Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)
2000-02-27 / 9. szám
65. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2000. FEBRUÁR 27. HATVANAD VASÁRNAPJA ÁRA: 48 Ft „Isten igéje nem marad gyümölcs nélkül hanem talál mindig jó talajt is. ” Luther A TARTALOMBÓL Keresztyén Nők Világimanapja Bemutatjuk a Nyugati Egyházkerület püspökjelöltjeit WEÖRES SÁNDOR Vonj sugaradba Vonj sugaradba Istenem! mint madár a fészkére, szállnék hozzád, de látod, a rét örömei közt elpattant a szárnyam csontja. Végy kosaradba Istenem! mint hal a horogra, sietnék hozzád, de látod, a gyűrűző mélynek rám-’tekeredett ezernyi hínárja. Lelkemet mért áztatod maró-lúgba évek óta, ha sose végzel a mosással? Kondérodban a tüzes lé minek fortyog körülöttem, ha sohase puhulok meg? Mit akarsz szőni belőlem, ha mindig elmállok, mint a szecska? Gonoszaid megtérnek, de hozzám sose jön el a te országod. Szívemet kétféle húzás tépi, egyre lyukasabb, egyre zavartabb - ládd-e, sokszor már azt se tudom, melyik a te horgod zsinegje s melyik a mélység inda-köteléke. Vonj hevesebben! ön-erőmből nem jutok én soha hozzád. Teológiai együttgondolkodásra hívjuk az Evangélikus Élet három következő számának olvasóit. Olyan témákat tárunk az Olvasók elé, amelyek újnak egyáltalán nem mondhatók, aktualitásuk azonban vitathatatlan. Ha más formákat is öltenek az idők során, ha máshova esnek is hangsúlyok velük kapcsolatban, soha nem tudjuk megkerülni, hogy újragondoljuk őket. Egy-egy nemzedéknek többször is közvetlen találkozása van ezekkel a témákkal, sőt egyéni életében sem kerülheti el senki, hogy megfontolja, megértse, kövesse üzenetüket. Hogyan gondolkodik a keresztyénség békéről, igazságosságról és a teremtett világ megőrzéséről a 21. század hajnalán? Szorongató etikai kérdésekbe botlunk keresztyén emberekként nap mint nap. Nagyobb eséllyel indulunk mérlegelésükre és feldolgozásukra, ha alapvető kérdéseket gondolunk végig. De miért pont ezt a hármat? Az Egyházak Világtanácsának a hetvenes évek végén indított programja épült e három értékre. Visszatekintünk e program teológiai alapjára, folyamatára, hogy rávilágítsunk, mit is jelent az újrafogalmazás, mit hoz magával mintegy 20-25 év ilyen emberi alapértékek értelmezésében és hangsúlyaiban. Az egyház egyetemessége: katolicitás. Miközben beszélünk a világ globalizálódásáról, miközben tapasztaljuk bizonyos vonásait a saját életünkön (az egyen-kultúráktól kezdve a megnövekedett mobilitáson át a hírközlés sebességéig és annak megtapasztalásáig, hogy minden megtörtént esemény hatása mindenkit elér), vagy egyszerűen elítélő jelzőkkel illetjük, és a testet öltött romlásnak tartjuk, lehetetlen, hogy eszünkbe ne jusson: mi ismerjük az egész világot átszövő összetartozást, tudjuk, mi az egyetemesség, hiszen a keresztyénség univerzális. Ez a katolicitás nem a globalizáció egy formája, hanem annak felismerése, hogy Isten teljességének jelenléte minden olyan helyi közösségben átélhető, amely Jézus nevében összegyülekezik, és felismeri alapvető és megtörhetetlen összetartozását az összes többi ilyen helyi közösséggel. Szorosan tartozunk össze, mert Krisztus testének vagyunk a tagjai, bárhol élünk is. Ez az összetartozás 2000-ben is időszerű pedig nemcsak egymás támogatásában és az egymás iránt vállalt szolidaritásban nyilvánul meg, hanem abban is, hogy tudatában vagyunk különbözőségeinknek, és elfogadjuk, hogy kölcsönösen felelősek vagyunk egymásért. Konciliaritásnak is nevezik ezt az ösz- szetartozást. A szóban visszacseng a régi zsinatok, közös tanácskozások elnevezése, a mindenki által elfogadott döntések, egyetemes hitvallások egységet teremtő ereje. Sehol másutt meg nem élhető egység ez. Nem többségi döntés eredménye (a parlamenti demokrácia döntéshozó mechanizmusa), nem is egy korszak kikerülhetetlen törvényszerűségeihez való alkalmazkodás (globalizáció), hanem a konszenzus, az egyet akarás és egyet elfogadás egysége. Belülről jövő és küldő jeleket is hordozó egység. Ennek az egységnek látható és megélhető helyszínei és formái voltak a hajdani egyetemes zsinatok (amelyek mai egyetemes hitvallásainkat is elfogadták). De van-e még ma a keresztyén egyházaknak ilyen megnyilvánuló, látható egysége? Vannak-e olyan értékek, amelyeket mindannyian közösnek tartunk, és értük készek vagyunk együtt föllépni? Lehetséges-e egyáltalán, hogy Krisztus egyházának egyetemességét, katolicitását, koncili- aritását valamiben még meglássa a világ? Nem mondhatjuk azt, hogy a fenti kérdéseket fölösleges föltenni. Ha nem úgy hallgatjuk a keresztyénségben használt kifejezéseket, hogy megszoktuk a jelentésüket is és a bennük rejlő ellentmondásokat is, hanem úgy, mint akik most hallják először, érezni fogjuk a fenti kérdések sürgető voltát. Hogyan valljuk meg az „egyetemes anyaszent- egyházat”, hogyan rajzoljuk bárki szeme elé a Krisztus-test egyetlenségét, ha még a bibliafordításunk is különböző, minden életmegnyilvánulásunk külön zajlik, ha ugyanúgy ízekre törtünk, mint amilyen széttöredezett a világ? Ezt a helyzetet csak mi szoktuk meg! „Új” szemlélő számára elfogadhatatlan ellentmondás mindez, s tán akadálya annak, hogy közelebb kerüljön a keresztyén üzenethez. Ezért nyúlt vissza az Egyházak Világtanácsa a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján a régi egyetemes zsinatok által megjelenített egységhez, és azt kérdezte: vajon milyen értékek mentén tudnánk hasonló egységben föllépni. A békében, igazságosságban és a teremtett világ megőrzésében találták meg azokat az értékeket, amelyeket egyetemesen képviselhetnénk, és amelyekről felmutathatnánk közösen a világnak: mit tart ezekről az értékekről a,keresztyén gondolkodás, és mit vagyunk képesek együtt megtenni ezek megőrzéséért, ápolásáért, hiszen ez a három érték Isten ajándéka az emberiség számára. Miért aktuális mindez? Ahogyan említettem már, érdekes szellemi kaland végiggondolni, mit jelentett ez a három ajándék és a fölöttük való őrködés 25 évvel ezelőtt - és mit jelent a mai keresztyéneknek. Másrészt talán köny- nyebben „megszólalnak” azok a társadalmi problémák, amelyekhez - folyton érezzük -, hozzá kellene szólnunk, velük kapcsolatban egyházként, hívő emberként állást kellene foglalnunk, ám ha megpróbálkozunk vele, rögtön rádöbbenünk, milyen nehéz bármit is mondanunk! Hátha segít az un. koncil- iáris folyamat e három alapértéke abban, hogy világosabban lássunk azokban az etikai, társadalmi problémákban, amelyek körülvesznek bennünket, amelyek a személyes életünkben is jelen vannak, s amelyekben meg kell élnünk és meg kell vallanunk keresztyén hitünket. Emiatt fogunk tehát a következő számokban békéről, igazságosságról és a teremtett világ megőrzéséről olvasni. Szabóné Mátrai Marianna f . ' ' .........."" ' ' 1 " 1 ............ 1 " I MEG HÍVÓ MILLENNIUMI EMLÉKNAP Sopron, 2000. március 4. Helyszín: Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium, Sopron, Széchenyi tér 11. Program: 10.00 Bevezető áhitat: Vető István esperes (Zsolt 33,12) Köszöntés: dr. Lampérth Gyula igazgató és Zügn Tamás lelkész Irodalmi műsor 10.40 Előadás: A millennium protestáns szemmel (D. Szebik Imre püspök) 11.00 Énekkar, szavalat 11.30 Előadás: Az evangélikusok hatása a magyar kultúra alakulására (Dr. Odor László egyetemi tanár) 12.30 Ebédszünet 14.30 Kerekasztal-beszélgetés a jelenlévő püspökök és egyházi vezetők részvételével 15.15 Énekkar 16.00 Befejező áhítat: Jankovits Béla esperes (Péld 14,34) Közreműködnek a soproni és győri gimnáziumok tanulói és a soproni gyülekeI zet énekkara, valamint a celldömölki irodalmi kör tagjai. Jelentkezni lehet az északi lelkészi hivatalokban és a gimnázium titkárságán (Tel: 99/312-250) 2000. február 29-ig. A jelentkezők számától függően szerény ebédet a kollégium biztosít. (Ára: 250 Ft) Az 1%-ról Egy hónapunk van még a személyi jövedelemadó bevallásra. Ismeretes, hogy 1%-ot irányíthatunk egyházunk számára. Az alábbi rendelkező nyilatkozat is felhasználható e célra. Borítékba téve, a lezárt borítékot hátul kézjegyünkkel ellátva tehetjük hozzá a bevallási ívhez. Könyv erdélyi evangélikus testvéreink életéről Az esztergomi konferenciára átutazóban meglátogatott Mózes Árpád kolozsvári püspök és letett az asztalomra egy frissen kiadott könyvet. „Evangélikus egyházunk a második és harmadik évezred határkövénél" - olvasom a címlapon. A püspöki előszóból megtudhatjuk, hogy kalendáriumot tartunk kézben. „Régi álmunk vált valóra, mert Egyházkerületünk legutóbb 1957-ben adott ki egy könyvnaptárt, amit kedves olvasmányként, szeretettel fogadtak híveink. Sajnos, 1957 után a kommunista rendszerben egy újabb kalendárium kiadására nem volt lehetőség. ” A most kiadott!könyvnaptár többet tartalmaz, mint csupán a hónapok és napok jegyzékét. Benne olvasható az Evangélikus Egyházkerület története, gyülekezeteinek írásos és képes ismertetése. Megtudhatjuk a könyvből, hogy a Trianoni szerződés után 1926 decemberében alakult meg hivatalosan az egyházkerület. Frint Lajos, D. Argay György és D. Szedressy Pál után ma negyedik püspökként szolgál Mózes Árpád. Az egyházkerületben két egyházmegyében (Brassói és Kolozsvári Egyházmegye) öszszesen 30 gyülekezet tartozik össze, hozzájuk csatlakozik még 3 gyülekezet, ezek alkotják a Szlovák Evangélikus Egyházmegyét. Ötven évvel ezelőtt jött létre a kolozsvári Egyetemi Fokú Egységes Protestáns Teológiai Intézet. Ez az Intézet az Erdélyi Királyhágó-melléki Református, az Unitárius, a magyar és szász Evangélikus Egyház részére képezi a lelkészeket. A felsorolt egyházakban ma szolgáló lelkészek valamennyien itt kapták képesítésüket. Két evangélikus tanára van az Intézetnek, dr. Lengyel Lóránd és dr. Kovács László Attila, aki jelenleg a rektori tisztet is betölti. Ebben a tanévben 12 magyar evangélikus hallgató folytatja tanulmányait, akikhez csatlakozik még a nagyszebeni szász tagozat 22 hallgatója. A hosszú szünet után újra megjelent kalendáriummal nagyon jó szolgálatot teljesít a Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyház, egyszerre munkálja a belső megerősödést, az összezárkózást, egymás megismerését. Otthon és a kívülállóknak bemutatja egyházuknak nemcsak nehéz és viharok között folyt életét, de mai missziói, evangélizációs, egyházépítő tevékenységét is. T. X RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL A kedvezményezett technikai száma: o © 3 5 A kedvezményezett neve: Ennek kitöltése nem kötelező. Magyarországi Evangélikus Egyház TUDNIVALÓK Ezt a nyilatkozatot csak akkor töltse ki, ha valamely bíróság által bejegyzett egyház, vagy a költségvetés kiemelt előirányzata javára kíván rendelkezni. Ezt a nyilatkozatot tegye egy olyan postai szabvány méretű borítékba, amely e lap méretét csak annyiban haladja meg, hogy abba a nyilatkozat elhelyezhető legyen. FONTOS! A rendelkezése csak akkor érvényes és teljesíthető, ha a nyilatkozaton a kedvezményezett technikai számát, a borítékon pedig az ÖN NE VÉT, LAKCÍMÉT ÉS AZ ADÓAZONOSÍTÓ JELÉT pontosan tünteti fel. t k
