Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)
2000-07-30 / 31. szám
Evangélikus Élet 2000. JÚLIUS 30. 5. oldal Hittantábor Nagymányokon Messiaen-hangverseny a IX. Protestáns Posztgraduális Tanfolyam keretében Mózes története elevenedett meg a tanév végét követő héten egy mecseki turistaházban a Nagymányok feletti erdőben. Nagymányok-Váralj a-Máza szomszédos evangélikus gyülekezeteinek 8-12 éves gyerekei játszották el - élték át a bibliai történetet: a zsidók csodálatos kivonulását az egyiptomi rabságból. Napról-napra váltott szereposztásban kinek-kinek alkalma nyílt kipróbálni a rabságban sínylődő zsidók életét, valamint az egyiptomiak jólétét. A szolgaságjegyei mutatkoztak a kényszerű vízhordásban (meg kell jegyeznünk, hogy a tábor kissé nomád körülményei ehhez teljesen életszerű feltételeket biztosítottak), konyhaszolgálatban, takarításban. Egyéb szolgai besorolást jelentett, hogy ebédosztásnál a sor végére kellett állni. Az uralkodó egyiptomiak gyönyörű jelmezekben és arcfestésben „pompáztak” és élvezték kényelmüket. Igaz, nem sokáig, mert hamarosan fordult a kocka és elkövetkeztek a rettenetes csapások: papírhaj fogatott békák, legyek, sáskák özöne. A kézműves-foglalkozások a történethez (és amennyire lehet történetiségéhez) igazodtak: egyiptomi tárgyak agyagozása, gyékényfonás, nemezelés, ékszerkészítés (csodálatos karkötők és tésztanyakláncok készültek) folyt, melyet, mint mindig, Hadikfalvi Istvánná, Elza néni mutatott hozzáértéssel. Az esti színielőadások saját készítésű jelmezekben zajlottak, kicsinek és nagynak egyaránt jutott szerep és mindenki teljes átéléssel adta elő, amit aznap magába szívott. Ehhez segítségünkre volt az „Egyiptom Hercege” című rajzfilm, melyet közkívánatra kétszer is vetítettünk, valamint az ehhez kapcsolódó feladat: hasonlítsák össze a rajzfilmet a bibliai szöveggel. A felbuzdult társaság a felnőttek minden várakozását felülmúlta: 73 apróbb és nagyobb különbséget talált. Az esti előadásokon narrátori szerephez jutott a lelkésznő, és időnként megküzdött ezzel a feladattal, mivel a cselekmény bibliai mederben tartása a teljes átélés következtében hol az egyik, hol a másik parton „áradt túl”. A siker azonban egyszer se maradt el: a produkciót az este odalátogató szülők hatalmas tapssal jutalmazták. Egyetlen hét ehhez a hatalmas, színes, sokrétű de nagyon hálás tanulságokkal teli témához természetesen rövidnek bizonyult, de csordultig volt élménnyel. A súlyponti témán túl persze volt azért erdei túra, táncház zsidó körtáncokkal, daltanulás, áhítat, „Veszély- és bátorságpróba” is, elemlámpával a sötét erdei ösvényen. Ez utóbbiért emlékérmet kapott még a kicsit reszketőbb gyermek is, aki végigjárta a sötétséget. A nagy hőség okán a Mózes-film mellett közösen megtekintettük még Néri Szent Fülöp rosszcsont római utcagyerekeinek történetét is a „Legyetek jók, ha tudtok” című filmben. Utolsó este a tábortűznél egybehangzó volt a személyes értékelést követő, szavakban is kifejezett vágy: jövőre ugyanígy együtt... Végül köszönetét mondunk mindenkinek, aki adományokkal és segítőkészséggel támogatta a gyermekek táborozását. Drüszler Mária A IX. Protestáns Posztgraduális Tanfolyam tudományos teológiai előadásait június 27-én este különleges hangverseny egészítette ki a zuglói templomban. A konferencián aktuális témakör, az eszkatológia került különböző szakterületek megvilágításába. Ehhez kapcsolódott a kamarazenei koncert, melyen O. Messiaen: Quatuor pour la Fin du Temps (Kvartett az idők végezetére) című műve szólalt meg. Olivier Messiaen (1908-1992) a 20. század zenéjének egyik legmeghatározóbb mestere. Zenei nyelvezetét a párizsi Conservatoire-on végzett tanulmányai mellett a hindu és görög ritmusvilág és talán ennél is erősebben a természet zenéje határozta meg. Módszeresen tanulmányozta és jegyezte fel a madarak énekét, majd beépítette műveibe. A kvartett különleges körülmények között keletkezett: 1941-ben a görlitzi hadifogolytáborban írta a szerző. Itt került sor a bemutatóra is Messiaen zongorajátékával. A mű így a 20. század egyik legmélyebb pillanatában, a II. világháború idején a teremtett világ történetének beteljesedésére irányítja a figyelmet. Azóta minden előadás alkalmával a világ bármely pontján, koncertteremben vagy templomban ennek a célnak a szolgálatában áll. A mű nyolc tételből álló meditációsorozat, melyben a Jelenések könyvében leírt látomások Messiaen sajátos zenei nyelvezetének formájában elevenednek meg. Az egyes tételek szuggesztív módon, szinte képszerűen jelenítik meg a víziókat. A szerző különös meggyőző erővel ábrázolja a második tétel kontrasztjait (szöveg nélküli dallam az angyalnak, aki az idő végezetét jelenti be) és a hatodik tételben unisonoban megjelenített képet (a düh tánca a hét harsonára). A hangszerhasználat sajátos, újszerű formáira csodálkozhattunk rá a harmadik tétel klarinét-szólójában (a madarak szakadéka) és a zongora által kísért cselló, illetve hegedű időtlen dallamaiban az ötödik és nyolcadik tételben (Jézus örökkévalóságának dicsérete, és Jézus halhatatlanságának dicsérete) Az est közreműködői Mérey Anna - hegedű, Horn András - klarinét, Vályi Csilla - gordonka. Hegedűs Gönczy Katalin - zongora, a szó legnemesebb értelmében vett virtuóz hangszertudással és muzikalitással, gondosan összeérlelt együttmuzsikálással adták elő a müvet, bizonyságát adva, hogy mennyire elkötelezett tolmácsai Messiaen muzsikájának. A hangverseny után, mely a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával jöhetett létre, lehetőség adódott az előadók és hallgatók kötetlen beszélgetésére is. F. G. A költő háza a festőnő szemével Az első keresztény sátor a Szigeten Nézz be Te is hozzánk! Van, amikor jól érzed magad a Szigeten... Ilyenkor olyan jó érzés, hogy fiatal vagy! Szuper volt a hangulat a Nagyszínpadról, és a nagy tömeg ellenére még a barátaidra is rábukkantál. Itt valahogy sokkal könnyebb szóba elegyedni bárkivel, hiszen megint új embereket ismertél meg, és könnyen megtaláltátok a közös hangot. Egész évben arra vártál, hogy 1 hétig csak bulizz itt a Szigeten, és ilyekor legszívesebben azt kívánnád: bárcsak sose érne véget! És van, amikor elbizonytalanodsz... Amikor a hangos zene már nem tudja elnyomni a fejedben zakatoló kérdéseket. Már nyomaszt a ruhádra és bőrödre tapadt kosz és por, de úgy érzed a lelked az, amely megtisztulásra vár. És még csendre, valami meg- foghatatlanra, többre... amit talán már régóta nem találsz. Üresség tátong benned és már nem dob fel az emberekből áradó felhőtlen jókedv, az hogy ezernyi lehetőséged van a szórakozásra, ismerkedésre, búfelejtésre. Ilyenkor térj be a mi „keresztény sátrunkba”. Mert itt mindig találsz valakit, aki szívesen beszélget veled, akinek van ideje meghallgatni. Kukkants be hozzánk, hátha a koncertek közti szünetekben mi is tudunk valamit adni neked! Nézd meg mi az a Láthatatlan Színház és a Horizont Feszegetés! Próbáld meg lerajzolni a napi témánkat, és utána beszélgess velünk róla! Keress meg minket, mert sok érdekes programmal készültünk! Hozd barátaidat, ismerőseidet is! Katolikus, református és evangélikus papok, teológusok és ifjúsági tagok várnak titeket nagy szeretettel. De az is lehet, hogy nem szereted a Szigethez hasonló rendezvényeket. Akkor kérünk, ajánlj minket azoknak a barátaidnak, akik oda készülnek! És kérünk, hordozz minket imádságaidban, mert meg tudjuk mutatni egyházunk fiatalos, újszerű oldalát, tartalmat tudunk vinni sok fiatal életébe. Hogy aki még céltalan és keresi az utat, az Jézus Krisztusban megtalálja azt. Talán éppen augusztusban a „PEPSI FES- TIVAL”-on. Szántó Enikő, elsőéves teológus Szeretnél valakivel beszélgetni? Csendre, nyugalomra vágysz? PEPSÍ SZIGET 2000 KERESZTÉNY SÁTOR AUGUSZTUS 2-9.- Filmvetítések- Beszélgetések- Teaház Koncertek- Horizont feszegetés- Liturgiái kukucskáló- Előadások- Láthatatlan színház Reményik Sándor (1890-1941), az erdélyi költőre mindig lehet emlékezni. Iskolás korban tanult versei (amikor még verseket is tanultunk) végigkísérik az embert élete útján. Útmutatójeleket adott olvasójának, igaz le is irta: „ ...csak jelek. Jelek, jelek, Ember embernek adhat egyebet? S a jelek mögött egy egész világ van, Mindentől elrekesztve, önmagában. ” Ilyen jelet kaptam én is a közelmúltban: emlékeztetőt a költőre, Reményik Sándorra s a városra, melyben otthon voltak mindketten: Botár Edit festménye a kolozsvári Reményik-villáról. Tavaly ősszel a budapesti Vármegye Galériában rendezett csodálatos szép kiállításán ígérete meg a művésznő, hogy megfesti a költő házát és megküldi nékem. A fmomvonalú akvarell munka fotója is visszaad valamit abból a környezetből, légkörből, amelyben a költő utánozhatatlan, bensőséges szép sorai születtek, amíg el nem jöttek a Végvári versek, majd a szomorúbb sorok: „Ne szóljatok, és ne mozduljatok, - Egy pillantás, egy sóhajtás elég: És lehullanak az utolió álmok, És meghalnak az utolsó mesék... " Botár Edit festőművésznő emlékezetes kiállítása és a kiállítással egyidejűleg megjelent KOLOZSVÁR című albumának 101 festménye részben idézi azokat a házakat, templomokat, utcákat, öreg fákat és napsütötte tereket, melyek a kölMűsorajánló Közszolgálati televíziók műsoraiból augusztus 2. szerda 16.30 Útmutató (Miben vagy más? Baptista ifjúsági nagytábor Bükkszéken.) augusztus 4. péntek 14.55 A fejlődés ellen nincs gyógymód (Beszámoló a magyar informatikusok második világtalálkozójáról.) augusztus 6. vasárnap 11.35 A Szent István Társulat (A társulatot 1848-ban alapították. Ez a legrégebbi könyvkiadó intézmény/Magyarországon, illetve a Kárpát medencében.) augusztus 3. csütörtök 20.00 Hon-lap (Krónikás ének 2000-ből. A restaurátori munka fontosságáról és a restaurátorképzésse! foglalkozik a film.) augusztus 6. vasárnap 7.50 Örömhír (Az Evangélikus Egyház műsora. A július 30-i adás ismétlésé.) augusztus 6. vasárnap 15.00 Szentföldi szent helyek üzenete (Mária Názárete és Jemzsáleme.) r,,, $ fii augusztus 1. kedd 13.00 Millenniumi krónika (A film készítői Kecskemétre látogattak, hogy beszámoljanak a „Magyarság öröme" című gyermektalálkozóról.) augusztus 4. péntek 19.00 Magyar világ - Mezőségi szórványmisszió (Az erdélyi Mezőségben papnak lenni mindig is többet jelentett egy átlagos lelkészi szolgálatnál. A film három fiatal lelkész munkáját mutatja be.) augusztus 6. vasárnap 12.25 Szegletkő (A műsor bemutatja a „Szélrózsa” evangélikus ifjúsági találkozó legemlékezetesebb pillanatait és megszólaltat számos résztvevőt.) tő soraiban is felvillannak és amelyek „jelek” nekünk s az utánunk következő generációknak tájakról, emberekről, nemzedékek mindennapjairól, történelméről.- Már diákkoromban kezdtem rajzolni, festeni a város utcáit, templomait... s ezt a mai napig nem fejeztem be - mondta a művésznő. Egy lírai hangulatú emléket szeretnék átadni arról a Kolozsvárról, ahol sokan éltek, dolgoztak, tanultak vagy csak éppen átutazóban megcsodálták a főtéri Szent Mihály templomot és mellette Mátyás király monumentális szobrát... Vagy éppen a szerény klasszicista stílusban - Winkler György tervei szerint, 1816-1829 között épült evangélikus templomban hallotta megszólalni az orgonát... ott szemben a Hintz patikával. Hogyan is írta a templom centenáriumán Reményik Sándor a „Kövek zsoltára ’’ című versében? „Elhalkult, és elhalt az orgona... De új nesz kél most a templomkövekből. Nem halljátok? Itt körül a falakban Dobognak a beépített kövek, Külön dobban meg minden kicsi kő, És mégis, mégis egy ütemre vernek... " Csaknem valamennyi festményhez lehetne találni egy-egy költői sort, gondolatot. Csodálatos a művészi album és jól esik hozzá a költő köteteit lapozni. Vajon nagyon merész vágy egyszer a kettőt összeválogatni, „egyként” kiadni, átadni az irodalom és a művészet barátainak? Sebeiken Pálma A Megfeszített Koltay Gábor a Margitszigeti Színpad millenniumi bemutatójáról A Szabad Tér Színház Nyári Fesztiváljának ünnepi eseménye lesz A Megfeszített című új magyar rockopera millenniumi ősbemutatója a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, augusztus 4-én és 5-én, este 8 órai kezdettel. A színpadi mű Nyíró ydnvc/ bibliai ihletésű filmdrámájának alapötletéből készült. A nagyszabású előadás rendezője, Koltay Gábor, a következőket nyilatkozta lapunknak a bemutató előkészületeiről. Nyíró József, a két világháború között alkotó író 1948-ban spanyolországi emigrációjában, írta a Jézus szenvedéstörténetéről szóló drámáját. Amikor elolvastam, s hozzágondoltam a megírás körülményeinek „ magyar sorstörténetét ”, úgy éreztem: A Megfeszített úgy is, mint felfedezésre méltó mű, kiválóan alkalmas arra, hogy egy hatásos színpadi előadás keretében a kereszténység születésének 2000. évfordulójára, s a keresztény magyar állam létrejöttének 1000 éves jubileumára is emlékezzünk. Ekkortájt került a kezembe Tóth Sándor költő barátom verses színpadi műve, amely a hit és a szeretet megtartó erejének szép látomásosságával sokat segített a színpadi. változat elkészítésében. Ezt a munkát, csakúgy mint a rockopera zenéjének komponálását öcsém, Koltay Gergely készítette a Kormorán együttessel egyetemben. A darab főszerepeiben kitűnő, népszerű művészeket láthat majd a közönség: a Mestert Varga Miklós, az Árulót Vikidál Gyula, a bűnbánó asszonyt Varga Klára, a Főpapot Gesztesi Károly alakítják, míg a tanítványok szerepeit többek között Deák Bili Gyula, Nagy Feró, Forgács Péter és Makrai Pál játsszák. A produkció nagy nyereségének tartom a Juronics Tamás vezette, immár Európa-szerte elismert Szegedi Kortárs Balett közreműködését. Őszintén remélem, hogy olyan fölemelő, közös ünnep részesei leszünk A Megfeszített margitszigeti előadásain, amely Krisztus születésének 2000. évfordulóján méltó módon emlékezik a múltra és jelöli ki a közösen végigjárandó üdvözítő utat. 1
