Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)
2000-10-15 / 42. szám
Evangélikus Élet 2000. OKTÓBER 15. 3. oldal Folytatás az első oldalról Dr. Weltler János egyházkerületi felügyelő székfoglalójában következőképpen szólt: „Szorongó szívvel, megilletődötten, de nagy örömmel, bizakodással és Isten iránti hálával állok itt, a: ünnepi közgyűlés előtt. Azt hiszem, ez így természetes, és minden okom megvan arra, hogy vegyes érzések kavarogjanak bennem. Elsősorban szorongást érzek, mert olyan elhívásra mondtam igent, olyan szolgálatra vállalkoztam, amit eddig nem ismertem, de amelyről már — főleg zsinati tagságom alatt - sokat hallottam. Tudom, hogy nagyok az elvárások, sokrétű a felügyelői munka egyébként is. Egy újonnan alakuló kerületben a feladat valószínűleg még nagyobb, de ezzel együtt szép és megtisztelő is számomra. Másodsorban megilletődötten állok Önök előtt, részben azért, mert még mindig az ünnepélyes és felemelő beiktatási szertartás hatása alatt vagyok, de azért is, mert előjönnek a 40-es évek végének - ötvenes évek elejének konvent-kertjéhez kapcsolódó első gyerekkori élmények és az öregtemplomhoz fűződő utolsó emlékem, amikor 30 évvel ezelőtt a három Weltler testvér szolgált együtt ebben a templomban... A harmadik meghatározó érzés az öröm, hiszen megvalósult az, amit velem együtt olyan sokan vártak. Van Dunántúli Egyházkerület. Néhány héttel ezután pedig már működni, szolgálni fog az a kerület, amelynek megalakulása körül talán a legtöbb és legélesebb vita dúlt a zsinaton. Nagy az örömöm azért, mert Iázés János személyében olyan püspök került a került élére, akit a gyülekezetek nagy többséggel választottak meg, és akinek a programját tiszta szívvel és őszintén tudom támogatni... Hálát adok Istennek azért, hogy olyan családban nőhettem fel, ahol az egyházi szolgálat mindennél előbbrevaló volt. Édesapám - akit a jelenlévők közül sokan ismertek - olyan lelkészgeneráció képviselője volt, akik életük és szolgálatuk egyetlen zsinórmértékének a Szentírást és az azon alapuló Lutheri-teológiát tartották. A polgári hivatás és az egyházi szolgálat eddig is csak úgy volt egymás mellett végezhető, ha segített a család. Ezután valószínűleg még gyakrabban kell átprogramozni a feladatköröket, egyeztetni a különböző terminusokat, és meghatározni a tennivalók fontossági sorrendjét. Ezért már most kérem elsősorban feleségem, de gyermekeim és unokáim megértő támogatását is. Vitathatatlan, hogy az egyházban is minden szinten több lett a tennivaló. A több feladat nagy része éppen a rendszerváltás által felkínált lehetőségek kiaknázásának következménye:- hitoktatás az állami iskolákban,- saját fenntartású óvodák, általános- és középiskolák működtetése,- észszerű gazdálkodás a kárpótlásként visszakapott ingatlanokkal, vagy azok értékével,- egyházi alapítványok szabályos működtetése,- szeretetintézmények fenntartása,- adminisztratív, szervezési, pénzügyi, jogi és munkajogi problémák,- protokolláris kötelezettségek, és még sorolhatnám. Mindegyik feladat olyan, amivel a világi oldalon nagy gyakorlattal rendelkező komoly szervezetek, gazdasági társaságok, önkormányzatok, pénzügyi és jogi tanácsadók foglalkoznak. Nekünk ezekhez rövid idő alatt kell megkeresni és kiképezni a szakmailag kifogástalan, az egyház iránt elkötelezett vezetőket és munkatársakat... Van egy kérdéskör, amiben nem tudok egyetérteni a kérdezőkkel, hiszen a feltett kérdés már a választ is sugallja — ez a zsugorodó gyülekezetek és az elkallódó hívek, az egyháztagok csökkenő számának kérdése. Ha az új kerület és annak vezetői ezekből a terhekből veszik le az arányos részt a másik kettő válláról, ha dolgozni, szolgálni fognak, igazolódik a zsinat döntésének helyessége, amikor a három kerület mellett szavazott. Vigyázzunk tehát a másik két kerületre, erejére és munkálkodjunk az összhangon... A magam részéről ezt a munkát szeretném az egyházi törvények által meghatározott keretek között, hűségesen végezni, igénybevéve minden - a dunántúli kerület ügyét fontosnak tartó és azért tenni akaró - gyülekezeti tag, állami és egyházi vezető támogatását, és kérem Istent, hogy ehhez bölcsességet és erőt adjon. Bölcsességet, hogy tudjunk különbséget tenni jó és rossz között: erőt, hogy tenni is tudjunk érte vagy ellene. Megköszönöm azt a sok szeretetet, ami a szolgálat- tevők és minden jelenlévő részérőlfelénk és a Dunántúli Kerület felé eddig is és most is megnyilvánult. Isten áldása legyen az új kerületen, hogy áldás lehessen mindannyiunk számára!" Hivatalos küldöttek és megjelent vendégek a közgyűlésen köszöntötték az újonnan alakult egyházkerületet és elnökséget. A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület nevében a rangidős felügyelő, Kiss Attila, a veszprémi egyházmegye felügyelője fejezte ki örömüket és Isten áldását kérve jelentette be, hogy egy szívvel állnak az elnökség mögött. Az Országos Egyház nevében a hivatalosan külföldön lévő dr. Frenkl Róbert felügyelő köszönő levélét Hafenscher Károly igazgató olvasta fel: Tisztelt Egyházkeriileti Közgyűlés, kedves Püspök Úr, kedves Felügyelő Úr! Fogadják szívből jövő jókívánságaimat a hármas ünnepen, az Egyházkerület jövőjét, Püspök Úr és Felügyelő Úr szolgálatát illetően, egyben az országos egyház és személy szerint magam elkötelezettségének a kifejezését munkájuk maximális, optimális segítségét tekintve. Cezúra és kontinuitás jellemzi egyházunk legújabb kori történelmét. Ez mondható el a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület megalakulásakor, újjáalakulásakor is. Kezdjetek újat, elhatárolódva attól, ami az elmúlt korszakból nem vállalható, de építsetek bátran azokra az értékekre, amelyeket az Úristen kegyelme a diktatúra évtizedeiben is megtartott az O egyházában és arra folyamatra, amelyben az elmúlt évtizedben megújulhatott egyházunk, amely többek között a nagy hagyományú egyházkerület megalakulásához vezethetett. Kedves Püspök Úr! Legyen erőd, legyen türelmed, legyen bölcsességed megvalósítani azt a püspöki, főpásztori modellt, amiről többször szóltál, amiben a szolgatársi, a testvéri, a segítő attitűd kap hangsúlyt. És legyél képes a segítő szeretet elfogadására, a feléd áradó bizalom aktivizálására egyházunk javára. Kedves Felügyelő Úr! Az Úristen megadta számodra, hogy felügyelői szolgálatodban kísérelheted meg megvalósítani mindazt, amit hat esztendő zsinati küzdelmeiben értékesen képviseltél. Kívánom, hogy példád, munkád járuljon hozzá általában a felügyelői szolgálat fokozott megbecsüléséhez egyházunkban. Végül engedtessék meg a testvéri elfogult szubjektivitás. Kedves Ittzés János. Tizenkét éves voltál, amikor történelmi, nehéz napokban megismertelek, élvezve szűkebb családod szeretetét. Nem mindig alakult úgy az elmúlt közel fél évszázad, beleértve az emberi kapcsolatokat, ahogy szerettük volna, de a szeretet mindig megmaradt. Ebben a szeretetben köszöntlek szűkebb és tágabb, nagy családoddal együtt, hálát adva Istennek, legyenek büszkék rád és segítsék szolgálatodat. Kívánom, hogy ne nyomasszon, hanem szabadítson fel a feladat, amire az Úr elhívott, legyen sok örömöd a szolgálatban és Ő adjon friss erőt, ha megfáradsz. Isten áldja meg a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerületet és elnökségét. D. Szebik Imre püspök az Északi Egyházkerület nevében egyrészt megköszönte azoknak az egyházmegyéknek támogatását és munkáját, melyek eddig az Északi Egyházkerületben segítették. Örömmel nyugtázta, hogy a dunántúliak vágya teljesült a kerület újjáalakulásával. Kérte, hogy a jövőt építsék, a gátakat rontsák, és együtt épüljön és erősödjék egész egyházunk. A kormány nevében dr. Szakács Imre államtitkár felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök levelét, melyben kérte, hogy munkájukat az egyház és a nemzet megújulásáért eredményesen végezzék. Gvimóthy Géza alelnök az országgyűlés nevében, Csallóközi Zoltán főosztályvezető a NKÖM és dr. Semjén Zsolt államtitkár nevében köszöntött, felolvasva levelét és átnyújtotta a Millenniumi Emlékérmet. Márfi Gyula veszprémi érsek a római katolikus egyház együttérzését és köszöntését azzal tolmácsolta, hogy a krisztusi reménység legyen vezére az új vezetőknek. Dr. Márkus Mihály református püspök egyháza és az Ökumenikus Tanács nevében az ökumenében való együttműködést, az egyházak közötti kapcsolatok építését kérte. A bajor testvéregyház üdvözletét Claus-Jürgen Roepke egyházfőtanácsos tolmácsolta. A partneri kapcsolatban való együttműködést kérte. Őrizzék a gyülekezetek és az egész egyház egységét. A finn egyház nevében Matti Järveliäinen dómprépost az egyház ősi mondását idézte: Odvözlégy kereszt, egyetlen reménységünk, és ennek nevében kérte Isten áldását munkájukra és a további kapcsolatokra. A szlovák egyház nevében dr. Bándy György prodékán, somorjai lelkész szólt és ajándékként az új szlovák Ágendát adta át. Fónyad Pál lelkész az ausztriai evangélikusok üdvözletét a belső megújulás fontosságára mutatva adta át. Skalics Gusztáv lelkész a szlovéniai gyülekezetek nevében szólt és Kuzmics István bibliafordítását hozta ajándékba. Mózes Árpád kolozsvári püspök kérte és köszönte az erdélyiekkel való törődést és a testvéri közösséget. Újjászületett a Nyugati Kerület, de van egy Keleti is, gondoljanak reánk. A Hittudományi Egyetem nevében dr. Szabó Lajos rektor kívánt erőt a munkához. Laborczi Géza, a zsinat elnöke a zsinattal való együttműködést kérte. Az Ordass Lajos Baráti Kör nevében Herényi István elnök Jézus szavával erősítette az útnak indulókat: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” Végül a győri gyülekezet nevében Lackner Pál igazgató-lelkész köszönte meg,Jiogy közöttük szolgál majd az új püspök és a megjelenteknek a részvételt. A késő estében sokáig volt együtt a beiktatás gyülekezete az állófogadáson. T. Az új püspök és felügyelő az istentisztelet gyülekezetében Örökké tartó isteni szeretet kísér bennünket Szövött kárpit oltárkép a balatonfüredi új templomban A lig egy esztendeje, hogy felszentelték Balatonfüreden az új templomot, szeptember 17-én újból ünnepe volt a gyülekezetnek és templomának. Az oltár mögötti fehér falra most készült el az oltárkép, mely nem a hagyományos festmény vagy egyszerű fából készült kereszt, hanem kézi szövött kárpit. A háromrészes oltárkép közepe hármas szimbolikájával prédikálja azt, amit a két szélső képen a 136. zsoltár szavaival fejezett ki a művész. Készítője Polgár Rózsa Kossuth-díjas textilművész, aki az oltárkép szentelése alkalmából maga mondta el, hogyan született meg a terv és mit fejez ki ez a kárpit, mely magyarországi evangélikus templomban először került oltárkép gyanánt éppen a balatonfüredi templomunk falára. Szavait alábbiakban közöljük: Tisztelt Ünneplő Gyülekezet! Meghatottan állok itt! Nemcsak építésznek, de képzőművésznek is kiemelkedő feladat templomot építeni vagy abban dolgozni, oltárképet készíteni. Terveim készítésekor az izgatott, hogyan lehet megszólítani a századforduló emberét a művészet eszközeivel, képi lehetőségeivel. A gyülekezet kis magjával beszélgettünk itt az épülő templomban. Miként kell megszólítanunk korunk emberét, most itt a Balaton mellett? 2000 éve az üzenet ugyanaz, volt a gyors válasz egyik testvérünktől. Ez igaz, de a fülünk, a hallásunk az mindig másra érzékenyebb. Most éppen mire? Az átalakulástól nehéz korunk, egymástól eltávolodó életünk forgatagában hányszor figyelünk arra, hogy örökké tartó isteni szeretet kísér. „Adjatok hálát az Úrnak, mert örökké tart szeretete ” - írja a zsoltáríró. Kicsinyes vitáinkat félre tudjuk-e tenni, hogy rácsodálkozzunk a természet csodás működésére, szépségeire, népünk megmaradására, az újnak, jobbnak lehetséges kezdésére. Erre a templomra, amely új, tiszta, szép és fűthető. Templomainkra a felújítottra, az újonnan épültre, az iskolákra, óvodákra, kollégiumokra, szeretetotthonokra, parókiákra, egymásra! Gondolunk-e arra néha, hogy emberi különbözőségünk csak gazdagít, s nem ok arra, hogy elválasszon egymástól? Az oltárkép szeretné a figyelmünket felhívni arra, hogy az Isten szeretet - s ezt a szeretetma- got teremtményeiben is elültette! Az oltárkép kézi szövött technikával készült. Magyarországon gobelinszövésnek ismerik, szabályosan kárpitszövés a neve. Az egyiptomi kopt gobelinek óta ismert technika. Elsősorban sátrak, hideg falak melegítésére, díszítésére szolgált. Évszázadok alatt olyan fejlettségi fokra jutott, hogy szinte mindeji megidézhető ezzel a technikával. A textil finom szálai itt a hálára figyelmeztetnek! Szeretném megköszönni én is ennek a szép feladatnak a lehetőségét, elsősorban Benczúr László építésznek, akinek először jutott eszébe, hogy felkérjen Magyarországon is erre a felemelő feladatra, mert Németországban már több helyen is van munkám a templomokban. A gyülekezet vezetőségének, lelkészének jóindulatú bizalmát, Szebik püspök úr hozzájárulását ahhoz is, hogy az oltárkép előzetes bemutatásra kerüljön a Bécsi Magyar Nagykövetségen a Millennium 2000. című ünnepségen. Inotayné Lukáts Juditnak, az Evangélikus Egyház Építészeti Osztályának vezetőjeként figyelmét és gondoskodását. S nem utolsó sorban szövésben munkatársamnak, Vadászná Tímár Katalinnak, aki kiemelkedően szép munkájával segített. Köszönöm az Ünneplő Gyülekezetnek, hogy meghallgatott. Az oltárkép felszentelését D. Szebik Imre püspök végezte, a liturgiában D. dr. Harmati Béla püspök és Riczinger József helyi lelkész segített. Az oltárkép üzenetét három textussal, három képben szólaltatta meg. lKor 1,18 alapján mutatta be a keresztet, mely Krisztust hozza elénk. A kereszt megtar- tatásunk helye. így nézzetek rá! A kereszt alatt a víz a nyugalomra utal és keresztségünkre emlékeztet. A 23. zsoltár csendes vizét juttatja eszünkbe. Isten teremtő szeretete és a keresztség vize, mely naponként újjászül bennünket, egyben mutatja, hogy a kereszt és a víz összetartozik. A kereszt alatt röpülő madár - talán pacsirta - emberi sorsunkat mutatja. Mindig feljebb. Távolodni. „Csillagok közt zengi a föld dalát.” (Váczi Mihály) Összeköti a látható és láthatatlan világot, hirdeti az örökkévalóságra való készenlétünket. 2Kor 4,18 alapján a múlandó és a múlhatatlan összekapcsolására irányít. Akik e templomba bejönnek, kereszt építse azok között a közösséget! Riczinger József, a gyülekezet lelkésze mondott köszönetét a modem templomba készült szép tartalmas mondanivalójú textilkép művészi megvalósításáért. Inotayné Lukács Judit ismertette a szakértő, művészekből álló zsűri értékelését a kiváló művészi teljesítményről, a szövött oltárképről. A kép szerzői jogvédelem alatt áll, felbecsült értéke hat millió forint felett van. Bejelentette azt is, hogy az önköltség megtérítésén kívül a kárpitot Polgár Rózsa Kossuth-díjas textilművész a Balatonfüredi Egyházközségnek adományozta. Az énekeskönyvünk 68. énekének néhány versét Szebik Imréné énekelte el: „A mindenség víg dalra biztat, Zengjetek Istennek új éneket!” T. 4 k
