Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)

2000-03-26 / 13. szám

Evangélikus ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet 65. ÉVFOLYAM 13. SZÁM 2000. MÁRCIUS 26. BÖJT 3. VASÁRNAPJA „Ez a színtiszta evangélium hirdetése és hallgatása: meglátni Keresztelő János ujját, mellyel Isten bárányára mutat. ” Luther ÁRA: 48 Ft A TARTALOMBÓL Egyházkerületi felügyelő jelöltek Levél Indiából Bach műveltségi verseny EVANGÉLIKUS MILLENNIUM 2000 Emléknap Sopronban E gyházunk millenniumi programját március első hétvégéjén Sopronban kezdtük el. Találóan mondta D. Szebik Imre püspök: „a 'civitas fidelissi- ma'-ba jöttünk el, ez két kultúra metszőpontja és evangélikusságunk fellegvára.” Az ősi Líceum szépen megalkotott színháztermé­A líceum énekkara ben kapott helyet az érdeklődők serege, akik 4-5 egyházmegyéből, több százan jöttek össze. Az ér­deklődés nem hiányzott a Líceum diákjaiból sem, akik a szereplőkön kívül is jelen voltak. Vető István, a Vasi Egyházmegye esperese, Zsolt 33,12 versével indította gondolkodásra az összegyül- teket. „Boldog az a nép, melynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott. ” Isten és ember kapcsolatáról kell gondolkoznunk ezen az emlékna­pon is. A zsoltár arról szól, hogy nincs más Isten az Úron kívül. Nem mi ragadtuk meg Őt, hanem Ő az, aki szeretetével, kegyelmével fordul felénk. Ezeréves magyarság és két évezred keresztyén öröksége a mi­énk, mi viszont az Úr öröksége vagyunk. Ezzel a hit­tel és meggyőződéssel emlékezünk és ünnepelünk, vállaljuk keresztyén magyarságunkat. Két vendéglátó köszöntötte a gyülekezetét. Lampérth Gyula igazgató a házigazda Líceum nevé­ben, Zügn Tamás soproni lelkész a gyülekezet nevé­ben. Múltba és jövőbe egyaránt tekintsünk a mai na­pon! Két előadás adott utat az emlékezésnek. Talán leg­jobban így lehetne jellemezni: az elsőben protestáns szemmel vizsgálhattuk a millenniumot, a második­ban az evangélikusság hatását láthattuk a magyar kultúra alakításában. „A millennium protestáns szemmel" volt a címe D. Szebik Imre püspök előadásának. Ezeréves államisá­gunkról, őseink megjelenéséről a Kárpát-medencé­ben, az állam rendjének kialakulásáról, István király tudatos állam- és egyházszervezéséről meg kell em­lékezni ez évben. Mi a nemzetmegtartó közös gon­dolkodásban és erőfeszítésben látjuk feladatunkat. Teológiai gondolkodásunk fenntartásával látjuk az eseményeket, melyek a jubileum kapcsán történnek. A korona nekünk is nemzeti kincsünk, nemzeti, de nem vallásos ereklye. Ugyanígy nézünk arra is, hogy az országot „Regnum Marianum”-ként jelölik István óta. A mi tiszteletünk arra a Máriára néz, aki „kegye­lembe fogadott”, ugyanúgy, mint mi mindannyian Jézus Krisztus által. Ezek a nézeteink nem választa­nak el, nem állítanak szembe másokkal, csupán az az igaz, hogy mi így látjuk ezeket a kérdéseket. Előadásának második részében a magyar történe­lemből emelt ki néhány személyt, hogy rajtuk ke­resztül mutassa meg azt az irányt, ahogyan mi ezer­éves államiságunkat nézzük. Károly Róbert az Árpádok után következő An- jou-király. Róla sokan nem tudják, hogy unokája annak a Mária magyar királynénak, aki II. Lajos - Mohácsnál tragikusan meghalt királyunk — felesége volt. Hozzá írta Luther négy vigasztaló zsoltárát, amikor férjét elveszítette. Mátyás király - az igazsá­gos - nekünk protestánsoknak is kedves lehet, ép­pen az igazság védelme és a megvalósításra törekvő tevékenysége miatt. II. Rákóczi Ferenc, bár önmaga katolikus fejede­lem volt, de uralkodásán, tettein valami - ma így mondanánk - ökumenikus gondolkodás látszott meg. II. Józsefet, a „kalapos királyt” azért kell meg­említenünk, mert Türelmi rendeletével nagy jót tett evangélikus őseinknek. Ebben az időben épült egy év alatt 76 evangélikus templom hazánkban, és újjá­született, megélénkült 768 gyülekezet. Végül Kossuth Lajosról is szólnunk kell, aki evan­gélikus volt, s bár emigrációban töltötte életének nagy részét, kapcso­lata mindvégig volt egyházunkkal, több gyülekezetünkben vállalt felügyelői tisztet. A 48-as for­radalom és szabad­ságharc két evangé­likus szellemi vezé­re, Petőfi és Kossuth is benne van millen­niumi emlékezé­sünkben. Mária Dorottyáról is szólni kell, hiszen az ő pietizmusa (Württembergből jött) adott alapot és erőt Budavárában a gyülekezetnek, köz­vetve pedig a magyar evangélikus lelki ébredésnek. A ökumenikus gondolat erősödése is beletartozik keresztyénségünknek ebbe a folyamatába. Dr. Ódor László egyetemi tanár tartotta a második előadást „Az evangélikusok hatása a magyar kultú­ra alakulására ” ­címmel. A téma óriási területet, hatalmas anyagot ölelne fel, amit egy rövid elő­adásban nehéz volna kimeríteni. Ezt az elő­adó őszintén megval­lotta, de néhány általá­nos szempontot, példát felvillantott. Ilyen álta­lános megállapítása volt, hogy az egyház - és így az evangélikus­ság is - „kompromisz- szumépítő közösség” volt. Ez az irodalmi, kulturális területen is megmutatkozott. Az a A hallgató gyülekezet A soproni gyülekezet énekkara megállapítás is közismert, hogy az élő, gazdag magyar irodalom a reformáció szü­lötte volt. Külön kiemelten kell szólni arról a hatásról, melyet Károli Gáspár biblia- fordítása, a Biblia nyelve gyakorolt az egész magyar irodalmi nyelv és közvetetten a magyar műveltség egészé­re. Bibliafordítása szinte fel­öleli egész magyar szókin­csünket. A reformáció egyházainak demokratikus berendezkedése és szelleme komoly hatással volt társadalmunk demokrati­kus berendezkedésére. Külön kiemelten szólott - mint soproni - arról a nagy hatásról, melyet megalakulá­sától fogva a Soproni Irodalmi Társaság gyakorolt a város társadalmára, polgáraira. Az alakulás pedig elég korán, a 18. században történt, és akkor mind­járt élen álló közösségként ismerték és elismerték. Az evangélikusság hatása kultúránkra azt a kérdést is előtérbe helyezi, hogy múltunk és Európa összetar­toztak. Az európai kultúra sok csatornán keresztül ér­kezhetett hozzánk, de kétségtelenül egyik legjelentő­sebb ezek közül evangélikus őseink munkája. A délutáni kerekasztal beszélgető társai dr. Har­mati Béla és D. Szebik Imre püspökök, dr. Frenkl Róbert országos felügyelő, dr. Odor László profesz- szor és Lampérth Gyula igazgató voltak. Moderá­torként dr. Fabiny Tamás irányította a beszélgetést. Itt részletesen kifejtették a nemzeti és vallásos erek­lyéről vallott nézetünket, tájékoztatást adtak arról, milyen formában ünnepeljük mi, evangélikusok a millenniumot. Kérdések vetődtek fel a lelkészhiány­ról, a lelkészek képesítésének színvonaláról, iskolá­ink helyzetéről, értelmiségünk érdeklődéséről és több kérdés kereste a választ, miként készül egyhá­zunk az Európai Unióban való részvételre. Az egész napos találkozóba szervesen épült bele a 10. Országos Papné Csendesnap 9-30-10.00 10.00 lesz 2000. április l-jén, szombaton a Deák téri Gimnázium dísztermében (1052 Budapest, Sütő u. I.) Program: Gyülekezés Úrvacsorái istentisztelet: Jer 29, 13 (évi ige) Aklanné Balogh Éva Előadás „Ünneplőbe öltöztetem a szívemet” Dr. Szabóné Mátrai Marianna Csoportmunka Beszámolók különböző egyházi munkaterületekről Fórum Záróáhítat: János 16, 33b, Luptákné Hanvay Mária Tudnivalók: Jelentkezés: 2000. március 22-ig az Északi Evangélikus Püspöki Hivatalban. Cím: 1125 Budapest, Szilágyi E. fasor 24. Telefon: 394-2335, 394-2448, Fax: 394-2440. Gyermekmegőrzésről gondoskodunk. Ennek igénybevételét is kérjük jelezni. Szerény ebédet és úti­költséget térít az Országos Egyház. Szeretettel hívunk és várunk minden aktív és nyugdíjas papné test­vért. Külön is szólunk azokhoz, akik még nem voltak közöttünk. Készüljünk az alkalomra! 15.45 gimnáziumi (licista) tanulók műsora. Irodalmi mű­sort adott a Líceum és szerepelt a Rauch András Kó­rusuk is. A Győri Evangélikus Iskola műsorában he­gedű- és fúvolaszámok szólaltak meg. A Soproni Gyülekezet Énekkara mellett a celldömölkiek Edvi Illés Pálról szóló emlékezése tette teljessé a progra­mot. A záró áhítatot Jankovits Béla, a Győr-Soproni Egyházmegye esperese tartotta Mt 12,25 alapján: „Minden ország, amelyik meghasonlik önmagával, elpusztul és egyetlen város vagy ház sem maradhat fenn, amelyik meghasonlik önmagával. ” Fennmara­dásról, megmaradásról is szólt ez a mai nap. Végig­követve a magyarság ezer évét, keresztyénségünk kétezer évét, láthatunk eredményeket, kudarcokat, de megerősödhetünk abban, aki egyházát is, nemze­tét is vezette és megtartotta. Óvjon meg bennünket meghasonlástól. Jézussal Isten országának hatalma és ereje van velünk és vezet a történelem útján. A millenniumi fórum segített az emlékezésben, de rámutatott az erőforrásra is, amelyből merítenünk kell a következő évszázadra. T. MEGHÍVÓ MILLENNIUMI EMLÉKNAP Orosháza, 2000. április 8., szombat Helyszín: Evangélikus Gimnázium Orosháza, Bajcsy Zs. u. 1. tel: 68-411-771 Program: 10.00. Köszöntés, Nyitó áhítat 10.30. Dr. Ódor László egyetemi tanár előadása: Az evangélikusok hatása a magyar kultúra alakulására 12.00. Dr. Harmati Béla püspök előadása: Egyházunk és a Millennium EBÉDSZÜNET 14.00. Orosháza múltjából - Koszorús Oszkár 14.30. Kerekasztalbeszélgetés az elő­adókkal és a meghívott vendégek­kel. Vezeti: Gáncs Péter 16.00. Záróáhítat A jelentkezőknek ebédet biztosítunk. Jelentkezés: Lelkészi Hivatal, 5900 Orosháza, Thék Endre u. 2. tel: 68-412-402 l l T

Next

/
Oldalképek
Tartalom