Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-09-02 / 36. szám
Evangélikus 66. ÉVFOLYAM 36. SZÁM 2001. SZEPTEMBER 2. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 12. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet ARA: 65 Ft A TARTALOMBÓL Avatás Nagytarcsán, iktatás Békéscsabán (Kül)szolgálati utakon Internet Café a parókián Amikor nem oda megyek, ahová akarok... Orosházábó/ készülve A tanévnyitó mindig ünnep, nagy esemény, amely az evangélikus iskolákban istentisztelettel, az evangélium hirdetésével kezdődik. A 2000/2001. tanévet a Magyarországi Evangélikus Egyház oktatási intézményei közös ünnepi tanévnyitó istentisztelettel kezdték meg. Felemelő, szívekig ható, lelket megtöltő tanévnyitó volt ez, amely - Isten áldásával - közösen indított mindenkit az éves nehéz, sok feladattal terhelt munkára. Büszkék lehetünk rá, hogy a „millenniumi tanévet” eredményesen zártuk: 14 iskolánkban a 6172 osztályozott tanuló átlageredménye 4.01 volt. Gimnáziumainkban 628 tanuló érettségizett, akik 3.97-os eredményt értek el. A 2001/2002. tanévet a sok különleges esemény miatt nem kezdjük közös tanévnyitóval. így is hosszú a sora a rangos, ünnepi, különleges alkalmaknak... A sort augusztus 20-án az Albertirsai Evangélikus Általános Iskola kezdte, ahol az ünnepi megemlékezés után új tornatermet szentelhetett D. Szebik Imre püspök. Augusztus 27-én Aszódon ugyancsak ő nyitotta meg a tanévet, és egyben az épülő tornaterem alapkőletételére is sor került. Ezen a napon nyitotta meg az évet, és szentelte fel a pápai Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola épületét Ittzés János, az egyházkerület püspöke. Új evangélikus iskoláról van szó, amelyet a gyülekezet alapított. Nagy megtiszteltetésben van része a Magyarországi Evangélikus Egyház oktatási rendszerének, hiszen Pálinkás József oktatási miniszter a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumot választotta az Országos Tanévnyitó színhelyéül, amelyre - lapzártánk után - augusztus 28-án kerül sor. Bátran mondhatjuk, hogy elismerése ez az evangélikus oktatásnak, valamint az iskolában folyó magas színvonalú munkának, és annak az új oktatási formának, amely az Arany János Tehetséggondozó program keretében indult az elmúlt évben, és amelyben egyházi iskolák közül egyedül Bony- hád vehet részt. Az egyházkerület püspöke D. dr. Harmati Béla mond ünnepi beszédet. Ezzel egy időben Miskolcon újra evangélikus tanévnyitó istentiszteletet, épületszentelést tarthat az Északi Egyházkerület püspöke, a most újraindított Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola tanulói és tanárai számára, ahol a kormányt Balog Zoltán, a miniszterelnök főtanácsadója képviseli. 730 tanuló, 48 pedagógus döntött úgy, hogy nem válik meg akkor sem az intézményétől, ha az egyház lesz a fenntartó. A Nyugati Egyházkerület Kőszegen ünnepelhet. Ugyancsak újraindított iskolában lesz ünnepi tanévnyitó istentisztelet és épületszentelés 29-én, ahol Hegyi László, az oktatási miniszter kabinetfőnöke mond ünnepi beszédet. Az egyház visszaigényelte ezt a nagy múltú iskoláját, ahol mezőgazdasági és kereskedelmi képzés folyik. Az intézményben végző tanulók mindegyike szakmát kap. A távol lakó gyermekek kollégiumi ellátást is igényelhetnek. Itt is nyilatkoztak pedagógusok, technikai dolgozók, tanulók, szülők, miként, hol szeretnék folytatni munkájukat, tanulmányaikat. Szinte mindenki a változatlant, a megszokott közösséget választotta. Szeptember 1-jén tarja az Evangélikus Keresztyén Óvoda és a várpalotai gyülekezet az óvoda új épületének felszentelését. Végül a sort Nyíregyháza fejezi be. A három oktatási intézmény közösen tartott istentisztelete után kerülhet sor az általános iskola régi-új épületének, majd az új, 120 férőhelyes kollégiumnak felszentelésére. Isten áldása kísérje az intézményeinkben folyó munkát. Mihályi Zoltánná Fórum a határon 2001. augusztus 22-26. között rendezték meg Kőszegen - immár harmadik alkalommal - a Fesztivál a határon elnevezésű rendezvénysorozatot. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlament célul tűzte ki, hogy elősegítik az ifjúság különböző rétegű csoportjai, valamint az ifjúsági szervezetek, a hazai kulturális, tudományos, közéleti és gazdasági szereplők közötti hatékonyabb kommunikációt. Ennek keretében az idei rendezvényen a három legnagyobb történelmi egyház egy-egy vezetőjét hívták meg fórumbeszélgetésre. A rövid bevezető előadások témája az volt, hogy az egyházak megtalálják-e helyüket Magyarországon, a folyamatosan változó, globalizálódó világban, különös tekintettel a sajátos közép-európai viszonyokra. A felkért előadók az alábbiakat tartották fontosnak elmondani a kért témában: Bíró László katolikus püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar családreferense, a Központi Papnevelő Intézet rektora az államalapítás ünnepének közelsége kapcsán István király egykori politikai döntéseit helyezte középpontba. István dönteni mert Jézus, a család és a helyes arányok mellett. Kiemelte, hogy az elmúlt száz évben már a „harmadik ideológiát fogyasztjuk”, és mindhárom az ember megmentését tűzte ki célul. Mindegyik kudarcba fulladt. A régi uralkodók néha elmentek az általuk alapított kolostorba elcsendesedni, hogy jó irányba vezessék az országot. István király is ezt tette. Manapság tévhit, hogy az életminőségnek a havi fix az alapja. A közjó nem ezt jelenti! Csak annak a társadalomnak van jövője, amely az egész emberre - test és lélek egységére - figyel. Ebben van fontos szerepe a jövő egyházának. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészt elnöke az elmúlt évszázadot végigtekintve szólt arról, hogy az egyház mai állapotát nézve meg kell ismerni az előzményeket is. A század első felében sokk lehetett az egyház számára, hogy amit addig magáénak tudhatott, az hirtelen megszűnt. Olyan ideológiákkal kellett szembenéznie, ami az egyház ellen lépett fel. Az egyházak kénytelenek voltak túlélési stratégiákat kidolgozni. Ma és a jövőben a legfontosabb feladat időben és érthetően szólni a bennünk lévő reménységről. Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke személyes hangon kezdte előadását, amikor a hely szellemét idézte. A fórum helyszíne ugyanis pontosan az az épület volt, amelyről Ottlik Géza híres regényét írta: Iskola a határon címmel. Az ismert író nyilvánosan meg merte vallani, hogy számára Jézus nem csupán egy közismert személyiség, hanem Úr és Megváltó. Amikor az egyházról beszélünk, Jézusról kell szólnunk! Evangélikus egyházunk hitvallási irata, az Ágostai Hitvallás egyértelműen leírja, hogy ott van Isten egyháza, ahol az igét tisztán hirdetik és a szentségeket helyesen szolgáltatják ki. Valamint az is olvasható, hogy az egyház örökre megmarad, mert Jézus él. Az ő igazsága nem függ attól, hogy hányán hiszik ezt. Az emberiségben tehát soha nem szűnik meg az egyház léte, de vajon lesznek-e Európában száz év múlva egyházi közösségek? A püspök megfordította az eredeti kérdést, amikor azt hangsúlyozta, hogy a téma személyes kérdést vet fel: Van-e nekem jövőm az egyházban? Én beletartozom-e az egyházba? Isten szeretete ma is munkálkodik. A Jézusra épített ismeret azt jelenti, hogy ott hordoz a tenyerén. A jövő eklézsiájának ökumenikus jellegűnek kell lennie. A kegyelemről szólva végszóként ezekkel a szavakkal fejezte be előadását a püspök: Egyházam küldetését abban látom, hogy az egyik koldus elmondja a másiknak, hogy hol lehet kenyeret kapni, és majd az asztalnál találkozunk! Az előadások fórumbeszélgetéssé alakultak, melyek során megtudhattuk, milyen kérdések érdeklik a mai szekularizált fiatalokat az egyházzal kapcsolatban. így szó esett még az ökumenikus mozgalmakról, az egyházi vezetők átvilágításáról, az egyház-finanszírozás kérdéséről, a szekták terjedéséről, valamint a lelkészfizetések és nyugdíjak rendezéséről. A közönség érdeklődése és létszáma nyugtázta a szervezők elképzelését, miszerint az egyháznak ott van a helye a jövőt formáló közösségek között. Menyes Gyula Balról jobbra: Ittzés János evangélikus-. Bölcskei Gusztáv református- és Bíró László katolikus püspök a fórumbeszélgetésen. . .hogy egyek legyenek...” A fenti bibliai mottóval, Jézus főpapi imádságának ma is aktuális részletével, hirdették meg a szervezők az I. Országos Ökumenikus Gospel Zenei Fesztivált, amelynek a solymári sportcsarnok és környéke adott otthont. A rendezvényt ökumenikus istentisztelet intonálta, melyen evangélikus részről Thumay Béla szolgált. Lehetne ugyan vitatkozni azon, hogy mennyiben tekinthető elsőnek ez a fesztivál, hiszen lassan már másfél évtizede szervezi Győri János Sámuel az - idén szeptember 15-16-án esedékes - Jubál Fesztivált, de itt most nem rivalizálásról van szó. Amint Jeney Erzsébet, a Gospel Fesztivál főszervezője kérdésünkre elmondta: céljuk, első renden, a történelmi egyházak könynyüzenei csoportjainak támogatása. Tervezik, hogy jövőre már egyfajta képzést is felkínálnak majd a fesztivál résztvevői számára, ami valóban nagy segítség lenne e sok helyütt még ma is „éppen csak megtűrt” műfaj művelőinek. Ebben az összefüggésben is igaz a régi bölcsesség: „az arany almát ezüst tálcán kellfelszolgálni... ” Az örök értékű evangéliumi mondanivalót nem lehet akármilyen silány, igénytelen zenei formában tálalni. Istennek mindenből a legjavát kellene adnunk. S ez alól nem kivétel a musica sacra könnyedebb ága sem, melynek igényes megszólaltatása csöppet sem könnyű feladat. Napjainkban a vonzó egyházi könnyűzene a leghatékonyabb missziói eszköz lehet, de a kegyes frázisoktól és zenei közhelyektől hemzsegő „ömlengés” taszító, éppen az első számú célközösség, a fiatal nemzedék számára. A Solymáron megszólalt 14 együttes mindenképpen a műfaj elitjét képviselte. Erre garancia volt az is, hogy már mindannyian szerepeltek a Jeney Erzsébet által a Petőfi Rádióban havonta jelentkező „ Gospelek a javából" című műsorban (legközelebb augusztus 31-én, pénteken este 8-kor hallhatjuk). Ez a műsor nemrégiben felfedezte a pilisi Izsóp együttest is, akik az evangélikus színeket képviselték a fesztiválon. Részben afrikai, temperamentumos dallamokat és ritmusokat is megszólaltató műsorukkal nagy sikert arattak. Büszkék lehetünk rájuk! Igazán nem panaszkodhatunk az idei nyárra. Június végén a margitszigeti, néhai úttörő stadiont töltötte meg az Istent magasztaló ének, pár nappal ezelőtt egyik legnagyobb templomunkat nőttük ki az orosházi találkozón... S még a nyár utolsó hétvégéjére is jutott igazi közösségi élményt ajándékozó esemény. A félnapos szabadtéri fesztiválon mintegy háromezren fordultak meg, és a szervezők jövőre már egész napos rendezvényről álmodnak. Nemsokára beköszöntenek a hűvösebb, sokak által nemszeretem, őszi, majd téli napok. Jó lesz visszaemlékezni a minden tekintetben átforrósító nyári napokra... Gáncs Péter „Az evangélium viszont nem azt hirdeti, mit kell vagy nem kell tennünk, nem vár el tőlünk semmit, hanem megfordítja az egészet, s éppen az ellenkezőjét teszi; nem azt mondja: »ezt tedd, azt meg ne«, hanem csak felszólít, hogy tartsuk oda ölünket és fogadjuk ajándékként. Ezt mondja: »lásd, ember, ezt tette Isten érted, Fiát testbe öltöztette, hagyta, hogy éretted kivégezzék, s megmentett bűntől, haláltól, ördögtől és pokoltól, ezt hidd és fogadd el, így lesz örök életed.« ” Luther Márton, A keresztények és Mózes (Csepregi Zoltán fordítása) V 4 v
