Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)

1999-05-23 / 21. szám

2. oldal 1999. MÁJUS 23­Evangélikus Elet UJ NAP - UJ KEGYELEM PUNKOSD VASARNAP „Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel!” - mondja a Seregek Ura. (Zak 4,6.) VASÁRNAP Pál írja: „ Meg vagyok győződve ar­ról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára. ” Fii 1,6 (IKrón 28,20; Jn 14, 23-27; Zsolt 118,1-14) „Semmi sem biztos!” Ilyen és ehhez hasonló kijelentésektől ingoványos a mi átmene­ti időnk. Az apostol azért tudott örvendezni és az egész gyülekezetét felszabadult örömre rfvni, mert Isten ke­zében látta jövőjüket. Szentlélekifsten a mi bizalmum kát is felszítja, hogy semmi felől nem kell aggódnunk. / J waw Jézus így szólt lánítványaihoz: ..Érőt kap­4------EMU tofc amikor eijjfn hozzátok a Szentlélek, és tan úim lesztek. ” ApCsel/,8 (Ézs 44,26; Mt 16,13-16; Zsolt 118, 15-29) Amihp „erőt kell venni”. Tanitväny- sághoz és tanúságtéjfclhez nem csak magúnkon kell erőt venni, hanem felülről való erőnek áldását isi Nem érhetjük be kevesebbel mint azzal a céllal, hogy Krisz­tusé a világgyőzelem. Tulajdonképpen ennek semmi akadálya. Jövel, Szentlélek szál fi le ránk! élőkön uralkodjék”. Róm 14,9 (Ézs 53,12; ApCsel 10,34a.36-43; lMóz 24,29-49) Az Úr fog ítélni. Ahhoz képest, ami az O ítélőszékéből fog elhangzani, milyen mellékes a mi véleményünk! Az Úr ama nagy napját várva jól tudjam tehát, hogy mi az, ami rám tartozik: Hordozzuk el egymást szeretettel! CSÜTÖRTC „ Az Isten nem veti el az ő népét, amelyet' eleve kiválasztott. ” Róm 11,2 (Neh 9,31; ApCsel 4,8-2í; TMóz 24,50-67) Isten hűséges. Milyen szomorú képet fest aajge Izráel jelen állapotáról. De mégsem veti el Isten %z ő népét! Hála az Úr Jézusnak, azt is tudhatjuk, hogjf neki „más juhai is vannak”, akikkel szintén hűségesen törődik. Nyíljon ki szánk hálaadásra! PÉNTEK .Irgalmas és 5,11 (2Móz 1 25,19-34) Az Isten iránti bi: zódjunk! Ha a múlt világi ’örületes az Úr. ” Jak 3; Gál 3,1-5; lMóz lom iránytűjével tájéko­dé Idái mind azt mutatják, IHqq „Isten békessége, amely minden értelmet meghalad, megfogja őrizni szíveteket és gon­dolataitokat a Krisztus Jézusban. ” Fii 4,7 (Mik 5,4; ApCsel 2,22-23; 32-3, 36-39, lMóz 24,1-28) Megtes­tesült nyugalom - mondhatnák ránk. Fájdalmas csapá­sok, tartós megterhelések, zavaró hatások bizony érik Krisztus híveit is. De mindig Isten elé viheti és magá­ról lerakva otthagyhatja és onnan Istennek békességé­vel térhet vissza. Nem csak külső sorsunk, hanem szí­vünk és gondolataink is jó védelem alatt állnak. hogy „irgalmas és könyörületes az Úr”, akkor a mély­ségekben járó megpróbálfszív is reménységgel várhat; Végül dicsőséges magasságba fog érkezni. „Krisztus azért halt meg és azért kelt életre, hogy mind a holtakon, mind az a nap, amelyen megítéli Isten az emberek rejtett gondolatait Krisztus Jézus által. ” Róm 2,16 (Zsolt 76,9-10; ApCsel 8,14- 25; 1 Móz 27,1-29) Titkon innen és túl. Isten ítélete azért tökéletesen igazságos, mert azokat a titkokat is megítéli, amelyek az emberi ítélkezés elől rejtve maradnak. Mivel min­den napfényre jő őelőtte, ez teszi ítéletét félelmessé. Egyházának népe mégis örvendező reménységgel vár­hatja visszatérő Urát. Hitünk titkaihoz tartozik, hogy miként szerethetjük félve Őt. (gyarmati István PÜNKÖSD 2. NAPJA (PÜNKÖSD HÉTFŐ) UJ NYELVEN SZÓLJUNK! Pünkösd ünnepén érzem igazán, hogy milyen helytelen tud lenni a mi keresz­tyén ünneplésünk. Beszélünk Pünkösd­ről, a Szentiélekről, pedig egészen más­ként történt az első Pünkösdkor, másként Péterrel Kornéliusz házában. Ok is be­széltek, de nem a Szentlélekröl, hanem a Szentlélek ereje által Jézus Krisztusról, mint megfeszítettről és feltámadottról. A Szentlélek sodrásában, hatása alatt tud­tak bizonyságot tenni, mint akiket meg­ragadott az Isten. Az első pünkösdi él­ményhez hasonlóan, Pétert is a Lélek szólítja, mozdítja, formálja gondolkozá­sában, értelmében. „Amit az Isten meg­tisztított, azt te nem mondd tisztátalan­nak. ” „Keljfel, menj le, és eredj el velük. Semmit ne tétovázz, mert én küldtem őket. ” Isten személyválogatás nélküli szeretetét tanulja Péter, amint megnyílik a megvetett idegenek, pogányok előtt, hogy hirdesse, és bizonyságot tegyen Jé­zusról, aki feltámadt, s „Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak.” Legyen bizonyossá számunkra is, ér­tünk történt! Isten Lelke mutat ma is a megfeszítettre, O nyitja meg lelki szeme­inket. Hadd töltsön be a Szentlélek mindannyiunkat, akik az örömhírt hall­gatjuk, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus ApCsel 10,34,42-48 bennünk éljen, hogy ne csak kívülről szólítson, hanem belülről éltessen és uralkodjon. ....... A L élek ereje mozdítja már a pogányo- kat is, „hallották ugyanis, amint nyelve­ken szóltak, és magasztalták az Istent.” Már ők is tudnak, mernek szólni Krisz­tusról, a bűnbocsánat és örökélet evangé­liumáról, Isten megváltó szeretetéről, amint a Lélek indította őket. Jézusnak ma is az a célja minden benne hívő em­berrel, hogy szóljanak, hogy cselekedje­nek, hogy bemutathassa rajtuk, rajtunk a világnak önmagát. Engedjük hát, hogy a Szentlélek által ajkunkon is megszólal­jon az a nyelv, amelyet megértenek ki­csik és nagyok, tudósok és tudatlanok, országhatáron innen és túl, hadd szólal­jon meg ez a csodanyelv, a szeretet nyel­ve! Ma időszerűbb Pünkösd, mint vala­ha. Egy olyan világban, amelyik minden pillanatban felrobbanhat, amelyikben a szeretet hiánya okozza legtöbb szenve­dést és nyomorúságot, Isten lelke be tud tölteni, s megtanít újra szeretni. Megtelí­tődhet életünk Isten békességével, a menny derűjével. Isten nem csak cseppentett egy-egy ki­csit az Ő Leikéből a mi szívünkbe, ha­nem betöltötte azt. Nem mondhatja egyetlen hívő ember sem, hogy „én nem tudom szeretni ezt vagy azt az embert, képtelen vagyok rá”, mert azt mondja az Isten: szeresd azzal a szeretettel, amit tő­lem kaptál, abból futja. Akik részesültünk a szent keresztség ajándékában, szánjuk oda magunkat erre a szolgálatra. Egy jobb világért való küz­delem csak a szeretet küzdelme lehet a Szentlélek sodrásában, annak a szeretet­nek a küzdelme, amely áttör minden gá­tat és korlátot, amit az emberek egymás között felállítottak. Ez volna az az új nyelv, amire a Szent­lélek tanít. Kezdjünk el ezen a nyelven beszélni. Belevinni az emberi együtt­élésbe valami szépet, tisztát, ahogy egy régi imádság mondja: „ahol gyűlölet tombol, oda szeretetet, ahol megbánás történt, oda bocsánatot, ahol viszálykodás van, oda békességet, ahol reménytelenség csüggeszt, oda bi­zalmat, ahol szomorúság fojtogat, oda örömet, ahol sötétség rémít, oda égi fényt. ” Ez volna a Szentlélek nyelve, a ben­nünk élő Jézus nyelve, olyan nyelv, amelyből mindenki megérti az Isten ha­talmas tetteit. Kondor Péter ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1999. május 24. 1., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német) Dietrich Tiggemann; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. (ökumen., vesperás) Balicza Iván; II., Modori u. 6. de. fél 10. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördög­árok u. 9. de. fél 11. Fodor Viktor; Csillaghegy 111., Mátyás kir. u. 31. de. 10. Bozóky Éva; Óbu­da, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., LeibstUck M. u. 36­38. de. 10. (úrv.) Blázy Lajos, V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Zászkaliczky Péter; du. 6. Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. 11. (úrv.) Muntag Andomé; du. 6. Szirmai Zoltán; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlo­vák) Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Kertész Géza; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Wiszkidenszky András; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Missura Tibor; de. 11. (úrv.) Missura Tibor; du. 6. Bence Imre; XI. Né­metvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Örosz Gábor Viktor; Buda- gyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Tartsay V. u. 11. de. 10. (úrv.) Vári Pünkösd ünnepe a Krisztusról szóló tanúskodás ünnepe ApCsel 2,1-13 Akkor is ünnep volt. Izrael a törvény­adás ünnepét élte és ez egyúttal az aratá­si hálaadás ünnepe is volt. Emlékeztek az Úrral való szövetségre. Akkor a Sinai hegyen ködben, felhőben, földrengés­ben, mennydörgésben jelent meg az Úr és ígérte, hogy velük megy a vándorúton oltalmával, hűségével, erejével. A két kőtábla, amit a szövetség ládájában ma­gukkal vihettek tovább, ennek a jelenva­ló oltalmazó Istennek volt a bizonysága. Ehhez az ünnephez kapcsolódott az ara­tásért való hálaadás is. Az emberi mun­kát megáldó Isten hűségéért való hála. Jeruzsálemben a templomban és városz- szerte óriási tömeg éneke, imádsága és természetesen zsibongása töltött meg minden zugot. Igazi bábeli nyelvzavar moraj lőtt mindenfelé. Kelet szinte min­den népe képviselve volt ott. Közöttük olyan pogányok is, akik szívük mélyén vágyódtak Izrael egy Istent valló hitére és szomjas szívvel keresték azt. Az egyik házban egy másik kis közös­ség is együtt van. Csendesen imádkoz­nak. Várnak arra, amit a drága Mester ígért, amikor felemeltetett előttük a mennybe. Nékik is drága a Sinai szövet­ség és az aratásért hálaadó szív, de beár­nyékolja a kérdés, életük nagy gondja: hogyan tovább? Elment a Mester és most hogyan, merre tovább? Isten itt ebben a szobában készít egy másik ünnepet. Nagyobbat mint Izraelé, nagyobbat minden emberi ünnepnél. Fé­lelemmel kezdődik. Reng a fold, zúg a levegő, lángok villódzanak a levegőben. A félelmet valami csodálatos békesség váltja fel. Itt van, jelen van Ő, az Úr, no­ha nem látható, a lángnyelvek mintha az Ő szavára utalnának, az O szava, élő és dinamikus erő. Aki mer megszólalni, maga is ámul azon, hogy a szó, az ige erő és hatalom. Az a kiáradott tűz, amit a szívükben hordoznak. Megadatik nékik kinek-kinek, amit szólnia kell és szól­nak, és abban erő van és hatalom. Erő, amely áttöri a nyelvi korlátokat, áttöri a megértés korlátáit, megvilágosít, szemé­lyessé válik mindenki számára. Csodála­tos hidat épít szívtől szívig. Valami olyasmi történik, mint amikor Ő, az Úr szólt, mintha az Úr szólna belőlük, álta­luk. Csodálatos. Ez is ünnep. Isten megváltott népének ünnepe. Az igehirdetés ünnepe, a Krisz­tusról szóló tanúskodás ünnepe. Olyan ünnep, amely mostantól fogva az egyház legnagyobb ünnepe. Ebben, ebből él az egyház. Széttöri a korlátokat népek, nyelvek között és egyszerre érti meg zsi­dó és római, parthus és elamita és a töb­bi más. Iskolázott, művelt ember és egy­szerű halász és foldmíves. Isten máig is ható kegyelme egyházunkban, hogy ezt a csodálatos élményt ma is átélhetjük gyülekezeteinkben, ahol Isten Leikétől érintett szíveken át megszólal az ige és ma is megragad, bűnbánatot kelt és bo­csánatot oszt ma is azoknak, akik a Lé­lek által megnyílnak erre. Ez ma is cso­da valóban. Látnunk kell azt is, hogy ahol Isten Lelke munkálkodik, ott mindig igyek­szik zavart kelteni a Gonosz is. A Lélek áradásakor azok is megszólalnak, akik­nek csak gúnyos szavuk van minderre. Ezek „édes bortól részegeknek” nevezik azokat, akik az igét hirdetik. Jézusról, a megfeszítettről lehet részvétet keltőén beszélni. Jézusról, a feltámadottról csak úgy lehet szólni, hogy abban szembesít az ige az én halálommal is, az én bűneim valóságával is, rákérdez az én keresztyén életfolytatásomra is, csak formaság, kül­sőség vagy a Feltámadott szolgálata, né­ki való engedelmesség. Akkor a Lélek erre kérdez: ez a számodra meghatározó valóság vagy édes bor részegsége? Az egyház pünkösdben él. Új ünnepe van, könyörög a Lélek áradásáért, oda­szánja magát ennek szolgálatára vagy el­oltja, elcsendesíti a Lelket és akkor annak éltető tüze nélkül meghidegül, kihuny. Akkor, ott Jeruzsálemben egy kis csa­pat a Lélekért imádkozott és Isten meg­hallgatta ezt az imádságot és támasztott új ünnepet, nagyobbat, mint amit kint a sokaság élt. Isten népe csak úgy élhet a mai világban is Urának szolgálva, Róla tanúskodva, ha ezt a Lelket kéri, ennek elevenítő kiáradását. Veni creator Spiritus. Ámen. Sólyom Károly IMÁDKOZZUNK! Urunk! Szentlelked áradásáért könyör- günk. Te megteheted, Te megszánhatod föl­dön vándorló népedet és megajándékozha­tod igéd tűzével, erejével, az abból fakadó újulással. Ébreszd gyülekezeteinket Lelked erejével, hogy az ébresztő ige belső újulást hozzon egyházunkba, amint a reformáció idején nemzetünk újulását, megmaradását is szolgálta a reformáció által hirdetett élő evangélium. Jövel Szentlélek Úristen. Ámen. ISTENTISZTELETI REND Krisztina; du. fél 7. ; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György; XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Ta- másné; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Tamásy Ta- másné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Régifóti út 73. (Nagytemplom) de. 10. (úrv.) Szabó István; Rákosszentmihály XVI., Hősök tere 11. de. 10. (úrv.) dr. Kamer Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér. de. 9. Szebik Károly; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Szebik Károly; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Kosa László; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. háromnegyed 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; Kispest, XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győ­ri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11. Solymár Gábor; Budaörs, (ref. imaház) de. 9. Endrefíy Géza; Budakeszi, de. fél 9. Bácskai Károly. PÜNKÖSD 2. NAPJÁN a liturgikus szín: piros. Az ünnep evangéliuma (oltári ige): Jn 3,1-6-21; az epistola (igehirde­tés alapigéje): ApCsel 10,34,42-48. ÉNEK: 231. Budapesten, 1999. május 23. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német) Dietrich Tiggemann; de. 11. (úrv.) D. Szebik Imre; du. 6. Bence Imre; II., Modori u. 6. de. fél 10. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 11. Fodor Viktor; Békásmegyer, III., Víziorgona u. 1. de. fél 9. Thumay Béla; Csillaghegy III., Mátyás kir. u. 31. de. 10. Donáth László; Óbuda. III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Bálintné Varsányi Vilma; Új­pest, IV., Leibstück M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Blázy Lajos, V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; de. 11. (úrv.) Cselovszky Fe­renc; du. 6. Zászkaliczky Péter; VII., Város­ligeti fasor 17. 11. (úrv.) Uve Hoffmann; du. 6. Bolla Árpád; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. fél 10. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; X., Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Ta- másné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Szeverényi János; de. 11. (úrv.,konf.) Szeverényi János; du. 6. (ifj.) Orosz Gábor Viktor; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Schulek Mátyás; du. 6. Schulek Mátyás; Bu- dagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Tartsay V. u. II. de. 9. (úrv.) Bácskai Károly; de. 11. (úrv.) Bácskai Károly; du. fél 7. Bácskai Kár­oly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) ifj. Kendeh György; XIII. Frangepán u. 43. de. fél 9. (úrv.) ifj- Kendeh György; XIV, Lő­csei út 32. de. 11. (úrv., konf.) Tamásy Tamás; XIV, Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV, Templom térde. 10. (úrv.) Kendeh K. Péter; Rákospalo­ta, XV, Régifóti út 73. (Nagytemplom) de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály XVI. , Hősök tere 11. de. 10. (úrv.) dr. Kamer Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rák­oshegy, XVII., Tessedik tér. de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Szebik Károly; Rákoskeresztúr, XVII. , Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Kosa László; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. (úrv.) Szebik Károly; Pestszentlőrinc, XVIII. , Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. háromnegyed 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; Kispest, XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89, de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., De­ák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11. Solymár Gábor; Budaörs, (ref imaház) de. 9. Endrefíy Géza; Törökbálint, (ref. templom) du. 3. Endrefíy Géza; PÜNKÖSD ÜNNEPÉN a liturgikus szín: piros. Az ünnep evangéliuma (oltári ige): Jn 14,23-31; az epistola (igehirdetés alap­igéje): ApCsel 2,1-13. AZ ÜNNEP ÉNEKEI: 234, 239. „JÓ REGGELT ADJ, ISTENEM” cím­mel evangélikus ifjúsági műsort közvetíi az MTV 1. május 22-én, szombaton reggel 8 órakor. Közreműködnek a kelenföldi gyülekezet fiataljai. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELETET közvetít a Magyar Televízió az MTV 1-en Pünkösd vasárnapján, május 23-án 11 órai kezdettel a nyíregyházi evangélikus temp­lomból. Igét hirdet Laborczi Géza lelkész. ÖRÖMHÍR címmel egyházunk műsorát közvetíti az MTV 1. május 23-án, Pünkösd vasárnapján 15,30-kor. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom