Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)

2001-07-22 / 30. szám

Evangélikus Élet 2001. JÚLIUS 22. 7. oldal NYILATKOZAT A HOMOSZEXUÁLIS DEMONSTRÁCIÓVAL KAPCSOLATBAN A Magyar Katolikus Püspöki kar és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa egyetért mindazokkal, akik megütköztek az egyneműek kapcsolatát propagáló demonst­ráción. Bármilyen motívumot vagy indokot sorakoztatnak is fel, ez a magatartási forma ellene mond az emberi természet­nek, ezért természetellenesnek kell tekinteni. Elfogadhatat­lan, hogy egy természetellenes magatartás, mint pozitív ér­ték mutatkozzék be a nyilvánosság előtt. Természetellenes megnyilvánulás nem lehet közösségszervező elv sem. Megál­lapításunk nem a tolerancia ellen irányul, hanem kifejezi an­nak az elfogadhatatlanságát, hogy ilyen magatartás társa­dalmilag igazolást és terjesztést nyerjen. Még kevésbé elfo­gadható, ha politikai csoportok az egyneműek kapcsolatát kormányprogram szintjére akarnák emelni. Közös nyilatkozatunkkal erősíteni akarjuk azt a társa­dalmi bázist, amely az egyneműek szexuális és élettársi kapcsolatának a felértékelésével szembefordul, és erősíti azt a természetes emberi kapcsolatot, amely a családoknak és az egészséges társadalmi életnek a szilárd erkölcsi alap­ját képezi. r Nyílt levél Óbuda polgármesteréhez: Tisztelt Polgármester Úr! Örömmel hallottuk a híradásokat arról, hogy Ön a Hajógyári szigetre tervezett ifjúsági fesztiválon az ifjúságot érő káros hatá­sok csökkentése érdekében korlátozni kívánja a homoszexuális szervezeteknek az ifjúságot megcélzó propagandatevékenysé­gét. Nagyon megdöbbentett bennünket, hogy ezért a szándékáért különböző szervezetek és egyének támadássorozatot indítottak Ön ellen. Ilyen módon az a - számunkra teljesen elfogadhatat­lan - helyzet állt elő, hogy annak kell védekeznie, aki a társa­dalom érdekében kíván cselekedni. Jelen levelünkkel ki szeretnénk fejezni, hogy teljes mérték­ben egyetértünk Polgármester Úr tervezett intézkedésével, a tár­sadalmi élet jó rendje érdekében való kiállásával. Istennek az Ó- és Újszövetségben kinyilatkoztatott törvénye a homoszexualitást egyértelműen bűnnek nevezi, tiltása az emberek javát és boldog­ságát célozza. Akkor segítünk a fiataloknak, ha tévutaktól meg­oltalmazzuk őket, kialakuló egyéniségüket, nemiségüket nem tesszük ki az egyértelműen káros hatásoknak. Munkájára Isten áldását kérve, üdvözlettel; A Budai Evangélikus Egyházmegye Elnöksége Szeverényi János Dr. Győri József esperes egyházmegyei felügyelő SEGÉLY A MACEDÓN HARCOK ELŐL MENEKÜLŐKNEK Szeretetszolgálat Szandzsák területén Az albán gerillák és a macedón hadsereg közötti március óta tartó harcok mene­kültjeinek egy része a Koszosától északra fekvő Szandzsákban keres menedéket. Az eseményekre reagálva, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat és Növi Pazarban működő partnerszervezete, a Merhamet, nagy mennyiségű segélyáruk térségbe szál­lítását és szétosztását végzi. Az első menekültek március 13. környékén érkeztek Macedóniából. A gerilla­harcok miatt főként Tetovot, Skopjét, Velest, Orizant és Gostivart kellett elhagyniuk. A helyi hatóságok július elsejéig 2561 menekültet regisztráltak Szandzsák - Jugo­szlávia - területén, de számuk napról-napra növekszik. A Szeretetszolgálat több mint nyolc éve végez humanitárius munkát Szandzsák­ban. Először a boszniai és krainai menekülteket segítette, később a koszovói háború áldozatait, míg napjainkban - a térség egyedüli magyar segélyszervezeteként - a ma­cedón harcok menekültjeit is. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat az ACT-tel (Action by Churches Together, Genf) közösen, helyi partnerszervezetén, a Merhameten keresztül főként tartós élelmiszert, bébi ételeket és higiéniai cikkeket oszt szét a nem ritkán 10-15 fős családok számára. Ezek az emberek csak a legszük­ségesebbeket (néhány ruhát, pénzt) tudták magukkal vinni. A Szeretetszolgálat az állandó segélyáruk osztása mellett a Növi Pazarban és Tutinban már működő közkonyhák bővítését és újabb, nagyobb mennyiségű segély- szállítmányok térségbejuttatását tervezi. Magyarországi támogatás a határon túli műemlékeknek A kulturális minisztérium az idén mintegy 220 millió forintot fordít a határon tú­li magyar vonatkozású műemlékek felújítására, amelyből 150 millió forintot már oda is ítéltek. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) közleménye szerint a most megítélt támogatásokból erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muraközi és horvátországi „épített örökség” restaurálását, és az azokhoz köthető szakmai progra­mokat segítik. A döntés értelmében csaknem 100 program kapott támogatást a tárca költségvetéséből. Erdélyben a gyulafehérvári székesegyház és a hadadi templom, Felvidéken Hubó, Hontvarsány, Him települések templomai, Muraközben Lendva vára, Kárpátalján a huszti templom, Horvátországban a hercegszőlősi templom, a Vajdaságban pedig a torontálvásárhelyi templom felújítását finanszírozza jelentő­sebb összeggel a minisztérium. A közlemény emlékeztet arra, hogy a magyar állam 1999 óta különít el forrásokat a szomszédos országok magyar vonatkozású műemlékeinek felújítására. NEM MI ÍRTUK... Kiújult hittanvita Az Oktatási Minisztérium nyilatko­zatot tett közzé, emlékeztetve, hogy a tárca 2001. szeptember 1-jétől kötelező­vé tette az iskolákban az etikaoktatást, a hitoktatás azonban továbbra sem része a tanrendnek, az abban való részvétel ön­kéntes. A tárca ezzel reagált arra a vitá­ra, amely a történelmi egyházak képvi­selőinek részvételével megtartott, A vi­dék lelke az egyház című konferencián elhangzott miniszterelnöki beszéd nyo­mán kezdődött. Orbán Viktor azt mond­ta: „ Készítsünk közösen egy menetrendet arról, hogy amennyiben a gondviselés segítségével a következő négy évet is polgári kormányzás alatt élhetjük végig, akkor milyen lépésekkel tudjuk bevezet­ni a közoktatásban a választható, de kö­telező hitoktatást és etikaoktatást. ” A kormányfő szerint „nincs jól”, hogy a hittant ellenpropagandában, széllel szemben, délutáni programok keretében kell beépíteni a közoktatás órarendjébe. Balog Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal egyházügyi tanácsadója a kormányfő szavait úgy pontosította, hogy nem a hit­oktatás kötelezővé tételéről van szó; a miniszterelnök csak arról beszélt, kívá­natos volna, hogy a közoktatásban részt vevők etikai vagy valamilyen felekezet által nyújtott vallási-erkölcsi képzésben részesüljenek. A Fidesz-MPP májusi szegedi kongresszusi vitájára bocsátott dokumentumból ugyanakkor kiderül, a párt törvényben szeretné rögzíteni, hogy a hitoktatásra védett időben, azaz a taní­tás „fomüsoridejében” teremtsenek le­hetőséget. (HVG 2001. július 14.) mmwwmmmmmmmmmmmMmmwmmMmmímím: WHIT CRISWELL Egyszerűsíteni, egyre inkább Egy olyan világban, amelynek moz­gatórugója a sebesség, a technika és a tu­domány, egyszerűsítésekre van szüksé­günk. Reklámszakemberek szerint az öt legfontosabb indok között, ami egy ter­mék megvásárlására ösztönöz bennün­ket, előkelő helyen szerepel az egyszerű­ség. Sok olyan frissen megjelent könyvet láthatunk, melynek címében benne van ez a gondolat: „52 módszer, ahogyan életedet egyszerűsítheted. ", „ 90 áhítat, hogy egyszerűbbé váljon az életed. ", Ha Jézus Krisztus írt volna könyvet a témáról, vajon az miről szólna? Az a helyzet, hogy tényleg írt egy ilyen köny­vet. A mű címe: Biblia. Idézzünk most fel négy, Tőle származó gondolatot. De még mielőtt ezekre rátérnénk, had te­gyek fel egy kérdést: Újra akarod csak szervezni, vagy egészen új alapokra aka­rod helyezni az életedet? Ha az utóbbit választod, akkor erre Jézus a megoldás. V BESZÉLJ EGYSZERŰBBEN. „Ellenben a ti beszédetekben az igen le­gyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy ezen, az a gonosztól van. ” (Mt 5,37). Legyen rád jellemző az őszinte­ség. A hazugságok csak összekuszálják az életedet. Legyen a beszéded őszinte - tartalmában és stílusában egyaránt - ak­kor is, amikor Istennel beszélsz. „ Te pe­dig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkoz­zál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet ne­ked. ” (Mát 6,6). Egyszerűen beszélj Ve­le, úgy, ahogyan bárki mással beszélnél. Légy őszinte. Beszélj a valóságról, arról, ami igazán foglalkoztat. Ő úgyis ismeri a gondolataidat. V KÖZELEDJ EGYSZERŰBBEN MÁSOKHOZ. „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták " (Mt 7,12). Ha tényleg az előtérbe akarsz kerülni, akkor lépj egy lépést hátra és vállald a szolga szerepét. Gondolkozz azon, hogy mit tehetsz másokért, ne pe­dig azon, hogy ők mit tehetnek érted. V ÉLJ EGYSZERŰBBEN. A dol­gok rettenetesen felgyorsultak. Nem tud­juk, hogy a következő pillanatban mi­lyen irányban kell továbbhaladnunk. Bo­nyolult világban élünk. „Nem tudtam az üzenetrögzítőn hagyott üzenetedre vála­szolni, amelyben a mobiltelefonomon hagyott üzenetedre utalsz, hogy azt a bi­zonyos elmaradt e-mail üzenet továbbít­sam a számodra.” Megfigyelted már, hogy mikor egy szobában megszólal egy mobiltelefon, 15 ember nyúl hirtelen a sajátja után, hátha az övé cseng? Rájöttél már, hogy az időmegtakarító eszközök rabszolgatartó eszközökké is válhatnak? Fontos kapcsolatban lenni, de az is fon­tos, hogy néha levegővételnyi időhöz jussunk. Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!” (Zsolt 46,11) Azalatt a három év alatt, amíg Jé­zus a feje tetejére állította a világot, a „napi teendők” listában mindig talált időt arra, hogy egyedül lehessen Isten­nel, hogy levegőhöz juthasson és felfris­süljön. Azt javaslom, hogy naponta szánj néhány percet arra, hogy végiggondold, mi a legfontosabb a számodra; tedd mindezt azalatt az idő alatt, amíg Isten­nel beszélgetsz - csak te és Isten, valahol egy csendes helyen. Hagyj helyet Isten­nek a naptáradban. v HIGGY EGYSZERŰBBEN. Mi valahogy túlbonyolítjuk ezt a dolgot. Az emberek Jézussal kapcsolatban is meg­próbálták ezt tenni. Erre Jézus válasza a következő volt: „Jézus odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította, és ezt mondta: »Bizony, mondom nektek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába.«” (Mt 18,2-3). Ez azt jelenti, hogy hiszel abban az ember­ben, aki ezt mondja. Az sem gond, ha ké­telkedsz. Nem kell intellektuális öngyil­kosságot elkövetned, de hagyd, hogy a kételyeid tovább kutassák az igazságot. Mint ahogy a gyermekek függnek a szü­leiktől, a hitünkre van szükség ahhoz, hogy kimondjuk „Istenem, szükségem van rád, tőled függ az életem.” (A Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társaságának hetente megjelenő Monday Manna című kiadványából.) Jézus és a kard A minap régi kedves barátunk nyug­talanító kérdésével hozakodott elő. El­lentmondást vélt ugyanis felfedezni Jé­zus két kijelentése között. Erre keresett választ. Nagyheti bibliaolvasása során tűnt fel neki, hogy Jézus az utolsó vacso­rán Lukács evangéliuma szerint (22,36) arra bíztatta tanítványait, hogy vegyenek maguknak kardot. Hogyan tanácsolhatta ezt éppen ő, aki a békesség, a megbocsá­tás üzenetével jött az emberekhez? És ugyanez a Jézus később, amikor a Gecsemáné kertben összecsapásra került sor a főpapi szolgák és a tanítványok kö­zött, megálljt parancsolt (22,51), sőt Má­té 26,52 szerint kijelentette: „Akik kar­dot fognak, kard által vesznek el!” Ho­gyan értsük ezt az ellentmondást? Azt gondolom, nemcsak ennek a bib­liaolvasónak okozott fejtörést a kérdés, hanem másoknak is. Esetleg kiábrándító csalódást jelentett hirtelenjében ez a ket­tősség. Elővettük az Újszövetséget, hogy pontosabban utána nézzünk a zavaró „összeütközésnek”. Amikor Jézus az utolsó vacsorát üli tanítványaival, akkor már tudatában van annak, hogy ellenei életére törnek. Virágvasámap óta bizony megváltozott a helyzet! Azelőtt szinte mindennel ellátták a tanítványi csapatot a hálás, jóindulatú emberek. A jeruzsále- mi bevonulásnál is megéljenezték Jé­zust, örült a nép az örömhírhozónak. Azért kérdezhette Jézus a vacsoránál: „Amikor elküldtelek titeket erszény, ta­risznya és saru nélkül, volt-e hiányotok valamiben?” És ők természetesen vála­szolhatták: „Semmiben sem!” Ám azóta változott a helyzet, fordult már a kocka. Azok az otthonok, amelyek eddig befogadták őket, váratlanul becsu­kódtak. Vagyis Jézus tanítványai köré­nek már magának kell gondoskodnia ön­magáról az ellenséges világban. Bizony, szükségük van erszényre, tarisznyára, sőt még a kardra is. Olyan veszélyes a helyzetük, hogy emberileg azt lehet mondani: még a ruhánál is fontosabb ne­kik az önvédelmi fegyver. A tanítványok azonban nem fogják fel, hogy mindnyájukat életveszély fe­nyegeti. Pedig Jézus szavainak ez a lé­nyege. „Van itt kettő!” - válaszolják a kardra utalva, és ezzel elárulva értetlenségüket, illetve azt, hogy betű szerint veszik Jézus utasítását, mintha messiási harcra kellene készülniük. Jézus nem kívánja folytatni a beszélgetést. „Elég!” - feleli, de nem a két kardot tartja elégnek, hanem a félreér­tést. O nem harcra akar biztatni, hanem a veszélyeztetésre figyelmeztetni. Magyarázatos jegyzetekkel ellátott Bibliám (Bp. 1996.) ezt a helyet így ér­telmezi: „Azok alapján, amiket az eddi­giekből Jézusról tudunk, ezt a kijelentést képnek kell felfogni, amely az új helyzet fenyegető komolyságára akar utalni... Az apostolok teljesen világi módon gon­dolkodnak, és Jézus szavait a 36. vers­ben alapvetően félreértették. Jézus visz- szautasítja az értelmetlen ajánlatot, és félbeszakítja beszédét: elég ebből!” A magyarázat itt 5Móz 3,26 versét említi, amikor Mózes idézi a reá haragvó Úristen szavát: „Elég, ne beszélj hozzám erről a dologról!” Prőhle Károly „Lukács evangéliuma” idézett részénél azt fűzi még mindehhez, hogy Jézusnál többször találkozunk azzal, hogy a valóságot teszi példázattá. Például, amikor a helyek válogatásáról, vagy kis­gyermekekről beszél. így itt is hasonlat­ként kell értenünk a kardról mondottakat. Nos, hát így oldódik fel Jézus szavai­nak ellenmondásosnak tűnő értelme. Nem harcra biztat, hanem a szenvedés kockázatára készít, mert Jézus tanítvá­nya nem kerülheti el a keresztet, ha hű­séggel követi Mesterét. id. Bencze Imre I Hozzászólás a „ Talaj menti papok” a Parlament felsőházi termében című cikkhez (Ev.Élet július 8.): A címben szereplő idézőjeles elnevezés eredetileg a komlói református lelkész szá­jából hangzott el, mellékes megjegyzésként, önironikusan visszaemlékezve egy berek­fürdői konferencián lezajlott beszélgetésre. Bölcskei Gusztáv püspök csak röviden utalt erre, tehát nem ő látta el ilyen jelzővel a vidéken szolgáló lelkésztársait, még akkor sem, ha ő is „ezen a szinten szolgált” egykor, ami egyébként teljesen természetes, hi­szen először gyülekezeti lelkész volt, majd azután lett püspök. Úgy tudom, hogy a re­formátus egyházban sincs rangbeli különbség a lelkészi állások között. Nem volt szerencsés dolog egy ilyen mellékesen elhangzott önironikus megjegy­zést a főcímbe emelni. Legközelebb talán majd a budapesti lelkészek lesznek hason­ló módon megcímkézve? Említ a cikk még úgynevezett „alsópapságot” is, ami tőlünk, akik az egyetemes papság elvét valljuk teljesen idegen és már a katolikusok sem használják. Viszont nem idézte Balog Zoltán református lelkésznek, a miniszterelnök egyházügyi főta­nácsadójának bevezetőjét, aki az állam és egyház kapcsolatát - Jézus Krisztus és a világ kapcsolatához hasonlóan - mint össze nem elegyíthető és szét nem választható dolgokként jellemezte. Orbán Viktor miniszterelnök beszédének három legfontosabb gondolata sem sze­repelt a cikkben, miszerint a magasabb műszaki és technikai színvonalhoz magasabb erkölcsi értékekkel bíró emberek is kellenek és ezt az egyházak nélkül nem lehet el­érni, ezért három területen kívánnak az egyházaknak segíteni: 1. A vidék megtartó erejének növelésére a kistelepülések lelkészeit, és rajtuk keresztül az egyházközsé­geket anyagilag támogatni kívánják. 2. Felismerve az egyházi nyugdíjintézetek áldat­lan helyzetét, át kívánják venni a lelkészek nyugellátását. 3. Be kívánják vezetni a választható, de kötelező hittan- ill. etika-oktatást az általános és középiskolákban, méghozzá védett időben és nem a régi világnézet tantárgyat oktató tanárokkal. (Ezen a ponton nagy taps szakította meg a beszédét.) Ezektől és sok minden mástól, amit a négyórás fórumon Glattfelder Béla állam­titkár a Széchenyi Terv és az egyházi vidékfejlesztés, Rockenbauer Zoltán miniszter pedig az egyházak és a magyar kultúra témakörében elmondott, illetve az egyházak vezetőinek és számos lelkészének a gondokat őszintén feltáró (mert a fogadókészsé­get tapasztaló) felszólalásában elhangzott - lett valóban történelmi ez a konferencia. Természetesen mindent nem lehet visszaadni, ami ott elhangzott, de úgy érzem, ezzel a cikkel a lap szerkesztőjének is eleget tettem, amikor a fórum utáni fogadáson felkért, hogy írjam meg benyomásaimat az elhangzottakról. A megjelent cikk elolva­sása nagy ösztönzést jelentett ebben. írásommal az olvasók részletes, tárgyilagos és előítéletektől mentes tájékoztatását kívántam segíteni. Koháry Ferenc Egy héttel az Orbán Viktor kormányfő részvételével lezajlott - és lapunkban bő másfél oldalon ismertetett - Deák téri Millenniumi ünnepség után, A vidék lelke az egyház c. konferenciáról szóló tudósításnak, az esemény jelentőségéhez képest va­lóban szerényebb - bár kiemelt - helyet szenteltünk. Levélírónk figyelmét azonban bizonyára elkerülte tudósításunk utolsó mondata; „... a konferenciát valóban tör­ténelminek tekintve -, a témát a jövőben folyamatosan »életben tartjuk«. Ez annak ellenére változatlanul szándékunkban áll, hogy a konferencia megrendezéséről szerkesztőségünk csupán két nappal korábban, a Miniszterelnöki Hivatal útján értesült... Ami viszont az „ alsópapság ” ill. „ talaj menti papok "jelzőket illeti, ha ezek egy olyan konferencián hangzanak el, amelynek már a címe állítja, hogy „A vidék lel­ke az egyház”, akkor - véleményünk szerint - csak a humorérzéket teljességgel nél­külözők sérelmezhetik a püspöki „helytelenkedést". (Hozzászólását megköszönve, zárójeles megjegyzésként azért hadd osszam meg abbéli gyanúmat is, hogy akinek a „ talaj menti pap "-jelző derogál, annak valószínűleg derogál a kistelepüléseken végzendő, és e konferencián piedesztálra állított szolgálat is. Hál' Istennek azon­ban ilyen visszajelzést nem kaptunk.) T.P.K. i.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom