Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-05-20 / 21. szám
Bottá Dénes felvétele Ev angélikus 66. ÉVFOLYAM 21. SZÁM 2001. MÁJUS 20. HÚSVÉT ÜNNEPE UTÁN 5. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet ARA: 65 Ft A TARTALOMBÓL Fundamentum Korai-e a konfirmáció? 50 éve alakult meg az ÁVH A „megszokott” ének Dr. Márkus Mihály püspök, a MEÖT elnöke elhelyezi az Ökumenikus Központ és Egyetemi Lelkészség alapkövét. SZILÁRD ALAPRA ÉPÍTENEK Az evangélikus és református egyház csaknem valamennyi püspöke, valamint a metodista szuperintendens is részt vett azon a május 11-i ünnepségen, melynek során a lágymányosi egyetemvárosban letétetett az Ökumenikus Központ és Egyetemi Lelkészség alapköve. A két vezető protestáns egyház és a MEÖSZ 1999-ben határozott a közös vállalkozásról, köszönhetően annak, hogy az 1996. évre tervezett Budapesti Világkiállítás Programirodája földhasználati jogot ajánlott fel a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának, istentiszteleti helyiségek és kiállítási pavilon létesítésére. Hasonló lehetőséget kapott az Apostoli Szentszék, illetőleg a Magyar Katolikus Egyház is, amely a számára biztosított telken időközben fel is építette a Magyar Szentek Templomát. A magyar állam képviseletében eljáró Kincstári Vagyonigazgatósággal két éve kötött megállapodás alapján, most ennek szomszédságában épülhet fel 5128 m'-es telken az Ökumenikus Központ, amelyben egy 150 fos kápolna, 40 fős imaterem, többfunkciós előadóterem, a református és az evangélikus egyház egyetemi lelkészségeinek több helyisége, valamint az Ökumenikus Tanács irodája kap helyet. A Magyar Tudósok kőrútján épülő komplexumot Benczúr László Ybl-díjas építész, az Északi Evangélikus Egyház- kerület felügyelője tervezte, azzal a reménységgel, hogy a létesítmény elősegíti majd a mintegy 62 ezer budapesti egyetemi hallgató körében végzendő protestáns lelkigondozást, alkalmas lesz hazai és nemzetközi egyházi rendezvények megtartására, továbbá hozzájárul a különböző egyházak közötti együttműködés erősítéséhez. Egyebek mellett a fenti információk is bennefoglaltatnak az Ökumenikus Központ múlt pénteken „bebetonozott” alapkő-okiratában, amit evangélikus részről D. Szebik Imre, református részről dr. Bölcskei Gusztáv, a MEÖSZ részéről pedig dr. Márkus Mihály püspök látott el kézjegyével. De bennfoglaltatik az a reménység is, amelyről az alapkőletétel ünnepségén rövid igehirdetésekben tettek hitet az egyházak elöljárói. Az okirat utolsó mondata így szól: „Isten segítségében és áldásában bízva tesszük le az alapkövet, hogy ez az épület az evangélium hirdetésének. Isten dicsőítésének és szolgálatának háza legyen." Végül pedig a Kol 3,17 verse zárja a dokumentumot: „Amit pedig szóltok vagy cselekszetek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala." Szilárd alapra építenek tehát az Ökumenikus Központ építtetői, arra a fundamentumra, amelyre - hasonló összefüggésben is - emlékeztet jelen lapszámunk több írása... A Petőfi híd budai hídfőjénél létrehozandó központ várhatóan 2002. március 31-én nyitja meg kapuit, de a munkálatok előrehaladtával természetesen időről-időre tájékoztatjuk majd az Evangélikus Élet olvasóit eme új protestáns spirituális központ építésének fázisairól. TPK „Madárszámyon érkezett Sopronba a tavasz”, Rendhagyó tudósítás a „mi utcánkból” Schéner Mihályt, a Kossuth-díjas evangélikus festőművészt, a „reneszánsz embert” idéztem tudósításom címében. Hazánk egyik leghíresebb expresszionista képzőművésze az elmúlt hétvégén ezzel a mondattal, és egy rögtönzött rajzával szignálta a teljesen felújított, híres Hajnóczy-házban újonnan megnyílt soproni galéria vendégkönyvét, a város evangélikus utcájában, a Templom utcában, - „a mi utcánkban”. A kétnapos ház- és kiállításmegnyitó ünnepélyes esti orgonakoncerttel kezdődött pénteken az evangélikus templomban, amelyen Róth Márton egyházzenész Boelmann, Bach és Alain darabokkal örvendeztette meg a művészekből és érdeklődőkből álló hallgatóságot. Zügn Tamás vezető lelkész bevezető gondolataiból idézek: „A művészet jegyében találkozunk ma itt, a „mi utcánkban ”. Találkozik a képzőművészet a zenével. ...A művészek próféták, akik megfogalmazzák a kimondhatatlant: először is felfedik az igazságot, másodszor megtanítják az embereket kultúráltan élni, és végül a lélek isteni ajándékait osztogatják. ” Schéner Mihály a koncert után így vallott nekem a templomkapuban:- Amíg az orgonamuzsika szólt, színeket láttam. Én, az alföldi, medgyes- egyházi parasztgyerek, a Békéscsabán érettségizett magyar-német-szlovák azt a kozmikusságot tapasztalom meg a művészetben, amit a „petöfis " pusztán is. Szertenézek, és látom, ahogy az ég találkozik a földdel, mintha szerelmes lenne bele. A koncertet követően az ugyancsak Templom utcai Pinceszínház adott otthont a rendezvénynek, ahol a kis színtársulat Villon- és Schéner-estet adott. Szombaton, a középiskolai ballagások napján 11,00-kor folytatódott az ünnepélysorozat, a teljesen felújított, és modem művészetek „templomává” formált Templom utcai Hajnóczy-házban. A kiállítást D. dr. Harmati Béla püspök nyitotta meg, beszédében az alábbi négy tézist hangsúlyozva: Meg kell tanulnunk újra a magyar felsőfokot alkalmazni! - Mivel, amit itt látunk, az - az európainál semmivel sem alábbvaló - magyar művészet csúcsa. A Hajnóczy- ház egy „ékszerdoboz” és benne a Schéner-képek emelik az ember lelkét, a várost és az országot. (Folytatás a 3. oldalon.) Bizalom, türelem, alázat Ülést tartott az Országos Presbitérium V allomással kezdeném a tájékoztatást az Országos Presbitérium üléséről. Törvényeink szerint az elnök-püspök és az országos felügyelő felváltva vezetik az üléseket. Most a püspökön volt a sor, így nekem jutott volna az ülést hagyományosan megkezdő imádság és igeolvasás szolgálata. Kiderült azonban, hogy az ülést előkészítő Országos Iroda javaslatára ebben is új korszak nyílik, rövid áhítattal kezdődik az együttlét. Ehhez ifj. Hafenscher Károly irodaigazgató szép, alkalmi liturgiát is összeállított, nekem pedig az igeszolgálat jutott. Az ülésre - ez is újítás - a Budahegyvidéki Gyülekezet nemrég avatott gyönyörű központjában került sor, váratlan ajándékként az áhítatra a templomban. Felemelő érzés volt a csodálatos térben Jeremiás próféta - őt hívtam meg áhítatunkra (20. fejezet 7-9. vers) - tusakodása alapján szólni. Ez az a szakasz, amelyben a próféta perlekedik az Istennel, aki rávette őt a szolgálatra, de igaz beszédei, kemény szavai miatt gúny éri, céltáblává vált, menekülne, hallgatna, de perzselő tűz van a szívében, csontjaiba rekesztett a prófétai sors. Isten foglya Jeremiás, nem szabadulhat, sorsa a mi számunkra is azt üzente, hogy nemcsak a gyülekezeti élet szép, emlékezetes pillanataiban, hanem a súlyos, népszerűtlen prófétai mondanivaló tolmácsolásában is vállalnunk kell az Istenhez való tartozást, szólni kell a hazugság, az erőszak, a bűn ellen. Sokszor igen hosszú pórázra enged az Isten, de mindig bekövetkezik a nehéz pillanat, az igazság vállalása az Ő szolgálatában. És bár az Isten foglyának lenni olyan sors, melyben nyitva a börtönajtó, mégsincs menekvés, mert csontjainkba rekesztett a küldetés, perzselő tűz a szívünkben. Krisztus áldozata nem feloldja, elmélyíti mindezt, hiszen Ő mondta, aki életét áldozza értem, megnyeri azt. A Presbitérium ülésén igen fajsúlyos volt a napirend. Az egyházi törvények pontosan meghatározzák a testületek kompetenciáját és ebben igen jelentősek az Országos Presbitérium feladatai. Ezúttal két nagy csomag került tárgyalásra, elfogadásra. Az egyik az evangélikus középfokú közoktatási intézmények - gimnáziumok, szakközépiskolák, kollégiumok - pedagógiai programjai és az igazgatótanácsok ügyrendje, azaz az oktatási-nevelési szféra témái. Sokszor hangsúlyozzuk, hogy tanulási folyamat részesei vagyunk. Nyilvánvaló, hogy az országos testület tagjai nem tanulmányozhatják részletesen a hatalmas anyagot. Csak úgy volt megoldható, hogy a jóváhagyás mégse váljon formálissá, hogy az Országos Iroda Oktatási Osztálya előterjesztést készített, ami kiemelte a döntéshez szükséges főbb pontokat. Egyben az Oktatási Osztály előkészítő, ellenőrző munkája is szakmai garancia a jó döntésre. Alapvető egysége ellenére sokszínű az iskolarendszerünk. És ez a sokszínűség érvényesül a programokban, melyek középtávon meghatározzák iskolánk jövendő munkáját, versenyképességét a közoktatásban. Az Országos Presbitérium jóváhagyta a programokat és további két fontos határozatot hozott. Köszönetét és elismerését fejezte ki az iskolák igazgatóinak és a programok készítését jelentős többletmunkával elvégző pedagógusoknak, és ugyanezt nyilvánította ki az Oktatási Osztály vezetője és munkatársai felé, akik szerény létszámmal állnak helyt a növekvő feladatok közepette. Az igazgatótanácsok ügyrendjét is elfogadta a testület azzal a módosítással, hogy az egyházi törvények értelmében valamennyi igazgatótanács akkor határozatképes, ha legalább a tagok ötven százaléka plusz egy fő jelen van. A másik nagy csomagot a gazdasági napirend jelentette. A Presbitérium elfogadta az Országos Egyház - benne az egyházkerületek - 2000. évi zárszámadását és a 2001. évi költségvetést. Ugyancsak elfogadta az oktatási intézmények, a szeretetotthonok és egyéb intézmények, valamint az egyházmegyék zárszámadását és költség- vetését. Bár, mint az ülésen is elhangzott, természetesen korábban is az országos testület elé került a költségvetés és a zárszámadás, mégis nagy elismerés illeti az Országos Iroda gazdasági részlegét, amely létszámbővítés nélkül áll helyt a jelentősen megnövekedett feladatok között. Ami pedig új, a Presbitérium döntése után minden jelentés az Evangélikus Közlönyben is nyilvánosságot kap, mindenki számára hozzáférhető lesz, ami a mindig kényes gazdasági-pénzügyi kérdések terén jelentősén hozzájárulhat az egyházi életben a bizalom erősödéséhez. Elvi döntésben elfogadta a testület a Gazdasági Bizottság javaslata nyomán született elnökségi előterjesztést a Balatonszárszói Üdülő rekonstrukciójáról. Ez a következő év egyik nagy feladata, aminek megvalósítása lehetőséget nyújt elsősorban a lelkész és nem-lelkész egyházi munkatársak (utóbbi csoportban kitüntetetten a pedagógusok) pihenésére, rekreációjára. T ovábbi fontos, köztük történelmi léptékűnek is nevezhető határozatok születtek. Ilyen a hosszas előkészítés után megszületett döntés a korábbi kőszegi és miskolci iskolák újraindításáról. Pontosabban az előkészítés fő kérdése éppen az volt, hogy nem az egykori iskolák indulnak újra, hanem az épületekben jelenleg működőket vesszük át a 2001/2002-es tanévtől. így Kőszegen a mezőgazdasági szakközép- iskolát, miáltal új színnel bővül iskolarendszerünk, míg Miskolcon a Kossuth Lajos Gimnáziumot, mintegy egyházi centrumot létesítve ebben a régióban. A Presbitérium a területileg illetékes püspökök előterjesztésére megszavazta, hogy egy-egy éves megbízással oldja meg a következő tanévre a két iskola vezetésének kérdését, míg a további időszakról pályázati úton dönt. Kőszegen a jelenlegi igazgató, Horváth Attila kap megbízást, míg Miskolcon a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium korábbi igazgatóhelyettese, Fellegvári Zoltán látja el a fontos posztot. Pályázata alapján a Presbitérium további hat évre nevezte ki a Budapesti Evangélikus Kollégiumok igazgatónőjévé Gaál Jánosnét. Az orosházi augusztusi országos találkozóra meghívást kapnak a határon túli magyar evangélikus gyülekezetek képviselői, azzal a reménységgel, hogy rendszeressé, szervezetté válhatnak a hazai és a határon túli magyar evangélikusság kapcsolatai. (Folytatás a 3. oldalon.) f \ * L \