Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)

2000-02-06 / 6. szám

2. oldal 2000. FEBRUÁR 6. Evangélikus Élet r UJ NAP - UJ KEGYELEM „Az Úr megvilágítja a sötétség titkait, és nyilvánvalóvá teszi a szívek szándékait.” lKor 4,5b Jézus Krisztus mondja: „ Ti vagytok a föld sója. ” Mt 5,13a (Zak 8,13a; 1 Kor 1,4-9; Zsolt 92,1 -16) Gyermekeim egyik kedves me­séjében a királyleány hasonlította a só szeretetéhez az ő - mindenek fölött álló - apai szeretetét, amely természetesen csak a mese végén lett nyilvánvalóvá, az értet­lenkedő és sokat szenvedett apai szív számára. A só fontos elem az emberiség éle­tében, hiánya vagy túlzott fogyasztása betegséghez vezet, meggátolja az élelmiszer romlását, és ami a legfontosabb: talán előhozza az ételek ízét. Jézus Krisztus mond-, ja az övéinek, ti nagyon fontosak vagytok a világ számára is, adjatok ízt a világnak, legyetek jelen, hogy ne legyen beteg, és ne rothadjon to\ ább. Isten rajtunk keresz­tül, jelenlétünk által akarja az élet ízét megadni. Nem cukor vagy az Úr kezében, nem is ecet, nem is valami egzotikus fűszer, hanem só! / „A jóid minden népe csodálkozni és rettegj fog, ha meglátjákf mennyi jót és milyen üdvösséget adok Jeruzsálemnek. ” Jer 33,9b (Jel 2,1,1-2; Mt 13,36-43; Tit 1,1-16) Miért retteg a világ akkor, rniífor az Úr kegyelmét ^adja hz ő népének? Egy régi beszélgetésem emléke futott álé gondolatomban, akkor a félel­metes Istenről beszélt valaki, hozzászólásként elmondtam, hogy valóban félelmetes az az isten, aki átvitte népét a Vörös-tengeren. jk\ megváltoztatta az alkoholista is­merősünk életét, és aki engem is a tőle távof élőt - megkeresett és helyemre állí­tott. Aki ezeket látta, azt mondta, félelmete/és csodálatos az Úr. Csodálatos és fé- lelmetes kegyelmet hozott O Fiában, az Ur Jézus Krisztusban, nem valakik ellen, hanem teérted! - .IjjJJ , [ KEDD „Én vagyok az Úr, aki irgalmasságot, jogot és igazságot tererktei dön." Jer 9,23 (-1 Pét 2,21.23; Mt 13,47-52;.Tit 2,1-15) Az igazságos Is­ten kezében minden ember elveszett lenne. A mi Istenünk azonban kegyelmes Is­ten, aki minden kegyelmet kérővel szemben irgalmas. Ez a menekülésed egyetlen lehetősége. Nem bújhatsz hagyományaid, ismereteid, éles elméd mögé, mert ki az, aki perelni merne Ővele, de ki az a balga, aki perelni akarna, hisz kegyelmes a mi Istenünk. Jézus így szólt tanítványaihoz: „Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. ” Mk 16,15 (Ezs 66,19; Ez 33,10-16; Tit 3,1-15) A missziói parancs nagyon egyszerű, megadja a célcsoportot és megadja az átadandó üzenetet is. Nem az önfeláldozásunkra van szükség, nem a békesség üzenetét kell hirdetni, nem is a szeretet üzenetét, hanem az örömhírt: Isten megbékélt az emberrel, Jézus Krisztus váltsághalála által eljött a szabadság lehetősége mindenki számára. A világ melletted kezdődik, az utcán, a postahivatalban, a bevásárlóközpontokban, a munkahelyen, az autóbuszon, a köz­életben, a gyülekezetedben. Ott van-e a szívedben, minden élethelyzetben ez a pa­rancs? „ Akik az Isten akaratából szenvednek, azok - jót cselekedve - ajánlják lelkűket a hű teremtőnek. ” lPét 4,19 (Zsolt 68,20; Lk ff 12,54-59; 2Móz 1,1-22) A szenvedés félelemmel tölti el szívünket, nem szívesen szenved az egészséges lelkű ember. Az Istennél biztonságot szeretne találni min­denki, és a szenvedés gondolatát is távol |ieretné tartani életétől. Az Úr azonban arra készít bennünket, hogy lesz szenvedés az életünkben, sokszor elképzelhetetlen terhek jelennek majd meg. De te ne tántgíodj meg, cselekedd a jót az Istentől jövő akaratot, és erődön felül nem leszel tejelve. Keresd Teremtődet, ajánld lelkedet, életedet az Ö kezébe. ' g PÉNTEK " Egészen bizonyosáét tartjuk a prófétai beszédet, amelyre ti is jól te­szitek, ha mint sötét helyen világitó lámpásra figyeltek, amíg felra­gyog a nap, és felkel a hajnalcMlag szívetekben. ” 2Pét 1,19 (4Móz 24,17b; Kol 1,12-23; 2Móz 2,1-10) A bizonyságtétel, az igehirdetés bolondsága által akarja Is­ten üdvözíteni a világot. Lehetpiogy te sem látsz világosan, nem ragyog a nap a szí- : vedben, még nem tértél megpméd megújulásával. Jó, ha figyelsz az Úr emberének szavára, életére, aki hitben elölj árt, vagy most melletted él, mert eligazít, világos- ethet. SZOMBAT ÚTJWkHiigyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és reánk bízta a békél­tetés igéjét. ” 2Kor 5,19 (Ez 22,30; Lk 13,22-30; 2Móz 2,11-25) Isten mindent el­végezett, de úgy tetszett neki, hogy az Ő szeretetének, kegyelmének örömhírét az emberek adják át egymásnak. Természetesen ebben sem hagy egyedül, hisz az Ő Lelkének munkája által nyílhat meg a befogadó szív, és szólhat erővel a bizonyság- tétel. Néked is ad megbízatást, kész-e a szíved? Győrfi Mihály VÍZKEflESZT UTÁNI ÖTÖDIK VASÁRNAP Újra a.régi tananyag: alázat Jn 3,31-34 Isten igéje sok magyarázatra szorul, mert a mai élet már más problémákat vet fel, mint korábban. Ma szembe kell néz­ni olyan társadalmi elvárásokkal, humá­nusnak mondott elvekkel, melyek telje­sen más elbírálás alá esnek, mint Jézus idejében, vagy akár csak néhány száz év­vel ezelőtt. Az evolúciós elméletek térhódítása már az egyházakat is elérte, s egyházi berkek­ben elismert személyek is igent monda­nak erre a mondvacsinált teóriára, abból kiindulva, hogy ez bizonyított tény. Pedig az evolúciót még senki nem tudta bizo­nyítani, sőt eddig minden tudományos vizsgálat, amit nem hamisítottak meg, azt bizonyítja, hogy az evolúció nem lehetsé­ges. Csakhogy a világ ma azt vátja el, hogy Isten helyébe valanji más „rendező erőt” tegyünk, s ha ezt nem tesszük meg, akkor fekete bárányok leszünk a világ, a tudomány, tudományosság, modem em­beri gondolkodás szemében! De Jézus szemében kik és mik va­gyunk? Hogy a hitetlen világ nem gon* dől erre, az az ő dolga, de én a keresz­tyén ember kell, hogy gondoljak az Úrra! Mert lehetséges, hogy Isten igéjében akadunk olyan részre, amely nem illik bele a huszonegyedik század irányvona­lába, de ez a század el fog múlni, Isten igéje pedig megmarad! Isten igazsága igaz marad minden emberi változástól függetlenül! S úgy marad igaz, ahogyan azt Ő adta! Új évezred küszöbén ,(Az most hadd legyen mindegy, hogy a 2000. év még a huszadik, vagy már a húszon-1 egyedik századhoz tartozik.) érdemes új­ra megtanulnunk az alázatot Isten igéjé­vel, Krisztus igazságával szemben! Van­nak dolgok, amiket Isten helytelennek és bűnnek tart, pedig a mi emberi társadal­munk már természetesnek és jogosnak tartja. Lelkészek között folyik a vita a homoszexualitásról, annak megítélésé­ről, s bár Isten igéje egyértelműen fogal­maz: nem fogadható el, és bűn az, mégis néhányan azt tartják, hogy ennek ellené­re el kell fogadni. Vagyis döntsünk Isten akarata ellenére! Döntsünk Isten ellen, mert Isten nem elég humánus ebben a kérdésben! Túlhaladott már az emberi gondolkodás ezen a régimódi, kirekesztő törvényen! Isten igéje nem kirekesztő, hanem ma­gához ölelő! Jézus azért jött hozzánk, hogy megmentsen, hogy orvosa legyen a beteg lelkeknek! Letelepszik ma is a sé­rültek, kallódók, remény nélkül élők mellé, s hirdeti az evangéliumot! Keresztelő János alázattal hajtja meg a fejét, mert az az Úr jött el, aki nálánál na­gyobb. Akire neki is szüksége van az üd­vösséghez. S tanít Keresztelő János ben­nünket: a mennyből érkező igazság min­dig felette van az ember igazságának, igazságérzetének. Mindig biztosabb me­nedék az, mint akármilyen emberi elmé­let, vagy logika. S mindig csak az Élő Ige lesz üdvösségünk pecsétje. Ez előtt az Úr előtt én megállhatok alá­zattal s mégis félelem nélkül! Ő az én ol­dalamon áll az élet harcában, ő engem képvisel az Atya előtt, ahogyan engem képviselt a kereszten is! Ő megmaradt az a régi Mester, akit ma is befogadhatok, akit nem kell továbbmagyaráznom, aki­nek jóindulatát nem kell soha kétségbe vonnom. Mert Ő igaz volt, ma is igaz és örökre igaz marad! S boldog vagyok, hogy Ő az én Uram, a felülről való Úr! Blatniczky János Dániel A német Brüdergemeinde Losungen kiadásában a napi igék mellett rövid meditációkat is közölnek. Opfermann Ernöné testvérünk fordításában ezentúl közreadjuk ezeket az írá­sokat, megköszönve, hogy munkáját rendelkezésünkre bocsá­totta. Február ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 2000. február 6. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német) Dietrich Tiggemann; de. 11. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; c*u- Bence Imre; ll„ Modori . u. 6. de. fél 10. Sztojanovics s András; Pesthidegkút, II., Ör­.1™«™™? dögárok u. 9. de. fél 11. Fodor Viktor; Békásmegyer, III., VI- “ ■ \v~ ziorgona u. 1. de. fél 9. Gálos Ildikó, Csillaghegy III., Má­tyás kir. u. 31. de. 10. Donáth László; Óbu­da, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Leibstück M. u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; de. 11. (úrv.) dr. Harmati Béla; du. 6. Zászkaliczky Péter; VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (csalá­di) Muntag Andomé; de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlo­vák) Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vaj­da P. u. 33. de. fél 10. Bolla Árpád; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Bolla Árpád; X., Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Németh Pétemé; de. fél 10. (családi, úrv.) Ferenczy Erzsébet; de. 11. (úrv.) Németh Pétemé; du. 6. Schulek Má­tyás; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Szeverényi János; Budagyöngye, XII., Szi­lágyi E. fasor 24. de. 9. Bencéné Szabó Márta; Budahegyvidék, XII., Tartsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Vári Krisztina; de. 11. (úrv.) Vári Krisztina; du. fél 7. Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György; XIII. Frangepán u. 43. de. fél 9. ifj- Kendeh György; XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv., családi) Tamásy Tamásné; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (Kistemplom) de. 10. (úrv.) Szabó István; Rá­kosszentmihály XVI., Hősök tere 11. de. 10. dr. Kamer Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyá­ny I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyás­föld XVI. Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky Já­nos; Rákoshegy, XVII. Tessedik tér. de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákoscsaba, XVII. Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Szabó János; Rá­koskeresztúr, XVII., Pesti út lll.de. fél 11. (úrv.) Kosa László; Rákosliget, XVII. Gózon Gy. u. de. 11. (úrv.) Szabó János; Pestszent- lőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákó­czi út 83. (ref. templom) de. 8. (úrv.) Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; Kispest, XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de: ló. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. du. 6. Solymár Gábor; Budaörs, (ref. imaház) de. 9. Endreffy Géza; Törökbálint (ref. templom) du. 3. Endreffy Géza; Budakeszi, de. fél 9. Bácskai Károly; VÍZKERESZT ÜNNEPE UTÁNI 5. VA­SÁRNAPON a liturgikus szín: zöld. A va­sárnap epistolája (oítári ige): IThessz 2,9- 13; evangéliuma (igehirdetési alapige): Jn 3,31-34. HETI ÉNEKEK: 269,391. „ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK” címmel evangélikus félórát közvetít a Magyar Rá­dió a Kossuth adó hullámhosszán 2000. február 7-én, hétfőn 13.30 órakor. Előtte evangélikus korálok. A DUNA TV SZEGLETKŐ című protestáns magazinja legközelebb február 6-án vasárnap 12.30-kor jelentkezik (ismétlés február 12, szombat 6.05). A műsor azt a szolgálatot mutatja be, ame­lyet a nyíregyházi gyülekezetben végeznek hajléktalanok körében. Szerkesztő: Fabiny Tamás. 6. Urunk, Te tanítványaidat sóhoz hasonlítottad. Add nekik Szentlelked erejét, hogy becsületesen, önzetlenül, szeretettel adhassanak felebarátaiknak példát és tegyenek vallást dicsőségedről. Szolgálatuk által országodat tedd láthatóvá az emberek számára. (Kínából) 7. Ha a keresztyének hite különbözik is a zsidókétól Jézusra nézve, akiről azt tart­ják,hogy ő a megígért Messiás, a zsidókkal együtt várják a Megváltó eljöve­telét és a világ végső elrendezését. 8. Urunk, Istenünk, Te megbocsátod bűneinket, Te Fiad által igaz embereknek te­kintesz minket. Engedd, hogy még a földön élünk, úgy követhessünk, hogy életünk tükrözze igazságodat. 9. Még hangzik a meghívás, még járnak a követek, hogy megtöltsék házadat az Isten kegyelméről szóló jó hírrel. Semmilyen ár nem lehet túl magas, semmi­lyen út nem lehet nehéz ahhoz, hogy tüzedet a népek tengerébe szétszórjuk. (Barth Ch. G.) 10. Lehet annál nagyobb, ha az angyalok Istent dicsőítik? Nem. Ha mi lennénk a helyükön, mi is azt kérnénk - de hogy Jób a szemétdombján dicsérte Istent, ez óriási esemény volt. (Tersteegen G.) 11. Örökkévaló Atyánk, ki a hívők világossága vagy, kérünk, töltsd be a világot di­csőségeddel! Mutasd meg magad minden népnek szent Fiad, a mi Urunk, fé­nyes hajnalcsillagod által, akiben van az igazi világosság. (Barth K.) 12. Sem világot, sem eget Nem óhajt, nem kíván lelkem, Csak egyedül tégedet, Akiben mindent fölleltem. Te vagy az én Megváltóm, Jézust el nem bocsátom. (Keimann Chr.) SZOLGALATI UTAK Végig a Balaton déli partján... Szárszó volt a centmm, ahol 1954. má­jus 1-jén végeztem az első szolgálato­mat, amikor megkereszteltem egy még ma is élő és a nemrég megépült evangé­likus templomban szolgálatot végző presbiteremnek a fiát, G. Bélát. A refor­mátus templomban végeztem ezt, de is­tentiszteleteinket akkor télen a lelkészla­kás nagyobb szobájában, nyáron az evangélikus üdülőben tartottuk. A közlekedésben a leghűségesebb tár­sam a kerékpárom volt. Más „párom” még akkor nem volt, aki szolgálati útjai­mon elkísért volna, vagy meleg étellel, télen meleg szobával várt volna. Vendég­könyvemben ebből az időből van ugyan egy látogató bejegyzése: „Nősüljön meg!”, de a kongruával együtt a 900 Ft- os havi fizetés anyagi bázist nem biztosí­tott. Néha egy kis időre meglátogattak édesanyám és testvéreim, ami nagy se­gítséget jelenletett, hiszen nyugodtabban mehettem kőrútjaimra, a szórványokba. Melyek voltak ezek végig a Balaton partján? Szárszótól felfelé Földvár, Szántód és Zamárdi. Somogy irányában délre: Kőröshegy, Kereki, Pusztaszemes, Bálványos, Kapoly. Szárszótól lefelé: Szemes, Lelle, Boglár, Fonyód és Feny­ves. Mindezeket a helyeket kerékpáron közelítettem meg télen és nyáron. Öröm­teli időszak volt, mert megtapasztalhat­tam, hogy Uram szolgálatában Tőle erőt is kapok. Valósággá vált életemben nemcsak az, hogy elfáradnak az ifjak is, de az is: a Benne bizók „futnak és nem lankadnak el, járnak és nem fáradnak el. ” (Ézs 40,31) Hétköznap bibliaórákat tartottam, ház­nál gyermekek hitoktatását végeztem, betegeket látogattam... Temetésem egy volt (az is református), de esketés egy sem volt a két év alatt, csak szülőfalum­ban eskettem unokahúgomat. Egyik nyá­ron konfirmáltam egy leánykát, akit a szünetben előkészítettem egy városból érkezett nagyszülő kérésére. Legszebb konfirmációi emlékem, amikor pár kon­firmandusommal Kötésére mentem, és az ottani fiatalokkal együtt volt az ünne­pi istentisztelet Szende Sándorral, aki szelíd főnök (principális) volt segédlel- készi szolgálatomban. - A kötcsei temp­lomunkban tartott konfirmáció azért je­lentett különösen is örömöt, mert a szár­szói szórványgyülekezet területén egyet­len evangélikus templom sem volt akkor még. (Ma már négy van.) Fonyódon van a reformátusokkal közös templomunk, ahol nyaranként szépen látogatott közös csendesnapot tartottunk. Emlékezetes hitoktatói hely volt Szán­tódon Emmer presbitertestvér kedves otthona, ahol gyermekeit tanitottam. A vasárnapi istentiszteletek tartásában a leghosszabb távolság volt, amikor Szárszóról elindulva Lellén, Bogláron, Fonyódon át eljutottam Fenyvesig, ahol télen háznál, nyáron egy fenyvesek kö­zötti telken volt istentisztelet. Az utolsó szolgálat után a nap is lenyu­godott már, a kerékpárom is „elfáradt”, amit az olajozatlan lánc kattogása is jel­zett, meg a prófétai ige igazát magam is éreztem - „elfáradnak az ifjak is” - így hát.vonatra ültem, kerékpáromat a pakli­kocsiba helyeztem és Szárszón együtt frissen kiszálltunk. Szimon János i ( f 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom