Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)
2000-03-26 / 13. szám
Evangélikus ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet 65. ÉVFOLYAM 13. SZÁM 2000. MÁRCIUS 26. BÖJT 3. VASÁRNAPJA „Ez a színtiszta evangélium hirdetése és hallgatása: meglátni Keresztelő János ujját, mellyel Isten bárányára mutat. ” Luther ÁRA: 48 Ft A TARTALOMBÓL Egyházkerületi felügyelő jelöltek Levél Indiából Bach műveltségi verseny EVANGÉLIKUS MILLENNIUM 2000 Emléknap Sopronban E gyházunk millenniumi programját március első hétvégéjén Sopronban kezdtük el. Találóan mondta D. Szebik Imre püspök: „a 'civitas fidelissi- ma'-ba jöttünk el, ez két kultúra metszőpontja és evangélikusságunk fellegvára.” Az ősi Líceum szépen megalkotott színházterméA líceum énekkara ben kapott helyet az érdeklődők serege, akik 4-5 egyházmegyéből, több százan jöttek össze. Az érdeklődés nem hiányzott a Líceum diákjaiból sem, akik a szereplőkön kívül is jelen voltak. Vető István, a Vasi Egyházmegye esperese, Zsolt 33,12 versével indította gondolkodásra az összegyül- teket. „Boldog az a nép, melynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott. ” Isten és ember kapcsolatáról kell gondolkoznunk ezen az emléknapon is. A zsoltár arról szól, hogy nincs más Isten az Úron kívül. Nem mi ragadtuk meg Őt, hanem Ő az, aki szeretetével, kegyelmével fordul felénk. Ezeréves magyarság és két évezred keresztyén öröksége a miénk, mi viszont az Úr öröksége vagyunk. Ezzel a hittel és meggyőződéssel emlékezünk és ünnepelünk, vállaljuk keresztyén magyarságunkat. Két vendéglátó köszöntötte a gyülekezetét. Lampérth Gyula igazgató a házigazda Líceum nevében, Zügn Tamás soproni lelkész a gyülekezet nevében. Múltba és jövőbe egyaránt tekintsünk a mai napon! Két előadás adott utat az emlékezésnek. Talán legjobban így lehetne jellemezni: az elsőben protestáns szemmel vizsgálhattuk a millenniumot, a másodikban az evangélikusság hatását láthattuk a magyar kultúra alakításában. „A millennium protestáns szemmel" volt a címe D. Szebik Imre püspök előadásának. Ezeréves államiságunkról, őseink megjelenéséről a Kárpát-medencében, az állam rendjének kialakulásáról, István király tudatos állam- és egyházszervezéséről meg kell emlékezni ez évben. Mi a nemzetmegtartó közös gondolkodásban és erőfeszítésben látjuk feladatunkat. Teológiai gondolkodásunk fenntartásával látjuk az eseményeket, melyek a jubileum kapcsán történnek. A korona nekünk is nemzeti kincsünk, nemzeti, de nem vallásos ereklye. Ugyanígy nézünk arra is, hogy az országot „Regnum Marianum”-ként jelölik István óta. A mi tiszteletünk arra a Máriára néz, aki „kegyelembe fogadott”, ugyanúgy, mint mi mindannyian Jézus Krisztus által. Ezek a nézeteink nem választanak el, nem állítanak szembe másokkal, csupán az az igaz, hogy mi így látjuk ezeket a kérdéseket. Előadásának második részében a magyar történelemből emelt ki néhány személyt, hogy rajtuk keresztül mutassa meg azt az irányt, ahogyan mi ezeréves államiságunkat nézzük. Károly Róbert az Árpádok után következő An- jou-király. Róla sokan nem tudják, hogy unokája annak a Mária magyar királynénak, aki II. Lajos - Mohácsnál tragikusan meghalt királyunk — felesége volt. Hozzá írta Luther négy vigasztaló zsoltárát, amikor férjét elveszítette. Mátyás király - az igazságos - nekünk protestánsoknak is kedves lehet, éppen az igazság védelme és a megvalósításra törekvő tevékenysége miatt. II. Rákóczi Ferenc, bár önmaga katolikus fejedelem volt, de uralkodásán, tettein valami - ma így mondanánk - ökumenikus gondolkodás látszott meg. II. Józsefet, a „kalapos királyt” azért kell megemlítenünk, mert Türelmi rendeletével nagy jót tett evangélikus őseinknek. Ebben az időben épült egy év alatt 76 evangélikus templom hazánkban, és újjászületett, megélénkült 768 gyülekezet. Végül Kossuth Lajosról is szólnunk kell, aki evangélikus volt, s bár emigrációban töltötte életének nagy részét, kapcsolata mindvégig volt egyházunkkal, több gyülekezetünkben vállalt felügyelői tisztet. A 48-as forradalom és szabadságharc két evangélikus szellemi vezére, Petőfi és Kossuth is benne van millenniumi emlékezésünkben. Mária Dorottyáról is szólni kell, hiszen az ő pietizmusa (Württembergből jött) adott alapot és erőt Budavárában a gyülekezetnek, közvetve pedig a magyar evangélikus lelki ébredésnek. A ökumenikus gondolat erősödése is beletartozik keresztyénségünknek ebbe a folyamatába. Dr. Ódor László egyetemi tanár tartotta a második előadást „Az evangélikusok hatása a magyar kultúra alakulására ” címmel. A téma óriási területet, hatalmas anyagot ölelne fel, amit egy rövid előadásban nehéz volna kimeríteni. Ezt az előadó őszintén megvallotta, de néhány általános szempontot, példát felvillantott. Ilyen általános megállapítása volt, hogy az egyház - és így az evangélikusság is - „kompromisz- szumépítő közösség” volt. Ez az irodalmi, kulturális területen is megmutatkozott. Az a A hallgató gyülekezet A soproni gyülekezet énekkara megállapítás is közismert, hogy az élő, gazdag magyar irodalom a reformáció szülötte volt. Külön kiemelten kell szólni arról a hatásról, melyet Károli Gáspár biblia- fordítása, a Biblia nyelve gyakorolt az egész magyar irodalmi nyelv és közvetetten a magyar műveltség egészére. Bibliafordítása szinte felöleli egész magyar szókincsünket. A reformáció egyházainak demokratikus berendezkedése és szelleme komoly hatással volt társadalmunk demokratikus berendezkedésére. Külön kiemelten szólott - mint soproni - arról a nagy hatásról, melyet megalakulásától fogva a Soproni Irodalmi Társaság gyakorolt a város társadalmára, polgáraira. Az alakulás pedig elég korán, a 18. században történt, és akkor mindjárt élen álló közösségként ismerték és elismerték. Az evangélikusság hatása kultúránkra azt a kérdést is előtérbe helyezi, hogy múltunk és Európa összetartoztak. Az európai kultúra sok csatornán keresztül érkezhetett hozzánk, de kétségtelenül egyik legjelentősebb ezek közül evangélikus őseink munkája. A délutáni kerekasztal beszélgető társai dr. Harmati Béla és D. Szebik Imre püspökök, dr. Frenkl Róbert országos felügyelő, dr. Odor László profesz- szor és Lampérth Gyula igazgató voltak. Moderátorként dr. Fabiny Tamás irányította a beszélgetést. Itt részletesen kifejtették a nemzeti és vallásos ereklyéről vallott nézetünket, tájékoztatást adtak arról, milyen formában ünnepeljük mi, evangélikusok a millenniumot. Kérdések vetődtek fel a lelkészhiányról, a lelkészek képesítésének színvonaláról, iskoláink helyzetéről, értelmiségünk érdeklődéséről és több kérdés kereste a választ, miként készül egyházunk az Európai Unióban való részvételre. Az egész napos találkozóba szervesen épült bele a 10. Országos Papné Csendesnap 9-30-10.00 10.00 lesz 2000. április l-jén, szombaton a Deák téri Gimnázium dísztermében (1052 Budapest, Sütő u. I.) Program: Gyülekezés Úrvacsorái istentisztelet: Jer 29, 13 (évi ige) Aklanné Balogh Éva Előadás „Ünneplőbe öltöztetem a szívemet” Dr. Szabóné Mátrai Marianna Csoportmunka Beszámolók különböző egyházi munkaterületekről Fórum Záróáhítat: János 16, 33b, Luptákné Hanvay Mária Tudnivalók: Jelentkezés: 2000. március 22-ig az Északi Evangélikus Püspöki Hivatalban. Cím: 1125 Budapest, Szilágyi E. fasor 24. Telefon: 394-2335, 394-2448, Fax: 394-2440. Gyermekmegőrzésről gondoskodunk. Ennek igénybevételét is kérjük jelezni. Szerény ebédet és útiköltséget térít az Országos Egyház. Szeretettel hívunk és várunk minden aktív és nyugdíjas papné testvért. Külön is szólunk azokhoz, akik még nem voltak közöttünk. Készüljünk az alkalomra! 15.45 gimnáziumi (licista) tanulók műsora. Irodalmi műsort adott a Líceum és szerepelt a Rauch András Kórusuk is. A Győri Evangélikus Iskola műsorában hegedű- és fúvolaszámok szólaltak meg. A Soproni Gyülekezet Énekkara mellett a celldömölkiek Edvi Illés Pálról szóló emlékezése tette teljessé a programot. A záró áhítatot Jankovits Béla, a Győr-Soproni Egyházmegye esperese tartotta Mt 12,25 alapján: „Minden ország, amelyik meghasonlik önmagával, elpusztul és egyetlen város vagy ház sem maradhat fenn, amelyik meghasonlik önmagával. ” Fennmaradásról, megmaradásról is szólt ez a mai nap. Végigkövetve a magyarság ezer évét, keresztyénségünk kétezer évét, láthatunk eredményeket, kudarcokat, de megerősödhetünk abban, aki egyházát is, nemzetét is vezette és megtartotta. Óvjon meg bennünket meghasonlástól. Jézussal Isten országának hatalma és ereje van velünk és vezet a történelem útján. A millenniumi fórum segített az emlékezésben, de rámutatott az erőforrásra is, amelyből merítenünk kell a következő évszázadra. T. MEGHÍVÓ MILLENNIUMI EMLÉKNAP Orosháza, 2000. április 8., szombat Helyszín: Evangélikus Gimnázium Orosháza, Bajcsy Zs. u. 1. tel: 68-411-771 Program: 10.00. Köszöntés, Nyitó áhítat 10.30. Dr. Ódor László egyetemi tanár előadása: Az evangélikusok hatása a magyar kultúra alakulására 12.00. Dr. Harmati Béla püspök előadása: Egyházunk és a Millennium EBÉDSZÜNET 14.00. Orosháza múltjából - Koszorús Oszkár 14.30. Kerekasztalbeszélgetés az előadókkal és a meghívott vendégekkel. Vezeti: Gáncs Péter 16.00. Záróáhítat A jelentkezőknek ebédet biztosítunk. Jelentkezés: Lelkészi Hivatal, 5900 Orosháza, Thék Endre u. 2. tel: 68-412-402 l l T
