Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)
1999-03-21 / 12. szám
64. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 1999. MÁRCIUS 21. BÖJT ÖTÖDIK VASÁRNAPJA ÁRA: 48 Ft „ Drágább áldozatot nem adhatott Isten, mint amikor magát odaadta és elemésztette a szeretet füzében. ” Luther —A TARTALOMBÓL A böjt katolikus szemmel Böjt a református egyházban Kisdeák a nagyvárosban Adakozás az árvízkárosultaknak ÜDVÖSSÉGÜNK ÚTJA Az igazi főpap „...én őérettük odaszentelem magamat, hogy ők is megszentelődjenek az igazsággal. " Jn 17,19. A FŐPAP - összeköti a mennyet a földdel, Istent az emberrel. A keresztfa két gerendáját is olyan jelnek láthatjuk, mely Krisztus főpapi szolgálatáról üzen ma nekünk. - Beszél nekünk az Isten felfoghatatlan szeretetéről, akik annyiszor kérdezzük kételkedve: hát van Isten? - van, aki törődik velem? Mert nemcsak az idős ember lehet „magányos”, társ -, támasz nélküli. Stadionok zsúfolt lelátóin, a nagy bevásárlóközpontok áradatában, vagy akár egy templom padjaiban is reánk törhet az árvaság, a magáramaradt életünk terhe. Jézus főpapi szolgálata éppen arról akar minket biztosítani: van valaki, akinek fontos vagyok, aki számon tart, aki áldozatot hozott értem ott a Golgotán. Urunk főpapi szolgálatának üzenete győzzön meg minket, hogy a mi Atyánk „ értünk való Isten’’, aki naprakész szeretetével vigasztal, éltet minket. A FŐPAP - áldozat lett a bűnért. - Mi ezt a szót, hogy áldozat, csak úgy ismerjük, amikor „egymásból csinálunk” áldozatot: az általunk elgázolt ember, a cserbenhagyott házastárs, az utcára került gyermek - az áldozat. És mi a bűn? - csak, amit a Törvénykönyv annak tart! Különben általános az igény: „ne állítsunk egymásnak tilalomfákat”, ne kössük gúzsba egymás szabadságát erkölcsi előírásokkal, bénító parancsokkal. - De hát éppen Jézus kereszthalála beszél arról, hogy egy bűnünk van, - de az valóság!, - elszakadtunk az Istentől! És minden önmagunkat, egymást pusztító nyomorúságunk innen ered! Megfojt minket a szenny, a szemét, - de nemcsak az, ami környezetünket szennyezi, hanem az is, amivel egymás számára tesszük kérdésessé az életet. Az önmagát pusztító ember világában áll Jézus keresztje, melyen a Főpap maga lép így az Isten elé értünk: életem áldozata békítsen meg Atyám, s akik meg akarnak békülni halálom árán Veled, fogadd azokat gyermekedként! A FŐPAP - imádkozik népéért. - Bizonyára sokunknak szokatlan a gondolat, hogy „rászorulunk” Jézus imádságára. Az, hogy életem dolgait nem tudom magam intézni, még megalázónak is tűnhet. - Három dologban azonban mindenképpen rászorulunk keresztrefeszített Főpapunk imádságára; - az első: magam igaz megismerése,- a másik: a múltam radikális lezárása, - s a harmadik: a bizalom megszületése bennem, életem alapvető megváltozása, megújulása felöl. - A Fiát a Golgotán elítélő Isten mutathatja meg nekem, hogy ki vagyok én! Jézus imádsága nyomán mondhatom ki először: Atyám, vétkeztem ellened!- A következő mondathoz ugyancsak rászorulunk Főpapunk Imádságára: szégyenlem és bánom, Te gyógyíts meg Uram! Sok hiábavaló fogadkozásunk kudarca igazolja ezt. - S Főpapunk imádsága nélkül sosem tudnánk abban bízni, hogy. bűneink bocsánata által újul meg az életünk! Keresztrefeszített Főpapunk halálában, értünk odaszentelt életével így szentel meg minket az igazsággal. Sok öncsaló, képmutató hazugság után „rátalálunk önmagunkra”, mert Jézus Keresztjében visszatalálunk az Istenhez! Csizmazia Sándor Román-magyar és szlovák-magyar újszövetség szomszéd népek szomszéd egyházainak Az ötvenéves jubileumát ünneplő Magyar Bibliatársulat méltó módon emlékezett meg alapításáról. Román-magyar és szlovák-magyar, kétnyelvű Újszövetséget adott ki. A kétnyelvű kiadásoknak hagyománya van, hiszen 1987 óta kapható az angolmagyar és 1991 óta a német-magyar kétnyelvű Újszövetség. Érdekes adat, hogy egész Európában mindössze nyolc ilyen kétnyelvű kiadást tartanak számon és ezek ötven százaléka a Magyar Bibliatársulat kiadása. Ünnepi közgyűlést tartott március 1-jén a Bibliatársulat, melyen bemutatták a két Újszövetséget. Az Újszövetségeket a Szlovák Bibliatársulattal és a Romániai Felekezetközi Bibliatársulattal egyetértésben adták ki. A megjelenéshez nagyban hozzájárult a Bibliatársulatok Világszövetsége azzal, hogy ingyen adta a biblianyomó papírt a kiadáshoz. A bibliák kiadása világszerte egy célt szolgál: ellátni az embereket elegendő számban és minden elérhető nyelven Isten igéjével. A kétnyelvű kiadás ezenkívül szolgálja azt a célt, hogy különböző nyelvűek egy közösségben, együtt tudják olvasni Isten üzenetét. Az ünnepi közgyűlésen jelen volt a két külföldi bibliatársulat küldöttsége is. Bevezetőjében Harmati Béla püspök, a Magyar Bibliatársulat elnöke azzal adta át a könyveket, hogy kettős jelentőségük van: Isten igéje, mint üzenet van bennük, de ugyanakkor hatással vannak a nyelvi ismeretre, nyelvfejlődésre és általában a kultúrára is. Odatesszük e két könyvet a vegyes házasságban élő családok és a közös, ökumenikus istentiszteletet tartó közösségek asztalára. Egyben ajtót nyitunk a két szomszédország és a bennük élő egyházak felé. Damaschinosz ortodox püspök, a Román Felekezetközi Bibliatársulat elnöke kiemelte, hogy a két társulat interetnikai együtt- munkálkodásának eredménye az újszövetség és gratulált ahhoz, hogy ellenséges, akadályozó rendszer ellenére is csodálatos dolgokat tudott megvalósítani a Magyar Bibliatársulat. Jelképes ajándékot is hozott: az 1648-as első román nyelvű újszövetség kiadás egy példányát, melyet még Rákóczi György költségén adtak ki. Örömét fejezte ki a Szlovák Bibliatársulat főtitkára, Göőz Bertalan református lelkész is. A szlovák szöveg az 1997-es revideált szöveg, amit itt felhasználtak, tehát a ma beszélt nyelven olvashatják, akik kézbe veszik. Valamennyi tagegyház örömmel vette, hogy a magyarlakta vidékeken ezáltal közös bibliaolvasás Iehetséges.Megszólalt a Bibliatársulatok Világszövetségének európai főtitkára, Miller Milloy is, aki a 140 bibliatársulat nevében, - akik a szövetség tagjai - köszönte meg ezt a kiadást. Mint skót presbiteriá- nus lelkész egyben az „elődöket” is képviselte, hiszen 1948 előtt a Brit és Külföldi Bibliatársulat adta ki a magyar nyelvű bibliákat is. Akkor tiltották ki az országból őket. Azóta önálló a bibliakiadás hazánkban. Ha anyanyelvűnkön olvassuk, halljuk az igét, akkor lesz nyilvánvalóvá, hogy a legnagyobb „nyelvész” Jézus Krisztus, aki „mindenki nyelvét” beszéli. Tarr Kálmán, bibliatársulatunk főtitkára, néhány adattal szolgált a közgyűlésen. Szlovák gyülekezet sok van az országban, nekik különösen jó szolgálatot tesz majd ez a biblia. De van 20 ortodox parókia is, kb. 15.000 lélek, akik a román nyelvűt fogják örömmel forgatni. A vegyes családok mellett különösen a fiatalságnak szeretnék ajánlani, akik az anyanyelv megőrzését könnyíthetik meg ezáltal. Együttélő népek a Kárpátmedencében - így szoktuk jellemezni a régiónkat. Hogy ez az együttélés könnyebb, barátságosabb, szeretetteljesebb legyen, azt mi más szolgálhatná jobban, mint a közös bibliaolvasás, tanulmányozás. Ebben lehet segítség ez a két Újszövetség és alkalmas lehet a hídépítésre, melyre az egyháznak mindenképpen elhivatása van. T. Európa jövője N em gondolnám, hogy látnoki képességekkel rendelkezem. Inkább arról kívánok néhány gondolatot megosztani a kedves Olvasóval, mi várható öreg kontinensünk életében a 2000. év után. Természetesen hazánk is ennek a még ismeretlen holnapnak az egyik formálója és résztvevője lehet. Afelől ugyanis aligha vannak kétségeink, hogy magyarokként Európa része vagyunk s azok is szeretnénk maradni. Nem tudatosodott még kellő mértékben az a tény, hogy földrészünknek új fővárosa lesz, Brüsszel. A közelmúltban ott járva, vált egyértelművé számomra is, hogy a korábban hangulatos főteréről és bájos szobráról ismert belga főváros Európa-rangra emelkedett. Nemcsak katonai központ jellege miatt, de az európai uniós törekvések színhelyévé is vált. így adott helyet a korábban alig 1 milliós főváros három nagy intézménynek: az Európai Parlamentnek, melynek a tagországok képviselői a választott küldöttei. Jó esetben hazánk is küldhet képviselőket 2004-ben, ha addig Magyarország is felvételt nyer az Európai Unióba. Végül itt székel az Európa Tanács is, amely a miniszterelnökök és munkatársaik tanácskozó szerve. Ily módon Brüsszel a jövendő Európa hivatalnokainak és politikusainak olyan egy helyre összpontosított erőcentruma, ahol félszázezer ember tervezi Európa történelmében a legnagyobb birodalom létrejöttét az önkéntesség jegyében, fegyver és erőszak nélkül. Érhető, ha az előkészületek esztendei hosszúra nyúlnak. Brüsszel földrésznyi jelentősége egyre növekszik. Hatalmas építkezések folynak, magasba szöknek a telekárak, többletadóbevétel élénkíti a főváros gazdasági életét, egyre több angolul társalgó vendéget hallanak beszélgetni a kávéházakban. Korábban jelentős műszer- és gépipara, kézmű- és ötvös készsége növekvő hasznot tudhat magáénak a város gyakori rangos vendégeinek eredményes tárgyalásai után. Kérdezhetjük, mi a célja az Európai Unió létrejöttének? Felelős közgazdászok úgy ítélik meg, hogy szükség van földrészünkön egy nagy, szervezett gazdasági összefogásra, amely versenyképes tud maradni a világ más részén tömörülő gazdasági egységekkel, mint amilyen Kína, Japán, vagy az Amerikai Egyesült Államok. Ily módon saját gazdasági értékét, megtermelt áruit tudja a kereskedelem vérkeringésébe bocsátani saját piacterületén éppúgy, mint azon kívül. Ez magában foglalja azt a tényt, hogy az EU érdek-, gazdasági érdek- közösség - céljait tekintve első helyen . Ugyanakkor szellemi, intellektuális közösség is, hiszen a diplomák elismerése révén nagyarányú munkavállalói mozgásteret biztosít saját területén belül. Ez feltételezi a képzés harmóniába hozatalát. A különféle régiók szervezése a jelenlegi politikai határokat túllépi és olyan gazdasági, kereskedelmi együttműködést és oktatási rendszert tételez fel, amelyben mindenki anyanyelve szerint választhatja meg a megfelelő egyetemet és főiskolát, függetlenül állampolgársági hovatartozásától. Ez a határaink mentén élő magyarságot kedvező helyzetbe hozza egyéni életük alakítása során. Az EU-ban meglevő kulturális sokféleség egymás gondolkodását, értékszemléletét gazdagíthatja és ezáltal egymáshoz közelebb kerülhetnek megbékélt lelkű- lettel a szomszédos országok népei. Brüsszeli látogatásunk során többször elhangzott, hogy az EU-ban nem az amerikai modell megvalósítása áll szem előtt, ahol egy nagy, közös tégelybe olvasztanák Európa népeinek nyelvét, kultúráját, szellemi múltját. Sokkal inkább India sajátos képletét emlegetik, ahogy az egyes belső vidékek, egységek, törzsek nyelve megmaradt, használják is azokat, de van egy közös érintkezési nyelv, amelyet - lehetőleg - mindenki ismer. Elképzelhető, hogy Európában ez az egy nyelv három lesz. A nyelvi kultúrának a megbecsülése jeleként ottlétünk alkalmával mindenütt magyarra is tolmácsolták a tárgyalások tartalmát, pedig erre ilyen formában nem is lett volna szükség. Talán a fentiekből is kitűnik, hogy nemcsak Magyarországnak van szüksége az EU-ba való belépésre, de az Európai Uniónak is szüksége van hazánkra és a hasonló gazdasági és szellemi, politikai és kereskedelmi szinten élő európai országokra. Ezért nem az a kérdés, felveszik-e hazánkat, hanem csupán az, de ez döntő fontosságú, elsősorban gazdaságilag: mikor. Ottlétünkkor a legtávolabbi dátumot 2006-ban jelölték, a legkorábbit: 2002-ben. Kérdezhetjük, mindezen történelmet formáló események hogyan érintik az egyházakat, milyen új feladatot, kihívást jelent ez számunkra? A kérdést a maga nagy összefüggésében aligha lehet ma még megválaszolni. Csak mozaik- szerűen lehet utalni néhány lehetőségre. Fontosnak vélem, hogy Európa népei ne csak érdekszövetséget kössenek egymással, de tudatában legyenek annak, hogy értékteremtő és értékmegőrző, értékközvetítő feladatuk is van. Nincs kétségünk afelől, hogy a gazdasági jólét önmagában nem oldja meg az élet valamennyi kérdését. Ahogy sokan fogalmazzák, Európának kell legyen lelke. Ki adja ezt? Az évezredes zsidó-keresztyén kultúra értékei nélkül (a kultúrában benne foglaltatik a hit és erkölcs is) nem képzelhető el a holnap Európája. Lesz tehát tennivalónk, ha sajátos egyházi küldetésünket komolyan vesszük és szakszerűen végezzük. Növekvő bizalomra és megbízhatóságra áhítozik Európa. Az egymásra utaltságban az egymásért élés nemes altruizmusa elengedhetetlen gyakorlati feladat. Közös lelki erőforrásaink felfedezése, megújult lelki ke- gyességi formák megtalálása és spirituális energiaközvetítés esélye, korszerű szervezési formák kimunkálása és a hagyományos istentiszteleti értékek megőrzése egyszerre jelenti az egyházak közös feladatmeghatározásának szükségességét a harmadik évezred küszöbén. Őszintén reméljük, hogy a történelem Ura is igent mond és áldását adja Európa népeinek közös egymásratalálására. Akkor együtt dicsérhetjük az Ő nevét. D. Szebik Imre PÁLYÁZAT Az Országos Egyházi Elnökség az Egyházi Törvények 1997. IV. tv. 147.§. alapján pályázatot hirdet az országos egyházi irodaigazgatói munkakör betöltésére. Jogi, közgazdasági vagy közigazgatási tapasztalattal rendelkező evangélikus lelkészek vagy nemlelkészek jelentkezése kívánatos 30-50 éves kor között. Német, angol vagy francia nyelvtudás előnyt jelent. Benyújtandó iratok: kézzel írott részletes önéletrajz, egyetemi és egyéb végzettséget igazoló iratok másolata, az eddigi működésről szóló bizo- 1 nyítvány, lelkészi vagy esperesi ajánlás. Javadalom: megegyezés szerint. Beadási határidő: 1999. április 20. Cím: Országos Egyházi Elnökség, 1085 Budapest, Üllői út 24.
