Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-07-08 / 28. szám
BoriA DÉNES FELVÉTELEI Ev angélikus ______ORSZÁGOS EV ANGÉLIKUS HETILAP 66. ÉVFOLYAM 28. SZÁM 2001. JÚLIUS 8. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 4. VASÁRNAP ÁRA: 65 Ft A TARTALOMBÓL Páros lelkésziktatás Kit viszel a Mennyországba? Születésnapi interjú dr. Hafenscher Károllyal Éretté nyilvánítva Évzáró a Teológián „Talaj menti papok” a Parlament felsőházi termében Többségükben „a vidék lelkigondozásában évszázadok óta legfőbb szerepet játszó egyházak”, kistelepüléseken szolgáló - római katolikus, református és evangélikus - lelkipásztorai töltötték meg június 28-án délután, a Parlament felsőházi termét. A vidék lelke az egyház elnevezésű konferenciára meghívottak tehát a címben leginkább érintett, úgynevezett alsópapságot képviselték, avagy - az egykor szintén „ezen a szinten szolgált” református püspök - Bölcskei Gusztáv szellemes kifejezésével élve; a „talaj menti papságot”. Ráadásul a kiválasztottak valóban reprezentálni voltak hivatottak szolgatársaikat, hiszen meghívásuk nem egyéni érdemüknek, hanem - az egyházaktól bekért listák alapján - számítógépes sorsolás eredményének volt betudható. Mintegy esztendővel az országgyűlési képviselőválasztások előtt, zseniális kampányfogásnak is vélelmezhető e szokatlan kormányzati gesztus, ám ezt a sebtében hangoztatott ellenzéki vádat aligha osztották a konferencia résztvevői, akik - a polgári kormány jelenvolt tagjai részéről - a legkevésbé sem üres gesztusokat, sokkal inkább a párbeszédre való törekvés őszinte igényét tapasztalhatták meg. (Tegyük hozzá, nem első alkalommal.) Ez pedig önmagában is olyan érték, amit pártállásra való tekintet nélkül értékelni lehet... Megnyitó beszédében Orbán Viktor miniszterelnök arra bátorított, hogy maguk az egyházak is fogalmazzák meg azon törekvéseiket, amelyek adott esetben az állammal újonnan kötendő megállapodásokban is realizálhatók. A közös gondolkodásra való felhívást lapunkban azáltal kívánjuk komolyan venni, hogy - a június 28-i konferenciát valóban történelminek tekintve -, a témát a jövőben folyamatosan „életben tartjuk”. TPK A szószéken; dr. Orbán Viktor. Előtte a padokban a vidék lelkipásztorai, mögötte (halról- jobbra) Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Balog Zoltán miniszterelnöki főtanácsadó, az egyház helyzetét elemző fórum szervezője (református lelkész). Bölcskei Gusztáv református- és D. Szebik Imre evangélikus elnök-püspök. Ez (volt) az a nap! A Zsoltárok szavaival hívogatott a Margitsziget atlétikai stadionjába egy lelkes keresztény csoport, hogy június 30-án „Hálaadó és dicsőítő nappal” segítsen feléleszteni azt a tüzet, amely egy évvel ezelőtt - a „Millenniumi felvonulás Jézusért” elnevezésű rendezvényen - tízezrek számára tette átélhető valósággá a Szentlélek erejét. Az ökumenikus összefogás idei tapasztalatairól. - lapunk következő számában... r Ujraszentelték a felújított szolnoki templomot Július l-jén, vasárnap du. 3 órakor ünnepi istentisztelet keretében D. Szebik Imre püspök újraszentelte a kívül-belül megújult szolnoki templomot. Az alapkövet 1932. március 29-én áldották meg, és még ugyanazon év október 30-án az új templomot szentelte fel a Tisza-menti egyházkerület akkori püspöke, Geduly Henrik. A torony és az épület egész külseje a wittenbergi vártemplom stílusjegyeit viseli. A kapu, amelynek hirdető- táblája ma - a gyülekezet istentiszteletei mellett - ökumenikus vesperásra és imaórára is hívogat, azt a nevezetes kaput idézi, amelyre 1517. október 3l-én Luther történelem formáló 95 tételét kifüggesztette. A templomba lépve, az oltár, a szószék, a padok és a csillárok szintén Luther templomára emlékeztetnek. A templomot betöltő 160 lelkes ünneplő gyülekezetben a város evangélikusságán kívül helyet foglaltak a Dél-Pest Megyei Egyházmegye gyülekezeteiből érkezett vendégek és a város református, katolikus és metodista gyülekezeteinek, valamint önkormányzatának képviselői mellett a tervező, Gerey Ernő műépítész leszármazottai is. A püspök igehirdetésének témáját a témplomi imaóráknak az ünnepi meghívón idézett jelmondata adta: „Az én házam az imádság háza ”. Az imádság soha nem értelmetlen időtöltés - hallhattuk -, mert Isten minden imádkozót meghallgat. Kéréseinket nem biztos, hogy rögtön teljesíti, néha másként teljesíti, mint ahogy várjuk, de nem szabad, hogy ez kedvünket szegje. Ha kitartóan imádkozunk, meg fogjuk tapasztalni, hogy Isten nem hagyta válasz nélkül kérésünket. Az istentiszteletet követő díszközgyűlésen előbb Békésy Gyöngyi presbiter ismertette a templom építésének - ma így mondhatnánk - sikertörténetét, hiszen a tervek elfogadása és a kész templom folszentelése között alig több mint fél év telt el. A háború alatt súlyosan megrongálódott és a háborút követő években egyre rosszabb állapotba került templom helyreállítása a felépítésnél sokkal több időt vett igénybe. A több szakaszban történt renoválásról dr Münich Béla felügyelő adott részletes tájékoztatást. Beszámolójában a köszönet szavai szólaltak meg a város, az Országos Egyház, a reut- lingeni és Ribiimäki-i testvérgyülekezetek lelkészei és adakozó tagjai felé éppúgy, mint a lipcsei Gusztáv Adolf Segélyegylet vezetői felé, akik Ernst Weiblen Reutlingen-ohmenhauseni lelkész közbenjárására kapcsolódtak be a közel 20 millió forintot felemésztő tatarozási munkák finanszírozásába. Köszönettel említette meg a gyülekezet tagjainak áldozat- készségét is, bár az általuk összegyűjtött 300 ezer forint adomány csak töredéke volt a hatalmas beruházás fedezetének. Az egyházkerület nevében D. Szebik Imre püspök, az egyházmegye nevében Koczor Tamás esperes, a város vezetése nevében Kovács Libór és Balla György alpolgármester, valamint Iváncsik Imre országgyűlési képviselő köszöntötte az ünneplő gyülekezetét, aki az Országház meglátogatására is invitálta a jelenlévőket. A városban havonta egyszer összejövetelt tartó ökumenikus lelkészkor nevében Hamar István református lelkész és Túrái János belvárosi plébános szólt. Mindketten annak jelentőségét hangsúlyozták, hogy a város templomai - köztük a megújult evangélikus templom is - gyakran adnak otthont ökumenikus alkalmaknak, kifejezve, hogy a városban élő keresztények nemcsak közös törekvéseikben támogatják egymást, hanem Isten igéjét együtt tudják hallgatni és az imádság közösségét is örömmel élik meg. Az együttlét a Tisza-parti Galéria étteremben ünnepi vacsorával ért véget. Véghelyi Antal Kossuth-emléktábla visszaállítása Szlovákiában Kossuth Lajost a felsőkemencei evangélikus templomban konfirmálták. 1904-ben a templomban emléktáblát helyeztek el. Az emléktáblát 1920-ban levették a templom faláról, de gondosan megőrizték. A szlovákiai Vysna Kamenica-nak (Felsőkemence) csak szlovák lakói vannak (Kossuth valószínűleg itt tanult meg szlovákul). A gyülekezet tagjai Ján Hruska lelkész úr vezetésével elhatározták, hogy visszahelyezik az emléktáblát, mégpedig a templom külső falára. A visszaállított emléktábla felavatása június 27-én volt. Az ünnepségen megjelent Mgr. Igor Misina, a Kelet-Szlokiai Evangélikus Egyház püspöke, Ing. Lubos Pastor, a kassai járás hivatalának elnöke, Köteles László, a Szlovák Parlament képviselője, a Csemadok országos alelnöke, valamint Varga György, hazánk kassai fö- konzulja. A Magyarországi Evangélikus Egyházat Donáth László országgyűlési képviselő és Bozorády Zoltán esperes, püspökhelyettes képviselte. Misina püspök avatóbeszédében elmondta, hogy Szlovákiában Kossuth személyét nem egyformán értékelik az emberek, de a közös történelmi múlt megbecsülése fontos, és a magyar nép történelmének nagy alakjától ma is sokat lehet tanulni. Kiemelte a püspök, hogy ez a nap a tolerancia győzelmének a napja. A püspök beszéde korrekt és szeretetteljes volt. A püspöki beszéd meghatározta az egész ünnepséget, erre a beszédre a köszöntőt mondók is visszautaltak, sorrendben Varga György fokonzul, Bozorády Zoltán püspök-helyettes, majd Köteles László parlamenti képviselő. A szomszéd község hagyományőrző énekesei szlovák és magyar nyelvű énekeikkel színesítették, gazdagították az ünnepséget. Az ünnepség után a gyülekezeti teremben gazdagon és ízlésesen megterített asztal várta a jelenlévőket, ahol baráti, testvéri beszélgetésben folytatódott az ünnepség. Ezúton is szeretnénk köszönetét mondani a Vysna Kamenica-i gyülekezetnek és lelkipásztorának, Ján HruSka lelkésztestvéremnek. Minsina püspök úr beszédére utalva, hálával és örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Kossuth-emléktábla visszaállítása Szlovákiában valóban a szlovák emberek toleranciájának győzelmét mutatja. így ünnepelhettünk együtt. Az ünnepség üzenet lehet a jövő számára, az egyházak testvéri kapcsolatának megélése és a nemzetek egymás iránti tiszteletadása, egymáshoz való közeledése tekintetében. Bozorády Zoltán „Az elégtételről legyen elég most annyi, hogy a legjobb elégtétel az, hogy az ember nem vétkezik többé, és felebarátjának minden jót megtesz, legyen az barát vagy ellenség. ” Luther Márton, A bűnbánat szentségéről (Kozma Évamária fordítása) *>1 » É i 4
