Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)

2001-09-30 / 40. szám

4. oldal 2001. SZEPTEMBER 30. Evangélikus Elet Egy hírügynökségi jelentés arról tudósít, hogy a szeptember 11-i repülőgépes terrortámadások óta nem­csak az Amerikai Egyesült Államok, de Nyugat-Európa légi kikötőiben is megsokszorozódott a repülőtéri kápolnák forgalma... Talán kevesen tudják, hogy idestova három éve Magyarország nemzetközi repülőte­rén is létezik ilyen „szolgáltatás”. Repülőtéri Lelkészség Ferihegyen A Ferihegyi Repülőtér 2B termináljá­nak ünnepélyes megnyitására, és az eb­ben helyet foglaló „Dona nobis pacem” (Adj nekünk békét) ökumenikus kápolna felszentelésére 1998. decemberében ke­rült sor. A Galéria szinten (3. emelet) alakították ki a kápolnát. Gyorsan válto­zó és békételen világunk igényel olyan helyeket, ahol nemcsak megállunk, el­csendesedünk, hanem rendezzük lelki dolgainkat. A kápolna álmodó? egy olyan „lelki béke szigete” után vágytak, amely a repülőtér pulzáló és gyorsan változó világában minőségi állandóságot közvetít. A tervezők és kivitelezők leg­merészebb álmait is felülmúlta azonban a ferihegyi „lelki oázisnak” a várakozó emberre gyakorolt hatása és vonzása. Abból adódóan, hogy Ferihegy nem­zetközi légikikötő, a kápolnába betérők palettája rendkívül színes. Megfordul­nak itt hazai és külföldi utasok, kísérők, illetve azok, akik itt dolgoznak. A rend­szeres látogatók a repülőtéri dolgozók sorából kerülnek ki. Ők azok, akik legin­kább magukénak érzik a kápolnát. So­kuknak kezdődnek itt a hétköznapok, ahol mindenki számára lehetőség nyílik, hogy befelé és fölfelé nézzen. Ez az új szolgálati irány nagyszerű missziós lehetőség, hisz napi viszonylat­ban óriási embertömeg fordul meg mindkét terminálon. Bár a kápolnaláto­gatók más-más irányból érkeznek, azon­ban mégis vannak közös vonások és kapcsolódási pontok. A szélrózsa min­den irányába útnak indulók - gyakran a repüléstől való szorongás miatt - külö­nösen is szívesen élnek az egyházi jelen­létből fakadó lehetőségekkel, a felekeze­ti hovatartozás igénye nélkül. A komoly és mély (lelkigondozói) beszélgetések utáni vágy, a meghallgatöttság iránti igény és a „láthatatlan poggyász” terhé­től való szabaddá válás érzése ember voltunkból eredő szükség. Mert sokféle poggyászt le tudunk tenni, de lelkiisme­retünket mindig és mindenhová ma­gunkkal visszük. Ha mérni lehetne Ügyeleti idő a Ferihegyi Repülőtér kápolnájában: hétköznap 9.00-16.00 és vasárnaponként 16 órakor istentisztelet. Szeretettel hívjuk és várjuk repülőgéppel utazó testvéreinket. Jöjjenek be néhány perc elcsendesedésre a kápolnába! Evangélikus ügyeleti idő: hétfő 13-16 óráig szerda 9-16 óráig Minden hónap 3. vasárnapján van evangélikus istentisztelet 16 órakor. mindazt, ami nyom és nyomaszt ben­nünket, egy-egy repülőgép túlterhelés vagy egyensúlyvesztés következtében talán fel sem szállhatna. A repülőtér lel­készi lét hétköznapjainak valós kihívása a keresztyén hit és értékek hiteles felmu­tatása és megélése. Az elmúlt hónapok tapasztalatai és visszajelzései egyértel­műen kifejezik munkánk jelentőségét és szükségességét. Ezen ökumenikus szolgálatot a négy történelmi egyház hivatott betölteni. Je­len pillanatban a római katolikus, a re­formátus és az evangélikus jelenlét biz­tosított. Az ügyeleti napok mellett is­tentiszteleti alkalmakat is tartunk. A ká­polna nagyszerűen alkalmas új életutak megáldására (keresztelő, konfirmáció, esküvő) és zarándokcsoportok fogadá­sára. A nyugati és az óceánon túli világ számos légikikötőjéhez hasonlóan, az LRI (Légiforgalmi és Repülőtéri Igazga­tóság) vezetőinek jóvoltából immáron hazánkban is működik repülőtéri lel­készség, hogy a „légi országutakon” közlekedőket „égi útjukon” segítse. Fischi Vilmos A MEDIA FELELŐS HASZNÁLATAERT 25 éves a KALME Bielsko Biaia evangélikus központja Negyedévszázada született meg a KALME, az Európai Kisebbségi Evan­gélikus Egyházak Kommunikációs Bi­zottsága. A jelenleg 22 tagegyházat ma­gában foglaló szervezet, mely szorosan együttműködik a Lutheránus Világszö­vetséggel, három feladat betöltésében látja küldetését. Az első: hidat verni az Európa különböző részeiben élő kisebb­ségi evangélikus egyházak között. Ez különösen is fontos és bátor célkitűzés volt a múltban, a politikailag erősen megosztott kontinens idején. De naivitás lenne azt hinni, hogy a berlini fal és a vasfüggöny leomlásával eltűntek a meg­osztó különbségek és szakadékok földré­szünkről. A második feladat a nagy és kis egyházak közötti kapcsolatok építése és erősítése, a kölcsönösség és egyenrangú partnerség szellemében. A KALME har­madik, nagyon is gyakorlati feladatának tekinti, hogy fórumot teremtsen az egy­házi média munkásainak az információ- és tapasztalatcserére, valamint a szak­mai továbbképzésre. A KALME 25 éves születésnapját munkával, azaz médiakonzultációval és közgyűléssel ünnepelte a lengyel Szilézi­ában található, fes­tői fekvésű kis üdülőhelyen, Brémán. A média­konzultáció témája a politikai és társa­dalmi kérdések egyházi sajtóban való megszólalta­tása volt. Szomorú aktualitást adott e témának az ameri­kai terrordráma. A holland és olasz médiaszakemberek tartalmas előadása­inak megvitatása mellett, a konzultá­ció és közgyűlés egyik legsürgetőbb feladatának látta egy közös állásfoglalás megszövegezését a média felelősségéről, éppen a tragikus események összefüggé­sében. A nyilatkozat rámutat a média hatal­mára és a médiában dolgozók morális fe­lelősségére. Az információk, képek ada­golása, tudatos ismételgetése - akarva, akaratlanul - fé­lelmet és indulato­kat gerjeszthet, gyűlöletet és bos­szúvágyat kelthet. Fel kell mérni az információk to­vábbadásának várható következ­ményeit, és kerül­ni kell a közvéle­mény bármiféle manipulálását. Nem engedhető meg bizonyos val­lási és nemzeti csoportok általá­nos megbélyegzé­se. A keresztyén médiában dolgo­zóknak mindig a megbékélés előmozdítására kell töreked­niük, szem előtt tartva Jézus meglepő ígéretét, mely szerint ..Boldogok a szelí­dek, mert ők öröklik a földet. ” A résztvevőknek lehetőségük nyílt a lengyelországi evangélikus sajtómunka megismerésére is. A lakosság mindössze 0,2 %-át kitevő, nyolcvanezer lélekkel számoló hazai evangélikus egyház pél­damutatóan használja ki az új történelmi helyzetben kínálkozó lehetőségeket a médiamunka minőségi és mennyiségi fejlesztésére. Ellátogathattunk Bielsko Bialába, ahol örömmel és némi „szent irigységgel” csodáltuk meg az evangéli­kus Agustana Kiadó saját korszerű nyomdával is felszerelt épületét. Ezen kívül bepillantást kaphattunk még egy- egy missziói, illetve diakóniai intézmény munkájába is. A jubileumi KALME-találkozón egy­házunkat Gáncs Péter, a Missziói Maga­zin és T. Pintér Károly, az Evangélikus Elet felelős szerkesztője képviselte. A közgyűlés Gáncs Pétert beválasztotta a tízfős vezetőségbe, amely következő ülését a tervek szerint hazánkban tartja majd, jövő márciusban. G.P. ÖKUMENIKUS CHARTA A nagy kísérlet A magyarországi evangélikusság általános európai összevetésben is különösen nyitott a felekezetek közti együttműködésre. Nem véletlen ez, hanem egy ki­sebbségben levő felekezet történelméből (és némiképp hazánk földrajzi helyze­téből is) adódó természetes válasz a kínálkozó lehetőségekre, hiszen nem felejt­hetjük el, hogy a keleti és a nyugati kereszténység határán élünk. Ezért is vál­tott ki nagy érdeklődést az Evangélikus Értelmiségi Műhely szeptemberi mun­kaévnyitó alkalmán, az európai keresztény egyházak által közösen kimunkált és aláírt Ökumenikus Chartáról szóló előadás és vita a Deák téri Gimnázium dísz­termében. Krámer György pilisi lelkész, aki az Európai Egyházak Konferenciája egyik ma­gyar küldötteként figyelemmel kísérhette a Charta szövegezését, előadásában képet adott arról a feszültségekben és fordulatokban gazdag kétéves munkafolyamatról, amelynek során a dokumentum formálódott. Az 1998-as grazi Európai Ökumenikus Nagygyűlésen született kezdeményezéshez viszonylag hamar sikerült a római kato­likus partnert, az Európai Püspökkari Konferenciát megnyerni. Már 1998. őszén megkezdhette a munkát Rómában a két egyházi szervezet lelkészekből és teológu­sokból álló vegyes bizottsága, amely kialakította a vitára bocsátható első alapszöve­get. 1999-2000. folyamán több szinten folytak az egyeztetések, immár a hívek bevo­násával. Ebben a fázisban a laikusok részéről sók kritika érte a szöveget „a megfo­galmazások gyengesége” és a célkitűzések hiánya miatt. (Nem könnyű olyan megfo­galmazásokat találni, amelyeket széles körben el is fogadnak!) Ortodox egyházi körökben komoly aggályok is felmerültek egy félreértésből fa­kadóan, és ezeket csak az aláírás előtti utolsó napokban sikerült eloszlatni. A római katolikus fél komoly erőfeszítéseket tett a munkálatok előrehaladásáért. így kerülhe­tett sor a dokumentum aláírására 2001. április 22-én. Ebben az évben ugyanis mind a nyugati, mind pedig a keleti kereszténység ezen a napon ünnepelte a húsvétot. Miért mondjuk az Ökumenikus Chartára azt, hogy ez egy nagy kísérlet? Ha átte­kintjük a dokumentum szerkezetét, illetve megvizsgáljuk az aláírókat, megkapjuk a választ. A Charta 12 nagy témakörben állapítja meg, mely gondolatokat tud vállalni vala- mennyi keresztény egyház Európában, felekezeti, dogmatikai eltérésektől függetle­nül, a Szentírásból kiindulva, és hogy milyen közösen és mindenki számára jól lát­hatóan végezhető cselekvéseket látnak lehetségesnek. Különös értéke a dokumen­tumnak az, hogy az egyes témakörök ismertetése után az aláírók által vállalt elköte­lezettségek is helyet kapnak. Különösen megrendítő olvasni azt a közös szándékot, hogy az európai keresztény felekezetek készek az önelégültséget feladva, az előítéleteket legyőzve keresni a kö­zös fellépés lehetőségét különféle területeken, elsősorban az európai egység érdeké­ben. Felebaráti szeretettől áthatva fordulnak a morál, az etika, a kultúra és a nevelés terén adódó feladatok felé, előmozdítják a párbeszédet a zsidósággal és az iszlámmal (ki tudta volna előre, hogy ennek milyen jelentősége lesz pár hónapon belül!) Min­den szó, minden fordulat mögött gondolatok hosszú sora rejtőzik. Alaposan, elmé- lyülten kell tanulmányozni ahhoz, hogy a tartalom gazdagságát fel lehessen mérni. Egyértelmű a dokumentumból: a kereszténység Európa spirituális motorja tud lenni a szekularizáció közepette is. Térkép ez a dokumentum az európai kereszténység számára ahhoz, hogy az ökumené erdejében megtalálja ki-ki a maga útját, meglát­hassa az elérhető célt, eligazodhasson a sokféle lehetőség között. Dr. Hafenscher Károly távollétében írásos hozzászólását olvasták fel. Ebben ki­emelte a Charta jelentőségét: egyrészt azt, hogy ilyen széles körben konszenzust le­hetett elérni, másrészt azt, hogy Európa gazdasági és politikai vezetői számára ez egyértelművé tette az európai kereszténység szerepét a kontinens jövőjének alakítá­sában. Európa nem Európa a kereszténység nélkül. Téved az, aki a szekularizációt teljesnek véli, és ebből kiindulva próbálja a kontinens jövőjét alakítani. A dokumentumnak két aláírója volt: az Európai Egyházak Konferenciájának el­nöke és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke. Az előbbi szervezet­hez tartozik csaknem minden európai protestáns, ókatolikus, anglikán és ortodox egyház, illetve szabadegyházi közösség, az utóbbiban pedig az európai római katoli­kus püspökkari konferenciák. Az európai kereszténységet átfogó két legnagyobb szervezet közös dokumentu­mát az Európai Parlamentben helyezték letétbe. Hogyan tovább? A tapasztalatoktól függ, életre kelthetőek-e az elkötelezettsé­gek. Mi valósul meg az elkötelezettségekből az egyes felekezetek között, mi és ho­gyan valósul meg a gyülekezetek szintjén? Hogyan épül tovább a lelkekben példá­ul az, amit az ökumenikus imahéten élünk át? Mennyire fogják érzékelni a gazda­sági és a politikai hatalom gyakorlói az európai kereszténység közös fellépéséből adódó többletet? Talán nem túl sok az, amit eredményként fel tudunk mutatni, de azt a keveset, ami közös, azt meg is kell láttatnunk, hogy mielőbb megértsék az emberek, mekkora ér­ték. Egy nagy kísérlet vette kezdetét. Mindannyian részesei lehetünk. SZPG Az Ökumenikus Charta szövegét augusztus 20-i számában az Evangélikus Élet teljes terjedelmében közölte. A szöveg olvasható, illetőleg letölthető a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának internetes honlapjáról: (http://okumenikus.luthcran.hu), de a későbbiekben — várhatóan — egyéb formában is hozzáférhető lesz. Budapesti istentiszteletek külföldieknek Evangélikus és református istentiszteletet a magyar mellett 2-2 nyelven, ka­tolikus miséket pedig 7 nyelven tartanak jelenleg rendszeresen Budapesten - derül ki az egyházak összesítéséből. A Magyarországi Evangélikus Egyház a magyar szertartások mellett német és szlovák nyelven tart folyamatosan istentiszteletet. Előbbi helyszíne a budavári templomunk, utóbbié a VIII. kerület Rákóczi út 57/B szám alatti Istenháza. Református testvéreinknél angol nyelvű istentiszteletet a skót misszió tart vasárnaponként a VI. kerületi Vörösmarty utcai templomban, németül pedig a németajkú egyházközségben hirdetnek igét az V. kerületben, az Alkotmány ut­cában. A katolikus egyház internetes honlapja szerint angolul szombaton a VIII. ker.-i Jézus Szíve jezsuita templomban, németül vasárnaponként a Szent Ferenc Se­bei templomban, az I. kerületben, franciául - a hét utolsó napján - a XIV. ker.-i Szeplőtelen Fogantatás templomában, míg olaszul - ugyancsak vasárnapon­ként - az I. ker.-i Szent Erzsébet kapucinus templomban lehet hallgatni Isten igéjét. Lengyelül vasárnaponként 2 alkalommal a X. kér., Mindenkor Segítő Szűz Mária templomban, szlovákul pedig minden hó 1. vasárnapján a Józsefvárosi Szent József plébániatemplomban imádkozhatnak a hívek. Koreai misével minden hónap harmadik szombatján várják a híveket az Al­bertfalvai Szent Mihály templomban. i Az Augustana Kiadó nyomdája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom