Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)

1999-04-11 / 15. szám

Evangélikus Elet 1999. ÁPRILIS 11. 3. oldal IMANAP UTÁN Mozaikok az idei Nők Világimanapjáról „Erősítsd meg Istenünk...” Lelkésziktatás Pécsett Imádság a gyermekekért. A „Vas népe” újságírónő­je, miután riportét készí­tett, majd részt vett a szombathelyi istentisztele­ten, beszámolójának ezt a címet adta. Örültem, mert az nem egy személytelen tudósítás volt egy vallási eseményről, hanem meg- érintettként ráérzett az üzenet lényegére. „Imádkozzatok gyermekeinkért, mert veszélyben vannak!” - jutott el hozzánk venezuelai asszonytestvéreink szinte se­gélykiáltásnak is beillő kérése. S miköz­ben rájuk gondoltunk, felelős szeretettel imádkoztunk értük sok-sok gyülekezet­ben itt Magyarországon, sorra-rendre feltárultak előttünk a magunk mulasztá­sai. Társadalmunk visszásságai, a ma­gunk szeretetlensége, adósságaink, a fel­nőttek rideg világának mulasztásai a gyermekekkel szemben. Mindez különös kontrasztot jelentett Jézusnak a kicsinye­ket magához fogadó, őket fenntartás nél­kül vállaló, határtalan szeretetének fé­nyében. Örültem annak, hogy az imanapi alka­lom egyre nagyobb nyilvánosságot kap. Megyei lapokban, a rádióban, sőt a Duna televízióban is olvasni és hallani lehetett az ökumenikus világmozgalom célkitű­zéséről, arról is, hogy hazánkban is terje­dőben van ez a mozgalom. Egyházi la­pok közölték: mikor, hol, milyen közös­ségek rendezésében lesznek az alkal­mak. Olyanok is felfigyeltek rá, akik ed­dig még nem hallottak róla. A visszajel­zések szerint ez éreztette is hatását. Sok gyülekezetben idén először tartották meg az imanapi istentiszteletet. Nincs mód arra, hogy fel­soroljuk azt a sok várost és falut, ahol március első he­tében ünnepeltek, de tu­dunk arról, hogy Nagyka­nizsától Nyíregyházáig, Szegedtől Sopronig és Bu­dapest számos gyülekeze­tében hangzott az ének, az ige és szállt az ima Vene­zuela népéért, az asszonyo­kért és a gyermekekért! Nagy élményt jelentett számomra, hogy a nyugati határmenti, évről-évre visszatérő alkalmak után egy távoli nagy gyülekezet meghívása is elért hozzám. Orosházán a tavalyi próbálkozás után idén egy nagy létszámú, az ügyhöz mél­tó istentiszteleten ünnepelhettünk együtt három felekezet asszonyai március 5-én. Örömmel tapasztaltam, hogy a távoli Ve­nezuela nem is olyan távoli! Az informá­ciók kapcsán közel került hozzánk. A la­punkban megjelent hét előkészítő cikk nyomán - érdekes módon a többi egyhá­zak lapjai nem tartottak rá igényt, de minden munkatársam szívesen használta az anyagot - mindenütt a gyülekezetek­ben tájékozottságot tapasztaltam. Hozzá­járult ehhez az is, hogy idén több diakép anyagot kaptunk, ami a már meglévő is­mereteket a látvány élményével mélyí­tette el a jelenlevőkben. S minthogy már­cius első hetében több időpontban is vol­tak alkalmak, a gyülekezetek kézről-kéz- re adták tovább az anyagot, hogy minél többen részesüljenek a látvány élményé­ben is. Ha késve is, hadd számoljak be a tava­lyi imanap eredményéről. Az offertórium összege 200.000.- Ft volt, melynek nagy részét madagaszkári asszonytestvéreink­Urnaterem a Deák-téren Az urnaterem ablakának művészi megoldása Az első keresztyének idejében az istentiszte­leti és temetkezési hely együtt volt a katakom­bákban. Később a kö­zépkorban a templo­mok alagsorában he­lyeztek el koporsókat, szarkofágokat és a templomok körül vol­tak a gyülekezet temető helyei. Ezt ma már - különösen városokban - lehetetlen megvalósí­tani, de a temetkezési szokások megváltozá­sával, a hamvasztás bevezetésével lehe­tővé vált az urnák elhelyezése a templo­mok alagsorában, umatermekben. A Deák-téri gyülekezetben is jelentke­zett az igény és felmerült a lehetősége ilyen terem kialakításának. A sekrestye alatti boltozatos alagsorban építették ki az urnafülkék befogadására alkal­mas helyiséget. Március 14-én a vasárnapi isten- tisztelet után dr. Harmati Béla püs­pök, Szirmai Zoltán esperes és Zászkaliczky Péter igazgató-lelkész rövid szertartás keretében szentelte fel az umatermet. A gyülekezet tag­jai nagy számban voltak jelen és a Lutheránia férfikara is szolgált ének­léssel, énekvezetéssel. Az egyházközség szabályrendelet­ben szabályozta a használatot. Az ur­nák megőrzését a parókia épületének fennállásáig vállalják. A gyászszer­tartás megtartható a templomban vagy az umateremben a várható lét­számtól függően. Aki bővebbet kíván megtudni erről a temetkezési lehetőségről, a Deák téri lelkészi hivatalban tájékozódhat. ___________________\______________________________ Való ban konfirmálnak a konfirmandusok? Konfirmál igénk a latin confirmare (=megerősít) átvétele. A szó a magyar írásbeliségben 1474-ben bukkant föl a latin szóéval megegyező jelentésben. A konfirmandus is latin eredetű, s szó szerint azt jelenti: megerősítendő (ti. ember). Aki a kondirmandusokat hitükben a konfirmáció ünnepén szemmel láthatóan és füllel hallhatóan megerősíti, az a lelkész. Tehát Isten konfirmál, de a lelkész ré­szesít konfirmációban (=megerősítésben). A megerősítésre szoruló konfirmandus ezzel szemben nem részesít, hanem részesül a konfirmációban, azaz ő konfir- málkodik (vö. mos és mosakodik). így fejezték ki ezt évszázadokon át a magyar­ban. 1885 óta van tudomása a nyelvészeknek arról, hogy a konfirmál igét kezdték használni a konfirmálkodik szó jelentésében is. Ma is hallani ezt. Pedig kár volna feladni a tartalmi különbséget egyértelműen kifejező igepárt, s a konfirmál-1 hasz­nálni mindkét jelentés kifejezésére. Ezért a címben föltett kérdésre a válasz ez: nem, a konfirmandusok nem konfirmálnak, hanem konfirmálkodnak a konfirmá­ció ünnepen. Dr. Kiss Jenő nek küldtük, mellyel külföldi imanapi csoportokkal együtt egy mezőgazsági farm létesítését segítettük elő, mely munkanélkülieket juttat szakképzettség­hez és munkához. Remélem, hogy az idei céladomány is gyűlik, melyet a venezuelai, család nél­kül kallódó gyermekek megsegítésére küldünk majd el. Hadd számolja be még arról is, hogy a dél-afrikai Fokvárosban idén április 15- 23-ig rendezi meg az imanapi világszer­vezet a négy évente megtartott nagygyű­lését. Hazánkat Kovácsné Tóth Márta lelkésznő fogja ezen az összejövetelen képviselni. Útjáról, élményeiről remény­ségem szerint olvashatunk majd az Evangélikus Életben. Végül: imádkozó felelősségünk nem korlátozódhat egy napra! Hordozzuk ve­nezuelai testvéreinket továbbra is imád­ságainkban és gondoljunk rájuk felelős szeretettel. Keveháziné Czégényi Klára A Magyarországi Egyházak Ökume­nikus Tanácsa Női Bizottsága TERÜLETI TALÁLKOZÓT szervez 1999 április 17-én, a Rákospalotai Baptista Imaházban (Budapest XV. kerület Kinizsi u. 86) A nap témája: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból..." Életünk krízisei - hitünk krízisei Az alkalom de. 9.30-tói énektanu­lással kezdődik és du. 4 óráig tart. Mindenkit sok szeretettel hívunk és várunk! (A rákospalotai imaházhoz a kis földalatti Mexikó úti végállomásától induló 25-ös busszal lehet eljutni. A Szerencs utcai megállónál kell leszállni.) A lelkészek ajkán felcsendül az ősi Confirma, a beiktatott lelkész kapja az áldást, záporoznak az áldó igék... Valami elmondhatatlan, szívszorító boldog érzés tapasztalni, hogy nem egyszerűen embe­ri szándékok valósulnak meg, szinte ta­pintható Isten jelenléte. Sefcsik Zoltán a pécsi második lelkészi állásra megválasztott lelkész is nyilván így érzi. A zalaegerszegi középiskolás tétova Isten-keresés után a szegedi egye­temen találja magát, mint biológus hall­gató. Másfél, két év után győz a másik bizonyosság. A természet-tudományt felváltja a teológiára. Végzés után egy év németországi ösztöndíj következik, majd a segédlelkészi kiküldés a pécsi gyülekezetbe. Itt igazi mélyvíz fogadja. Tanévkezdés, minden új, rengeteg szol­gálat, ráadásul lelkésztársa hónapokig súlyos beteg. Nehéz idők mindenki szá­mára. Mindennek már több, mint két éve. Sefcsik Zoltánt megszerette a gyü­lekezet, a pécsiek is, a vidékiek is, meg­hívták hát a frissen megszervezett máso­dik parókusi állásra. Elfogadta a meghí­vást, így közös a gyülekezet és a lelké­szek öröme. Tennivaló akad bőven, hiszen a pécsi szolgálati terület magában foglalja fél Baranya megyét. Pogány, Vasas, Komló gyülekezetei, a pécsi nagyvárosi szór­vány, a szeretetotthon, az iskolák, mind­mind várják a hiteles lelkészi szolgála­tot. A tanítás, a fiatalokkal való törődés kitüntetett szerepet kap a feladatokban. Erre a szolgálatra kapott meghívást Sefcsik Zoltán, az iktatást Krähling Dá­niel esperes végezte, aki Tit 2,11-15 igé­ivel biztatta az új lelkészt. Felejthetetlenül szép nap volt az utolsó februári szombat, amikor együtt ünne­pelhettünk. Mi mást kívánhatnánk? „Erősítsd meg Istenünk, ami cselekedtél értünk...!” Varsányi Ferenc Hívás konfirmációi évfordulóra A Nyíregyházáról kapott levelet szívesen tesszük közzé, hogy segítsünk, minél, többen legyeik az ünneplő emlékezők. Kedves Testvérünk! Szeretettel értesítünk arról, hogy ebben az évben van közös konfirmációnk 50. évfordulója. Ezt a jubileumot szeretnénk Is­ten iránti hálával, méltó keretek között megünnepelni. Erre 1999. április 25-én, vasárnap kerülne sor. Terveink szerinte na­pon, de. 9,30 órakor találkoznánk az evangélikus lelkészi hiva­talban (Nyíregyháza, Luther tér 14. sz. templomtól jobbra) és közösen vennénk részt a 10 órai istentiszteleten. Ez a nap egyúttal a gyermekkonfirmáció napja és szeretnénk közös úr­vacsorával ünnepelni, hálát adni, és emlékezni áldott emlékű konfirmáló lelkészünkre, Joób Olivérre, akinek fia zürichi lel­kész is megtisztel jelenlétével bennünket. Az istentisztelet után a gyülekezet fehér asztal mellett lát ven­dégül minket. Nagyon szeretnénk, ha mindannyian együtt le­hetnénk, ezért kérünk, ha csak egy mód van rá, fogadd el szív­ből jövő meghívásunkat. Kérünk, ha lehetséges jelezd részvé­teli szándékod - a szervezés megkönnyítése érdekében - az alábbi címek valamelyikére levélben vagy telefonon. Ugyanígy kérjük, hogy a mellékelt személyekről ha tudsz közelebbit, ar­ról tájékoztatni szíveskedjél. Demcsákné Balczó Ildikó Tomasovszkyné Bánszki Mária Nyíregyháza, Báthori u. 3. Nyíregyháza, Északi krt. 21. Tel: 42/311-061 Tel: 42/430-219 Dr. Szabóné Sallai Rózsa Ilona Nyíregyháza, Széchenyi tér 17. Tel: 42/318-376. A Habsburgok trónfosztása Százötven évvel ezelőtt - 1849. április 14-én - a debreceni református Nagy­templomban mondta ki a magyar ország- gyűlés a Habsburgok trónfosztását Kos­suth Lajos kezdeményezésére. 1848. december 2-án az Olmützbe me­nekült kamarilla lemondásra kénysze­rítette V. Ferdinánd királyunkat és a 18 éves fiatal Ferenc Józsefet ültették a trónra. V. Ferdinándnak mennie kellett, mert aláírása ott szerepelt az 1848. ápri­lis 11-én kihirdetett törvényeken. Ez az aláírás törvényesítette azokat a törvénye­ket, amelyeket az utolsó rendi ország- gyűlés fogadott el, a márciusi ifjak élü­kön Petőfi Sándor és Jókai Mór, 12 pont­ja alapján. Kossuth Pozsonyban kezde­ményezte a változásokat. Pest lett az or­szág fővárosa. Lett felelős magyar mi­nisztérium. Gróf Batthyány Lajos veze­tésével megalakult az első magyar kor­mány. Végrehajtották az első választáso­kat. Ezek soknak bizonyultak a kamaril- lának. Fellázította a nemzetiségeket. Jel­lasics horvát bán az országra támadt, de a Kossuth Lajos indítványára megszer­vezett magyar honvédség Pákozdnál megverte a támadót. 1848. decemberében Windischgrdtz herceg csapataival Pest ellen vonult. Bat­thyány Lajos és Deák Ferenc egyezked­ni akart vele. A herceg a teljes megadást lett volna hajlandó elfogadni. Batthyány Lajost foglyul ejtette. Deák hazamehe­tett zalai birtokára. Kossuth Lajos, a Honvédelmi Bizott­mány, az országgyűlés menekülni kény­szerült Pestről 1848. december 31-én. Szolnokig vonattal tették meg az utat. Szolnoktól Debrecenig 25 fokos cudar hidegben lovasfogatokkal jutottak Deb­recenbe. Kossuth Lajosnak újra kellett szervezni az országgyűlés munkáját. Csak Szemere Bertalan és Mészáros Lázár követte Debrecenbe az első kormányból. Jókai Mór már a békepárt soraiban ült. Petőfi Sándor is Debrecenben volt. Felesége és Szendreyék Debrecenbe menekültek Er­délyből. 1848. december 15-én itt szüle­tett meg Zoltán fia. Januárban már Bem seregéhez utazott Petőfi. 1849. február 26-27-én a kápolnai csatát túlértékelték az osztrákok. Március 4-én új alkot­mányt kívántak rákényszeríteni az or­szágra. Magyarország elvesztette volna függetlenségét csak egy lett volna az osztrák tartományok közül. Április 2-án megindult a diadalmas ta­vaszi hadjárat. Sikereire építve, Kossuth Lajos kezdeményezésére, 1849. április 14-én, a debreceni református Nagy­templomban kimondta az országgyűlés a Habsburgok trónfosztását. A tavaszi hadjáratot Görgey sikere te­tőzte. 1849. május 21-én bevette Buda várát és a kormány júniusban visszaköl­tözhetett Pestre. A jelenlegi magyar országgyűlés 1999. április 14-én, a debreceni református Nagytemplomban, ünnepi ülésen szán­dékszik megemlékezni a Habsburgok 150 évvel ezelőtti trónfosztásáról. Dr. Reményi Mihály NEM MARADHATUNK TÉTLENEK A koszovói menekültek tragédiája ezekben a napokban szinte az egész világot megrázza. A különböző forrásokból származó hírek szerint óránként több mint négyezer menekült kénytelen elhagyni otthonát. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat tisztában van azzal, hogy a magyarországi adományozók igen komoly áldozatot hoztak az elmúlt időszakban, azzal hogy, támogatták a kárpátaljai- és a magyarországi vízkárosultakat segítő szeretetszolgálati akciókat. De a jelenlegi koszovói humanitárius katasztrófa nem hagyhat bennünket tétlenül. Ezért a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat minden jóakaratú ember­hez fordul és kéri, hogy támogassa a koszovói menekülteket érintő segélyakcióit. Segítségnyújtása az ACT-nek - Egyházi Segélyszervezetek Nemzetközi Szövetségének Genf - az irányításával és szervezésében kerül végrehajtásra. A segélyakciók az Albániába és Macedóniába menekült albánokat fogja érinteni. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat az elmúlt évek során az ACT-Genf meg­bízásából több alkalommal is szervezett segélyakciókat a térségben. A pénzadományokat az OTP Bank Rt. 11705008-20464565 számlaszámra lehet elküldeni. Csekkekért a Szeretetszolgálat Országos Központjához, a helyi Szociális Központjaihoz, illetőleg a protestáns gyülekezetekhez - levélben, vagy személyesen - fordulhatnak az adományozni szándékozók. VELÜNK EGY JOBB VILÁGÉRT.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom