Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)
2000-09-17 / 38. szám
4. oldal 2000. SZEPTEMBER 17. Evangélikus Élet Készüljünk időben az Országos Protestáns Napokra Mai számunkban az Ökumenikus Tanács Elnökségének kidolgozott javaslatát adjuk közre a reformáció hetére. Ezzel kapcsolatosan kérjük a lelkészt hivatalokat, az egyházközségek elnökségét, hogy korábbi felhívásunk szerint most már igen rövid idő alatt állítsák össze az Országos Protestáns Napok helyi, gyülekezeti tervezetét és azt azonnal küldjék meg az Ökumenikus Tanács Irodájának (1026 Budapest, Bimbó u. 127. Fax: 394-1210), hogy a készülő műsorfüzetbe bekerülhessenek. Határidő: 2000. szeptember 20. TEXTUSOK, LEKCIÓK ÉS ÉNEKEK Javaslat a Reformáció hetére (2000. október 24-31.) Október 24. Kedd: Zsid 13, 7-9 - 2Kir 2, 9-15; Mt 21, 33-46 Ének: Ev. 258 - Ref. 301 Isten szolgáinak élete és halála - az elmentek tanúskodása - Isten egész népét közös szolgálatra indítja. így emlékezzünk a Reformációra. Október 25. Szerda: Róm 10, 4-17 - Jer 23, 23-30; Lk 12, 1-12 Ének: Ev. 261 - Ref. 380 A Reformáció ige-esemény: prédikáltak, mert küldettek. Lehet és szükséges szólni és hallani az Igét. „Lelki szemekkel lássatok...” Dr. Csepregi Zoltán és Kézdy Péter lelkészavatása a Deák téren 2000. szeptember 2-án, szombaton délután a Budapest-Deák téri gyülekezetben dr. Csepregi Zoltán teológiai tanár és Kézdy Péter végzett teológus hallgató avatására gyűltek össze rokonok, barátok, ismerősök, teológiai hallgatók, az avatás szolgálatában segítséget nyújtók, - dr. Reuss András professzor a Teológia részéről, és az egyik avatandó testvére, Csepregi András lelkész, nyíregyházi főiskolai adjunktus - valamint idősebb és fiatalabb lelkésztársak, többek közt dr. Csepregi Zoltán édesapja, Csepregi Béla lelkész is. „és kérem, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy megismerjétek őt: és világosítsa meg lelki szemeteket, hogy meglássátok: milyen reménységre hivott el minket, milyen gazdag az ő örökségének dicsősége a szentek között, ” - hangzott dr. Harmati Béla püspök igehirdetésében Pál apostol ma is ható intelme az efezusi levél alapján (Ef 1,17-18). Lelki szemekkel lássatok, és figyeljetek minden irányba, szólalt meg a kérés az új lelkészek felé. Lelki szemekkel lássatok, és nézzetek vissza a múltba, gondoljon ki-ki a maga gyülekezetére, - Péter a Deák térre, Zoltán Sárszentlőrincre - azokra a helyekre, ahol szeretetet, figyelmet, elhívást és megerősítést kaptak arra, hogy a lelkészi szolgálatot válasszák. Lelki szemekkel lássatok, és nézzetek előre, a jövőbe. Volt idő, amikor számtalan akadály állt a lelkészek útjában, kevés szolgálati lehetőség adatott, és sokan igyekeztek eltántorítani az egyházi szolgálatba induló fiatalokat. Ma van bőven lehetőség és munka is. Dr. Csepregi Zoltánt a tanítás, az egyháztörténet oktatásának szép feladata, Kézdy Pétert pedig a Budapest- Fasori gyülekezet vátja. Lelki szemekkel lássatok, és nézzetek, figyeljetek befelé és felfelé, az Isten útmutatására is. Nagyon nagy szükség van erre ahhoz, hogy szolgálni, alkotni, szeretni tudjatok a mai kor kihívásai közepette. Mert a Teológián, a fasori gyülekezetben és mindenütt várják a jó szót, az útmutatást és a példaadást, az Istenünk kegyelméről és szeretetéről szóló örömhírt. Ezért soha ne feledjétek, soha ne feledjük a páli intést: Lelki szemekkel lássatok... Gazdag Zsuzsanna Az evangélikus óvoda Tótkomlóson Október 26. Csütörtök: 2Kor 6, 1-10 - Jer 15, 15-21; Jn 12, 23-28 Ének: Ev. 266 - Ref. 395 Vállaljuk el, és vegyük ki részünket az apostolok, a reformátorok, hitvalló őseink küzdelméből és szolgálatából. A bennünket is megszólító Ige, Krisztus, aki küld, felhatalmaz és segít ebben bennünket. Október 27. Péntek: Gál 5,1-6 - Zsolt 43, 1-5; Jn 8, 31-36 Ének: Ev. 255 - Ref. 233 Krisztus népének és az egész világnak világossága. Őt kell hirdetnünk. Ma is Isten gyújtja a világosságot. Október 28. Szombat: Jak 1, 16-27 - És 5, 1-7; Jn 15, 1-5 Ének: Ev. 263 - Ref. 394 Fogadjátok be a beoltott igét, Krisztust, aki beoltatott a világ életébe, hogy mi bele oltathassunk. Belé oltva, és benne maradva, élhet és szolgálhat a Reformáció népe. Október 29. Vasárnap: Róm 3, 20-27-Zsolt 36, 6-11; Jn 8, 1-11 Ének: Ev. 232 - Ref. 234 Törvény nélkül jelent meg Isten igazsága és kegyelme Krisztusban teljességgel. Ez az igazság és kegyelem az eget és a földet betölti. Kegyelemből teljes bünbocsánatot nyújt, és új, megváltozott életet ad. Október 30. Hétfő: Fii 2, 12-17 - Zsolt 46, 1-8, Jn 14, 11-17 Ének: Ev. 260 - Ref. 393 Isten munkálja üdvösségünket kegyelemből. Ez a kegyelem hatalmaz fel arra, hogy vigyük azt végbe élettel való bizonyságtétellel, világítva a világban. A reformációban meggyulladt a fény. Őrizni kell és tovább adni. Október 31. Kedd: 2Kor 4, 5-7 - 5Móz 4, 1-2. 9-10, Jn 1, 6-14 Ének: Ev. 254 - Ref. 390 A Reformáció azért lehetett világosság, mert Isten gyújtotta meg a fényadót Krisztusban. Őt hirdették a reformátorok, és vitték így tovább az apostolok szolgálatát. Változatlanul ez az egyház feladata. Ennek megvalósítására Isten adja az erőt. Évkezdési támogatás Előtérben az iskolás gyerekek A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat iskolai egységcsomagokkal támogatja négy közép-tiszai árvízkárosult település iskoláskorú gyermekeit. A füzetcsomagokat Tószegen, Tiszajenön, Tiszavárkonyban és Vezsenvben összesen 700 általános iskolás tanuló veheti át tanévkezdés alkalmából. Az egységcsomagok összértéke meghaladja a fél millió forintot. A Szeretetszolgálat támogatásával lehetősége nyílik az árvízkárosult családoknak és az önkormányzatoknak, hogy a jelenlegi legszükségesebb feladatokra, az újjáépítésre fordítsák szűkös erőforrásaikat. A Szeretetszolgálat a településeket már az árvíz első napjától folyamatosan támogatja, pillanatnyilag a megrongálódott épületek helyreállításában vesz részt. Isten jelenvalósága üzenetein és hatásán keresztül érzékelhető, ott lakik, ahová beengedik, ott ahol az emberek között béke van, ahol a jóság erősebb a gonosznál, ahol a gyöngéken segítenek, ahol a szeretet hatalmasabb a gyűlöletnél. Az Evangélikus Egyházi Óvoda 1992. augusztus 1-jén nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt. Az ünnepélyes megnyitó templomi istentisztelettel kezdődött, majd az óvodát D. dr. Harmati Béla püspök szentelte fel. A munkát 75 gyermekkel, három csoportban kezdték meg az óvoda dolgozói. A vezető óvónő Viplak Lászlóné. A tevékenységközpontú, keresztyén szellemiségű óvodai nevelést a szlovák nyelv alapjainak a lerakása egészíti ki mindhárom csoportban. A Szentírás szerint a gyermek: gyümölcs, ékesség, vagyis Isten ajándéka. Korának, fejlődési szakaszainak megfelelően ember. Bármilyen kicsi is, emberi méltósága van, eszerint kell bánni vele. Az óvoda nevelési programjában olvashatjuk a kisgyermek szükségleteit, amelyek megvalósítása cél és feladat is a gyermekintézmény számára. A biztonságérzet, a fenntartások nélküli szeretet, a példaadó magatartás a nevelők és a szülők részéről, a nevelői tekintély, a kérdéseire adott megfelelő válaszok, a vele töltött idő, a csönd, amely a belső növekedést segíti, az elismerés, a magatartás formálása, az önálló hit az óvodai nevelés lényege. A valláserkölcsön alapuló nevelés erkölcsileg, érzelmileg többletet ad. Hiszen nem csak az értelmi képességek, hanem a lelki élet fejlesztésével is foglalkozik, vállalva a Biblia tanítását. A gyermekeken kívül, - akik szlovák és magyar nyelven ismerhetik meg a bibliai történeket -, az óvónők is heti egy alkalommal bibliaórán, áhítaton vesznek részt, melyet énekekkel és egyházi versekkel gazdagítanak a mindkori lelkész vezetésével. A gyermekek hittanóráit a főállású hitoktatónő vezeti. Az óvoda a feladatrendszerét az alábbi foglalkozások keretében valósítja meg: játék és tanulási tevékenység, társas és közösségi tevékenység, munkatevékenység, szabadidős tevékenység. A komplex foglalkozások az anyanyelv, a matematika, a természet - társadalom és az ember, valamint a művészetekhez közelálló alkotói tevékenységekkel kapcsolatosak (mese, vers, dramatizálás, bábozás, rajzolás, vágás, ragasztás, gyurmázás, ének, zene, énekes játék... stb.), valamint a mindennapos testneveléssel. Az óvodások napi életének megszervezéséhez, a szokásrendszerek kialakításához nélkülözhetetlen az óvodapedagógusok által elkészített hetirend és a napirend, amely időben szabályozza az iskolai élet előkészítéséhez és a lelki neveléshez elvégzett foglalkozások rendszerét. Az óvodapedagógusok feladata a nevelőmunka dokumentálása is: a heti, kétheti, havi nevelési-tanulási tervek elkészítése, a heti- és napirend összeállítása, a gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése, a nevelőmunka folyamatos értékelése. Ezek fontosak a gyermekek iskolaérettségének megállapításánál és a nevelőmunka hatásainak elemzésénél is. A szakmai elképzelésekben természetesen biztosítani kell a keresztyén nevelés lehetőségeinek, feladatainak folyamatos jelenlétét, a keresz- tyénség egyetemes értékeinek, a szlovákság hagyományainak, kulturális értékeinek folyamatos felvállalását, és a jövőben egy világnyelv alapszinten való oktatását is. Stírbitz Jánosné D. Katalin OLVASÓI LEVÉL .. „ Koszonto Immár 12 éve tesz eleget esperesi teendőinek Káposzta Lajos soltvadkerti evangélikus lelkész. S most újabb 6 év áll előtte, hiszen egyhangúlag szavaztak ismét bizalmat neki a Bács-Kiskuji megyei gyülekezetek. Azt a bizatrriat, amelyet 32 évvel ezelőtt - lelkészi szolgálata kezdetén - egyhangúlag megkapott gyülekezetünktől is. így most gratulálunk: az Evangélikus Egyházi Óvoda Nevelőközössége, Szülő Közössége, valamint azok az „apróságok”, akikkel reggelente kezet fog, és akiknek az óvodába lépésnél megsimogatja arcocskájukat. Valamennyien tanítványai vagyunk... Köszöntőm esperes-iktatása alkalmából a soltvadkerti evangélikus gyülekezetben. Abban a templomban, ahol immár 32 éve szolgál. Köszöntőm a lelkészt, akinek némi bölcsességet, s hitem megszilárdulását köszönhetem. Ez az a gazdagodás, amelyet senki sem vehet el tőlünk... Szeretnénk a tanítványai maradni mindvégig, s továbbadni gyermekinknek azt a keresztyén erkölcsi alapot, melyet Isten igéjében hirdetett nekünk. Hálát adunk azért, hogy munkatársai lehetünk immár 10 éve az óvodavezetésben, és abban az elhivatásban, amelyet ezekért a gyermekekért végzünk. Adja Isten, hogy még sokáig vezethesse a „FELNŐTT” tanítványokat a „BÖLCSESSÉG” és a „HIT” kikövezett útján. S végül egy gondolat, a Bibliából: „Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet, és az az ember, aki értelmet kap" (Péld 3,13). Minőségfejlesztés az iskolában A minőség olyan kulcsszó nemzetünk életében, amely meghatározza létünk, jövőnk minden összetevőjét, biztonságát. A minőség hatása szellemi, erkölcsi kulturális világunkban is megnyilvánul. A minőség átszövi a családi életet, az iskolai nevelő-oktató munkát, és a munkában eltöltött éveket is. A kérdés csak az, hogy a minőség milyen szinten van jelen életünkben, milyen a mérhetősége, fejleszthetősége? Tudjuk, akik hosszú időt töltöttünk el iskolában, hogy értékes és kevésbé értékes felkészültséggel, tulajdonsággal rendelkező kollégák együtt éltek (élnek?!) a tantestületben. Pedig az előbbi életre szóló nyomot hagy a diákokban, az utóbbi nem eredményez az adott életkorban kívánt fejlődést. Az évek során sok vitát, érvet és ellenérvet váltott ki, hogy mérhető-e a nevelés, a műveltség, a gondolkodás szintje, a szemléletmód, az etikai tartás és annak mibenléte. Közben a világ halad előre, a teljesítményközpontú követelmény a gazdasági életben (termelői szférában) és néhány évtizedes fáziskéséssel a szellemi, szolgáltató (ilyen az iskola is) tevékenységben is előtérbe került a minőség fejleszthetőségének konkrét, objektív mérésének szükségessége. A nézetkülönbségek nagyok oktatáspolitikusok, kutatók, mérési irányzatok és az iskola gyakorló pedagógusai, vezetői között. Az elmúlt évtizedekben történt előrelépés a beiskolázás - bemenet szabályozás, és a kimenet szabályozás (érettségi, felvételi) - tudatosabbá tétele érdekében. A nevelés-oktatás folyamatának mérésében, értékelésében nem kapunk egységes képet. Míg a tanítás-tanulás közös - tanár-tanuló - eredményéről (vagy kudarcairól) viszonylag elfogadható mérési technikák (szóbeli-írásbeli számonkérés, osztályozás, témazárások, egyes tantárgyakból évfolyamvizsgák, középiskolákban érettségi vizsgák) vannak, addig a nevelési eredmények (zsákutcák) a személyiség tudatos fejlesztése, a közösségi nevelés, hogy a tudás, ismeret hogyan válik a személyiség erőforrásává, minderről bizonytalanok a mérések. Pedig a nevelés-oktatás folyamatának komplex mérésére, értékelésére az iskolai életben szükség van. A különböző modellek, szabványok, rendszerek képviselői erre készülnek. A minőségfejlesztés érdekében egyirányú információáramlás történt és történik. Az oktatási miniszter, oktatáskutatók, mérési szakemberek előadásai igyekeztek meggyőzni az iskolák vezetőit, pedagógusait, hogy a minőség miképpen biztosítható az iskolai pedagógiai gyakorlatban. Nem csökkentve ennek jelentőségét, elérkezett az idő arra, hogy az iskolai műhelymunka helyzete, problémái tapasztalatcserék formájában kerülM jön elemzésre, megbeszélésre az iskolán belül és az iskolák között. A minőségfejlesztés külső - mérési, ellenőrzési, értékelési - és belső - iskolai - feladatairól A külső mérés, ellenőrzés, értékelés teendői törvényi szinten beépültek az iskolai rendszerbe. Az Oktatási Törvény 47., 48., 49. §-a fogalmazza meg a minőség- fejlesztés tartalmát, irányát. Az 54. §: az oktatási intézmény vezetője felel a minőségbiztosítás működtetéséért. A 93. § 1. pontja kimondja, hogy az oktatási miniszter megteremti a minőségbiztosítás feltételeit. A 95. § az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont irányítási, ellenőrzési feladatait szabja meg. Fel kell tenni a kérdést: milyen okok, tények vezettek a változásokhoz? A választhatóság polgárjogot nyert az iskolák között, bár korlátozott módon. Többek között ez vezet el az esélyegyenlőtlenség növekedéséhez is. Nőtt a kínálat iskolák között - állami, alapítványi, egyházi. - A szülők körében - gyermekük jövője érdekében - előtérbe került a jobb iskola választása. Határozott igény jelent meg az idegen nyelvek, számítás- technika tanítása iránt. Az oktatás-nevelés is decentralizálódott. Saját készítésű, a helyi igények, feltételek, célok alapján saját pedagógiai program határozza meg a tanítási-nevelést. Az önkormányzatok, fenntartók tudni akarják, hogy az iskolák mire költik a pénzt. De a szülők, gyerekek közvetlenül is érdekeltek a változások irányáról, tartalmáról, várható következményeiről. A minőségfejlesztés szándéka, tartalma a teljes folyamatra kell, hogy kiterjedjen, és mindenkire hatással legyen. Állami szintű mérések, ellenőrzés, értékelés tervei, módszerei bontakoznak ki. Alapját az Iskolai pedagógiai program, Helyi tanterv (kerettanterv) képezi. Sajnos, keveset tudunk mélyebb összefüggésekről. Szükség van és lesz a korai tapasztalatok alapos elemzésére, értékelésére, közzétételére. A minőségfejlesztés belső, iskolai eredetű legyen, mely nem lehet kampány, hanem folyamatos fejlesztés, jobbra törekvést igénylő feladat. Mindez az iskola érdekéből, szükségletéből kiindulva, a gyerekek érdekében történjen. Alapját az igazgató elkötelezettsége, kezdeményezése, a középvezetők (igazgatóhelyettesek, tagozatvezetők, munkaközösség-vezetők, hitoktatók) szemlélete, kreativitása, az iskola nevelői csapat- szelleme adja. A megvalósítás egyik lehetséges útja olyan minőségi körök szervezése, amelyek az iskolai élet kulcsfolyamatát vizsgálják, értékelik, és megállapítják a továbblépés irányát és módját. Az evangélikus oktatási-nevelési intézményekben az óvodától a középiskoláig bezárólag olyan kohéziós erőként kell működnie mind a nevelésben, mind az oktatásban, amely kölcsönösen egymásra hat a tanulók, tanárok, szülők tevékenységében. Az iskolának legyen olyan szellemi kisugárzása, amely a pedagógiai elmélet és gyakorlat egységének szükségességén, a csapatmunka fontosságán, a „fontolva haladáson”, a nemes cél és az erős akarat nélkülözhetetlen összetartozásán alapszik. Már most is tapasztalható, hogy verseny folyik iskolák - egyházi, állami, alapítványi - között a gyerekekért, és ez így lesz a jövőben is. Ezekben az években - évtizedekben - az igazi értékek és eredmények alapján dől el, hogy melyek lesznek a vonzó, keresett iskolák. Az evangélikus iskolák a régmúltban és a közelmúltban bíznak a hitbeli gyarapodásban, az erkölcsi nevelésben, a klasszikus és korszerű ismeretben, műveltségben olyan meggyőző eredményekkel, hogy az megerősíti hitünket, bizakodásunkat jelenünkben és jövőnkben. A minőség, igényesség ne csak az oktatás, műveltség fejlesztésére irányuljon. A minőség, igényesség vezérelje a lélek ápolását, gazdagítását, a tudás, értelem, gondolkodás, szemlélet kiteljesedését, az emberi együttélés, szeretet, megértés és segítés erősítését. Krug Ferenc országos szakértő ",
