Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)
2000-07-16 / 29. szám
Evangélikus Élet 2000. JÚLIUS 16. 5. oldal iSSARÜB u TT ÉLETKÉPEK RÓLUNK w «9 Erős vár a mi Istenünk Gondolkodom az élet történésein és odateszem mellé más hívő lélek bölcs gondolatait. Megosztom veled, mert úgy érzem, így lelkiekben gazdagabbá leszel. És ez nekem öröm. Mácz István írja Örülj velem című könyvében: „Szemnek a fény, fülnek a hang, nyelvnek az íz, testnek az egészség - ennél több az egészséges embernek a hit. " Igen a hit. „Ahol hit van, ott van terv, ott van erő. Az emberi erőfeszítések robbanó ereje a hit, mely éltet és szárnyra kap, áttörve még a halál kapuit is. ” Anthony de Mello Mester és tanítványa párbeszédében felhívja a figyelmet a hit ellenségéről. Ez akkor történik, ha minden sötét körülöttünk. Nem lát a szem, nem lát a szív. Reménytelen az ember.- Mi a hit legnagyobb ellensége?- A félelem.- Eíonnan jön a félelem?- Tévhitből.- S mi a tévhit?- Azt hinni, hogy a körülötted lévő virágok mérges kígyók.- Hogy győzhetem le a félelmet?- Nyisd ki a szemed, és láss!-Mit?- Hogy egyetlen kígyó sincs körülötted. Az Istenbe vetett hit még erősebb is lehet annál, hogy a virágban meglátjuk a valóságot, a virágot. Ez külső látás. A hit belső látást is ad. Ha jégeső esik, villámlik és mennydörgés hallatszik, recseg és ropog, ekkor hinni, hogy a nap ismét kisüt és a virág sértetlen marad. Ekkor fakad a lélek dalra: „Erős vár a mi Istenünk... ’’ A 46. zsoltár adja énekünk szövegét: „Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban. Azért nem félünk... ” HÁT NEM FÉLÜNK, AZÉRT SEM! Börönte Márti f\önláváján ló „Tanúságtétel” Ezen a címen jelent meg Szebik Imre gyűjteményes kötete, amely 10 éves püspöki szolgálatának igehirdetéseiből, cikkeiből, előadásaiból tartalmaz gazdag anyagot. Nemcsak a könyv címe, de tartalma is tanúságtétel. „Nekünk nincs más megbízatásunk, mint Krisztusra mutató ujj lenni mai világunkban. Nem magunkat prédikáljuk, nem magunkhoz hívogatunk, nem önmagunk fenntartása szolgálatunk célja, hanem hogy a mai nemzedék is Krisztushoz találjon... Jézus Krisztusra mutatunk, aki tegnap és ma és mindörökké ugyanaz.” - olvassuk az egyik igehirdetésben (11. lap). A hitnek ez a belső elkötelezettsége jut érvényre a könyv minden sorában. A témaválasztás gazdagsága, sokszínűsége és aktualitása mutatja, hogy a tanúságtétel nem légüres térben, hanem a mai, lelkileg beteg magyar társadalomban szólal meg, ahol magas a hajléktalanok száma, növekszik a munkanélküliek százalékaránya, egyre nagyobb a szenvedélybetegek csoportja, válságos a család helyzete, erősödik az elmagányosodás tendenciája (101. lap). A hazánkban tapasztalható általános iránytévesztett- ségben kell megfelelni az új kihívásoknak (114-155. lapok). A krízisszituációban azonban van esély egy alapvetően új és jobb megvalósítására (237. lap). Ezt célozzák azok az írások, amelyek jellegNyolcvan évvel ezelőtt - 1920. július 16-án - halt meg Benczúr Gyula Dolányban, ahol eltemették. A helységet Benczúrfalvának nevezték el, ma Szécsényhez tartozik. Nyíregyházán 1844. január 28-án született. Szülőháza a város főterén, a Kossuth tér és Luther utca sarkán állt és egykor városháza volt. A mi ifjúkorunkban mint Kiskorona vendéglő volt ismeretes. A második világháborúban elpusztult. Addig is és most is a helyére épült üzletház falán emléktábla hirdeti Nyíregyháza nagy festőművész fiának születési helyét. A nemes Benczúr család az árvamegyei Jeszenováról származik. A dédapa, Benczúr István a Nógrád megyei Vanyarcon evangélikus lelkészként szolgált. A nagyapja, Benczúr József magas rangú katonatiszt volt. Édesapja, Benczúr Vilmos gyógyszerész vásárolta meg a Nyíregyháza főterén álló gyógyszertárat 1842-ben. Itt született Benczúr Gyula. Csak két évet élt Nyíregyházán. Apja eladta a gyógyszertárat és Kassára költözött, ahol anyai nagyszülei éltek. Édesanyja, Lasgallner Paulina ősei hollandok voltak, Mária Terézia idejében kerültek a Szepességbe. Kassán az elemi iskola után gimnáziumba járt. Apja átíratta a reáliskolába, mert rajztehetségét mérnöki pályán szerette volna érvényesíttetni. Kalchbrenzetes lutheri teológiai alapállásból szólnak többek között a környezetvédelem kérdéseiről, a sajtó- szabadságról, magzatvédelemről, szenvedélybetegek és sérült emberek helyzetéről. A tanúságtétel az egyház speciális szolgálata. így természetesen a kötet lapjain találkozunk az egyház belső életének, missziói felelősségének, megújulásának kérdéseivel. „Az egyház a Krisztusban hívők közössége. Az egyház szíve a gyülekezetekben dobog (203. lap). A gyülekezet közös kincse, hogy Jézus Krisztust Úrnak vallja. Ez az a bázis, amelyre épülhet a gyülekezet. Ő az a közös személy, akin tájékozódhat a keresztény közösség. Az egyház belső megújulásának feltétele egyebek mellett a Biblia igéjének és tanításának komolyan vétele, a vonzó egyházi közösségek életre hívása. A megújulás munkálása és feltételeinek megteremtése emberi feladat, a mi munkánk. De a lélek belső megújulását - közös keresztény felfogás szerint - a Szentlélek végzi el. Ezért nincs fontosabb kérésünk és forróbb imádságunk: Ó, jöjj, teremtő Szentlélek, látogasd meg a te néped (244-245 lapok). ner Károly lelkész tanácsára 1861-ben Münchenbe a Képzőművészeti Akadémiára került és Piloty tanítványa lett. Első jelentősebb műve „Hunyadi László búcsúja” sikert aratott Budapesten is 1867- ben. Az 1869-ben készült „II. Rákóczi Ferenc elfogatása" is igazolta hibátlan technikai tudását és kiváló komponáló képességét. Történeti festészetünk nagy alakja lett. 1875-ben készült „ Vajk keresztelése’’ meghozta a sikert. 1876-ban a müncheni Akadémia tanára lett. 1883-ban jött haza Magyarországra és a Mesteriskola igazgatója lett haláláig. Ő alkotta a fasori templom oltárképét is. 1896-ban készült a „Budavár bevétele" és 1907-ben a „Millenniumi hódolat”. Szülővárosa, Nyíregyháza 1909. október 17-én díszpolgárságot adományozott neki. Ekkor kereste fel az Evangélikus Gimnáziumot is. Nyíregyházán 1935-ben elemi iskolát neveztek el róla. Az épületet lebontották és az új helyen épült iskola a Kertközben változatlanul viseli a nevét. 1941-ben a Széchenyi utcán felállították Galántai Fekete Géza róla készült szobrát. A szobor közelében Jósa András Megyei Múzeumunk állandó képkiállítással adózik nagy művészünknek, akadémikus történeti festészetünk kiemelkedő alakjának. Dr. Reményi Mihály A „Tanúságtétel” meleg, pásztori hangja, bensőséges személyessége közel hozza az olvasóhoz a kötet mondanivalóját. A statisztikai adatok pontossága hitelessé, az irodalmi idézetek gazdagsága pedig színessé teszi a különböző témájú írásokat, amelyek mind arról szólnak, hogy „az ember önmagán kívül számíthat Valakire, aki értékeli, becsüli, szereti, aki oltalmába rejti, gondol rá élete jó és rossz napjaiban, földi élete során éppúgy, mint amikor szíve utolsót dobban.” (219. lap) A kötet befejező részében megemlékezéseket olvashatunk „amelyek az előttünk járó nemzedék kiemelkedő személyiségeit állítják reflektorfénybe világító hitük fáklyatüzével és szolgálatuk maradandó értéket hordozó felvillanásaival (7. lap). A „Tanúságtétel” tanúságtételre bíztat, bátorít és kötelez, hogy „csökkenjen a gonosz önzés áldozatainak száma és növekedjék a nemes altruizmus a szívekben, hogy csökkenjen a megátalkodott hitetlen életek száma és növekedjék az üdvösség örömeiben élő, Isten közelségét kereső életek száma” (99. lap). M. M. július 17. hétfő 16.30 Az egyházi törvénymódosításról Vélemény a reményről (Vallási- és Egyházi Műsorok Szerkesztőségének műsorai.) július 20. csütörtök 21.30 Érintő (Célközönség: a fiatalok. Téma: a nyár veszélyei. A műsor készítői a nézők kérdéseit figyelembe véve szerkesztik a műsort.) július 23. vasárnap 15.25 Örömhír (A Református Egyház műsora.) Benczúr Gyula és Nyíregyháza Az örökmécses fénye Egy katolikus templomban egy kisfiú és a nagymamája ott térdelnek az oltár előtt. A nagyi hosszan imádkozik, majd végül az örökmécsesre mutat: „Látod, azért imádkozom, mert itt van Isten. Ő meghallja, amit mondunk Neki. Figyel ránk. Próbáld meg Te is!” - szól az unokájának. A kisfiú elgondolkozik, néhány pillanatig csendben figyeli az örökmécsest, majd ezt mondja: „Jó, jó, nagyi, de ha zöldre vált a lámpa, ugye kimegyünk?” Akár bevalljuk magunknak, akár nem, mi is sokszor figyeljük a lámpát, hátha zöld lesz a pirosból. Az imádságunk megszokott kötelességgé, programponttá válik, elhagyhatatlan liturgikus cselekedetté. Amolyan „add meg az Istennek, ami az övé”- feladattá. Néha még teljesítmény-jelleget is ölt, persze általában a mások előtti példamutatás szándékával. És közben sokszor figyeljük a lámpát. Jó, ennyi elég, mára letudtam, mehetek. Aztán vannak másfajta imádságaink is. Végeláthatatlan kívánság-felsorolások, mint egy „önök kérték”. Úgy látszik, ez életünk sok területén kedvelt stílus, és sohasem megy ki a divatból. Istennel kapcsolatban meg különösen is jó, hiszen ha mi nem tudunk (akarunk) segíteni másokon, magunkon, lusták vagyunk önálló lépések megtételére, milyen jó, hogy Istent lehet mozgósítani: tedd meg, add meg ezt vagy azt, rendezd el ennek vagy annak az embertársunknak sorsát! Pedig Isten merőben más módszerekkel dolgozik: ha figyelünk, megmutatja, hol tudunk mi Neki segíteni. Hiszen ezért is teremtett minket - többek között. Ha erre odafigyelnénk, talán több köszönöm- ima szállhatna Feléje, hiszen Isten különösen is örül, amikor hálával fordulunk Hozzá. Jálics Ferenc jezsuita atya írt egy kis könyvet nagy és mély mondanivalóval a hitről és az imádkozásról, „Fejlődik a hitünk" címmel. A hitünk, és ezzel együtt életünk imádkozó-gyakorlata ugyanúgy változik, növekszik, ha odafigyelünk és törekszünk rá, mint ahogy maga az ember is. A gyermekkortól indulunk hitünkj imádságunk tekintetében is, ugyanúgy, mint földi eszmélődésünk- ben. Az első felismerések, tapasztalások után innen indulhat tovább a növekedés, fejlődés, hiszen ez az alap is. Jézus nem véletlenül hivatkozik újra és újra a kisgyermekek példájára. Egyszerű, naiv, bizalommal teli gyermek-szívükre, amely olyan magától értetődően kötődik Isten szeretetéhez. Azonban, ha gyermek-hitünk megreked, és nem lépünk tovább, könnyen gyerekessé válik. Adok-kapok hitté, imádsággá lesz, és hamar bekövetkező kétségbeeséssé is, ha valamit nem úgy, és akkor kapunk meg, amikor akarjuk. Erről persze, ugye, Isten tehet egyedül. Mi pedig azzal büntetjük, hogy elfordulunk Tőle. Ez a „magam-módján- vallásos-vagyok” hit, amely e ponton megáll, és nem törekszik arra, hogy tovább növekedjen. A következő „fokozat” a „ tinédzserhit", a „kamasz-ima” korszaka. Kérdezünk. Már merünk kérdezni, kételkedni. Nem fogadunk el mindent vakon Istennel kapcsolatban sem. Olykor lázadunk is akarata ellen, mint a kamaszok. És úgy gondolom, így a jó. Nincs véletlenül ez sem. Arra segít, hogy a lázadások, Istenkérdések után megnyugodjunk, és hazataláljunk Istenhez. Mint a tékozló fiúk- lányok vagy az átok- és panasz-zsoltárok szerzői. A harmadik lépcsőfok a felnőtt hit. A személyes felelősség, érzékenység korszaka. Figyelünk környezetünkre, világunkra, embertársainkra. Fontos a tevékeny, másokért élő hit. A sok mozgás, lendület, lelkesedés azonban gyakran oda vezet, hogy életünk imádság-gyakorlata rapszódikussá, kicsit „sivatagossá” válik. Túl nagy hangsúlyt fektetünk a „tenni”-re a „lenni” helyett. Aztán lassan, ha odafigyelünk, - talán a piros lámpára, az imádság idejére - , akkor átalakul Istennel való kapcsolatunk, és vele együtt imádságunk is: érett hitté. Az érett hit tehát a végső „lépcsőfok”. A tapasztalatokon, Jézus-követésen érlelődött életforma, a megnyugodott, kiegyenlítődött, kiteljesedett élet. Olyan hit és szeretet, amely már mindent képes magába foglalni. A csöndet is, a végső imát. Benne megvan a gyermeki bizalom kötődése, a rácsodálkozás Isten ajándékaira; az éber kérdezni tudás, a kétségek elfogadása is. Helye van benne a szolgálat mozgékonyságának, kreativitásának, a szeretet találékonyságának. És végül magába foglalja az Istentől kapott bölcsességet, a csend erejét is. Az örökmécses piros fénye már nem zavaró, nem várjuk mindenáron, hogy végre zöldre váltson, mert tudjuk: az állandó Jelenlétre, és jelenlétünkre figyelmeztet, az egész életünket átszövő imádságra. Fejlődik a hitünk. Ez is Isten nagy csodáinak egyike. Jó átélni, tapasztalni, hogy bennünk is növekszik, Isten Lelkének megújító, új utakra indító munkája révén. Mert pünkösd egy egész életen át tart. És az imádság is felölelhet egy egész életet. Nem kell, hogy napi programmá, lelkiismeret-megnyugtatássá legyen, amikor életformává is válhat: olyan bizonyossággá, hogy szeretnek és hogy szerethetek. Elfogadnak, megértenek, és én is tehetem ugyanezt. És akkor megnyílik az Örök távlata, amelyre az örökmécses figyelmeztet minket itt lenn a földön, hitünk, életünk vándorútján. V.Gy. f .... ... -"A KOSZONETNYIL|V ANITAS 1995. július 23-án kéréssel fordultunk az Evangélikus Élet hetilap útján a hazai és külföldi hittestvéreinkhez, hogy 1912-ben épült templomunk és gyülekezeti házunk felújítási munkálataihoz segítségüket kérjük. Ugyanis a tatarozás költsége - az akkori építési árakhoz viszonyítva - 4.960.663 forintot tett ki, mi viszont csak a költségek töredékrészével rendelkeztünk. Kérésünk meghallgatásra talált, mind országunkban, mind a külföldön élő hittestvéreink között, és 5 évi gyűjtőmunka után a jó Isten végtelen kegyelméből jutottunk el oda, hogy 2000. május 13-án D. dr. Harmati Béla püspök úr részvételével megtörtént a templomunk felavatása. Ezúton hálás szívvel fejezzük ki köszönetünket minden adományozó hittestvérünknek, akik segítettek tervünk megvalósításában, és imádkoztak is értünk. Gyülekezeti házunk még felújítás alatt van, amihez sok szeretettel és tisztelettel kérjük a további segítséget kedves hittestvéreinktől. A Zalaszentgróti Evangélikus Gyülekezet Vezetősége nevében: Szalay Magdolna.^ Műsorajánló Közszolgálati televíziók műsoraiból július 18. kedd 11.25 Gránitország (Egy vallomás Finnországról.) július 22. szombat 22.00 Századfordító magyarok (A műsor Nagy László költőre emlékezik.) július 23. vasárnap 15.00 Szentföldi szent helyek üzenete (Zakariás próféta Jeruzsálemé.) július 18. kedd 17.05 Forrásvidék (A felvidéki magyarság megmaradásának kulcskérdése az anyanyelv és a kulturális örökség megőrzése. Mit tesznek ezért a civil szervezetek?) július 22. szombat 12.20 Protestáns világ (Egyházi híradó.) július 23. vasárnap 19.15 A világörökség kincsei (A maulbronni cisztercita kolostor.)
