyére került, ám 2000. augusztus 4- ére virradóan eltűnt - egymillió forintot érő - oltárképet egyszer mégiscsak megtalálja a rendőrség. (Békés Megyei Nap, október 31)