Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)

2001-09-02 / 36. szám

Evangélikus 66. ÉVFOLYAM 36. SZÁM 2001. SZEPTEMBER 2. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 12. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet ARA: 65 Ft A TARTALOMBÓL Avatás Nagytarcsán, iktatás Békéscsabán (Kül)szolgálati utakon Internet Café a parókián Amikor nem oda megyek, ahová akarok... Orosházábó/ készülve A tanévnyitó mindig ünnep, nagy esemény, amely az evangélikus iskolákban istentisztelettel, az evangélium hirdetésével kezdődik. A 2000/2001. tanévet a Magyarországi Evangélikus Egyház oktatási intézményei közös ünnepi tanévnyitó istentisztelettel kezdték meg. Felemelő, szívekig ható, lelket megtöltő tanévnyitó volt ez, amely - Isten áldásával - közösen indított mindenkit az éves nehéz, sok feladattal terhelt munkára. Büszkék lehetünk rá, hogy a „millenniumi tanévet” eredményesen zártuk: 14 iskolánkban a 6172 osztályozott tanuló át­lageredménye 4.01 volt. Gimnáziumainkban 628 tanuló érettségizett, akik 3.97-os eredményt értek el. A 2001/2002. tanévet a sok különleges esemény miatt nem kezdjük közös tanévnyitóval. így is hosszú a so­ra a rangos, ünnepi, különleges alkalmaknak... A sort augusztus 20-án az Albertirsai Evangélikus Általános Iskola kezdte, ahol az ünnepi megemlékezés után új tornatermet szentelhetett D. Szebik Imre püspök. Augusztus 27-én Aszódon ugyancsak ő nyitotta meg a tanévet, és egyben az épülő tornaterem alapkőletételére is sor került. Ezen a napon nyitotta meg az évet, és szentelte fel a pápai Gyurátz Ferenc Evangélikus Álta­lános Iskola épületét Ittzés János, az egyházkerület püspöke. Új evangélikus iskoláról van szó, amelyet a gyülekezet alapított. Nagy megtiszteltetésben van része a Magyarországi Evangélikus Egyház oktatási rendszerének, hiszen Pálinkás József oktatási miniszter a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumot vá­lasztotta az Országos Tanévnyitó színhelyéül, amelyre - lapzártánk után - augusztus 28-án kerül sor. Bátran mondhatjuk, hogy elismerése ez az evangélikus oktatásnak, valamint az iskolában folyó magas színvonalú munkának, és annak az új oktatási formának, amely az Arany János Tehetséggon­dozó program keretében indult az elmúlt évben, és amelyben egyházi iskolák közül egyedül Bony- hád vehet részt. Az egyházkerület püspöke D. dr. Harmati Béla mond ünnepi beszédet. Ezzel egy időben Miskolcon újra evangélikus tanévnyitó istentiszteletet, épületszentelést tart­hat az Északi Egyházkerület püspöke, a most újraindított Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola tanulói és tanárai számára, ahol a kormányt Balog Zoltán, a mi­niszterelnök főtanácsadója képviseli. 730 tanuló, 48 pedagógus döntött úgy, hogy nem válik meg akkor sem az intézményétől, ha az egyház lesz a fenntartó. A Nyugati Egyházkerület Kőszegen ünnepelhet. Ugyancsak újraindított iskolában lesz ünne­pi tanévnyitó istentisztelet és épületszentelés 29-én, ahol Hegyi László, az oktatási miniszter ka­binetfőnöke mond ünnepi beszédet. Az egyház visszaigényelte ezt a nagy múltú iskoláját, ahol mezőgazdasági és kereskedelmi képzés folyik. Az intézményben végző tanulók mindegyike szak­mát kap. A távol lakó gyermekek kollégiumi ellátást is igényelhetnek. Itt is nyilatkoztak pedagó­gusok, technikai dolgozók, tanulók, szülők, miként, hol szeretnék folytatni munkájukat, tanulmá­nyaikat. Szinte mindenki a változatlant, a megszokott közösséget választotta. Szeptember 1-jén tarja az Evangélikus Keresztyén Óvoda és a várpalotai gyülekezet az óvo­da új épületének felszentelését. Végül a sort Nyíregyháza fejezi be. A három oktatási intézmény közösen tartott istentisztele­te után kerülhet sor az általános iskola régi-új épületének, majd az új, 120 férőhelyes kollégi­umnak felszentelésére. Isten áldása kísérje az intézményeinkben folyó munkát. Mihályi Zoltánná Fórum a határon 2001. augusztus 22-26. között ren­dezték meg Kőszegen - immár harma­dik alkalommal - a Fesztivál a határon elnevezésű rendezvénysorozatot. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és az Országos Gyer­mek- és Ifjúsági Parlament célul tűzte ki, hogy elősegítik az ifjúság különböző rétegű csoportjai, valamint az ifjúsági szervezetek, a hazai kulturális, tudo­mányos, közéleti és gazdasági szereplők közötti hatékonyabb kommunikációt. Ennek keretében az idei rendezvényen a három legnagyobb történelmi egyház egy-egy vezetőjét hívták meg fórumbe­szélgetésre. A rövid bevezető előadások témája az volt, hogy az egyházak meg­találják-e helyüket Magyarországon, a folyamatosan változó, globalizálódó vi­lágban, különös tekintettel a sajátos kö­zép-európai viszonyokra. A felkért előadók az alábbiakat tartot­ták fontosnak elmondani a kért témában: Bíró László katolikus püspök, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar családrefe­rense, a Központi Papnevelő Intézet rek­tora az államalapítás ünnepének közel­sége kapcsán István király egykori poli­tikai döntéseit helyezte középpontba. István dönteni mert Jézus, a család és a helyes arányok mellett. Kiemelte, hogy az elmúlt száz évben már a „harmadik ideológiát fogyasztjuk”, és mindhárom az ember megmentését tűzte ki célul. Mindegyik kudarcba fulladt. A régi ural­kodók néha elmentek az általuk alapított kolostorba elcsendesedni, hogy jó irány­ba vezessék az országot. István király is ezt tette. Manapság tévhit, hogy az élet­minőségnek a havi fix az alapja. A közjó nem ezt jelenti! Csak annak a társada­lomnak van jövője, amely az egész em­berre - test és lélek egységére - figyel. Ebben van fontos szerepe a jövő egyhá­zának. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Refor­mátus Egyházkerület püspöke, a Ma­gyarországi Református Egyház Zsinatá­nak lelkészt elnöke az elmúlt évszázadot végigtekintve szólt arról, hogy az egyház mai állapotát nézve meg kell ismerni az előzményeket is. A század első felében sokk lehetett az egyház számára, hogy amit addig magáénak tudhatott, az hirte­len megszűnt. Olyan ideológiákkal kel­lett szembenéznie, ami az egyház ellen lépett fel. Az egyházak kénytelenek vol­tak túlélési stratégiákat kidolgozni. Ma és a jövőben a legfontosabb feladat idő­ben és érthetően szólni a bennünk lévő reménységről. Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke sze­mélyes hangon kezdte előadását, amikor a hely szellemét idézte. A fórum helyszíne ugyanis pontosan az az épület volt, amelyről Ottlik Géza híres regényét írta: Iskola a határon címmel. Az ismert író nyilvánosan meg merte vallani, hogy szá­mára Jézus nem csupán egy közismert személyiség, hanem Úr és Megváltó. Amikor az egyházról beszélünk, Jé­zusról kell szólnunk! Evangélikus egy­házunk hitvallási irata, az Ágostai Hit­vallás egyértelműen leírja, hogy ott van Isten egyháza, ahol az igét tisztán hirde­tik és a szentségeket helyesen szolgáltat­ják ki. Valamint az is olvasható, hogy az egyház örökre megmarad, mert Jézus él. Az ő igazsága nem függ attól, hogy há­nyán hiszik ezt. Az emberiségben tehát soha nem szűnik meg az egyház léte, de vajon lesznek-e Európában száz év múl­va egyházi közösségek? A püspök megfordította az eredeti kér­dést, amikor azt hangsúlyozta, hogy a té­ma személyes kérdést vet fel: Van-e ne­kem jövőm az egyházban? Én beletarto­zom-e az egyházba? Isten szeretete ma is munkálkodik. A Jézusra épített ismeret azt jelenti, hogy ott hordoz a tenyerén. A jövő eklézsiájának ökumenikus jellegűnek kell lennie. A kegyelemről szólva végszóként ezekkel a szavakkal fejezte be előadását a püspök: Egyházam küldetését abban lá­tom, hogy az egyik koldus elmondja a má­siknak, hogy hol lehet kenyeret kapni, és majd az asztalnál találkozunk! Az előadások fórumbeszélgetéssé ala­kultak, melyek során megtudhattuk, mi­lyen kérdések érdeklik a mai szekularizált fiatalokat az egyházzal kapcsolatban. így szó esett még az ökumenikus mozgal­makról, az egyházi vezetők átvilágításá­ról, az egyház-finanszírozás kérdéséről, a szekták terjedéséről, valamint a lelkészfi­zetések és nyugdíjak rendezéséről. A közönség érdeklődése és létszáma nyugtázta a szervezők elképzelését, mi­szerint az egyháznak ott van a helye a jö­vőt formáló közösségek között. Menyes Gyula Balról jobbra: Ittzés János evangélikus-. Bölcskei Gusztáv református- és Bíró László katolikus püspök a fórumbeszélgetésen. . .hogy egyek legyenek...” A fenti bibliai mottóval, Jé­zus főpapi imádságának ma is aktuális részletével, hirdették meg a szervezők az I. Országos Ökumenikus Gospel Zenei Fesztivált, amelynek a solymári sportcsarnok és környéke adott otthont. A rendezvényt ökume­nikus istentisztelet intonálta, melyen evangélikus részről Thumay Béla szolgált. Lehetne ugyan vitatkozni azon, hogy mennyiben tekinthető elsőnek ez a fesztivál, hiszen lassan már másfél évtizede szervezi Győri János Sámuel az - idén szeptember 15-16-án esedékes - Jubál Fesztivált, de itt most nem rivalizálásról van szó. Amint Jeney Erzsébet, a Gospel Fesztivál főszervezője kérdésünk­re elmondta: céljuk, első renden, a történelmi egyházak könynyüzenei csoportjainak támo­gatása. Tervezik, hogy jövőre már egyfajta képzést is felkínálnak majd a fesztivál résztve­vői számára, ami valóban nagy segítség lenne e sok helyütt még ma is „éppen csak meg­tűrt” műfaj művelőinek. Ebben az összefüggésben is igaz a régi bölcsesség: „az arany al­mát ezüst tálcán kellfelszolgálni... ” Az örök értékű evangéliumi mondanivalót nem lehet akármilyen silány, igénytelen zenei formában tálalni. Istennek mindenből a legjavát kelle­ne adnunk. S ez alól nem kivétel a musica sacra könnyedebb ága sem, melynek igényes megszólaltatása csöppet sem könnyű feladat. Napjainkban a vonzó egyházi könnyűzene a leghatékonyabb missziói eszköz lehet, de a kegyes frázisoktól és zenei közhelyektől hem­zsegő „ömlengés” taszító, éppen az első számú célközösség, a fiatal nemzedék számára. A Solymáron megszólalt 14 együttes mindenképpen a műfaj elitjét képviselte. Er­re garancia volt az is, hogy már mindannyian szerepeltek a Jeney Erzsébet által a Pe­tőfi Rádióban havonta jelentkező „ Gospelek a javából" című műsorban (legköze­lebb augusztus 31-én, pénteken este 8-kor hallhatjuk). Ez a műsor nemrégiben felfe­dezte a pilisi Izsóp együttest is, akik az evangélikus színeket képviselték a fesztivá­lon. Részben afrikai, temperamentumos dallamokat és ritmusokat is megszólaltató műsorukkal nagy sikert arattak. Büszkék lehetünk rájuk! Igazán nem panaszkodhatunk az idei nyárra. Június végén a margitszigeti, néhai úttörő stadiont töltötte meg az Istent magasztaló ének, pár nappal ezelőtt egyik leg­nagyobb templomunkat nőttük ki az orosházi találkozón... S még a nyár utolsó hét­végéjére is jutott igazi közösségi élményt ajándékozó esemény. A félnapos szabadté­ri fesztiválon mintegy háromezren fordultak meg, és a szervezők jövőre már egész napos rendezvényről álmodnak. Nemsokára beköszöntenek a hűvösebb, sokak által nemszeretem, őszi, majd téli napok. Jó lesz visszaemlékezni a minden tekintetben átforrósító nyári napokra... Gáncs Péter „Az evangélium viszont nem azt hirdeti, mit kell vagy nem kell tennünk, nem vár el tőlünk semmit, hanem megfordítja az egészet, s éppen az ellenkezőjét teszi; nem azt mondja: »ezt tedd, azt meg ne«, hanem csak felszólít, hogy tartsuk oda ölünket és fogadjuk ajándékként. Ezt mondja: »lásd, ember, ezt tette Isten érted, Fiát testbe öltöztette, hagyta, hogy éretted kivégezzék, s megmentett bűntől, haláltól, ördögtől és pokoltól, ezt hidd és fogadd el, így lesz örök életed.« ” Luther Márton, A keresztények és Mózes (Csepregi Zoltán fordítása) V 4 v

Next

/
Oldalképek
Tartalom