Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)

1999-01-10 / 2. szám

2.oldal 1999. JANUÁR 10. r Evangélikus Elet r UJ NAP - UJ KEGYELEM A „ Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.” (Róm 8,14.) VASÁRNAP „Krisztusban van a bölcsesség és ismeret minden kincse elreft- ve. ” (Kol 2,3.) (Zsolt 19,8.b.; Mt 3,13-17.; Zsolt 101,L&) A böl­csesség még ma is nagy kincsnek számít. De a világ bölcsessége, ismerete kevés az Isten kegyelmének a megismeréséhez. Ez a kincs Jézus Krisztusban lett nyilvánva­lóvá és benne van elrejtve. Engedjük, hogy a Szentlélek, hitünket ébresztve, meg­láttassa ezt a kincset, az Isten kegyelmét és naponta növekedve a hitben éljünk a szeretet és a bünbocsánat hozzánk lehajló kegyelmével. „Jézus Krisztus halálra adatott bűneinkért és feltámasztatott 'UiHJ. I megigazulásunkért. ” (Róm 4,25.) (Jer 14,8.; Kol 2,3-10.; lMóz 4,17-26.)" ... Jézu s Krisztus vállalta bűneink büntetését, a halált, hogy legyőzze és utat mutasson / halálon át is az örök Isten felé, az örök életre. Vállalt minket bűnösöket, hogy álta­la és vele megigazuljunk és Istéfr gyermekeiként éljünk. / PENTEK „Az Úr ezt mondta: Te szánodat a bokrot, amelyért nem fáradtál, és HÉTFŐ „ Üj eget és új földet várunk az ígérete szerűi, amelyben igazság lakik ” (2Pt 3,13.) (Zsolt 85,10-11.; Józs 3,5-1 \.f\Móz 3,1-13.) Pété/ a hívő ember reményét foglalja össze ebben az igeversben. Reménységünket az örök életrpl. És arról, hogy Isten igazsága nekünk szól, hogy bűnösök vagyunk, tőle elszakadtunk, de Ö kegyelmével látogat minket és ebben a kegyffemben élhetünk és remélhetünk. KEDD "Jézus meglátott egy embert ülni apámnál, akit Máténak hívtak, és így amelyet nem te neveltél, amely egy éjjel felnőtt, másik éjjelre pedig elpusztult. Én meg ne szánjam meg Ninivét, h nagy várost? ” (Jón 4,10.11.) (Ef 2,4- 5.; lKor 1,26-31.; lMóz 6,5-22.) Ami kpel áll hozzánk, életünk része és valami történik vele, valami éri, akkor szánakozunk rajta, mint Jónás tette a bokor eseté­ben. De Isten szánakozása a világon: jfíkszor megdöbbent minket. Őt, őket miért szánná? Mert a teremtményei, mert nekik is Mennyei Atyjuk, mint neked, nekem, nekünk. Megszán minket. Irgalmáyp, bűnbocsátó kegyelmével hajol hozzánk, és hozza a szabadulás útját Jézusban. szólt hozzá: Kövess engem! - Azffelkelt és követte őt. ” (Mt 9,9.) (Jer C7DMRAT 15,19.a.; Mk 1,1-8.; lMóz 3,14-24.) Jézusjkkövetni. mais teljes életfordulatot je­lent az életünkben. Teljes fordulatot napofflá az Isten felé, az ő bűnbocsánafábaii, amelyben megújít és szolgálatára hív. ’ SZERDA „Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és ö felmagasztal titeket. ” (Jak 4,10.) (Zsolt 119,71.; Jn 3,22-30.; 1 Móz 4,1-16.) Nehéz elfogad­nunk, hogy Isten nélkül az életünk nem teljes. Az ő kezében megláthatjuk, szüksé­günk van arra, hogy felemeljen minket a bűnökből, az elveszettségből, a kiúttalan­ságból Jézus Krisztus által. „A minden kegmlem Istene pedig, aki elhívott titeket Krisztusban az ő örök dicsőségére, miután rövid ideig szenvedtetek, maga fog titeket felkészítem, megszilárdítani, megerősíteni és megalapozni. ” (lPt 5,10.) (Ézs 40,30-31.; Jn 5,19-24.; lMóz 7,11-24.) Isten valóban gondunkat viseli. És ez a gondviselése abban is megmutatkozik, hogy Szentlelke által hititoket, keresztyén életünket felkészíti arra, hogy a szenve­désekben és az örömökben is mellettünk van. Megszilárdítja reményünket az örök életben, megerősít naponként a bűnbocsánatában és megalapozza hitünket Jézus­ban. János Zsuzsanna Vízkereszt ünnepe után első vasárnap OKOS ISTENTISZTELET Róm 12, 1-5 A prédikációra való készülés nem könnyű munka, ez az igehirdetők dolga. De nem kevésbé nehéz a pré­dikáció meghallgatása sem. Sokszor hallani kifogásokat, hogy a prédiká­ció nagyon elméleti, száraz, nem szólít meg. Mai igénkben az apostol gondosko­dik arról, hogy ne legyünk szárazak, hanem nagyonis gyakorlatiak. Okos istentiszteletre hív bennünket. Sok­féle formáját ismerjük az istentiszte­letnek. Milyen az okos istentisztelet? Először is jelent valamit a bevezető két szó: Isten irgalmára hivatkozik az apostol. Ennek az okos istentisz­teletnek az az alapja, hogy Isten ir­galmas hozzánk. Elküldte Jézust, aki a Szent Lélek által elegendő erőt ad ahhoz, hogy megvalósulhasson éle­tünk istentisztelete. Mert erről van szó. Nem egy órás, rövidebb, hosz- szabb alkalom, hanem Isten azt akar­ja, hogy egész életünk odaszánás, odaadás legyen Istennek. Ez tetszik neki. Ez az istentisztelet nem valami lelki odaszánás, csendes meditálás, ének­lés, imádkozás csupán. Egyenesen így mondja: testeteket szánjátok oda. Ez gyakorlati cselekvést, életfordula-* tot, valami mást követel, mint amit eddig tettünk. Ez megtérést és mindig újra visszatérést kíván tőlünk. Miben nyilvánul meg? Nem igazo­dom a „világ”-hoz. Az általános, Ki a legszebb a világon? Tükröm, tükröm mondd meg né­kem, ki a legszebb a világon? - kér­dezte a gonosz mostoha a tükörtől unos-untalan a Hófehérke című jól is­mert gyermekmesében. Tükröm, tükröm mondd meg né­kem, ki a legszebb a világon - kérdez­ték a világszépe választásra készülők. Ettől az eseménytől volt hangos a vi­lágsajtó november közepén. Hatalmas számokban fejezték ki, hogy hányán kíváncsiak erre a „pompás” esemény­re, amibe még hatalmasabb számokra kifejezhető összegeket öltek. A ma­gyar várományos széplány egy Tv- szereplés alkalmából elmondta, ho­gyan faragtak belőle igazán széplányt a szépségipar szakértői. Taglalták a plasztikai műtét mikéntjét. S büszkén fintorgatta fitosra megfaragott orrát a reflektorfény és a kamerák kereszttü­zében. De a leghátborzongatóbb az volt számomra, mikor kurta kis jól megtanult kacajjal - mert gyanítom ezen a szinten már minden betanított - azt mondta: Nekem tetszik a végter­mék - ti. saját maga. Hát végtermékké süllyed az ember? Isten teremtett, alkotott embert. Saját képére, egyedit, meg nem ismételhe- tőt. Ha végtermék, akkor az már nem ember. Végterméket az ember tud gyártani sorozatba. Látom, ahogyan lepottyant a szalagról, bele a gyűjtő­kosárba, ahol várja már sok ugyan­olyan gyártmány. De látom, ahogy je­len korunk gyártja a kosztümös, öltö­nyös menedzser típusú embert, szín­ben a ruhával harmonizáló mobil te­lefonnal a fölön. Arcuk nincs. Ha em­ber vagyok, nem lehetek termék, hogy egész életen át formálni akar. Hív magához. Ott a változás, a for­málódás lehetősége a halál pillanatá­ig. S még a halál, a halott ember se végtermék, mert a legnagyobb válto­zás ezután jön. A végtermék, ha elké­szült lehet használni, meglehetős kor­látok között. Ha nem tetszik, kidob­juk, veszünk másikat, mint ahogyan a fogyasztói társadalom teszi is szapo­rán, növelve ezzel szüntelenül a sze­méthegyeket. Az emberben, a teremtett emberben rengeteg a lehetőség. Isten formáló keze hatalmas dolgokra teszi képessé. Isten a lelkét lehelte az emberbe, ettől leszünk mi oly különlegesek. Ezért szomorú, hogy a szépségimádó, mo­biltelefonos, menedzser arcú világ ilyen furcsa végtermékké degradálja az embert, kiölve belőle a lelket. Pe­dig Jézus azt mondta: „Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, hiszen a lelket nem tudják megölni. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, meg a testet is el tudja pusztítani a gyehen­nában. ” (Mt 10,28) Tükröm, tükröm... hangzik a kérdés újra és újra. Keressük a szépséget, s belebotlunk a világ mocskába. Jézus eljött ebbe a bűnnel szennyezett vi­lágba. Róla Ézsaiás így ír: „Nem volt neki szép alakja, amiben gyönyörköd­hettünk volna " (53,2). Az emberiség­nek mégis a Krisztus-szépséget kell megtalálni. Nem a betlehemi gyer­mek rózsaszín, szénaillatú pufóksá- gát, de szenvedő szépségét, amely el­törli a világ mocskát, bűnét, az enyé­met is, s bátran nézhetek tükörbe, a másik ember szeme tükrébe, ahol Krisztust fedezhetem föl. Bencéné Szabó Márta J megszokott, sokszor gépiesen köve­tett magatartásformákhoz. A megté­rés elszakadást jelent a bűntől, hitet­lenségtől. Nem azt nézzük mit mond, mit tesz, mit kifogásol a világ embere, mert a belső lelki-szellemi átformálódás kihat a külső cseleke­detekre. Isten irgalma arra is elegendő, hogy életünk egészen gyakorlati módon Isten rendelkezésére álljon. „Értel­münk megújulása” olyan dolgokra tesz képessé, hogy tudjuk mi a rossz,- mi tetszik Istennek, mi nem, és mi a tökéletes Isten szerint. Az emberekhez való méricskélés helyett Pál apostol a „hit mértékét” ajánlja. A hit mértékét nem mennyi­ségben méri, hanem tevékenység­ben, mozgásban, másokkal való tö­rődésben, odafigyelésben. A hit mér­téke abban mutatkozik, hogy meny­nyire tudok lemondani magamról, abban, hogy nem vagyok több, mint Nem új kórházi osztály reklámozá­sa a célunk e különös címmel, hanem egy rövid, de fontos könyv bemutatá­sa. Dr. Bodrog Miklós ny. lelkész, pszihoterapeuta új írásával lepte meg az olvasóközönséget. A lélektan jól ismert törvényszerűségei alapján ösz- szeállított példagyűjteménye olyan sajátos írásokat tartalmaz, amely anya és gyermek torzult kapcsolatait gyűjti csokorba. A szerző meggyőző erővel tárja fel, hogy a sérült lelkű édesanya - legjobb szándéka mellett - milyen károkat okoz féltőn szeretett gyermeke személyiségének alakulá­sában, ha önző módon csak magára gondol, csemetéjét pedig pusztán szeretete tárgyának tekinti. Az ember világra jöttében és felnőt­té válásában kimagaslóan fontos sze­repe van az édesanyának. Ez valójá­ban az első és legfontosabb hivatás az élet tovább plántálása érdekében. Minden más ezt szolgálja. De vajon sikerül-e az édesanyának az Úr szol­gálóleányaként, nem önmagának sze­retni gyermekét, hanem ráigazítani őt saját küldetésének útjára - teszi fel a kérdést evangélikus lelkész szerzőnk. Hét rövidebb fejezetre tagolódik dr. Bodrog Miklós írása. Szól az édes­anya iránt érzett „bűvöletről”. Ahogy József Attila és Nagy László is óriás­nak, nagynak látja édesanyját, akként a legtöbb gyermek is így érez. más. A hit mértéke adja azt a látást, hogy fel tudjuk fogni Isten országá­nak alapszabályát: „egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egy­más tagjai.” Szép dolog ez, mondhatná valaki, de nem megy így az élet. Nézzünk még egyszer textusunk elejére. Az okos istentiszteletre odaszánás „élő és szent áldozat.” Az Isten akarata szerint való élet, a hit mértéke sze­rint való élet nem megy áldozat nél­kül. Ezt kéri ma tőlünk Isten. Ámen T. IMÁDKOZZUNK! Mindenható Isten, aki szent Fiadat vilá­gosságul kiildted a világra, hogy megis­mertesse velünk akaratodat, ébressz fel az álomból, és újítsd meg értelmünket, hogy az ő szolgálatára szánjuk életünket, és neved dicsőségére legyen minden szavunk és cselekedetünk, Jézus Krisztus által. Ámen. Anyagyógyászat „A gyermek pszichéje a szülői, kü­lönösen pedig az anyai psziché vará­zsa alatt áll”- írja C. G. Jung. Ezért szinte emberi mértéket meghaladó az anya szerepe a gyermek fejlődésé­ben. A nagyon jó kisfiú című fejezetben a szerző a negyvenes éveiben járó férfiú esetével illusztrálja azt a bete­ges jelenséget, ha az anya mindenki helyett csak a fiát szereti, akit így örökös kiskorúságra kárhoztat. Gyermekáldozat alcím már magá­ban is jelzi, hogy az anya önző maga­tartása, csakhogy gyermeke egyedül őt „imádja”, valós áldozattá „érlelhe­ti” féltett kincsét. Az ördögien hata­lomvágyó zsarnok típus szélsőséges vallomása: „A Jóisten elvette a me­nyemet, és én visszakaptam a fia­mat. ” Amit a gyermek kicsi korában átél, az válik gondolkodásának értékrend­jévé. Annyit érsz, amennyi pénzed van. Jaj, csak olyan ne légy mint, apád. Ez „átvitel”-ként rögzül az ifjú­ban, anélkül, hogy észrevenné, elrej­tőzik a tudatalattijában. Nem folytatom. Kedvcsinálónak le­gyen elég e néhány sor. Talán még egy levélből vett idézetet citálok: „ Tisztelt Dékán úr! Kérve kérem Önöket, professzorokat, mindenre, ami szent: próbáljanak hatni a fiam lelkére, ne okozzon nekem oly tenger­ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1999. január 10. .. .• L, Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német) Dietrich Tiggemann; de. 11. (úrv.) Bencénél Szabó Márta; du. 6. Bozóky Eva; II., Modo- ri u. 6. de. fél 10. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ör­dögárok u. 9. de. fél 11. Fodor Viktor; Békásmegyer, III., Ví­ziorgona u. 1. de. fél 9. Thurnay Béla; Csillaghegy III., Mátyás kir. u. 31. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Lénárt Viktor, Újpest, IV., Leib- stück M. u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Zászkaliczky Péter; du. 5. szeretetvendégség; du. 6. Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. de. II. (úrv.) Szirmai Zoltán; du. 6. Muntag Andor; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. fél 10. Kinczler Irén; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Kinczler Irén; X., Kerepesi út 69. de. S Jankó Kata; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Schulek Mátyás; de. 11. (úrv.) Schulek Mátyás; du. 6. Szeverényi János; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Szeverényi János; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bencéné Szabó Márta; Budahegyvidék, XII., Tartsay V. u. 11. de. 10. (rádiós) Bácskai Károly; du.fél 7. dr. Széchey Béla; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Marossy Attila; XIII., Frangepán u. 43. de. fél 9. Marossy Attila; XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Bolla Árpád; XIV., Gyar­mat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Jankó Kata; Pest­újhely, XV., Templom tér de. 10. Kendeh Péter; Rákospalota, XV., Juhos út. 28. (Kis- templom) de. 10. Szabó István; Rákosszent­mihály XVI., Hősök tere 11. de. 10. dr. Karner Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyás­föld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér. de. 9. Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Szebik Károly; Rákoske­resztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11.Kosa László; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. II. Szebik Károly; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pest- szentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; Kis­pest, XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bul­csú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11. Solymár Gábor; Buda­örs, (ref. imaház) de. 9. Endrefíy Géza; VÍZKERESZT UTÁNI ELSŐ VASÁR­NAPON a liturgikus szín: zöld. A vasárnap oltári igéje: (evangélium) Lk 2, 41-52; az igehirdetés alapigéje (epistola): Róm 12, 1- 5. HETI ÉNEKEK: 371, 361. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELETET közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán 1999. január 10-én, vasár­nap 10.05 órakor a Budapest-budahe- gy vidéki gyülekezet kápolnájából. Igét hirdet: Bácskai Károly lelkész. „ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK!” EVAN­GÉLIKUS FÉLÓRÁT közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán 1999. január 11-én, hétfőn 13.30 órakor. Előtte evangélikus korálismertetés lesz 13.20 órakor. A 4 p sok bánatot. Képzeljék már ötéves ko­rában rajzolt egy. ........nőalakot, és a na gybátyja kérdésére azt válaszolta, hogy az én vagyok! ” - Minő anya le­hetett szegény! A gyakran irodalmi példákkal il- n lusztrált könyv olvasmányosságára utalok még. Könnyedén mond el sú­lyos gondolatokat és tár fel szövevé­nyes helyzeteket, olykor tragédiába torkolló végkifejlettel. Logikusan szőtt mondatfüzése mögött a lélek­gyógyász tapasztalata és tudományos következtetései húzódnak. Tükröt tart elénk Bodrog Miklós könyve. Önvizsgálatra késztet. Fő­ként édesanyákat és jövendő anyákat különösen elgondolkoztathat. Gyó­gyító könyvvé válhat annak kezében, aki őszintén akar szabadulni belétáp- lált indulatoktól, rosszul értelmezett szeretettől, vergődve az énesség szö­vevényes hálójában, és az anyafug- gőség gyötrelmei között. Némelyeket a lélek rejtelmeiben já­ratos lelkészhez, másokat lélek­gyógyászhoz indíthat a könyv olvasá­sa- .'Nv? Pedagógusoknak és lelkészeknek * különösen érdemes kézbevenni. Könyves boltokban mindenütt meg­vásárolható. Megjelent a Kairos és Szent Gellért Kiadó és Nyomda gon­dozásában. D. Sí. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom