Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-06-04 / 23. szám
66. ÉVFOLYAM 23. SZÁM 2001. JÚNIUS 3. PÜNKÖSD ÜNNEPE ÁRA: 120 Ft-■■MHÉletújító Szentlélek ERIK nyílt Nyíregyházán Ha a templom beszélni tudna... Nemzetiségi oldal 12. BACH-HÉT a Deák téri templomban 2001. június 4-10-ig esténként 19 órai kezdettel Június 4. Csembalóest Jacques Ogg (Hollandia) Június 5. Hegedűest Ábrahám Márta (Luxemburg) Június 6. Orgonaest Miklósi András Június 7. C sembaló verseny ek Dobozy Borbála, Paulik László, Rácz Erzsébet. Draskóczi Eszter, Vályi Csilla, Sipos Csaba Június 8. „A fúga művészete" Keller vonósnégyes Június 9. Csembalóest Gustav Leonhardt (Hollandia) Június 10. Kantátaest Zádori Mária, Németh Judit. Marosvári Péter, Moldvay József, j Trajtler Gábor, Lutheránia Énekkar, Weiner-Száz Kamaraszimfónikusok Vezényel: Kamp Salamon A Bach-hetet a Deák téri Evangélikus Egyházközség és a Magyar Bach Társaság rendezi. A belépés díjtalan. DR. NAGY GYULA Pünkösd mai üzenete - 2001. Valljuk meg őszintén, Pünkösd ünnepének teljes értelmét, mai üzenetét sok keresztyén ember sem ismeri igazán. Mit is ünnepelünk mi, keresztyének Karácsony, Nagypéntek és Húsvét után ezen a negyedik nagy keresztyén ünnepen? Egy immár csaknem kétezer évvel ezelőtt történt eseményt, a földi egyház akkor Jeruzsálemben történt megszületését? Vagy ezzel együtt azt a világtörténelmi-üdvös- ségtörténeti csodálatos eseményt, amely azóta szüntelenül formálta és ma is újjáteremti emberek millióinak személyes életét, gyülekezeteink és egyházunk közösségeit, sőt az egész világkeresztyénség földi életét és jövőjét? Erre a kérdésre keresünk választ Isten igéjében a következők során. Pünkösd csodájának igazi, teljes megértéséhez azonban olvassuk el újra figyelmesen a bibliai történetet (Apostolok Cselekedetei 2-4 fejezet). 1. Pünkösd bibliai csodája legelőször is azt üzeni nekünk: Isten Fiának emberré létele, a betlehemi jászolbölcső, golgotái kereszthalála, húsvéti feltámadása és mennybemenetele után Isten Szentlelke]ön le, láthatatlanul, de valóságosan ebbe a mi bűntől-haláltól megrontott, meggyötört emberi világunkba. Az első Pünkösdkor először is „kiáradt” a magára maradt, megrettent tanítványokra és az őket körülvevő, sokféle népből, nyelvből és kultúrából való, hatalmas jeruzsálemi sokaságra. Pünkösd csodája azonban azóta is jelen van a világban. Az újjáteremtő Szentlélek Isten, a „Spiritus Creator”, az első Pünkösd óta jelen van és munkálkodik földi világunkban! A Szentlélek Isten pünkösdi eljövetelnek első mai csodája az, hogy hitet teremt bennünk, lelkűnkben. Visszatérít Istenhez, minden élet végső forrásához, akitől a bűnesetben, gonosz önzésünkben elszakadtunk. „Térjetek meg és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát!” (2,38). A Szentlélek Isten újjáteremtő lelki jelenlétének, munkálkodásának első ajándéka az Istenhez való megtérés mindent megrontó, bűnös önzésünkből, hitetlenségünkből. Ezt követi a pünkösdi történet szerint ezután az egymás és minden ember iránti, krisztusi szeretet és a halál félelmétől való megszabadulás ajándéka. A boldog öröm és reménység rövid földi életünk után a végső hazatérésre, Isten örökkévaló országába. Hit Istenben, mint az élet teljességének forrása és szilárd alapja a cselekvő, önzetlen szeretet egymás iránt és a reménység a halálon túl az örök életben - ezek a Szentlélek Isten lelkűnkben való jelenlétének, a Lélektől való újjászületésnek a mai csodái azóta is. a Krisztus-hívők életében. Hogy ez az új és boldog emberi élet nem pusztán valami „kegyes illúzió”, hanem reális valóság az ember személyes életében, ebben a mi embertelen, erkölcsi törvények nélküli, Istentől elszakadt és ezért boldogtalan mai világunkban, ez milliók és milliók személyes tapasztalata és bizonyossága ma is a Földön! 2. Pünkösd bibliai történetének a második mai üzenete az, hogy a Szentlélek Isten nemcsak a mi személyes életünkben munkálkodik és annak újjáteremtését végzi bennünk. Ezzel együtt egy új és egyedülálló emberi közösséget is teremt ebben a földi világban! Pünkösd a keresztyén gyülekezet és a földi egyház új emberi közösségének a megjelenése a tér és idő földi világában. Ez az új közösség az Istenhez visszatérő ember „lelki otthona”, az /Jm-aszentegyház a bűn és halál világában. A keresztyén élet ezért sohasem csupán „magánügy”, egyes emberek személyes hite és meggyőződése. Hanem Pünkösd óta egy olyan új közösség jelenléte ebben a világban, amely szüntelenül formálja, újjáteremti a többi emberi közösség, a családok, a társadalmak, a népek és az emberiség életét is. Hogyan jött létre és hogyan marad meg ez az „új közösség”, a gyülekezet és az egyház a mai világban? Pünkösd bibliai története világos feletetet ad erre a kérdésre. Nemcsak személyes új életünk, hanem a gyülekezet, az egyház új emberi közössége is elsősorban az igehirdetésből születik. Akkor Jeruzsálemben Péter apostol hatalmas igehirdetéséből, középpontjában Isten Lelke eljövetelének ígéretével és Jézus Krisztus, Isten Fia megváltó halálának és feltámadásának evangéliumával (2, 14- 36). Azóta és ma is ez az útja hozzánk a Szentlélek Isten láthatatlan, újjáteremtő munkálkodásának lelkűnkben. De az igehirdetéshez elválaszthatatlanul hozzátartozik Pünkösd bibliai története szerint a keresztség életre szóló ajándéka, az Úrvacsora közössége Krisztussal és egymással, az imádság, Isten dicsérete és közös hálaadásunk az istentisztelet gyülekezeti közösségében (2, 42-47 és 4, 32-35). Ezek a Szentlélek Isten újjáteremtő „kegyelmi eszközei" ma is földi világunkban! Ezért nem lehetséges nélkülük a gyülekezetből és az egyházból kiszakadni akaró „magánkeresztyénség”, a „magam módján” való keresztyén élet. Végül, személyes keresztyén életünk és gyülekezeteink, egyházaink élete mellett a Szentlélek Isten pünkösdi tüze, újjáteremtő ereje munkálkodik ma a világ keresztyénségében is. Világstatisztikák szerint ma már csaknem 2 milliárd ember vallja magát keresztyénnek a 6,2 milliárdra nőtt embervilágban. A keresztyénség ma messzemenően a legnagyobb világvallás a Földön. De ez a sok százmilliós keresztyénség a pünkösdi egység helyett már csaknem ezer év óta három nagy „történelmi egyházcsaládra” (Róma katolikus egyháza, a történelmi reformáció egyházai és a keleti ortodox keresztyén egyházak), nagyszámú újkori kisegyházra, spiritualista-karizmatikus mozgalmakra és egyoldalú, egyházellenes szekták sokaságára szétszakadva éli földi életét. A mögöttünk maradt évszázad, a 20. század legfontosabb egyháztörténeti eseményként azonban Pünkösd újabb csodáját hozta magával. A második keresztyén évezred az egyházszakadások sokaságával a földi egyházak egymás elleni küzdelmeit, az eretneküldözések, az inkvizíció és a Véres vallásháborúk sorát idézte elő. Az egymástól elzárkózó és egymás ellen küzdő földi egyházaknak azonban végül is fel kellett ismerniük: sokkal, de sokkal több az, ami egymással összeköt minket (a közös Szentírás, Szentháromság-hitünk, Jézus Krisztus, egyetlen Urunk és Megváltónk, hitünk közös alapigazságai az egyetemes, ősi hitvallásokban), mint ami megkülönböztet és elválaszt egymástól egyházi tradícióinkban, teológiánkban, szervezetünkben és keresztyén életfolytatásunkban. A 20. század egyházai ezért - Krisztus Urunk főpapi imádsága és végső akarata szerint („... hogy mindnyájan egyek legyenek”, János ev. 17,21) - újra elindultak az egymással való közösség, összetartozás útjára az ökumenikus világmozgalomban. Ennek az „új pünkösdi csodának” a legfontosabb állomásait a mögöttünk levő évszázadban jól ismerjük. Földi egyházak új, közös világszervezetei, regionális, országos és helyi ökumenikus tanácsai és új „egyházközösségek” alakultak meg világszerte. Ezt az „új pünkösdi csodát” élhettem át magam is kilenc hosszú éven keresztül, megrendítően és felejthetetlenül az öt világrészben. A világháborúk és diktatúrák által, „vasfüggönyökkel” különösen is szétszaggatott Európában. A volt Szovjetunió és Kína üldözött egyházaiban és gyülekezeteiben. A Szentföldön, India ősi és új egyházainak „fény-keresztyénsé- gében”, Ázsia, Afrika, a két Amerika és a távoli Ausztrália és Pápua-föld sokszor a mi európai keresztyénsé- günknél is mélyebb, elevenebb egyházaiban és gyülekezeteiben. De ugyanezt az „új pünkösdi csodát”, annak megújító és egyesítő erejét élhetik át ma már a keresztyének milliói is sokféle formában, helyi gyülekezeteikben és egyházaik között. Az ökumenizmusnak ez az új pünkösdi történése - hitünk és szeretetünk emberi gyarlóságai miatt - természetesen nem egyszerű és nem rövid ideig tartó folyamat. Sok kudarc, akadály és visszaesés kíséri még a jövőben is. De reménységünk igazi alapja az, hogy benne láthatatlanul Isten Szentleikének megújító és egyesítő ereje munkálkodik. És olyan új egységet teremt majd közöttünk, amelyben egyik egyház sem helyezi magát „egyedül igaz egyházként” a többi egyház fölé. Hanem „Krisztus testének” tagjaiként, testvérekként fogadják el egymást, a maguk saját kincseivel és küldetésével a világkeresztyénség nagy egészében. * * * Személyes keresztyén életünknek hitben, szeretetben és a halál utáni örök élet reménységében való naponkénti megújulása, gyülekezeteinknek és egyházunknak az Isten igéjében, a keresztség és Úrvacsora kegyelmi eszközeiben való szüntelen megújulási lehetősége, a szétszakadt és megosztott világkeresztyénség elindulása az egység és összetartozás útján - ezek a Szentlélek Isten pünkösdi csodái és üzenete hozzánk ezen az ünnepen. És reménységgel való elindulásunk végső alapja is 2001-ben, a harmadik keresztyén évezred kezdetén. Ezért imádkozhatjuk és énekelhetjük ma reménységgel együtt Pünkösd régi, ezeréves latin himnuszát: „Veni Creator Spiritus!” Jövel, Teremtő Szentlélek! És reformátorunk erre épülő, hatalmas pünkösdi énekét: „Jövel, Szentlélek Úristen, töltsd be szíveinket bőven mennyei ajándékoddal!” „Istent és az Ő Igéjét csak az értheti meg, akinek a Szentiélektől közvetlenül megadatik Senki sem lehet azonban a Szentlélek birtokosa, csak tapasztalat, keresés és egyéni megtapasztalás útján. A megtapasztalás a Szentlélek iskolája, amelyben tanít, ezen kívül csak üres szavakat és fecsegést tanulhatnak " Luther Márton, Magnificat (Takács János fordítása) f 4- '»
